Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

1974. mifas •. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP t 3 Megkezdődött a béke es barátsági hónap (Folytatás az 1. oldalról) nöke kitüntetéseket nyújtott át a Magyar Béketanács meg­alakulásának negyedszázados ju&ileuxna, továbbá a Vörös­keresztes Világnap alkalmá­ból a békemozgalom ki­emelkedő munkát végzett aktivistáinak és sokszoros véradóknak. Az Elnöki Ta­nács elnöke ünnepi beszédé­ben hangsúlyozta: — A magyar békemoe ga­lena a szocializmus építé­sén munkálkodó népünk egészét átfogó és lelkesítő, mozgósító, egyszerűségében is nagyszerű, hétköznapi- ságában is felemelő ered­ményeket hozó és érlelő társadalmi megnyilvánulás: a nemzeti összefogás leg­szélesebb alapokon nyugvó kifejeződése. Loáonczd Pál a továbbiak­ban arról szólt, hogy a magyar békemozgalomban ki­emelkedő érdemeket szer­zettekkel együtt méltán kap­nak kitüntetést azok is, akik egy másik kerek évforduló .— a hazai szervezett véradás 20. évfordulójának — ünne- peltjei. Ezt követően Loeoficzi Pál átnyújtotta a kitüntetéseket. A kitüntetések átadását kö­vetően az Elnöki Tanács fo­gadást adotit a vendégek tiszteletére. * A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola fúvószene­karának hangjai mellett fia­talok gyülekeztek tegnap es­te Kisújszálláson. A mint­egy ezen KISZ-fiatal fél 8-kor fáklyás felvonulásra indult a városban. A menet a felszabadulási emlékmű­höz vonult, ahal a meghívott szovjet vendégek és Kisúj­szállás párt- és társadalmi vezetői koszorúkat, a fiata­lok pedig virágokat helyez­tek el. Az ünnepi nagygyűlést a filmszínházban tartották. Az elnökségben foglalt helyet többek között Barna Károly, a városi pártbizottság titká­ra, Fekete Sándomé, a vá­rosi tanács elnöke, dr. Ma­gyart József, a Hazafias Nép­front megyei alelnöke és Futató Piroska, a KISZ me­gyei bizottságának titkára. A KISZ-induló elhangzása után Szepesi Gyula, a városi KISZ- bizottság titkára mondott megnyitó beszédet. A béke és barátság hónap megyei meg­nyitó ünnepségének szónoka Iván Zegada. a Magyarorszá­gom tanuló latin-amerikai diákok egyik vezetője volt. Beszédében a békeerők ösz- szefogásának fontosságáról, a most negyedszázados béke­mozgalom eredményeiről, a haladó ifjúsági mozgalmak­ról szólt. Méltatta a szocia­lista országok szerepét a bé­ke megőrzésében. Ezután fel­szólalt egy chilei fiatal, aki meleg szavakkal köszönte meg a magyar fiatalok, a magyar nép szolidaritását. Végül egy szovjet komszo- mollsta emlékezett meg a győzelem napjáról. A forró hangulatú nagy­gyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. A részt­vevők tiltakozó táviratot küldtek a Magyar Szolidari­tási Bizottság chilei akció­bizottságához. I&után nagy sikerű műsort adtak a hazánkban, tanuló dél-amerikai diákok, végül a város ifjúsági klubjaiban ta­lálkoztak a nagygyűlés ven­dégei Kisújszállás munkás- és parasztfiataljaivaL Vb ülés Karcagon A tegnapi vb ülésen beszá­moló hangzott el a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának tevékenységéről. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a mezőgazdaság fej­lesztésének feladatait is. Min­den mezőgazdasági üzem szarvasmarha-tenyésztési programot készített, melyben meghatározták a fejlesztési ütemet 1980-ig. Az ÁFÉSZ és a mezőgazdasági üzemek húsfeldolgozót létesítenek, ahol majd évente 3 ezer ser­tést dolgoznak fel. A közös program célja, hogy javítsák a város húsellátását. A nö­vénytermesztést vizsgálva a vb megállapította, hogy a ter­melőszövetkezetek 1973-ban a főbb kultúrák esetében a me­gyei, és az országos átlagnál nagyobb hektáronkénti át­lagtermést értek el. A vb hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a mezőgazdasági üzemek minél több növény­kultúrában, minél nagyobb