Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-08 / 105. szám
4 SZOLNOK MEGYEI N£l*LAP 1974. május 8. „Légy gazdája s” Gajdart, Andersent, Gorkijt, Puskint játszanak Több mint fél évszázada működik a moszkvai Arka- gyij Ga.jdar műkedvelő gyermekszínház. Ez alatt az idő alatt az ifjú színjátszók számtalan nemzedéke váltotta egymást a Szovjetunió legrégibb műkedvelő gyermekszínházának színpadán. Az első színészek jelenleg 60, a mostaniak alig múltak 10 évesek... 1923-bari, egy kis moszkvai utca pompás kereskedővillá- jában alakult meg a Szovjetunió első úttörőháza, ahová seregestől özönlöttek a munkásnegyedek gyerekei. Mindegyik kedve szerinti elfoglaltságot talált. A sok-sok szobában és teremben zenei, szabóvarró-, asztalos- és számos más szakkör kapott otthont. Sokan a színjátszókört választották. Többnyire azért is. nagy kedvet kaptak hozzá, mert a szakkör mindjárt „igazi” színházat kapott az úttörőházban, színpaddal, lépcsőzetes nézőtérrel, erkéllyel. Hamarosan „saját” közönsége is lett: a környező házak gyermékserege mindig zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Csaknem megalakulástól vezeti a színházat Alekszandra Rohazova. — A főiskola elvégzése után jöttem az úttörőházba — meséli Rohazova.— Itt tágabb lehetőségek nyíltak az alkotó munkára. Nem csak kész darabolcat vittünk színre, hanem dramatizáltam, és színpadra vittem kedvenc novelláimat, verseimet, meséimet is. Az ifjú színészek nagy tisztelője és hű barátja volt Ar- kagyij Gajdar, a híres gyermekíró, akiről később a színházat elnevezték. „A dobos történetét”, a „Kék csészét” és műveit e színház mutatta be először. A színház a háború éveiben sem zárta be kapuit. Noha gyakran nagykabátban, petróleum-mécses mellett próbáltak. A gyerekek felléptek kórtermekben is — nagy örömet szerezne a sebesülteknek. Első előadásuk a háború után Fagyejev Ifjú gárdája volt. A regényt éppen folytatásokban közölte a „Kom- szomolszkaja Pravda”, amikor a gyermekszínház fáradhatatlan vezetőnője már átdolgozta színpadra a megjelenő részeket, és megkezdték a próbákat. — Nagy irók müveinek színpadi interpretációja nagyon sokat nyújt mind színészeinknek, mind közönségünknek. — mondja Alekszandra Rohazova. — A színpadon olyan irodalmi hősök elevenednek még, akikről a gyerekek az iskolai órákon már hallottak, így közelebb állnak hozzájuk. Mindig csak elsőrangú irodalommal dolgozunk. Előadtunk már Andersen és Gorkij meséit, Krilov állatmeséit, Puskin és Lermontov költeményeit. Színpadunkon megelevenednek Shakespeare, Burns darabjai is. Előadtuk Antoine de Saint-Exupé- ry „Kis hercegjét” és Gianni Rodari meséit. A díszleteket valamennyi darabhoz maguk a szereplők készítik. Stúdiójuk jelszava: „Légy gazdája színházadnak!” Maguk a gyerekek tartanak rendet a nézőtéren, a jelmezműhelyben ők állítják fel a díszleteket, bár általában kevés díszlettel dolgozunk. Boldog vagyok, ha látom, hogy a gyerekekre hat az igazi művészet, az igazi irodalom. Ez olyan élmény, ami egész életükre megmarad. Alekszandra Rohazova egykori tanítványai között igen sok színész akad. így Jelena Koroleva, a Moszkvai Akadémiai Művészszínház színésznője lett. Igor Sztariginből híres filmszínész lett. Jev- genyij Monahov, a „Romen” cigányszínház rendezői csoportjának vezetője is a gyermekszínház tagja volt. Új nemzetközi filmművészeti Nemzetközi filmművészeti központ építését kezdték meg Jalta feketetengeri üdülőhely . festői vidékén. Mintegy 14 hektárnyi területen „film- kombinát” létesül, amelv megfelelő környezetet biztosít a filmek alkotásához. a forgatókönyvek írásától a kópiák készítéséig. Lesznek ott teljesen automatizált felvevőpavilonok, szinkronizáló műtermek és montírozó műhelyek. vetítőstúdiók kisebb és nagyobb nézőtérrel, dekorációs és műszaki műhelyek, igazgatósági épületek, sőt med?r-e is lesz a víz alatti felvételek céljaira. A szovjet vállalatokon kívül Japán. az NSZK. Csehszlovákia és az NDK vállalatai is szállítanak oda felvevőbe rendezéseket és felszereléseket. A hely kiválasztásában döntő tényező volt. hogy a napfényes napok száma igen nagy a Krím- félszieeten. De hozzájárul a változatos táj is: hegyek és erdők, vízesések barlangok . és csodálatosan szeszélyes rajzú sziklák, szubtrópusi növényzettel. Az elmúlt évtizedben 400 filmet forgattak a Krím-félszigeten, köztük jónéhány külföldit is. Csupán az utolsó három esztendőben norvég, finn, japán, olasz,, holland, szenegáli, jugoszláv, kubai, német és bolgár kollegák működtek itt együtt a szovjet filmművészekkel. Képzőművészeti d áktábor A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya az idén is július 19-től augusztus 1-ig megrendezi Tokajban a nyári képzőművészeti diáktábort, ahova a megye és. Miskolc város gimnáziumaiból, szakközépiskoláiból negyven részvevőt várnak. központ * Az első jugoszláv műhold Két dolog van, ami manapság idegesíti a jugoszlávokat: az egyik, ha kjkap a nemzeti válogatott, a másik, ha foglalt a telefonvonal. Türelmetlenebbek lettek az emberek, elszoktak a várakozástól, ami pedig tíz évvel ezelőtt ti meg természetes dolog volt. Lr-kapcsalás A telefon-helyzet tarthatatlanná vált, radikális intézkedésekre volt szükség. Jugoszlávia bekapcsolódott az interkontinentális műhold hírközlési rendszerbe. Ez azonban egy Közép-Szerbiában felépítendő földi műhold létesítését tette szükségessé. A földi állomást 1973 végén adták át, s ma már pillanatokon belül létesíthető kapcsolat New Yorktól Belg- rádig. Távközlési szakemberek szerinti Jugoszlávia csatlakozása a nemzetközi INTELSAT szervezethez már igen sürgető volt. Hiszen az utóbbi időszakban oly mértékben növekedett a külföldi telefonhívások száma is, hogy csak 70 százalékukat tudták teljesíteni. A csatlakozással téhát ez a probléma is megoldódott. Ezen kívül nagyobb lehetőség nyílik az interkontinentális tv-programok vételére is. 40 millió dollár korszerűsítésre Az említett érvek indokolták tehát a jugoszláv telefon- hálózat modernizálását, melynek 40 millió dolláros költségét a Világbank fedezi. A korszerűsítési munkálatok 1975 végén fejeződnek be. Az új relé közvetítő állomások, a nagyobb jugoszláv városok között lefektetett speciális kábelek, valamint az új automata kapcsolóközpontok lehetővé teszik a Jugoszlávia és néhány külföldi ország közötti közvetlen telefonkapcsolatot. így csupán a kívánt szám tárcsázásával bárki elérhet üzletfelet, vagy barátait Észak- és Latin- Amerikában, Afrikában és Ázsia egy részében. A jugoszláv műhold rekordidő — nem egészen egy év — alatt készült el. A vállalkozó a belgrádi „Minél” cég volt,,az elektronikus berendezéseket Japán és az Egyesült Államok, a generátort pedig a rijekai „Uljanik” cég szállította. Maga az építkezés a közép-szibériai Prili- ke faluban zajlott. Ez az igen költséges és bonyolult berendezés (az antenna átmérője például 32 méter, súlya 260 tonna) a falu közelében, egy hegytetőn áll. A legjobb szakemberek dolgoznak benne három műszakban, és állandó kapcsolatban állnak a 32 000 méteres magasságban keringő műholddal. Prilike lakosai így hát az iskolán, a termelőszövetkezeten, az áruházon, a kiskocsmán és a templomon kívül az új állomásra is büszkék. Bár nem valószínű, hogy valaha is használni fogják. Az élet azonban megy tovább és burgonya nő a hatalmas építmény árnyékában. Lengyelországban sokéves múltra tekinthet vissza a XXI. század energiájának, az atomerőnek leigázásán folyó munka. Élenjáró szerepet tölt be a Varsó környéki Swierk- ben működő Magkutatási Intézet, ahol üzembe helyezték a ma üzemelő három lengyel atomreaktor közül az elsőt, az „líwa" reaktort. Swierkbcn nagyszámú kiváló atomfizikus dolgozik. Hosszadalmas és bonyolult kísérleteik eredményeit gyümölcsözően használják fel a többi tudományágban és a népgazdaságban. Az ..Ewa” dolgozóinak tapasztalatai nagy hasznára váltak az újabb lengyel reaktorokat üzemeltető dolgozóknak. 5 = ?J ^KÉPERNYŐJE Az ember ha oka van rá, szíveísen ragadtatja el magát. Ha olyan műsorral találkozik a képernyőn, amelyik áthatja lelke mélyéig, akkor nagy a kísértés, hogy véleményét műbírálói megjegyzések helyett primőrén, a rajongás „hullámhosszán” fejezze ki. Mindezt azért bocsátottam előre, mert a Hosszú őszi nap ilyen élELŐTT ménnyel ajándékozott meg, könnycsordítóan és meghatóan szép élménnyel. A május elsejének előestéjén sugárzott tévéjáték a maga eszköztelen, pontosabban pózok nélküli puritánságával, hangvételének emberi tisztaságával kivételes produkció volt az elmúlt hét műsorában. Gyakorta siránkozunk, hogy kevés az olyan színvonalas drámai alkotás, amely a munkások életét ábrázolja. a munkásélet problémáival foglalkozik hitelesen és meggyőző módon. A televízió szemfülességét illeti mindenekelőtt a dicséret, hogy számunkra felfedezte a Hosszú őszi napot, ezt a szívbe markoló munkástémájú igaz drámát. Egy prágai munkás nyugdíjba megy, búcsút vesz társaitól, az aktív életből átlép a passzív nyugalom tartományába. Mi történik vele. mit cl át lélekben életformájának hirtelen megváltozására? Ezt az érzelmi állapotváltozást ábrázolja kitűnően a vendégrendező, Antonin Moskalyk irányításával képernyőre vitt tévéjáték, amelynek írója Hiri Hubac. A cselekmény mindvégig hiteles emberi környezetben játszódik; vonatkozik ez az üzemi búcsú jeleneteire éppúgy. mint az első ..nima-i- más”, otthon töltött nap rajzolatára. És milyen pontos lélektanilag is az a kép, amelyet a hirtelen megváltozott életrend kövekezté- ben helyét nyugtalanul kereső és bizony meg nem találó emberről fest. Apró finom részletekből, megfigyelésekből áll össze ez a kép A nyugállományba vonulás az emberi élet nagy cezúrája; olyan határvonal, amelyen átlépve alapvetően változik meg minden. Közismert, hogy az élet alapja mindenkor a mozgás, hogy az embernek élettérre van szüksége, mert különben fulladozik, sőt meg is fulladhat. Ha tétlenségre van kárhoztatva, először a lelke sínyli meg, s aztán mert ez így törvény, a teste is belerokkan. Átvészelni a két különböző életforma eltéréséből adódó elsősorban érzelmi válságot: ez a nyugalomba vonulás művészetének egyik alapkérdése. Ismétlem, a tévéjáték hű képet festett, a hős érzelmi válságairól. De adós maradt az elfogadható teljes válasszal — érzésem szerint — mert azzal, hogy a válságba jutott munkásembert visszahívják ismét a gyárba s ezzel konfliktusai megoldódnak, reaktivizálásá- val csak elodázódik a felvetett kérdésre adandó végső válasz. Hiszen hősünknek is előbb-utóbb ismét szembe kell néznie azzal a