Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
1974. Június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ÖTVEN ÜZEMBŐL Háromezer munkás az üzemi demokráciáról A megyei párt-végrehaj tóin aotfcság a közelmúltban tárgyalta az SZMT elnökségének előterjesztésében az üzemi demokrácia helyzetét és állást foglalt a tennivalókról. Ez kínálta az alkalmat, hogy felkeressem Árvái Istvánt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, az SZMT vezető titkárát, akivel erről a 'témáról beszélgettem. — Pártunk politikájának egyik alappillére a munka- .■sok döntési jogának fejlesztése társadalmi életünk minden területén. A munkásosztály vezető szerepének növekedése o gazdaságban feltételezi közvetlen részvételüket is a gazdasági szervező munkában, a vezetők ellenőrzésében, ami megköveteli az üzemi demokrácia fejlesztését. Az SZMT elnöksége hogyan összegezte a megyei tapasztalatokat? Legaktívabb f erő — A szakszervezetek a me- igye ötven üzemében gyűjtöttek tapasztalatokat. Véleményt kértünk a szakmai bizottságoktól, az üzemi szak- szervezeti testületektől. Beszélgettünk a munkásokkal és a gazdasági vezetőkkel is. A párt-végrehajtóbizottság ülésére készített jelentésünket közel háromezer munkás tapasztalataira építettük féL — A fő tendencia? — Az üzemi demoikrácia fejlesztése a X. kongresszus határozatainak megfelelően halad, a formális elemek és módszerek fokozatosan háttérbe szorulnak; egyszóval minőségileg magasabb szintre emelkedett. A gyárakban, vállalatoknál egyre egyértelműbben bontakoznak ki az üzemi demokrácia közve tton formáinak körvonalai. — Mire gondol? — Az üzemi demokratizmus új, jellegét tekintve közvetlen eleme az, hogy a szocialista brigádok mind fontosabb tényezővé válnak, rajtuk keresztül mind erőteljesebben megvalósulhat a brigádtagok közvetlen részvétele munkahelyük életének irányításában és ellenőrzésében. A brigádok a munkásság legaktívabb erőit tömörítik. Megyénkben csaknem 48 ezer brigádtag van. Erejüket világosan fémjelzi a XI. kongresszus tiszteletére kibontakozott versenymozgalom. Szerintem ennek most egy különösen fontos tanulsága van: a munkások váEalásai lényegében az üzemi demokrácia fórumain kialakított olyan kollektiv döntések alapján születtek, amelyek alapvetően befolyásolták, sőt módosították a korábbi gazdasági elképzeléseket: meggyorsítják az egyes üzemek fejlődését, a népgazdasági célok teljesítését. Vállalásaik politikai jelentőségét — a párt irányvonala mellett való cselekvő kiállást — azt hiszem, külön nem kell ecsetelni. Erősödő törekvés — Azt mégis érdemes kiemelni: a munkásság a célok ismeretében, megfelelő tájékozottság alapján a maga környezetében képes a gazdasági szervező munkára, tud dönteni, és kész a fegyelmezett végrehajtásra. — Szeretném kiegészíteni a véleményét. Nemcsak a munkásság nagy, demonstratív megmozdulásai fejezik ki igényét az üzem; demokratizmus szélesítésére. Elemzésünk szerint a szakmunkásoknál, különösen a törzsgárda tagjai között, de még a kevésbé tapasztalt munkásokban is egyre erősödik a törekvés a vezetésben való részvételre. Az üzem- és munkaszervezés, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének, az üzemi bérpolitikai tervek, a kollektív szerződés kérdései iránt az utóbbi időben különösen megnőtt a munkások, a dolgozók érdeklődése. Jelentősen fokozódott aktivitásuk, amit a vitában résztvevők számának növekedése, és a javaslatok sokasága is bizonyít. — Eddig a kedvező fő tendenciáról beszélgettünk. Vannak-e kedvezőtlen mellékhatások? — Igen. Például a kisüzemekben, és az utóbbi években épült gyáregységekben viszonylag lassan fejlődik az üzemi demokrácia. Ez összefügg azzal, hogy a helyi vezetők önállósága, jogköre szűk, a fontos gazdasági-szociális kérdésekben a vállalati központokban döntenek. — Egyes gazdasági vezetők és munkáskollektívák — túl a szakszervezetek s más társadalmi szervezetek intézményes jogain — esetenként nem tanácstalanok-e: miben is kellene közösen dönteni? Hozzáteszem, a kölcsönös törekvésük ellenére. — Ilyan jelenség is van. Megállapítottuk, hogy az üzemekben nem eléggé célszerűen és világosan határolják el azokat az ügyeket, amelyeknek az eldöntésére a dolgozókat közvetlenül be kell vonni. Nem megfelelően differenciált sem az üzemi demokrácia fórumai elé utalt ügyek felosztása, sem a dolgozók tájékoztatása. Mindez gátolja az üzemi demokrácia fejlődését. Kispolgári nézetek — Mindezt érdemes-e, sőt helyes-e spontán folyamatként felfogni. Magyarul: nem kellene intézményesen meghatározni, milyen ügyeket kell az üzemi demokrácia közvetett, litletve közvetlen fórumain kötelezően megtárgyalni? — Nekem is az a véleményem, hogy nem lehet a vezetők jószándékára, ötleteire bízni, mikor, mihez van kedvük, igényük meghallgatni a dolgozókat, miben akarnak velük közösen dönteni. Ügy tudom, illetékes szervek jogilag is rendezik majd ezeket a problémákat — A szocialista üzemi demokrácia fejlődésének egyik jelentős akadálya az a technokrata felfogás, amely az üzemi demokráciát, nem tartja összeegyeztethetőnek a modern, nagyüzemi termeléssel, mellőzi az emberi szempontokat. Másfelől az is. hogy a kevésbé öntudatos dolgozók egy része abszolutizálja a demokratizmust, annak ürügyén gáncsoskodik. — Elvétve bár, de találkozni olyan véleményekkel a gazdasági vezetés vezérkarában és középen is, amelyek tagadják az üzemi demokrácia létjogosultságát, és amint megemlítette, másak viszont csalt „demokratizmust” akarnak. Mindkét felfogás kispolgári, ideológiailag hamis. Egyik káros felfogásnak sem szabad teret engedni — ez hatalmi, politikai kérdés. A technokrata a munkáshatalmat kérdőjelezi meg, az álradikális kispolgári gondolkodás úgyszintén, csak ellenkező oldalról és más előjellel. — Már volt alkalmam hallani: „És a vezetőknek mikor lesz szakszervezete?” — Miért volna erre szükség? A politikai szerveknek, így a szakszervezeteknek is ki kell állni a párt politikáját határozottan képviselő, demokratikus módszerekkel irányító vezetők mellett, még kisebb vagy nagyobb kollektívákkal szemben is. Aki rendet, fegyelmet, komoly munkát akar és követel, azt támogatni kell, mert a munkásérdek szerint cselekszik. Így fejeződik ki a jó munkának, a jó munkásnak járó tisztelet, megbecsülés is. — Azt is vitatják, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi kereteit, formáit bővíteni kell-e, vagy sem. A megyei tapasztalatok alapján mit lehet erre válaszolni? — A hangsúly a tartalmi tényezőkön van. azon, hogy az üzemi élet alapvető folyamatait még inkább társadalmi ellenőrzés alá kell helyezni. Erre az üzemi demokrácia mostani keretei között megvan a mód, bár a fórumok színvonala a tényleges lehetőségek alatt van. Nem lehet mégsem kizárni azt, hogy a formákat helyileg, az adott viszonyoknak megfelelően bővítsék. A Járműjavítóban sikeresek az igazgató-főmérnöki fogadónapok, a televízióból megismert „Fórum”-módszer átvétele, másutt a kiváló dolgozók aktívája, törzsgárda tanácskozás vált be. A mostani ifjúsági parlamentek azt tanúsítják, hogy az ilyen fórumok is szerves elemei az üzemi demokratizmusnak. Hasznosságukra jellemző, hogy a napirenden szereplő kérdésekben érdekelt dolgozók 70—90 százaléka vett részt rajtuk, mindinkább nagyobb aktivitással. Lehetőség a közéleti szereplésre, alkalom ennek gyakorlására — ez sem lebecsülendő. — A tanácskozások sikere jórészt az előkészítéstől, a rendszerességtől, a tájékoztatás színvonalától, valamint a dolgozók korábbi tapasztalataitól függ. Arra gondolok, hogy meghallgatják-e őket, hogy figyelembe veszik-e, amit mondanak, javasolnak. — A dolgozók tájékoztatásával — noha javulás van — mégsem lehetünk megelégedve. Egyrészt túlteng ebben a múlt. egy korábbi helyzet, a befejezett tények sokszor ném is közérthető ismertetése. A döntések előtti tájékoztatás még ritka, főként nem eléggé tervszerű. Azután nem vált általános gyakorlattá — pedig arra van szükség — hogy ugyanazon feladat megoldásának több változatát terjesszék a munkások elé. A tájékoztatás így egy döntés előkészítését szolgálja, a dolgozók tehát nincsenek abban a helyzetben — információ hiányában —, hogy válasszanak, érdemileg állást foglaljanak. — Mi akadálya van, hogy ezen változtassanak? — Elvileg semmi. Az illetékes képviseleti szerveknek a tanácskozások előkészítése során ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy több döntési lehetőséget vázoljanak fel a kollektívák előtt, ismertetve, melyiknek mi a következménye. Az érdemi vitának ez az alapja. — Jó a tájékoztatás? — Még sok a papír, kevés az élő szó. Sok gazdasági vezető nem tud bonyolult gazdasági. műszaki kérdésekről egyszerűen, közérthetően, a munkások nyelvén beszélni. — Az üzemi demokrácia közvetett funkcióit a párt-, az ifjúsági és más társadalmi szervezetek gyakorolják. Hogyan? — A területi és az üzemi pártszervezetek az üzemi demokrácia fórumait a politikai munka fontos színterének tekintik. Fokozódott és hatékonyabb a kezdeményező szerepük, jól hangolják össze a társadalmi szervezetek tevékenységét. Az üzemi demokrácia fórumain szerzett tapasztalatokat gyümölcsöz- tetik a helyi politika kialakításában, felhasználják az agitációban. a dolgozók politikai nevelésében. — És a vezetők nevelésében? — Kevésbé. Nem általános gyakorlat, hogy a pártszervezetek a kommunista gazdasági és szakszervezeti vezetők munkájának értékelésében azt is számba vegyék, hogy mit tesznes az üzemi demokrácia fejlesztéséért, vagy miben gátolják azt. — Most, hogy a demokratizmus új formái mindinkább előtérbe kerülnek, gondoskodni kell arról is. hogy a képviseleti szervek véleménye és működése összhangban legyen a dolgozók közvetlen fórumaival. — igen. Erre tulajdonképp nincs recept, de a pártszervezetek kellően tapasztaltak, s ezt a feladatot is képesek megoldani. — Mint szakszervezeti vezető elégedett-e a szakszervezeteknek az üzemi demokrácia fejlesztéséért végzett munkájával? — A szakszervezetek érzik a felelősségüket az üzemi demokrácia fórumainak működtetéséért, azok tartalmi .munkájának javításáért, a jó üzemi légkör kialakításáért. Törekednek arra, hogy a dolgozók javaslatait, észrevételeit, kéréseit érdemileg intézzék. — Mindenütt? — Semmi ok elhallgatná, hogy a tisztségviselők egy része — főként a kisebb üzemekben. gyáregységekben — nem ismerte még fel, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése a munkáspolitika érvényesítését szolgálja. Ezért nem tanúsítanak kellő következetességet és politikai bátorságot a demokratikus jogok gyakorlásában. Nevelő- munkánk egyik fogyatékossága, hogy az alacsonyabb szakképzettségű, vagy szakképzetlen munkásrétegek kevésbé aktívak, s különösképp, hogy a bejáró munkások körében a vezetésben való részvétel iránti igény gyenge. — Az ifjúsági szervezet? — A KISZ-szervezetek a mi tapasztalataink szerint biztosítják az üzemi demokrácia kibővült, új lehetőségei között is az ifjúság jogainak, érdekeinek védelmét. A munkásfiatalok — erre meggyőző példákkal szolgálnak az idei ifjúsági parlamentéli is — az üzemi kollektíva teljes jogú tagjaiként véleményükkel, javaslataikkal, a bírálatukkal tevékeny részesei a döntések kialakításának. A feladatok •— A megyei párt-végrehajtóbizottság állást foglalta tennivalókról. Kérem, ismertesse a lényegét. — Az üzemi demokrácia fejlesztésében elsőrendű feladata van a pártszervezeteknek. A pártirányításnak és ellenőrzésnek ■/ biztosítania kell, hogy az üzemi élet alapvető folyamatai rendszeres társadalmi ellenőrzés alá kerüljenek. Ezért nagyobb segítséget kell adniuk a szakszervezeteknek és a KISZ-szervezeteknek. Elengedhetetlenül fontos, hogy az üzemekben világosan elhatárolják, mely kérdésekben jogosult a dolgozók kollektívája döntésre, miben illeti meg a véleményezési és a javaslati jog. Javítani kell a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek közötti munkamegosztást, rendszeresen és konkrétan értékelni kell az üzemi demokratizmus fejlesztésének eredményeit, s hogy fi hogyan látta el ebben feladatait. Az üzemi demoikrácia teljesebbé tétele azt is megköveteli. hogy az egyszemélyi vezetés és felelősség ne sikkadjon el, hogy a szakszervezeti jogok ne csorbuljanak és hogy a pártszervezetek vezető szerepe tovább növekedjen. A megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása alapján a soron következő SZMT ülésen meghatározzuk a szakszervezetek konkrét feladatait az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében. A lényeg az. mindenütt olyan módszerekkel irányítsák a kollektíva munkáját, hogy az üzemi demokrácia tartalmilag és intézményrendszerét tekintve is töretlenül fejlődjön. Ezért felelősséggel tartozunk megbízóinknak: a munkás tömegeknek. Fábián Péter Változik, megújul az ország. A válozást új meg új gépek, új meg új módszerek szolgálják. A technika, a tudomány. És az ember. Emberek, akik lakások százezreit,gyárakat, és üzemeket, óvodákat és bölcsődéket, áruházakat és kórházakat építenek. Ökoi ünnepeljük ma. Az építőket. Az építő embert. Foto: Nagy Zsolt Megalakult a KTA Téeszek pénzügyi összefogása (Tudósítónktól.) A Középtiszavidéki és Jászsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó téeszek a gazdálkodás átmeneti pénzügyi zavarainak megoldására és termelésfejlesztési célok gyorsabb elérése érdekében létrehozták a Kölcsönös Támogatási Alapot. A KTA-t 27 tagszövetkezet alapította, várhatóan az idén a többi is csatlakozik hozzájuk. A közös gazdaságok ötévi bruttó jövedelmük egy százalékát fizetik be bizonyos idő alatt a támogatási alapba. A napokban megtartott alakuló küldöttgyűlésen a termelőszövetkezetek elfogadták á szövetkezeti önkormány- záti elvek figyelembevételével készített működési szabályzatot Megválasztották az intéző és az ellenőrző bizottságot. Az intéző bizottság elnöke Jánosi Menyhért, a jászteleki Tolbuchin Tsz főkönyvelője, az ellenőrző bizottság elnöke Fekete Tibor, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke lett A Kölcsönös Támogatási Alap vezetősége a területi szövetség mellett dolgozik. A MINSZK - 22 Három műszakban Fejlesztik a szegedi számítástechnikai központot A gazdasági bizottság három évvel ezelőtt fogadta el a számítástecltnikai koncepciót, amely szerint 7 milliárd forintot, s jelentős szellemi erőt kell összpontosítani az elektronikus számítógépek széleskörű hazai alkalmazása lehetőségének megteremtésére. Az azóta elért eredményekhez tartozik, hogy szegeden létrejött a hazai számítástechnika egyik központja. Az egyetem MINSZK 22-es szovjet gyártmányú számítógépe éjjel-nappal működik. A szegedi számítástechnika most újabb nagyarányú fejlesztés előtt áll: jelentősen bővítik a számítástechnikai és ügyvitelszervezési vállalatot, amely jelenleg még ideiglenes bérelt helyiségben működik. Emellett mintegy 100 millió forintos beruházással bővítik a szegedi egyetemi számítógép-apparátust: rövidesen NDK-gyárt- mányú, R 40-es elektronikus számítógép felszerelését kezdik meg. Közgazdászok a Jászságban A vállalati gazdálkodás kérdései, a tanyák helyzete, az agrokémiai központ létrehozásának közgazdasági feltételei — ez az a három témakör, mely köré csoportosítja rendezvényeit a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének jászsági csoportja. A közelmúltban két jelentős rendezvényre is sor került. Egyiken a beruházási politika és a középtávú tervezés gondjairól volt szó, a másikon a bértömeggazdálkodás, bértömeg-szabályozás problémáit beszélték meg a szakemberek, az Egyesült Izzóban és az IKARUSZ-ban bevezetett kísérlet tapasztalatainak felhasználásával. Vita bontakozott ki akörül, hogy egy ilyen szabályozási rendszer milyen hatással lenne a Hűtőgépgyár bérgazdálkodására. A jászberényi Tudományos és Kulturális Hónap keretében a tanyák helyzetével foglalkoztak. Dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese előadásában elemezte a tanyarendszer megszűnését, illetve az ellentétes tendenciákat kiváltó tényezőket, a téma művelődésügyi, egészségügyi, szociológiai vetü- leteit. Megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket a tanyák fokozatos megszűnése mellett az átmenetileg még tanyán maradó lakosság élet- körülményeinek javítása érdekében meg kell oldani. J i Beszélgetés Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával
