Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-26 / 121. szám

A lakosság kiképzése a Szovjetunióban A polgári védelmi kötelezettség teljesítése állampolgári kötelesség 2. rész A Szovjetunióban a lakosság tö­megpusztító fegyverek elleni véde­kezésre való oktatását 1960-ig a DOSZAAF és a Vöröskereszt szer­vezetei végezték. Ekkor a lakosság oktatásában alapvető vátozás történt, amelynek nyomán a lakosság oktatása hat tárgykörre terjedt ki: a polgári vé­delem rendeltetése és feladatai tá­madás veszélye esetén és a légitá­madás következményeinek a felszá­molása: a lakosság tevékenysége a mentés során; a lakosság tevékeny­sége a kárterületen folyó tűzoltás­nál; a lakosság szerepe a sérültek felkutatásában, az elsősegélynyúj­tásban és a sérültek kivitele a kár­területről: a lakosság magatartási szabályai és tevékenysége vegyi, ra­dioaktív és biológiai kárterület fel­számolása során. Azok. akik ennek az oktatásnak a követelményeit ki­emelkedően teljesítették, elnyerték a „Légvédelemre kész” jelvény első fokozatát és az úgynevezett „polgá­ri védelmi kör"-ökbe nyertek be­osztást, míg a lakosság egyéb tagjai számára — film és diafilm bemuta­tással összekötve — konzultációkat és előadásokat szerveztek. A lakosság normák, követelYné- nyek szerinti felkészítése eredmé­nyesnek bizonyult. Ugyanakkor azt is megmutatta, hogy sokak számára — kiegészítő jelleggel — még elmé­leti oktatás is szükséges, a gyakor­lati tevékenység bizonyos elemeivel összekapcsoltan. Ennek érdekében ezután a lakosság oktatásában új, 19 órás programot vezettek be az atom, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezés módjairól. A prog­ram több új témát is tartalmazott, többek között: hogyan készíthető el házilagosan védőeszköz a légzőszer­vek radioaktív por elleni védelmére melyek azok ez intézkedések, ame­lyeket az üzemekben és a lakóterü­leten kell végrehajtani: melyek a lakosság kötelmei kitelepítés ese­tén; melyek az ön- és kölcsönös se­gélynyújtás alapvető fogásai. Az oktatást kiképzési csoportok­ban végezték. Ezeket a csoportokat üzemrészenként, műszakonként, brigádonként, a lakóterületen há­zanként hozták létre. Egy-egy ki­képzési csoport létszáma mintegy huszonöt volt. A foglalkozásokat — munkaidőn kívül — hetenként leg­alább egyszer, 1-2 óra időtartam­ban tartották. Az oktatás szervezésének és vég­rehajtásának főszereplői a társadal­mi instruktorok voltak. Minden instruktor ötven embert (két kikép­zési csoportot) oktatott. ^ Annak érdekében, hogy a lakos­ság oktatása megfelelő színvonalon folyjon, mielőtt az instruktorok megkezdték a foglalkozások meg­tartását, a polgári védelem iskoláin kiképzésben részesültek. Munkájuk eredményességét több segédeszköz segítette. így a „Védekezés módjai az atom-, vegyi- és biológiai fegy­verek ellen" c. oktatási és módszer­tani könyv (DOSZAAF kiadás), pia- kát- és diafilm-sorozat. A lakosság oktatását a tanácsok végrehajtó bizottságai irányították. Az állami szervek határozattal kö­telezték az üzemeket és intézmé­nyeket, a kolhozokat és szovhozo- kat a munkások, alkalmazottak és a kolhoztagok kiképzésének meg­szervezésére. Sok erőt és energiát fordítottak azonban a lakosság ki­képzésére a polgári védelmi tör­zsek is. Segítették a foglalkozások megszervezését és végrehajtását, el­lenőrizték azokat. Javaslatokat tet­tek — a DOSZAAF és a Vöröske­reszt bizottságokkal — a párt- és a tanácsszervekhez a további fel­adatokra. Biztosították a kiképzés­hez szükséges védőeszközöket, meg­tartották foglalkozásaikat és kidol­gozták a kiképzéshez felhasználható irodalmat. A Szovjetunió Polgári Védelmének Törzse — például számos segédeszközt adott ki a la­kosság számára. Hatalmas páldánv- számban jelent meg a „Hogyan kell védekezni a tömegpusztító fegyve­rek ellen" szemléltető brosúra. Hasznosnak bizonyult ezenkívül a tömegpusztító fegyverek elleni vé­dekezés kérdéseit tanulmányozók ■ zámára „A lakosságnak a polgári védelemről" jelmondattal megjelent kiskönyvtár sorozat is, amit a DO­SZAAF adott ki. A polgári védelmi tájékoztatást és propagandát szol­gálta „A polgári védelemről való | beszélgetések” című DOSZAAF ki­advány is. Előfordult az is. hogy a kiképzés, amit lényegében a társadalmi inst­ruktorok i végeztek, nem hozta meg a kívánt eredményt. A kiképzés fo­kozásának érdekében ezért ezt a feladatot átruházták a polgári vé­delmi parancsnokokra és törzseikre. Jelenleg ennek megfelelően a fel­adat végrehajtásáért — mint álla­mi ügyért — az üzemek, taninté­zetek. kolhozok és szovhozok veze­tői felelősek. Felülvizsgálták a lakosság kikép­zésének, megszervezésének rendsze­rét és tartalmát is. Ennek nyomán 1966- tól új programot (a kötelező ismeretek általános minimumának programját) léptettek életbe. Ez a program 21 órás, hét tárgykörből áll és tizenkét foglalkozást ír elő. A program szerinti kiképzés az 1967- es évvel kezdődött meg. A kiképzés segédeszköze az „Ezt mindenkinek ismernie kell” című emlékeztető, amely az atom-, ve­gyi- és a biológiai fegyverek elleni védekezés szükséges ismereteit tar­talmazza. A dolgozók és kolhoztagok köz­vetlenül az üzemekben, a kolhozok­ban és szovhozokban részesülnek az új program szerint kiképzésben. A foglalkozásokat számukra nem tár­sadalmi instruktorok, hanem az üzemrészek, osztályok, szakszolgá­lat-parancsnokok, agronómusok. zootechnikusok stb. tartják. Egyszó­val minden vezető maga képzi ki a beosztottait. A kiképzés alapvető módszere a csoportos gyakorlati foglalkozás, témája a műszerek és a védőeszközök tanulmányozására terjed ki. A nem dolgozók (háztartásbeliek, nyugdíjasok stb.) a polgári véde­lemmel kapcsolatos kötelező általá­nos minimumot egyéni tanulással sajátítják el. E személyek számára a házkezelőségek, az ingatlankeze­lési szervek vezetői, a községi ta­nácselnökök nyújtanak az anyag el­sajátításához segítséget. Az utóbbi időben a polgári véde­lem tevékenységében különleges helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés módsze­reivel és eszközeivel kapcsolatos propaganda. Ez a tevékenység egy­re szervezettebb és oélirányosabb. Ajánlásokat dolgoztak ki 1966 vé­gén és 1967 elején a polgári védel- I mi ismeretek propaganda jellegű felhasználására a Kulturális Mi­nisztériumnak és a Szovjetunió | Szakszervezeti Központi Tanácsú- i nak alárendelt kulturális és nevelő j felvilágosító intézetek számára. Ajánlások készültek továbbá a saj- ] tó, a rádió, a televízió, a filmszín- J házak, a TIT és a DOSZAAF szá- ] mára is. A Komszomol felé pedig ] feladatul tűzték ki, hogy vonja be az ifjúságot a polgári védelembe, j Ezek nyomán rendszeresen aktuá- | lis polgári védelmi cikkeket közöl­nek a központi újságok. De egyre 1 fokozódik a polgári védelmi isme- j retek propagálása a szövetségi köz-! társaságokban, a körzetekben, a megyékben és a járásokban, az in­tézményekben, az üzemekben, a | kolhozokban és a szovhozokban is. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése során az állampolgárok számára fontos feladatot jelent a polgári védelmi kiképzésben, to­vábbképzésen, gyakorlaton való részvétel, amely a támadófegyverek hatásai elleni védekezésre való szakszerű felkészülést biztosítja. E felkészülésnek igen nagy jelentősé­get tulajdonít a jogszabály is, ami­kor a polgári védelmi kötelezettség | alatt álló (szakszolgálatra • ki nem jelölt) személyeknek évenként 60 I órát. a szakszolgálatra kijelölt sze­mélyek részére évente 120 órát meg nem haladó időtartamú kiképzés­ben vagy továbbképzésben való részvételi kötelezettségre ad lehető­séget. A polgári védelmi gyakorlatok el­sősorban a kiképzéseken, tovább­képzéseken elsajátított ismeretek gyakorlására, a felkészülés értékelé­sére szolgálnak. A törvény szabá­lyozása szerint polgári védelmi gya­korlatot évenként legfeljebb két al­kalommal lehet tartani és ezek idő­tartama nem haladhatja meg a há­rom napot. Költségtérítés is jár A polgári védelmi kiképzéssel, to­vábbképzéssel és gyakorlattal kap­csolatosan említést kell tenni a kö­telezettség teljesítésével összefüggő­en felmerült költségek térítésének szabályozásáról is. A jogszabály alapján a polgári védelmi kötele­zettséget teljesítők részére a gya­korlaton való részvétel miatt ki­esett munkaidőre kereset, illetve jövedelemtérítés jár. Emellett meg kell fizetni a gyakorlat helyére va­ló utazás költségeit is. A kereset, illetve jövedelem-térítésnél a Mun­ka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. A polgári védelmi kötelezettség legfontosabb része a polgári védel­mi szolgálat ellátása. A pv kötele­zettségre vonatkozó eddig ismerte­tett kötelességek ugyanis végső so­ron e szolgálatra való felkészülést, a szolgálat ellátásának feltételeit biztosítják. A polgári védelmi szol­gálat ellátása lehet ideiglenes és fo­lyamatos. A folyamatos szolgálat bevezetését a kormány — háború, vagy az ország biztonságát súlyo­san fenyegető veszély idején — ren­deli el. A folyamatos szolgálat kö­rébe azoknak a feladatoknak az el­látása tartozik, amelyeken keresztül a támadófegyverek hatásai elleni védelem, valamint a mentés, men­tesítés megvalósul. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelé­sének joga — a PVOP utasítása alapján — a polgári védelem állam- igazgatási és üzemi vezetőjét illeti meg. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítésére akkor kerül­het sor, amikor a polgári védelmi szervezetek a katasztrófák, elemi csapások elhárításában, illetve kö­vetkezményeinek felszámolásában vesznek részt. Ha a polgári védelmi kötelezett­ség alatt álló állampolgár felhívást kap a polgári védelmi szolgálat el­látására, vagy erről bármilyen'mó­don értesül, köteles annak eleget tenni és a felhívásban megjelölt he­lyen és időben megjelenni, az ott rábízott feladatokat ellátni. A polgári védelmi szolgálatot rendszerint a lakó-, vagy a munka­helyen kell ellátni. Előfordulhat azonban, hogy e kötelezettség telje­sítésére munka, vagy lakóhelyen kí­vül kerül sor. Az igénybevételre ez esetben is megvan a jogszabály ál­tal biztosított lehetőség, amely sze­rint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek állandó lakó­helyükön vagy munkahelyükön kí­vül is igénybe vehetők. A szakszolgálatra kijelölt szemé­lyek — a megjelenési és bejelentési kötelezettségek alapján — nyilván- tartásbavétel. vagy a polgári védel­mi szolgálattal összefüggő egyéb okok miatt kötelesek a polgári vé­delmi szerv vezetőjének felhívására megjelenni, személyi körülménye­ikben beállott változásokat (munka­hely-, lakóhelyváltozás stb.) az ille­tékes polgári védelmi szervnek 48 órán belül bejelenteni. A PV-szerv vezetője dönthet Az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítésével kap­csolatos kérdésekben az illetékes polgári védelmi szerv vezetője ha­tározattal dönt. Ennek megfelelően a polgári szerv vezetőjének határo­zatot kell hoznia: — a polgári védelmi kötelezettség alóli mentesség megállapításában; — a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek beosztásában; — a polgári védelmi kötelezettség alatt álló, illetve szakszolgálatra ki­| jelölt továbbtanuló dolgozók kikép­zésben. továbbképzésben, gyakorla­ton való részvétel alóli mentesí­tésénél; — a polgári védelmi kötelezettség önkéntes jelleggel való elvállalásá­nál, vagy az önkéntesen elvállalt kötelezettség alóli mentesítésben; — a polgári védelmi szakszolgá­latra való kijelölésnél. « — a kőtelező jellegű kiképzésben való részvételre történő kijelölés­nél. A határozat ellen mindazok fel­lebbezéssel élhetnek, akik jogát a határozat sérti. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos felleb­bezésnek azonban nincs halasztó hatálya, tehát a fellebbezés jogerős elbírálásáig a határozatban foglalt kötelezettségeknek eleget kell tenni. A határozat ellen a fellebbezést a kézhezvételtől számított 15 napon belül az elsőfokon eljáró polgári vé­delmi szervnél kell előterjeszteni. A fellebbezés illetékmentes. Fellebbe, zéskor a másodfokon eljáró polgári védelmi szerv dönt. A másodfokon hozott határozat ellen további fel­lebbezésnek nincs helye. A törvény szigorával A polgári védelmi kötelezettség teljesítését’ a törvény teljes szigor­ral követeli meg. Azokat, akik e kö­telezettségüknek nem tesznek ele­get, megbünteti, illetve megbünte­tését rendeli el. A szabálysértésről szóló rendelke­zéseknek megfelelően 1000 forint pénzbírsággal büntethető a polgári védelmi kötelezettség alatt álló (szakszolgálatra ki nem jelölt sze­mély), illetve 3000 forint; pénzbír­sággal sújtható az a polgári védel­mi szakszolgálatra kijelölt állam­polgár, aki: — a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását megfele­lően nem indokolja; — béke idején a polgári védelmi szolgálattal kapcsolatos kötelezett­ségét nem teljesíti; — a polgári védelmi szakszolgá­lattal kapcsolatos megjelenési vagy bejelentési kötelezettségét — a szakszolgálat alóli mentességet eredményező változásokat kivéve — nem teljesíti. Tekintettel arra, hogy jelenleg a polgári védelem legfontosabb fel­adatát a tömeges felkészítés, tehát a kiképzés, továbbképzés adja, a szabálysértések tárgyalásánál e kér­désre kell elsősorban megfelelő fi­gyelmet fordítani. Bár kétségtelen, hogy az állampolgári kötelességér­zet t— amely a polgári védelmi kö­telezettségek teljesítése során is di­cséretesen megnyilvánul — a lehe­tő legkisebb számra csökkenti e vo­natkozásban a szabálysértési eljárá­sok kezdeményezését, az állampol­gárok felvilágosítása és egyes pol­gári védelmi szervek részére törté­nő tanácsadás érdekében feltétlenül indokolt e fontos polgári védelmi kötelezettség (mint amilyet a köte­lező jellegű polgári védelmi kikép­zés is jelent) megszegésével járó kö­vetkezményekre felhívni a figyel­met. Alapvető követelmény, hogy a kötelezett a továbbképzésről, a gya­korlatról az illetékes polgári védel­mi szervtől megfelelő értesítést kapjon. Ez azt jelenti, hogy a köte­lezettet« a beosztásának megfelelő kiképzés idejéről, helyéről értesíte­ni kell. Az értesítés szólhat egy al­kalomra, vagy esetleg — a kialakult gyakorlatnak'megfelelően — egy ki­képzési időszakra is. Ha a köteíe- zettnek a kiképzésen, továbbképzé­sen. gyakorlaton való részvételre szóló értesítése az előző feltételek­nek megfelel, a kézbesítés a szabá­lyoknak megfelelően megtörtént. ■ a kötelezettség a jogszabályoknak megfelelően fennáll. Ha mindezek ellenére a kötelezett a kiképzésen, továbbképzésen vagy gyakorlaton nem vesz részt — kivéve, ha a rész­vétel alól óz illetékes polgári védel­mi szerv vezetője mentességet, vagy halasztást nem adott, vagy a köte­lezett mulasztását alapos okkal ki nem menti — szabálysértést követ el. Már az egyszeri mulasztás is alapot ad a szabálysértés megálla­pítására. Az állampolgárok érdekében Más kérdés — sok helyen dicsé­retesen alkalmazott eljárás —. hogy az eset összes körülményeire figyelemmel, többek között a kikép­zési fegyelem helyzetére, a résztve­vők hangulatára tekintettel él-e a polgári védelmi szerv vezetője a szabálysértési eljárás kezdeménye­zésének jogával, vagy esetleg beéri figyelmeztetéssel, vagy megfelelő politikai felvilágosítással. Ha azon­ban a polgári védelmi szerv vezető­je az elkövetővel szemben mégis feljelentést tesz. a szabálysértési hatóság (a tanács vb igazgatási szakigazgatási szerve) a jogszabályt sértő személlyel szemben köteles az eljárást lefolytatni. Az eddigiekben ismertetettek alapján a szabálysértési eljárás tényállási elemei a következőkben foglalhatók össze: — az elkövető polgári védelmi kötelezettség alatt áll; — az elkövető időben értesült arról, hogy polgári védelmi kikép­zésen, továbbképzésen, gyakorlaton kell részt vennie azáltal, hogy erről a polgári védelmi szerv az e célra rendszeresített nyomtatványon fel­hívta figyelmét; — az elkövető — az értesítés el­lenére — a kiképzésen, továbbkép­zésen, gyakorlaton való részvételt elmulasztja, e mulasztását időben nem igazolja, a mulasztásra nem kért és nem kapott előzetes enge­délyt. Ha a felsorolt tényállási elemek közül csak egy nincs meg, a sza­bálysértést megállapítani nem lehet. A polgári védelmi kötelezettség­ről, az ezzel összefüggő jogokról szóló rövid ismertetés — bár erről az előző években már különböző formában többször esett szó — is­mét aktuálissá vált az állampolgá­rok kötelező polgári védelmi kikép­zésének beindulása évében. A cikk elsősorban az állampolgárok felvi­lágosítását és a polgári védelem államigazgatási és üzemi szervei munkájának elősegítését kívánja szolgálni. o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents