Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

1974. május 8. SZOLNOK MEG FEI NÉPLAP 3 Növekednek a politikai követelmények Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap felbővített ülést tartott a KISZ Szolnok me­gyei Bizottsága, melyen részt vettek a járási-városi párt- bizottságok első titkárai KISZ-titkárai, az állami, •társadalmi és tömegszerve- •zetá vezetők. Ott volt Szabó István, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője, Bercsényi Botomd, a KISZ KB osztályvezetője. Napi­renden a KISZ központi bi­zottság 1974. április 17-i ülé­sén elfogadott határozat fel­dolgozásának, bevezetésének megyei feladatairól szóló tá­jékoztató szerepelt, amelyet Szívás Antal, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára terjesztett a bizottság elé. •Jó társadalmi légkörben A KISZ KB áprilisi ülé­sén elfogadott határozatá­ban megfogalmazta, hogyan, milyen munkaformákkal és módszerekkel lehet javítani a KISZ tartalmi munkáját. Meghatározta, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy alapszervezetekben politizá- lóbb KlSZ-munka legyen, hogy tovább erősödjenek az ifjúsági szervezet kommu­nista vonásai és mindez úgy, hogy növekedjék a mozga­lom tekintélye, befolyása a KISZ-en kívüli fiatalok kö­rében is. Az előadó három téma kö­ré csoportosította mondani­valóját: elsőként arról a jó társadalmi légkörről be­szélt, amelyben a KISZ me­gyénkben dolgozik. Így töb­bek között elmondta, hogy nagyon sok segítséget kap­nak a pártszervektől és szervezetektől, a pártszervek Szívós Antal ezután a KISZ néhány időszerű kér­désével foglalkozó központi bizottsági határozat egyes részkérdéseiről — a KISZ egyéves tervezési rendszeré­ről, a KISZ-tagoik egyéni fel­adatvállalásáról, megbízatá­sairól és azok értékeléséről, az egy évre érvényes KISZ tagsági igazolvány bevezeté­séről — tájékoztatta a je­lenlevőket. _ Többek előtt Ismeretes, hogy 1975-től a szervezeti élet rendszerességének bizto­sítása, az egymással szoro­san összefüggő mozzanatok (áz egyének és az alapszer­vezet közösségi munkájának értékelése, a választás) egy­másra épülése érdekében minden év február 1. és má­minderínapos gyakorlatává vált a KISZ-munka segítése. Csak példaként említette, hogy mintegy ezer fiatal kommunista végzi pártmun- káját az ifjúsági szervezet­ben. A továbbiakban értékelte a KISZ megyei tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az ifjú­sági szövetség VIII. kong­resszusa óta eltolt időszak­ban a KISZ megyénkben is betöltötte hivatását, és erre bizonyítékul több példát em­lített: harmincezer KISZ-tag van a megyében, ötven szá­zalékuk részt vesz politikai oktatásban, továbbképzésben; a megye ifjúsági szapveze- teiban és szerveiben dolgozó ötezer választott KISZ-ve- zető egyúttal a párt káder­tartalékát jelenti; az ifjúsági törvény a megvalósulás út­ján van megyénkben is. és így tovább. jus 15. között valamennyi KISZ-alapszervezetben két taggyűlést kell tartami. Az első taggyűlésen a vezetőség beszámol majd az éves moz­galmi tevékenységéről, sze­mélyenként értékeli a KISZ- tagok munkáját, vállalt fel­adataik teljesítését, és meg­választják az új vezetőséget; a másikon elfogadják az éves akcióprogramot, az egyéni vállalásokat a taggyűlés kö­zösségi megbízatássá emeli, kiadják az új tagsági iga­zolványokat. — Az 1975 tavaszától be­vezetésre karüilő. egy moz­galmi évre szóló igazolványt azok a KISZ-tagok kaphat­ják meg, akiknek magatartá­sát, tevékenységét évi mun­kájuk alapján a taggyűlés. KISZ-taghoz méltónak ta­lálja. Nem kaphatnak új tagsági igazolványt, akiktől méltatlan magatartásukért vagy kötelességeik nem tel­jesítéséért a taggyűlés meg­tagadja. Az ilyen KISZ-ta- gok tagsági viszonya meg­szűntnek tekintendő — mon­dotta a KISZ megyei bizott­ságának első titkára. — Ez­zel az a célja a központi bi­zottságnak, hogy