Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1574. május 5. győzelem napja Huszonkilenc éve, 1945 május 9-én — Moszkvában ezer ágyú harminc üdvlövése szólalt meg, Londonban sokéves elsötétítés után minden utcai lámpát, kirakatfényt, reflektort meggyújtottak, New Yorkban pedig konfet- ' tivel, szerpentinnel borított vidám tánc járta Manhattan utcáin — a győzelem napján végétért a második világháború európai része; Hjtler „harmadik birodalma”, a fasizmus történelmi múlttá lett. Igaz, olyan múlttá, amelynek keserű emlékei mindenütt jelen voltak a földrész országaiban. Temetők végtelen sorában pihentek a harcokban elesett katonák és a légitámadások polgári halottal, milliószámra váltak a náci krematóriumokban fekete füstté a meggyilkolt áldozatok, városok és falvak ezreiben üszkös romok emlékeztettek a fasizmus rombolásaira. Több mint húszmillió szovjet ember adta életét azért, hogy 1945 május 9-én a győzelmet ünnepelhesse a világ, mintegy hetvenezer szovjet várost és falut pusztítottak el részben, vagy egészben "a nácik, a szovjet népgazdaság harminc százaléka megsemmisült. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik 1945-ös kiadványa, a győzelem tavaszának hangulatában fogalmazott így: „Az európaiak többsége úgy tekint a Vörös Hadseregre, mint felszabadítójára. Még nyugaton is azt vallják, hogy elsősorban a Vörös Hadseregnek köszönhető az európai tengelyhatalmak szétzúzása”. A fasiszta támadástól, rablástól és elnyomástól legtöbbet szenvedett és a fasizmus elleni harcban legtöbbet áldozott ország, a Szovjetunió állt kezdettől fogva a nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelem élén is. A szovjet politika alapja az volt: a háborús győzelem után meg kell nyerni a békét is, a fasizmus leverése után az oly sokat szenvedett Európa országainak meg kellett talální- ok a békés együttműködés, a szavatolt biztonság szilárd rendszerét. Huszonkilenc évvel a győzelem napja után éppen ennek a gondolatnak a jegyében tevékenykednek a szocialista országok küldöttei a genfi tó partján, az európai biztonsági értekezlet záró-' szakaszának előkészítésén. Ezt az értekezletet pedig, a Varsói Szerződés országai az emlékezetes budapesti felhívással kezdeményezték a békés egymás mellett élés gyakorlatának világrész-méretű megvitatására és elfogadására. A politikai vitakörök vezetőinek ajánljuk Az érdekek társadalmi jellege és a szemé'yiség Marx szerint az ember lényege — tehát a személyiség lényege is — a mindenkori társadalmi viszonyok ösz- szessége. Ezért fontos tisztázni, hogy jelenleg e viszonyok közül melyeket kell különösen fontosnak tekintenünk a személyiség fejlődése szempontjából, melyeket kell erősítenünk, hogy korszerű eszközökkel segíthessük elő a személyiségek és ezáltal egész társadalimunk fejlődését A párt mindennapos gyakorlatában minduntalan hangsúlyozza az anyagi és erkölcsi érdekeltség egységének fontosságát a dolgozók mozgósításában, egyúttal tehát a személyiségfejlődésben Is. A X. kongresszus előtt fogalmazódott meg ez a gondolat: egyre inkább jellemző dolog nálunk, hogy az embereket a gazdasági, politikai és erkölcsi érdekek szerves egységben mozgósítják cselekvésre. Változó, bővülő szükségletek Az- érdek és az érdekek fajtái a legszorosabban ösz- szefüggenek az emberi szükségletek fajtáival. Szükségletei nemcsak az embernek vannak, hanem minden élőlénynek. Az ember azonban két nagyobb lényeges pontban különbözik minden más szükséglettel bíró lénytől. Mindenekelőtt abban, hogy szükségletei történelmi termékek, vagyis a termelőfolyamatban, a társadalmi fejlődés menetében folytonosan változnak, bővülnek, gazdagodnak. Másodszor abban, hogy ezek a szükségletek csak kellően tudatosulva, vagyis érdekké válva képesek az embert tettre sarkallni. Az érdek ugyanis nem más, mint tudatosult szükséglet. Mindkét mozzanatnak nagy jelentősége mimd magának az érdeknek, mind a személyiségfejlődés