arányban csatlakozzanak az iparszerű termesztési rend­szerekhez. Tanácskozás a MÉM-ben A mezőgazdasági építőszer­vezetek gondjairól, tovább­fejlesztésük feltételeiről or­szágos tanácskozást tartottak tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Kazareczki Kálmán mi­niszterhelyettes bevezető elő­adásában a szervezetek te­vékenységét elemezte, s is­mertette a továbbfejlődés irányelveit. Üzemi lapok a kongresszusi in unka versenyről Vegyszeres utókezelés a földeken Az országos esőzés nyo­mán nemcsak a hasznos nö­vények indultak fejlődésnek, de velük együtt a különféle gyomok is. Ezért sok helyen íelülkezelés szükséges a gyomtalanításra, vagyis újból vegyszerezni kell. A vegyszerrel kezelt egy­millió hektár kukorica fő­ként Szolnok, Hajdú és Bé­kés megyében gyomos, ezért itt a legégetőbb a pótlóla­gos permetezés. E célra idén több újfajta, csapadék nél­kül is jó hatást biztosító vegyszer kerül forgalomba, mint például a Buvinor S— 370-es elnevezésű. Fontos a vegyszeres gyomirtás a zárt rendszerben termesztett ku­koricánál is. mert a sűrűn egymás mellett növekvő tö­vek között a gyomnövények még nagyobb kárt okozhat­nak, ha elszívják a tápot. A cukorrépaföldeken Bé­kés, Szolnok, Hajdú, Vas és Komárom mesében sok a gyom; az utókezelésre az egyik legalkalmasabb nö- venyvédőszer a Bétánál. A szakszerű kezeléshez a me­gyei növényvédő állofnások szolgálnak tanáccsal, a me­gyei AGROKER-eknél pe­dig elegendő a növényvédó- szer-utánpollás. Paiír import Finnországból Nagytételű, famentes, si­mított mélynyomó papír im­portjáról írt alá,újabb három évre szóló, hosszúlejáratú szerződést tegnap a lógni m pex székházában J. Keino, a finn papírgyárak egyesülésé­nek vezérigazgatója, Szenes Endre a Lígnimpex vezér- gazgatója, valámint Asztalos István, a papíripari vállalat gazdasá |1 igazgatója. A most aláírt szerződés az 1975—77 évekre szól; 1975-ben 16 ezer, 1976-ban 18 ezer, 1977- ben pedig 20 ezer tonna finn mély nyomópapír importjára kerül sor. Ez a mennyiség teljes egészében biztosítja e fontos papírfajtából a hazai szükségletét. Megyénk üzemi lapjai közül elsőként a martfűi Tisza Cipő és az Alföldi Olajbányász hasábjain je­lentek meg beszámolók a kongresszusi munkaverseny­ről. A Tisza Cipőgyár lapja részletesen beszámol a szo­cialista brigádok • és a mun­káskollektíva kezdeményezte felajánlásokról. Többek kö­zött arról, hogy a múlt évi­hez képest 10 százalékkal fogják a reklamációk meny- nyiségét csökkenteni. Igyek­szenek növelni a gazdaságos tőkés exportot és a szocialis­ta exportot is, 1975-ben 50 ezer pár cipővel szállítanak többet a Szovjetunióba. Nö­velik a középár kategóriába tartozó cipők mennyiséget és igyekeznek, hogy azok legalább olyan divatosak le­gyenek, mint az import és a szövetkezeti cipők. Egy százalékos megtakarítást sze­retnének elérni a tőkés im­portanyagok felhasználásá­Szocialista együttműkö­dési szerződést kötöttek a TMI (Tiszavidéki Mezőgaz­daságfejlesztési Iroda) és a Héki Állami Gazdaság KISZ aiapszervezetei. A fiatalok felismerték a szerződésben rejlő lehetőségeket, annak szükségességét. Egy mező- gazdasági üzem és egy ön­tözési terveket készítő vál­lalat. nagyon jól kiegészítik egymást, eredményesen tud­ják a gyakorlati és elméleti tudásukat hasznosítani. A TMI KISZ-szervezete vállalta, — a gazdaság szak­embereivel kidolgozzák a trágyáié öntözésének lehető­ségeit. rendszeres tájékozta­tást adnak a TMI vetőmag­termesztő bázisgazdaságai­ban beállított öntözéses faj­takísérletek eredményeiről, együttműködnek a gazdaság­ban maglevő öntözőkapaci­tás gazdaságos és intenzív kihasználásában. Tájékozta­tást adnak az alkalmazott gépi áttelepítésű öntözőbe­rendezésekről valamint a ban. elsősorban e gumigyár­táshoz szükséges anyagok­kal való takarékossággal Az