növekedjék az alapszervezeti közösségek, a tagok aktivitása, a nyílt vita, az őszinte számadás­számonkérés demokratikus légköre érvényesüljön és így tovább. Megnövekedett ielelősééggel A bizottsági ülés vitájában felszólalóit többsége — így például Nyitrai István, a KISZ mezőtúri városi bi­zottságának titkára, Récsá- nyi Zottánné, a Május 1. Ru­hagyár csúcstitkára. Sárközi János, a megyei KlSZ-isko- la igazgatója és mások — a felelősséget hangsúlyozták. A megnövekedett felelőssé­get a vállalt feladatok telje­sítésében és a munka reális, politikai érettséggel való ér­tékelésében. Szabó István, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője több figyelmez­tető jelre hívta fel a figyel­mét, és azokról következtet­ve szólt a legközelebbi ten­nivalókról: javítani a KISZ szervezettségét, befolyását fő­ként a falusi, a mezőgazda- sági fiatalok körében; tartal­masabbá tenni a politikai munkát — ezt megkövetelik a KISZ VIII. kongresszuséin elfogadod határozatok is —; fejleszteni az alapszerveze- tek, -szervek tartalmi mun­káját, növelni a követelmé­nyeket, de ugyanakkor dif­ferenciálni is. Nem utolsó­sorban erősíteni a KISZ moz­galmi jellegét. Dr. Donkó Attiláné, a fiatal agrárér­telmiség szerepét hangsú­lyozta felszólalásában. Sür­gette, hogy fokozottabban vonják be őket az ifjúsági szövetség munkájába. A bizottsági ülés Szívós Antal összefoglalójával ért véget ^I^PYyify^^yvvvvvYVVinnrinnOQOOOCXXXXXXXlQQOOOQOQOOOQOOOOOOOOOOQQQOOOOOOOOOOOOOCXXy* Ami nem kerül pénzbe Lakatos ismerősöm mesélte a minap: apám, a szivar odajött, aztán elkezdte szétszedni a műszert. Kiszedett min­den alkatrészt. De nem ám össze-vissza rakta maga köré, hanem szé­pen sorba, precízen. Az­tán, mikor megtalálta a hibát, szépen, ugyanab­ban a sorrendben visz- szarakott mindent. No, én nem mondom, hogy köztünk nincs olyan, aki legalább olyan jól meg tudná csinálni, csak hogy nálunk egy ilyen munká­val általában mégegy- szer annyit elpiszmog az ember. Merthogy nem hajtja a tatár. Mindehhez tudni kell még azt, hogy a „szivar” Ausztriából jött, az osztrák cég által szállí­tott műszereket karban­tartani. Ismerősömet az fogta meg, hogy milyen okosan, szervezetten dol­gozik. Nekem viszont azt juttatta eszembe, hogy már harmadik éve egyre többet beszélünk és te­szünk is a korszerű mun­ka- és üzemszervezésért, de arra még aligha volt példa, hogy valahol a munkásokat arra taní­tották volna, miként le­het kétkezi munkájukat jobban megszervezni. Vannak persze sokan, akik ösztönösen is ügye­sen és gyorsan dolgoz­nak. A jól szervezett munka módszereit azon­ban át lehetne adni, ta­nítani lehetne. Nem csak a nagy gyakorlat segít­ségével kialakított fogá­sokat, hanem ennél sok­kal többet is. Ma már a munkaszervezésnek tu­dományos alapossággal leírt módszerei vannak. Érdemes lenne elgorídol- kodni azon, nem kelle- ne-e intézményesen ta­nítani a kétkezi munka szervezését. Ma az ipari tanulót ki­fogástalanul megtanítják szakmájára, nem oktat­ják viszont arra, hogyan, milyen apró fogások se­gítségével tudja ugyan­azt, az egyébként lehet, hogy mesterien végzett műveletet, ésszerűen szervezve, gyorsabban Csinálni. A korszerű munka- és üzemszervezés egyelőre azonban mintha esik a vállalatok felsőbb veze­tésére tartozna. Okös és új módszerek felhaszná­lásával és bizony gyak­ran költséges befekteté­sek árán igyekeznék a munka termelékenysé­gét növelni. Ahhoz azon­ban, hogy a mindennapi kétkezi munka menjen gyorsabban, tehát job­ban, nem kell gépeket venni, nem kell beruhá­zásra költeni. Egyszerű­en meg kell tanulni, meg kell tanítani. Nem csak azt, hogy mit kell csinálni, de azt is, hogyan kell dolgozni. — trömbSczfcy — Osztály­ülések az Akadémián Tegnap osztályüléseken folytatódott az Akadémia közgyűlése. A kémiai tudo­mányok osztálya a hazai ana­litikai kémiai kutatások hely­zetével, fejlődési irányaival foglalkozott. Lengyel Béla akadémikus osztályelnöki megnyitójában a kémiai ana­lízis legfontosabb területei között említette a biológiailag aktív vegyületek és a makro- molekuláris vegyületek ké­miáját. Az agrár-, az orvosi- és a bológiai tudományok osztályai egésznapos ülésen vitatták meg korunk egyik jelentős problémáját, a re­produktív folyamatok szabá­lyozásának időszerű kérdése­it. A műszaki tudományok osztályának plénumán Lé­vai András akadémikus szá­molt be az elmúlt időszak tevékenységéről. Víztf*7dálkodási tál sulatok egvesülése« A közelmúltban több ter­melőszövetkezet egyesült, s éz természetesen maga után vonta, szükségszerűvé tette egyes vízgazdálkodási társu­latok összevonását is. E prog­ram jegyében hétfőn intéző bizottsági ülést tartottak a ti- szaföldvári Lenin Tsz szék­hazában, ahol előkészítették a Cibakháza és környéke, vala­mint Mezőtúr és környéke vízgazdálkodási társulatok egyesülését. Öntözik a palántákat, serénykednek a kertészek az alattVáni Űj Élet Termelőszö­vetkezetben. paprikanalántát 28 melegágyba ültettek ki. A paradicsom-, uborka-, káposzta- és dinnyehajtások is szépen fejlődnek a kertészetben Azonos munkáért, azonos bért A szakmai bértáblázat: irányelv a vállalati bérpolitikához As elmúlt érben végrehajtott — mindenekelőtt a nagyipari munkásokat érin­tő — központi béremelések számottevően javították a munikások bér- és kereseti arányait. Mérséklődött a fér­fiak és a nők közötti indoko­latlan keresetkülönbség; a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően nőttek — s ma már általában megfelelőnek mondhatók — a bérkülönb­ségek a szakképzett és a szakképzetlen munkások kö­zött Növekedett a nagyobb erőkifejtést követelő és a kedvezőtlen körülmények kö­zött. a több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozó munkásak anyagi el­ismerése. Az április elsejétől esedékes — a kisegítő és egyéb munkakörökre vonat­kozó — béremelésektől ha-,, sonlóan kedvező hatások vár­hatók. Az azonos szakmájú mun­kások keresete között azon­ban még mindig jelentős a különbség s ez csak rész­ben indokolt. Indokolt any- nyiban, hogy egy-égy szak­mán belül is különböző bo­nyolultságú munkák találha­tók, nem egyformák a mun­kakörülmények sem. s érthe­tő módon differenciálják a kereseteket a teljesítmény­különbségek is. De a megle­vő keresetkülönbségeket, azok nagyságát a felsorolt ténye­zők nem indokolják teljes mértékben. Például: az azo­nos képzettségű, azonos mun­kakörülményele között, de kü­lönböző szakmákban dolgozó csoportok kereseti arányait vizsgálva megállaDÍtották. hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti átlagú szakmák alapórabére között 3.16 forint, óránkénti kere­sete között 3.24 .forint — te­hát túl nagy — a különbség. Túl nagy, mert nemcsak azonos felkészültségű, azonos körülmények között dolgozó, hanem ennek következtében Ssolnoko", Öcsödön A Hazafias Népfront me gyei titkárságához látogatott dr. Dieter Vogel a Potsdam— Babelsbergl Állam- és Jogtu­dományi Akadémia Nemzet­közi Kapcsolatok Intézetének docense, aki az NDK kultu­rális és tájékoztató központ vendégeként tartózkodik ha­zánkban. A vendéget Szolnokon Oláh János, a HNF megyei titkára fogadta, majd Szigeti László­nak. az MSZMP megyei Bi­zottság oktatási igazgatósága igazgatóhelyettesének vezeté­sével ellátogattak az oktatási azonos bérkategóriába tar­tozó szakmacsoportokról van szó. Megállapították azt is, hogy az eltérést jórészt a vállalaton belüli |üapbér- és óra-keresetkülönb^gek okoz­zák. A jelzett tényekből követ­kezik, hogy elérkezett a rend­csinálás ideje, hiszen a je­lenlegi keresetkülönbségek nagyon sok munkást igazság­talanul sújtanak. Elkészült — s harmadik negyedévben megjelenik — a szakmai bé­rek országos táblázata, amely a népgazdaság minden ága­zatára, szektorára, mindea