törvényszerűségeinek a megértése szempontjából. Az elsőnek azért, mert arra figyelmeztet, hogy a különböző történelmi korszakok emberének a lényegét különböző társadalmi viszonyok. köztük különböző érdekviszonyok határozzák meg, hiszen korszakonként más-más szükségletek alkotják az érdekek alapját. Ma már például történelmileg túlhaladottá váló szükséglettípus a termelőeszközök ma- géántulajdona, vagy az életet megszépítő illúziók iránti szükséglet, amely hosszú időn át elsősorban a vallási szükségletben öltött formát. Noha egyik sem tűnt el maradéktalanul még nálunk sem, immár nem döntő, meghatározó tényezők a szocialista társadalom emberének életében. Mozgósító tényező A második említett tényezőből pedig az a következtetés adódik, hogy az embereket nem lehet azonos célok megvalósítására mozgósítani pusztán azonos szükségleteik alapján, hanem tudatosítani. azaz érdekké kell formálni e szükségleteket. Ezt. célozza részint a nevelőmunka, így a propaganda, részint pedig a feltételek olyan tudatos alakítása a párt és minden vezető intézmény részéről, hogy ez a tudatosulás végbemenjen, másként szólva, hogy valamely ügyben érdekeltté, váljanak a dolgozók. A tudatosodás viszont egyéni, személyes dolog, illetőleg kisebb- nagyobb társadalmi csoportok, kollektívák lehetősége. Ebből a'{. a fontos tanulság következik, hogy az érdek természetét tekintve, mindig társadalmi, hiszen mind a szükséglet, mind a tudat színvonala történelmi, társadalmi termék, megjelenését tekintve viszont mindig sze- j mélyes, illetve csoport jellegű. Egyéni, érdek és társadalmi érdek tehát nem külön érdekfajták, hanem egyazon dolog két oldala. A szükségletek, egyúttal tellát az érdekek sokfélék. A legelemibb, a legmélyebb, mindenkor jelenlevő emberi szükséglet a természet javainak emberi fogyasztásra, illetve használatra alkalmassá tétele, röviden a termelési szükséglet. Ez a szükséglet azonban újabb szükségletet szül, nevezetesen a termelőerők feletti .rendelkezés szükségletét, illetve ennek 'tuda-> tosult változatát, p tulajdonosi érdeket. A rendelkezés minősége, formája a termelőerők színvonalától függ: magántulajdon formájú. ha történelmileg az a szükség- szerű, vágy társadalmi tulajdon formájú, ha az szükségszerű. Az elem; szükséglet jobb kielégítésének igénye megteremteni ezenkívül a kor színvonalán megvalósítható munkamegosztás szükségletét, s e három szük- séglettípustcl függően elégíthető ki a negyedik szükséglettípus. az elosztási szükséglet. E négy szükséglettípus tudatosulva négy érdek- típussá válik, s gazdasági érdekként együttesen válnak az embereket mozgósító társadalmi tényezővé. Az elosztási érdek tehát nem az egyetlen, s nem is a legmélyebb síkja a gazdasági érdekeknek, hiszen azt a másik három határozza meg. Nem engedhető meg tehát az elosztási érdek öncélú kezelése; akkor érvényesül ennek is a társadalmi jellege, akkor lesz valóban korszerű, ha az alapját képező többi gazdasági érdek maximális érvényesítését szolgálja. Másként kifejezve: akkor segíti elő igazán a társadalmi fejlődést, s egyúttal a személyiség és a csoportok fejlődését az elosztás adott módja és mértéke, ha ennek ösztönző hatása nyomán gyara- podinak a társadalom termelőerői. erősödik a társadalmi tulajdon, az emberek a nekik valóban megfelelő munkahelyekre törekszenek, tanulnak, jobban kihasználják a maguk és a társadalom javára adottságaikat és eszközeiket. A párt szerepe A gazdasági érdekek megvalósulásának azonban vannak egyéb, általános társadalmi feltételei is. A gazdasági szükségletek az osztály- társadalmakban újabb szükségleteket teremtenek, a hatalom szükségletét. Ez tudatosult alakjában a politikai érdeket jelenti, s ugyanúgy mozgósít, az azonos érdekűeket ugyanúgy egy irányba tereli. ugyanúgy szabályozza cselekvésüket, mint a gazdasági érdekek. A párt az érdekek eme saabályozó jellegére építve alkot társadalmi tervet, programot, számítva