Alföldi Olajbányász cikkének vastagbetűs címe közli velünk, a legfontosabb felajánlást: terven felül egymilliárd 400 millió m3 földgáz. A továbbbiakban a cikk részletesen beszámol mindarról, amit a vállalat kollektívája, a szocialista brigádok, a vállalat politi­kai. társadalmi és gazdasá­gi vezetőivel egyetértésben a XI. pártkongresszus tisz­teletére felajánlottak. E sze­rint már 1974-ben a kőolaj- termelés megközelíti, a föld­gázértékesítés pedig eléri az 1975. évre tervezett terme­lési, értékesítési szintet A negyedik ötéves terv végé­re terven felül 270 ezer ton­na kőolajat és egymilliárd 400 millió köbméter föld­gázt adnak a népgazdaság­nak, s vállalják, hogy mind­ezt kizárólag termelékeny­ségnöveléssel érik el. tudományos eredményekről, lehetővé teszik a gazdaság szakembereinek szakmai to­vábbképzését. A Héki Állami Gazdaság KXSZ-szervezete vállalta: — az öntözésfejlesztés és üze­meltetés során szerzett gya­korlati tapasztalatokról, en­nek eredményeiről tájékoz­tatják a TMI-t, a gazdaság­ban bemutatókat rendezneic, melyre meghívjak a tervező vállalatot, kicserélik tapasz­talataikat. propagandát fej­tenek ki az öntöző szakma népszerűsítése érdekében, alkalmas időpontban üzem- látogatást szerveznek az üzemben folyó öntözésfej­lesztési munkák megtekin­tésére. A szerződésben vállalt kö­telezettségek megvalósításá­hoz a gazdaság és a TIvti vezetősége részéről minden támogatást megkapnak a fiatalok. Most már csak rajtuk a sor, hogy bizonyít­sák rátermettségüket, szak­mai hozzáértésüket. A korszerű gazdálkodásért — a nagyobb termésért Az öcsödi Kossuth Tsz-ben az idén 12 kataszteri holdon termelnek paradicsomot.. A palánták kiültetését a hét elején kezdték Növekvő termelékenység — magasabb életszínvonal Hazánkban a foglalkozta­tottság mértéke — a lakos­ságnak majd’ a fele aktív ke­reső — világviszonylatban a legmagasabbak közé tartozik. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem viszont a nemzet­közi mezőny közepén biztosít A termelékenység színvo­nalára, növelésének forrásai­ra erőteljesen kihat a terme­lés szerkezete, nagysága, a- termelési eljárások, eszközök korszerűsége, a gépi munka aránya, a munkaerő szak- képzettsége, a vezetés, a szer­vezés színvonala. S pusztán a legfőbb összetevőket em­lítettük. Tavaly a népgazdaság égé szében javult a társadalmi termelés hatékonysága, az Vannak ebben feladatai az iparirányításnak, a tervezés­nek éppúgy, mint a vállala­toknak, s vállalatokon belül természetesen mindenkinek. A vezetés dolga, hogy megte­remtse a növekedés feltétele­it, a lehetőségek hasznosítása viszont már valamennyi dol­gozóval szemben követelmé­nyeket támaszt. Mert a ter­melékenységet nemcsak kor­szerű gépek növelhetik. Ha­nem a kihasznált munkaidő, a technológiai fegyelem, az üzemben, műhelyben szoros tempót, diktáló szervezettség szintén. Lássunk néhány adatot, melyek eredményeket és te­endőket világítanak meg. A termelékenység emelkedes lenyeges mércéje az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés növekedése. Ez tavaly 5,8 százalékra rúgott. Gyors volt ott, ahol maga a termelés is dinamikusan bővült. így pél­dául a vegyiparban, ahol a termelés 10, az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 8 száza­lékkal »volt nagyobb, mint 1972-ben. A közlekedési esz­közök gyártásában a 14 szá­zalékos termelési többletet úgy állították elő, hogy a fog­lalkoztatottak száma csök­kent! Kézenfekvőnek tűnik a kö­vetkeztetés: minél több gépet a termeléshez, s akkor majd ugrásszerűen javul a terme­lékenység. Kétségtelenül nagy lehetőségek rejlenek az élő­munka gépekkel történő he­helyet csak számunkra. Az el­lentmondás mindenekelőtt a munka termelékenysége vi­szonylagos elmaradottságával indokolható. Azaz gazdasági növekedésünk üteme