vállalatára és szövetkezetére érvényes. Kidolgozásánál azonban figyelemmel voltak arra, hogy a leggondosabbaa megszerkesztett táblázat is áttekinthetetlen, ha minden munkakört felsorolna. Ezért — az érintett tárcák és a SZOT segítségével — kivá­lasztották a 108 legnagyobb létszámú,, tehát kulcsfontos­ságú szakmát, illetve mun­kakört. s ezen belül 210 mun­kaköri kategóriát határoz­tak meg. Az egy-egy szak­mán belüli — munka ne­hézségi fokának eltéréseiből, a munkakörülmények kü­lönbségeiből adódó — diffe­renciál* miatt’ hiba lett vol­na úgy meghatározni egy-egy bértételt, hogy az egyformán vonatkozzon minden mun­kásra az adott szakmán, vr,gy munkakörön belül. válla­latok nem átlagos szakmun­kásokkal, hanem egymástól eltérő képzettségű, gyakor­latú és meghatározott körül­mények között dolgozó em­bereket foglalkoztatnak és az n számukra állapítják még a béreket. Mindebből persze még nenp következik, hogy a szakmai bértáblázat egy csa­pásra megoldja az indoko­latlan keresetkülönbségekből adódó problémákat. Először is: a keresetek különbsége lényegesen nagyobb az alap­igazgatóságra. Találkoztak a pártiskola vezetőivel és hall­gatóival, majd dr. Dieter Vo­gel előadást tartott „Az NDK hozzáiárulása a szocialista országok közösségén belül az európai béke biztosításához” címmel. A vendég megtekin­tette Szolnokot, délután pe­dig Öcsödre utazott, ahol a nagyközség vezetői fogadták. Megtekintették a szőnyegszö­vő üzemet, az általános is­kolát, este pedig megemlékez­tek a fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról. bérek különbségénél. A szak­mai bértáblázat pedig csak az alapbérekre vonatkozik S így alkalmazása csak részle­gesen befolyásolhatja á ke­reseteket. Az indokolatlan keresetkülönbségeik csak ak­kor csökkennének számotte­vően, ha a vállalatok végre komolyan vennék a teljesít­ménykövetelményeket. A sokszor minden tudományos alapot nélkülöző — inkább csak becsléssel megállapított — normák irreális teljesít­ménykülönbségekhez, indo­kolatlan kereseteltérésekhez vezetnek. Nyilvánvaló, hogy normaügyben is előbb-utóbb szükségessé válik a rendcsi­nálás, ami i— a félreértések elkerülése végett — nem a normaszigorítást, hanem az alkalmazott teljesítménynor­mák tudományos módszerek­kel történő általános felül­vizsgálatát jelenti. A szakmai táblázat bérté­telei — mert nem fix össze­gek, hanem alsó és felső ha­tárok között mozognak *>— nem csökkentik a differen­ciálás lehetőségét; éppen el­lenkezőleg: igazságosabb dif­ferenciálásra adnak módot. ÍA jelenlegi bértarifa rend­szerben túl azéles, 60—80 százalékos, bérhatárok is szerepelnek, ami indokolat­lan különbségekhez is veze­tett a bérezésben.) A kor­mány úps- határozott, hogy a szakmai bértáblázat nem kötelező jellegű, hanem lé­nyegében irányelvként kell alkalmazni. A kötelező ér­vényű bevezetés usvanis azt jelentené, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek je­lenleg szakmai bértétele a táblázatban meghatározott összeg felett helyezkedik el, vágy azt megközelíti. nem kaphatnának további bér­emelést. S fordítva: azokat a vállalatokat, ahol sok mun­kás alapbére — a vállalat helyzete miatt — az új bér­tételek alsó határát nem éri el. olyan béremelésekre kö­teleznék, amelyekhez jelen­leg sem az érintett vállala­toknak. sem a kftltséevetés- nek nincs pénze. As irányelv alapján megállapított új bértételeket azonban a vállalatok kötele­sek rögzíteni a kollektív szerződésükben, s ez olyan okmány, amelynek előírásai minden munkahelyre kötele­ző érvényűek, s amelynek alapién a szakszervezetek év­ről évre ellenőrizhetik a végrehajtást. Ily módon a bértáblázat bevezetése foko­zatosan, hosszabb idő alatt, elősegítheti az alapbérek — S ezen keresztül a kergetek arányainak igazságos módo­sulását. V. CB. Vendéo az M)K-bóI *i Őszinte számadás — számonkérés

Next

/
Thumbnails
Contents