kérdéssel, hogy miként tehetné végérvényesen értelmessé a nyugalom éveit is. hogy melyek lehetnének e sajátos életmódnak azok a mégfe- Ä lelő cselekvési formái, amelyek a korosodó emberi szervezet karbantartását eredménnyel szolgálhatnák. Fentebb említett tartalmi értékein túl van még egy külön , szépsége is\ a Hosszú őszi napnak, a többnyire eoizód szerepekből ismert Hörváth József fényes bemutatkozása egy abszolút főszerepben. Ö játszotta a nyugalomba vonuló munkás szerepét. Az az érzésem, hogy az ő tehetségének többlete avatta igazán megraga- dóvá a játék nem egy részletét. Egvénisége színes és gazdag, bőven vannak tartalékai emberismeretből és érzelmekből. Játékában tragikus erő és sajátos lírai báj egyaránt megtalálható. Sohasem teátrális. sohasem túloz, mindig emberi tud maradni. Ahopvan az örege, dóstól gyötrődő munkás a'akiát e'énk állította: tökéletes színészi remekmű. Ilven lenvűeöző alakítással ritkán találkozhatunk a képernyőn. Mi kértük ? Május elsejére alaposan felkészült a televízió. Hadrendbe állt mindenki, '•aki csak' élt és mozgott, s valóban imponáló volt, ahogyan Vértessy Sándor irányításával egybefogta az ünnepnap délelőttiének eseményeit, ahogyan a fővárosi felvonulás képei egybekapcsolódtak a nagyvilág és az ország egy-egy . városában zajló események képeivel. A nap másik eseménye a televízió maratoni kívánság- műsora volt: hosszú futás, csaknem reménytelen a nézők kegyeiért. Ez a jubileumi llívánsásműsor. a nagyszabású vállalkozás felemás érzelmeket váltott ki belőlem. Elsősorban a kért és el is hangzott műsorszámok, részletek tartalmának szín- vonalbeli tnrkrsáza go-d-u. kodtátott el. Számos olyan produkciót láthattunk, hallhattunk. amelyik bizony nem ütötte meg a szórakoztatás legalacsonyabb szintjét sem. Dehát mi kértük, nézők, legyen rajta a mi lelkünk — mondhatták a műsor szerkesztői. Ügy hiszem, nem ilyen egyszerű a dolog, hisz volt ebben a több órás műsorban már előre elkészített program is, például a Május 1. Ruhagyárból, és milyen bóvli humor! (tisztelet a kivételnek), és a válogatáskor is lehetett volna jobban érvényesíteni a minőségi szempontokat is. Ezért attól tartok, hogy a szerkesztők túlságosan is a szórakoztatás ' nevezőiére akarták hozni a kívánságokat, így azután amit kaptunk. végül is nerh annyira a mi ízlésünkre vallott, mint inkább a műsor készítőinek álláspontjára vetett fényt. A műsorvezetők is többet vállaltak ezúttal, mint amennyire fizikai és Szellemi energiájukból futotta. És talán még egv megjegyzés. Mi szükség volt be- csődíteni szegény 17 éveseket á stúdióba? Hogv elfogyasszanak egv tortaszeletet? És mire volt jó a derék kenyereseket is beinvitálni, hogv saját kenyerükből megegyenek egv-egv szeletet, vagy kettőt is akár. amire Tamási Eszter margarint kent és egvéb zöldséget rakott? Azt hiszem, ha a 17 évesek előre tudják, és a kenyeresek előre seittk, hogy a stúdióban mi vár rájuk, nem mozdultak volna ki otthonukból.- R nekünk, nézőknek is . ez lett volna a kellemesebb. Röviden Véget ért a hatrészes Erzsébet királynő, és újabb sikeres angol filmsorozat. A film egyes részletei vonzóan ábrázolták a nehéz történelmi korszak súlyos konfliktusait. nem egv esetben azonban az udvari intrikák és pletykák stílusában. Keveset tudtunk meg a történelem igazi mozgatóerőiről, a tömegek történelemformáló szerepéről, túlságosan steril, sőt némiképp idealizált volt az a kép, amelvet Erzsébet koráról és Erzsébet uralkodásáról nyújtott, a film. V. M. Hosszú őszi nap