elvá­laszthatatlan a termelékeny­ség alakításától iparban a termelésnövekedés 82 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből szárma­zott. A föntebb említett té­nyezők mindegyikének része volt az eredményben. Am aligha kell különösebben bi­zonygatni, hogy társadalom- politikai céljainkat csakis akkor érhetjük el, ha ez a folyamat tovább tart, sőt, több tekintetben gyorsabb lesz. . A közös célokért közös erő­feszítések szükségesek. A munkaidő-alap ugyanis a következő években sem bő­vül lényegesen. Magyarul: a növekvő termelés gyakorla­tilag változatlan létszámú munkaerőre hárul. A kívá­natos termelési többletet semmi mással nem teremt­hetjük elő, csakis a termelé­kenység fokozásával. A ter­melési többlet viszont elen­gedhetetlen az életszínvonal folyamatos .emelkedéséhez, a lakásépítéshez, az oktatás koi’szerüsítesébez éppúgy, mint a pénzbeni jövedelmek gyarapításához. Biztató tényék? Igen. Te­gyük hozzá: a központi fej­lesztési programok áltál érin­tett iparterületeken lehetünk elsősorban tanúi ilyeneknek. A már említetteken túl pél­dául a textilruházati iparban, ahol nagyarányú rekonstruk­ció valósul meg. Ám sorakoz­tathatunk másféle adatokat is. Egyebek között azt, hogy a legutolsó, 1972-ben megejtett felmérés szerint á szocialista iparban minden száz munkás közül csak 27 látott el telje­sen gépesített tevékenységet, 49 viszont egyáltalán nem gé­pesített munkát végzett. lyettesítésében — ahogy a műszaki fejlesztésben, a nem­zetközi munkamegosztás eredményeinek hasznosításá­ban szintén —, de legalább ekkora szükség van a munka­idő és az állóeszközök jobb kihasználására, az az a már meglévő források szervezet­tebb kamatoztatására. Elgondolkoztató. hogy ugyanolyan értékű beruházás még azonos iparágon belül is erősen eltérő termelékeny­ségnövekedéssel jár. s foko­zottan igaz ez iparágakat ösz- szevetve. Azaz nem minden a gép. a beruházás. Nem árt a közfigyelem reflektorfényét arra terelni, mi történik a beruházás után; mert olykor a régi üzem termelékenyebb volt az újnál. .. Vannak tehát rövid távon megtehető lépé­sek, s hosszabb időszakra ter­jedő feladatok a termelé­kenység növelésében. A gyártmanyszerkezet gazdasá­gosabb kialakítása ami erőteljesen közrejátszik a termelékenység színvonalá­ban — nem oldható meg né­hány hónap alatt. Ám a 1 gé­pek ésszerűbb alkalmazása, a nagy termelékenységű be­rendezések két- vagy há - romműszakos üzemeltetése, a zavartalan szerszámellátás, hogy csak hármat említsünk a lehetséges példák közül, nem kíván esztendőket! Kezdet a tervezésűéi Tartós, s a jelenleginél gyorsabb növekedésre van szükség a termelékenység­ben, mint az életszínvonal emelkedésének forrására. A2 erőfeszítések nagyonis kifize­tődnek. Bizonyítsuk ezt egyetlen példával. A közleke­dési eszközök gyártásában az egy foglalkoztatottra jutó társadalmi tiszta jövedelem ma több, mint a másfélszere­se az 1968. évinek! Ennek legfőbb forrása a-gyártmány­szerkezet átalakulása s a ter­melékenység növekedése volt. Meglelhetek másutt is ha­sonló források? Természete­sen. Ám ehhez az szükséges, hogy tnár a tervezés idősza­kában, a vállalati középtávú terv formálásakor kutassák, mit lehet teiini a termelé­kenység növelése érdekében, s nem egyik vagy másik, ha nem valamennyi területen, eszközzel A feladat ugyanis összetett, a megoldás útja ha­sonlóképpen. Idén január— februárban az egy foglalkoz­tatottra jutó ipari termeles ó,5 százalékkal emelkedett; a lendület tart. S hogy ritmusa fokozódjék, erejéből hosszú távra is fussa, azt az állandó „edzést”, tények és teeendők összevetése, elemzése, a cél­ratörő cselekvés biztosíthatja. M. O. Sokféle tényező Termelés-növelés, változatlan létszámmal Sokatmondó számok A gép nem minden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents