Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 23. Megalakul a kávétermelő országok nemzetközi egyesülete Tizenöt ország, köztük az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság ked­den Brüsszelben új nemzet­közi megállapodást írt alá a kalózrádió- és televízió adó­vevők elleni küzdelemről és azok felelősségre vonásáról. A nemzetközi megállapodás célja az, hogy megakadályoz­zák olyan kalózállomások működését, amelyek a mű­holdak által közvetített rá­dió és tv műsorokat „ellop­ják” és maguk sugározzák anélkül, hogy azok szerzőivel erről megegyeztek volna. Sakk A Magyar Posta júniusban 7 értékből álló sorozat kiadá­sával köszönti a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 50 éves működését. Az egyes címle­tek alján ovális alakú sakk­tábla szélén felirat utal a ju­bileumra. A táblát sakkbábuk díszítik. A befejező értéken a jubileumi verseny emblémá­ja kerül a sakktábla közepé­re. A bélyegek felső része a sakkozás történetét eleveníti fel. A 40 filléres Bölcs Al­fonz spanyol király 13. száza­di kéziratából, a 60 és 80 fil­léres 15. századi könyvekből, az 1,20 forint névértékű cím­let Selen us rézmetszetéről mutatja be a játék egykori lefolyását. A 2 forintos Kem- peten Farkas 1769-ben készí­tett és a mai napig felderítet­len szerkezetű sákkozógépét ábrázolja. A legsikeresebb magyar versenyző, Maróczy Géza (1870—1951) nagymes­ter alakját játék közben pil­Szomor.ú %képet mutat né­hány nap óta a Caldarusani, Bukarest egyik legnagyobb tava. Felszínén az elpusztított halak ezreit ringatja a víz. A döglött halakat csónakszámra szedik össze és a parton ásott óriási gödrökbe temetik. Amint a Scinteia napilap ír­ja, a 415 hektáros területű tóban eddig mintegy 7 tonna hal pusztult el, köztük 40 kg lantjuk meg a 4 forintos ér­téken. Az évforduló alkalmá­ból rendezendő 21. sakkolim­pia színhelyének, Nizza vá­rosának látképéit a záróérték tárja elénk. A sorozatot Kéke­si László grafikusművész terve alapján többszínű ofszetnyo­mással készíti a Pénzjegy- nyomda. A példányszám vi­szonylag alacsony: 526 000 fo­gazott és 5000 vágott sorozat kerül forgalomba. A Sakkszö­vetség jubileumára Budapest 114 postahivatal alkalmi bé­lyegzőt használ június 14—30 között. USA A filatélia népszerűsítésére az újdonságok kibocsátásakor 16 millió darab borítékot adott ajándékba az amerikai posta. Különleges újdonsá­gokkal is toboroznak új híve­ket a gyűjtésnek. A Spokane városban május 4-én meg­nyílt világkiállítást 10 centes bélyeg köszönti. A bélyeg áb­rája a „Cosmic Jumper” (az súlyú harcsák. Pusztulásukat fulladás okozta. Szkemberek megállapítot­ták, hogy a tó mérgezett. A víz amóniáktól bűzlik, színe barnás-fekete. Kiderült, hogy mérgező vegyianyagokat bo­csátott a tó egyik folyójába a perisi sertéshizlalda, ugyan­az a vállalat, amely két évvel ezelőtt a Snagov folyó vizét mérgezte meg. űr ugró) karikatúra figura cilinderben, hosszú, bőszárú nadrágban, mezítláb. A jel­képpel tűzdelt háttér a kör­nyezetvédelmet, a kiállítás alapgondolatát igyekszik ki­fejezni. A Skylab kísérletek­ről május 14-én, az első űr­laboratórium indulásának év­fordulóján emlékeztek meg bélyeggel. Kissé későn, a Ma­gyar Posta blokkja már 1973. október 16-án megjelent. Jú­nius 13-án négy összefüggő rombusz formájú bélyeg az ásványok világába vezet, összefüggően lát napvilágot a 200 éves függetlenség gondo­lata jegyében az első kong­resszusok színhelyét és ha­tározataik legfőbb mondani­valóját megörökítő kiadás. Ilyen bélyegekből a gyűjtők számos változatot alakíthat­nak ki, így a posta több be­vételre tesz szert. Ezért vá­lasztották ezt a nyomtatási formát az UPU centenáriumi sorozathoz is, amely nyolc bélyegen levélírással kapcso­latos festményeket mutat be. Innen—onnan Libéria legutóbbi bélyegki­adásának „magyar” a fősze­replője. Az afrikai köztársa­Megjelenfek Pablo Neruda emlékiratai „Bevallom, éltem” — cím­mel az argentin fővárosban megjelentek Pablo Neruda emlékiratai. A Nobel-díjas chilei költő 470 oldalon szá­mol be életéről gyermekko­rától egészen a tavaly szep­temberi fasiszta puccs nap­jáig. A mű Salvador Allende méltatásával fejeződik be: „Allende műve és tettei, ame­lyek felbecsülhetetlen érté­kűek a chilei nemzet számá­ra, felbőszítették szabadsá­gunk ellenségeit”. Allende el­nököt azért ölték meg, mert mindvégig á helyén maradt. Pablo Neruda 1971-ben kapta meg az irodalmi No- bel-díjat. A költő szeptember 23-án, a chilei fasiszta junta hatalomátvétele után 12 nap­pal halt meg. Kém-lelevízió az iskolában Sydney egyik külvárosi is­kolájának diákjai panasszal fordultak a felsőbb oktatási hatóságokhoz az iskolában rendszeresített „kém-televí­zió” gyakorlata miatt. A tan­testület vezetői ugyanis rej­tett kamerákat helyeztek el a különböző helyiségekben, hogy figyelemmel kísérhes­sék a diákok szabadidei tevé­kenységét. Olyan kis vétsé- ' gekért, mint például szemete­lés, a szigorú tanárok eseten­ként kétdolláros büntetést ró­nak ki. Drasztikus áremelés Mexico és Costa Rica kép­viselői a dél-amerikai orszá­gok álláspontjainak össze­hangolásán dolgoznak a ká- vétermelő országok első nemzetközi egyesületének megalakítása céljából. Az említett egyesület létrehozá­sának célja a kávé igazságos világpiaci árának védelme. Jelenleg Londonban székel a Nemzetközi Kávészövet­ség, amelynek tagjai a leg­nagyobb kávétermelő és -fogyasztó országok. Costa Rica képviselője szerint a kávészövetség, a nagy és fej­lett országok megalakítandó egyesülte hasonlóan fog Szőlészeti tudományos köz­pontot hoztak létre KGST- együttműködéssel Jaltában. Az új központban koordi­nálják a tudósok tevékeny­ségét és borászati berende­„Aranybab” Aranybabnak nevezik az üzbég növénynemesítők az új, magas terméshozamú babfajtát. Ez a bab egy hektáron 60 mázsás termést hoz, vagyis 19 mázsával többet, mint az működni mint a banánter* melő országok nemrégen lé­tesített egyesülete. Ez utóbbi máris szembekerült a nagy észaK-amerikai társaságok­kal, amelyek megtagadták a vám fizetését. Ennek a gaz­dasági háborúnak az első áldozata Honduras. A dél-amerikai országok termelnek a világon legtöbb kávét és banánt. A világ 26 milliós tonna banántermelő" sének kétharmada Dél- Amerikábol származik. Ta­valy mintegy 70 millió zsák kávét termesztettek a vilá­gon, s ennek is kétharmadát a dél-amerikai fejlődő or­szágok szállították ki. zéseket is terveznek. A bol­gár, csehszlovák, kubai, ma-1 gyár, román és szovjet tudó­sok az idén megkezdik egy szőlőfeldolgozó gépsor közös kidolgozását. eddig ismert fajták. Termé­se szokatlanul hosszú, eléri a 15 centimétert. Magja két­szer akkora, mint elődeiké. A szakértők véleménye szerint az új babfajta külö­nösen alkalmas lesz kon­zervgyári feldolgozásra. Miben vetélkedünk 3. Az amerikai munkások közérzetéről Az Egyesült Államokban egy hivatalosam kinevezett szakértői bizottság jelentést készített, amelyben részletesen taglalja az amerikai munkások elégedetlenségének tényeit és okait, a dolgozók közérzetének romlását. A jelentés szerzői abból indulnak ki. hogy a munká­nak örömet kell szereznie; a dolgozó embernek teljesen ki kell élnie magát a munká­ban; sőt személyiségének tel­jes mértékben azonosulnia kell végzett munkájával. Ez a feltétele annak, hogy az embert érdekelje munkája, jelentőségét megértse. Csak így ébredhet rá saját szere­vére, közvetlen környezeté­ben és a társadalomban el­foglalt helyére. Ennél a gondolatnál álljunk is meg egy kérdés ereiéig. A tudós bizottság valóban ko­molyan gondolja, hogy az amerikai munkást rá kell éb­reszteni a társadalomban el­foglalt helyére? És ha ráéb­red, jó lesz az az USA tőkés osztályának? Hagyjuk nyitva a kérdést. Nézzük inkább, mit sorolnak fel az amerikai munkás elé­gedetlenségének okaiként: A ma már anakronisztikus tay- lorizmus; a nem kielégítő emberi kapcsolatok; a munka önállóságának korlátozása, (nemcsak a végrehajtó jelle­gű, de az irányító munka esetében is); a futószalag­rendszerben végzett munka egyhangúsága és unalma. Mindez szerintük egvüttvéve olyan helyzetet hoz létre, amelynek logikus következ­ményei a sztrájkok, szabotá­zsok. a berendezések pusztí­tása. A jelentés a fentiek alá­támasztására számadatokat is közöl. Az Egyesült Államok­ban 1968-ban több mint 14 ezer ember halt meg üzemi baleset következtében, 90 ezer munkás vesztette el hosszabb időre munkaképes­ségét, és több mint kétmillió lett átmenetileg munkaképte­len, A rossz munkakörülmé­nyek miatt 1969-ben egymil- lióan szenvedtek egészségi károsodást. A szellemi dolgozók hely­zete sem különb az USA-ban. Egy jelentés, amely a NATO egyik szerve számára készült, megállapítja, hogy munká­jukkal a legelégedetlenebbek a közép- és felsőfokú végzett­séggel rendelkező fiatal dol­gozók. Elégedetlenségük leg­főbb oka az, hogy tanulmá­nyaik elvégzése után több­nyire rutinmunkát végeznek: könyvelők', programozók, sta­tisztikusok. Több mint 55 százalékuk nem a szakkép­zettségének megfelelő mun­kát végez. Az USA-ban az elhalálo­zások fő okai a szívbetegsé­gek. A szívbetegségek, 75 szá­zaléka pedig az alábbiakra vezethető vissza: a munká­val való elégedetlenség: az unalmas és monoton munka; a munka elismerésének hiá­nya; a munkatársakkal kiala­kult rossz kapcsolat; ellen­tétek a főnökkel; a túlter­heltség miatti stresszállapot; a túl nagy felelősség; a becs­vágy és a tényleges munka­kör közötti ellentmondás; az alacsony presztízsű munka miatti csökkeratérfcékűség ér­zete; a biztonságérzet hiá­nya. A szakértői bizottság meg­állapítása szerint mindez nemcsak szervi megbetege­désekhez. hanem depresszió­hoz, lelki betegségekhez is vezet. Ebből a „kiutat” gyak­ran az alkohol, a kábítószer­fogyasztás, vagy más káros „élvezetek” jelentik. Kimu­tatják, hogy nemcsak a mun­kások, de a vezető beosztá­sú dolgozók is e szenvedé­lyekben keresnek feledést a nem megfelelő munkakörül­ményekre. Bizonyára nem közvetlen és direkt összefüg­gésekről van csupán szó. de a kábítószer-fogyasztás ellen harcoló bizottság kutatásai is ezt igazolják. Sok olyan pél­dát sorolnak fel. mint az a 3 400 munkást foglalkoztató üzem, ahol a munkások 15 százaléka a heroin rabja. A kormány által kinevezett szakértői bizottság alapos munkát végzett. Megállapí­totta, hogy döntő változásra van szükség a munkaszerve­zésben. Ügy kell átprogra­mozni a fizikai és szellemi munkát, hogy a munkának ne legyenek negatív követ­kezményei. Nem enyhíteni kell a következményeket, ha­nem — figyeljük csak! — az alapvető okokat kell ki­küszöbölni. És itt megint a kérdés: va­lóban így gondolják? Hiszen az alapvető ok maga a tár­sadalmi, gazdasági berendez- • kedés. Nézzük tovább, hogyan részletezik a tennivalókat: Létre kej.1 hozni a gyári ön- kormányzati szerveket; job­ban kell tájékoztatni a dolgo­zókat az egész gyár tevékeny­ségéről; biztosítani kell a dolgozók részvételét a dön­téshozatalban: érvényesíteni kell a nyereségrészesedés el­vét. i De lehet-e mindezt a tőkés társadalmi-gazdasági beren­dezkedés talaján megvalósítani? Semmiképpen, mert annak a természetével állnak szemben ezek a követelmények. A javaslatok egy részét,. időnként és átmenetileg meg lehet valósítaná, de az nem jelenti az amerikai munkás problé­májának gyökeres megoldását. Nem is jó másra az ilyen­fajta vizsgálódás, szakértői jelentés, mint annak az illúzió­nak a keltésére, mely szerint a kapitalizmus betegséged gyógyíthatók, vadhajtásai lenyesegethetők, s utána máris egy idillikus társadalom lesz belőle. (Folytatjuk.) Varga József Az elér kalózai Megfulladtak a halak Ammóniákkal mérgezett tó Bukarestben Japánban A szakszervezetek ellenakciója A Tanka-kormány döntése értelmében június elsejétől drasztikus mértékben, csak­nem 57 százalékkal feleme­lik Japánban a háztartási és az ipari yillamosáram árát. Ezen belül átlagosan 28,5 százalékkal emelik a háztar­tási, 74 százalékkal pedig az ipari villanyáram árát. A japán szakszervezeti fő­tanács (Sohyo) a kormány döntése után bejelentette, or­szágos tömegmozgalmat in­dít az áremelések érvényesí­tése ellen. A szakszervezeti központ arra hívja fel a la­kosságot, hogy tagadja meg a felemelt villamossági díj kifizetését. A kormány arra hivatkozva emelte fel az ára­kat, hogy a villamosenergia­ipar deficites. Ez nevetséges­nek hat, ha figyelembe vesz- szük, hogy a villamosipari monopóliumok évente öt mil­liárd jen „politikai támoga­tásban” részesítik Tanaka mi­niszterelnök konzervatív pártját, — mutat rá a Sohyo. ság blokkon és 6 bélyegen kutyafajtákat ábrázol. A blokk közepén egy kuvasz (a fajtanév ott is magyarul) ér­telmes tekintete pillant -ánk. — A Schweizerische Brief­marken Zeitung cikke szerint a régi borítékok árulkodnak, a címzettek azelőtt ‘ gyorsab­ban kapták kézhez levelei­ket. A fényképen is bemuta­tott példák szerint 100—120 éve Hamburgból Pestre há­rom nap, Bécsből Pestre sok­szor még aznap megérkeztek a levelek. — A német posta májusban bélyegzőkkel ked­veskedett az állatmotívum gyűjtőknek. Wiesbadenben a nemzetközi állattani kiállítás alkalmával nemcsak a fel­irat, hanem a bélyegző raj­zának állatképei is utalnak az eseményre. Duisburgban az állatkert 40 éves jubileu­mát vízből felszökő delfinek rajza örökíti meg. — A nagy múltú sportegyesület, a te- rencvárosi Torna Club 75 éves jubileumát emlékbélyeg- ző használatával köszöntöt­ték. A sportfilatélia barátai még egy ajándékot kapnak, az FTC üllői úti pályaavató- jára, a Ferencváros—Vasas mérkőzésre rajzos alkalmi bélyegző emlékeztet. A világ legdrágább marhahúsa A Japánba látogató külföl­diek ©gyík nagy élménye a Matsuzaka marhasült. A shabu-shabu vagy sukityaki nevű marhasült íze, omlós- sága felülmúlja a világ leg­híresebb húsmarhafajtáiból készült rostélyost is, s mél­tán megérdemli a sültek ki­rálya elnevezést. A marha­hús ízletességének titka az, hízóba csak szűzüszőket fog* nak be, a hizialási folyamat során pedig az állatokkal különleges összetételű takar­mányokat etetnek. A speciális hizialási mód­szerek következtében a ter­melési költségek igen maga­sak. A nyolchónapos életko­rú üszőborjúk ára 1972-ben 568—758 USA-dollár. 1973- ban 947—1136 dollár között volt. A 650 kg élősúlyú álla­tokat 1972-ben átlag 2272 dollárért. 1973-ban 2852 dol­lárért értékesítették. A VVa- dakin gazdaság húsboltháló­zata utiary forgalmazott első osztályú marhahús naavke- reskedelmi ára 20 dollár.'kg, a főváros kiskereskedelmi húsboltjaiban pedig 30 dol- lár/kg. Az ír mezőgazdaság és a Közös Piac Írország első esztendős közös piaci tagsága, s ennek következtében a közös agrár- politikával kapcsolatos ta­pasztalatai is az események kedvezőtlen alakulása foly­tán egybeestek Nyugat-Euró- pának a második világhá­ború óta legsúlyosabb valu­taválságával. A nyugat­európai valuták folytonos és egymástól eltérő mértékű le­begtetése alapjaiban rendí­tette meg a közös agrárpoli­tikát, azt az alapelvet, hogy a közös piaci mezőgazdasági termékek közösen kialakí­tott árszinteken szabadon áramolhasssanak a tagor­szágok piacain, s biztos vé­delmet élvezzenek a harma­dik országokból származó behozatal ellen. Egészen 1973-ig Írország ideális mezőgazdasági cél­pontnak tekintette a közös piaci országok védett és ma­gas belső áraknak örvendő piacait. Ez a vélemény meg­győző erővel -nyilvánul meg 1972 májusában a Közös Piacba való belépés kérdé­séről rendezett közvélemény- kutatás során, amikor is az ír nemzetnek több mint 80 százaléka mondott igent a belépésre. Repülőgépek a szovjet mezőgazdaságban A Szovjetunióban a repü­lőgépek ietónleg 90 millió hektár mezőgazdasági terü­leten végzik el a növényvé­delmi munkákat. Ez a terü­let 1975-ben már meghaladja a 100 millió hektárt., a télié? mezőgazdasági terület 50 százalékát. A Szovjetunió a repülőgépek mezőgazdasági felhasználásában megelőzi a világ valamennyi országát. Banglades mezőgazdasági problémái / Az idei tavasz kritikus le­het a bangladesi jutaterme­lés alakulása szempontjából. Márciusban került sor a fe­hér juta, áprilisban—május elején pedig az úgynevezett tossa juta vetésére. A kér­dés az,, hogy mennyi jutát vetettek el az idén a gazdák, s hogy bizonyos részük ve­tett-e jutát egyáltalán. Bizo­nyos megfigyelők, elsősorban a külföldi szakemberek, vé­leménye szerint Banglades­ijén az idei évben erős rizs­termesztési ..hullám” indul meg, s számos jutatermelő farmer választja a nyári rizs termesztését a juta rovására. Amennyiben ezek az előre­jelzések helvtál'óaknak bizo­nyulnak, úev az ország juta­termelő ágazata válságos helyzetbe kerül, s ez további súlyos problémákat okoz az egész nemzetgazdaságnak. A juta Banglades létfon­tosságú áruterméke. A n.versiul.a- és a iutatermék- exnort az ország összevnorí- jának 85 százalékát adja. A jutatermelő és -feldolgozó szektor foglalkoztatja a leg­több munkaerőt az ország­ban. Szőlészeti központ Jaltában

Next

/
Thumbnails
Contents