az azonos érdekűek egységes és hatékony cselekvésére, s megteremtve ennek az egységnek az egyéb feltételeit is. Tuda’osság Mindezen érdekek egysége, társadalmi természete 'az egyén, a személyiség számára az erkölcsi szükséglet, erkölcsi érdek formájában ölt kézzelfogható, átélhető formát. Ez azonban csak meg- ■ jelenése az előbbieknek. A személyiség fejlődésében, nevelésében akkor hatékony az erkölcsi mozzanat, ha benne a többi szükséglet és érdek valóban megtestesül, öncélú moralizálássá lesz az erkölcsi nevelés, ha nem az ér* dekek gazdag skálájára épül. Az említettek mellett az emberek életében mind fontosabb szerepet játszanak az esztétikai, eszmei és eg'^b szükségletek is. Ezért mind a társadalmi haladás, mind a személyiség valódj korszerűségének követelményei csak akkor érvényesülnek igazán, ha az érdekviszonyoknak ezt a gazdagságát figyelembe vesszük és cselekvésünket tudatosan erre építjük. Makó István Egyetemes Fostaegyeeület A Magyar Posta május 22- én hét értékből álló sorozattal köszönti az Egyetemes Postaegyesület százéves fennállását. A legegyszerűbb egyben a legnagyszerűbb dolgokat nehezen találják fel, 1874 előtt egy-egy külföldre szóló levél díjának megállapításához komoly számításokat kellett végezni: a távolságtól és az útvonaltól függően 1200 díjazási lehetőség létezett. Az együttműködésre!és egyszerűsítésre 22 állam postájának vezetői Bernben kötöttek szerződést, amely azóta az egész világot átfogja. Az Egyetemes Postaegyesületnek jelenleg 149 tagja van. A Magyar Posta új sorozata a technikai eszközök változásával, fejlődésével ábrázolja az eltelt száz év eredményét. A sorozat élén hírvivő galamb és lovas postakocsi áll. de a következő értéken látjuk, hogy az első gépjárműveket is a levéltovábbítás szolgálatába állítot- \ ták. Az 1,20 forint névértékű bélyeg postai célokra használt léggömböt mutat be. A befejező három címleten modern vasúti szerelvény postakocsijai, autóbuszba épített postahivatal és lökhajtá- sos repülőgép a jelent képviselik. A 15 forint névértékű sorozatot Cziglényi Ádám tervrajza alapján a budapesti Pénzjegynyomda készíti. Minden címleten feltűnik az UPU Bernben álló emlékművének körvonala is. Műkincsek az ENSZ székhazában Az Egyesült Nemzetek postaigazgatása már több sorozattal gazdagította a filate- listak múzeumát, az albumot lapozgatva feltárul előttünk az egyes országok által adományozott műkincsek szépsége. Május 6-án a New York-i palota társalgójának fatábláinak részlete kerül bélyegre, Candido Portin ári művének részletét ismerjük meg. A brazil művész (1903— 1962) hat darab nagyméretű. CANDIDO PORT1NAR1 ; NATIONS UNIES-F.s.o.60! mintegy 12x15 méteres cédrus lapokra festette meg a békét, az emberi boldogságot \ és szörnyű ellentéteként a háborút, a II. világháború borzalmait. A bélyegen ábrázolt vidáman éneklő > gyermekcsoport képe tanúskodik Portinari költői lelkületéröl, humánumtól átfűtött művészetéről. > / Uj dón-ágok • A dán posta a koppenhágai vidám parkban, a Tivoliban álló pantomimszínházat köszönti 100 őre névértékű bélyeggel Európában egyedül Dániában működik állandó színház némajátékok előadására. a bélyegen az ötven éve épült, kínai stílusú épület homlokzatát mutatják be. — A norvég posta a 19. századi festészet két alkotásával örvendezteti meg a filatelistá- kat. — Romániában 100 éve rendeznek lóversenyeket. Az évfordulót hat bélyeg kiadásával ünnepelték, ezek az ügető- és galóppversenyek izgalmas pillanatait ábrázolják. — „Víz nélkül nincs élet” — e gondolat jegyében adta ki a cseh posta hidrológiai sorozatát. Szójatermesztés a Szovjetunióban A növényi fehérjék termelésének fokozása, közvetlenül kapcsolatban van a hüvelyesek és mindenekelőtt a szója vetésterületének a kiterjesztésével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Oroszországban a szójaterületet illetően a világon a harmadik helyet foglalja el az USA és Kína után, a terméshozamok azon. ban .viszonylag alacsonyak. A szója legfontosabb termesztési körzetei Távol- Kelet az Orosz Köztársaság, Ukrajna, Üzbegisztán, Kazahsztán. Grúzia és Moldva. Az elkövetkező években a Szovjetunióban erősen fokozni szándékoznak a szóia- termesztést. A népgazdasági terv szerint 1975-ben esak- nem egymillió hektáron termesztenek szóját, s a fehérjetermelés eléri majd a 358 ezer tonnát. I A jövőben számolnak a szója terméshozamának további növelésével és mind az anyagi, mind a munkaráfordítások csökkenésével. A szójamag 40—45 százaléka fehérjét tartalmaz, a zsírtartalma 20—24 százalék és ezen értékes anyagok mellett még nagy mennyiségben megtalálhatók benne az ami- nosavak és egyéb, mind az ember, mind az állat táplálkozása szempontjából fontos anyag. Egy tonna szója emészthető fehérje közgazdaságilag kifejezett értéke 51 rubel, ugyanakkor az évelő pillangósok szénájának 1 tonnája 235 rubelbe, a borsóé 346 rubelba, a lucernaliszté 430 rubelba. a csonthús-liszté 770 rubelbe, a halliszté 2338 rubelbe, a takarmány élesztőké pedig 1120 rubelbe kerül. A Szovjetunióban jelenleg kidolgozás alatt áll a szója távlati termeszténének terve 2000-ig. Lesz elég kenyérgabona Az Egyesült Nemzeteknek U Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO nemrég nemzetközi megbeszélést tervezett, amelyen 43 ország gabonaszakértőie jelent meg. A tanácskozáson igen derülátó prognózisok születtek az idei termést .illetőleg. A szakemberek megállapítása szerint Argentínában. Ausztráliában. Kanadában, az USAban és az Európai Közös Piac országaiban, tehát a fő exportáló országokban a tartalék immár 20.7 millió tonna. Ha a Szovjetunióban is jó lesz a termés és nem szorul jelentősebb behozatalra. hanem ismét nagy exportot valósít meg. akkor 1974-ben és részben 1975-ben sem lesz baj a világ gabonaellátásával. Értékesítési nehézségek a gyümölcspiacon Az olasz mezőgazdaság újabban igen' nagy nehézségekbe ütközött: ugyanis nagv mértékben csökken a gyümölcs iránti kereslet a hazai és a külföldi piacon egyaránt. A raktárak tele vannak felesleggel .s az olasz termelők és a felvásárlók nem tudnak mit kezdeni a sok almával és körtével. Március elsején például 6.8 millió métermázsa alma’ Sw 2,5 millió métermázsa körte hevert raktáron, azaz körülbelül kétszerié több, mint amennyi szokásos "az évnek ebben a szakában. A kivitej az Európai Közös Piac országaiba aa utöboi idóoen módfelett csökkent, főleg az enyhe tél miatt, s éppen ez a kedvező időjárás ártott az olasz' gyümölcstermelőknek. mivel más országokban is jó volt *a termés, úgyhogy nem szorultak behozatalra. Több hal a lengyel asztalokon Az Atlanti- és a Csendesóceánból. a lengyel halász- flotta hagyomány« halászterületeiről egyre több tengeri hal kerül a lengvel fogyasztók asztalára. Az elmúlt évben több mint 230 000 tonna hal került a piacra a tervezett 224 000 tonna helyett, az idei kínálat pedig a becslések szerint 240 000 tonna körül lesz. Ez annyit jelent, hogy Lengyelország egy’ lakosára az- elmúlt évben átlagosan 7.2 kilogramm hal jutott, 1974- ben pedig 7,5 kilogramm jut maid. Gazdagodott a piaci áru- választék. javult a halkonzervek minősége, megjelentek a nylontasakba csomagolt ecetes halak, mélyhűtött rántott halfi lék stb. A belső piac javuló ellátásán túl növekedni fos a lengyel halexport is. A világ kukoricatermése Al még nem végleges adatok szerint. 1973—1974. gazdasági évben a világ szemeskukorica-termése 308 millió toljna. azaz körülbelül 8 százalékkal több. mint az előző gazdasági évben. Az idén ugyanis Dél-Afrikában a termelés majdnem megkétszereződött, a Szovjetunióban 33 százalékkal növekedett, Franciaországban 20 százalékkal, s jő volt a hozam Mexikóban és Kínában is. Gyakorlattal rendelkező ESZTERGÁLYOS ÉS LAKATOS SZAKMUNKASOKAT VESZÜNK FEL. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalat Kp. Gyártó üzemében Szolnok, Hunyadi János o. i u,
