Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

1374. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jelkép - költség - határidő A munkásosztály és a művelődés Jegyzetek a jubileumi emlékműről Mint azt annakidején la­punkban is közöltük, a Szol­nok fennállásának 900. év­fordulójára készülő jubileumi emlékmű pályázatát Gyur- csek Ferenc szobrászművész és Kampfs Miklós építész Tanúhegy című alkotása nyerte. Figyelmet érdemel ez az alkotás nemcsak azért, mert Szolnok meglehetősen szegény szobrok és emlékmű­vek tekintetében, hanem el­sősorban azért, mert a neve­zetes évforduló kapcsán a múlt idézése mellett minde­nekelőtt a jelent kell hogy szimbolizálja, kifejezze sző­kébb hazánk és a szocialista közösséghez fűződő eltéphe- tetlen kapcsolatunkat. Me­gyénk dolgozói egyetértettek ezzel a céllal, s Magyaror­szágon művészeti alkotásra még soha nem tapasztalt mértékben, több mirtt két­millió forintot juttattak a ju­bileumi emlékmű költségei­nek fedezésére. Egy év múlva avatás A tervek szerint ,,1975 augusztusában avatják a ju­bileumi emlékművet. Magá­tól érthető és a közadakozás mértéke alapján különösen jogos a széles körben, tapasz­talható érdeklődés: milyen lesz az emlékmű, s milyen stádiumban van az előkészí­tő munka. A válaszadásra kedvező alkalom kínálkozott tegnap délután, amikor rész­letkérdések megbeszélésére Szolnokra érkezett Gyurcsek Ferenc és Kamp is Miklós. Először a szobrászművész elképzeléséről érdeklődtünk, azt tudakolva, milyen anyag felhasználásával, milyen mo­tívumkinccsel készül a kb. tíz méter magas emlékmű, amelyen ki leije egymásra ra­kodó réteg szimbolizálja a város kilenc évszázadát. — Betonból készítjük, fe­hér cement és mészkőzúza­lék felhasználásával. Ember- ábrázoláshoz, emberi alakok­hoz ragaszkodom, de az anyag jellegéből adódóan senki ne keresse majd a szenipillájukat. Nem az a fontos, hogy egy-egy törté­nelmi alak felismerhető le­gyen, hanem a századok mú­lásával a mezőgazdaság, az ipar fejlődése mellett a pusz­tító csaták emléke is kifeje­ződjék. Lehet, valaki azt mondja, hogy az ábrázolás­ban sok a harci jelenet, de- hát tudomásom szerint Szol­nokon is számtalanszor dúl­tak harcok, de mindig újjá­éledt. Lesznek negatív, üres foltok is az emlékművön, jel­képezve azt, hogy történel­münknek vannak olyan kor­szakai is, amelyekre nem szí­vesen emlékezünk. Nem áb­rázolom például a jobbá­gyok karóba húzását, lázadá­sukat viszont igen. Ez a mű egyik alapgondolata. A má­sik :az emlékmű alsó réte­gén, ahol a történelem áb­rázolása a honfoglalók bejö­vetelével kezdődik, áll majd egy férfi, aki pajzsot emel­ve. kardot fogva véd egy asz- szonyt és egy gyermeket. Az emlékmű tetején védelemre már nem szorulva, békés je­lenünket ábrázolva áll egy másik család. Két dátum is lesz az emlékművön: az ala­pítás éve alul. 1975. pedig fe­lül. — Miért választotta a be­tont? — A város környezetére nem a kő. hanem a löszta­laj a jellemző. Azt a beton­nal jobban lehet jelképezni, minit a kőfaragással. Amel­lett milliókkal olcsóbb ez a megoldás, ráadásul a kivite­lezés ideje jóval rövidebb. A betontömb lobban ellen­súlyozza a mellette álló to­ronyházat is. Beton helyett ko Még az a szerencse, hogy nem elégedtünk meg a mű­vész megszólaltatásával, mert akkor meglehet, hogy téves információval szolgáltunk volna. Bíró Boldizsár, a vá­rosi tanács elnökhelyettese ugyanis interjúnk végén ér­kezett meg, s a szobrászmű­vésszel és az építésszel közöl­te: a Lektorátussal nemrégen abban állapodtak meg, hogy az emlékmű mégis csak kő­faragással készül. Az erről szóló végleges megállapodás a jövő hónapban, a szakzsű­rivel való találkozáskor vár­ható. S. B. Gjcrmefcrajzok a békéről A komáromi Városi Ta­nács a békehónap tiszteleté­re gyermekrajzversenyt hir­detett. Az óvodások és az ál­talános iskolások 300 béke témájú alkotásukkal pályáz­tak. A legjobb 90 gyermek­rajzból tegnao kiállítás pvflt. a városi művelődési köz­pontban. Európában nincs párja * Apyagku’acs a népvándorlás korából Szekszárdon hatalmas nép­vándorláskori temetőre buk­kantak néhány héttel ezelőtt az AGROKER város széli építkezésének földmunkái közben. A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum diákok & if­júmunkások segítségével ed­dig 347 sírt tárt fel a hely­színen. Dr. Rosner Gyula régész az MTI munkatársának elmon­dotta. hogy a sírmezőnek körülbelül egyharmada került napvilágra, s még mintegy hétszáz sírt rejt a föld. A leletekből három etnikum hajdani együttélésére követ­keztetnék: a Bajkál vidéki mongoloid népességre, továb­bá az Aral-tó északi részén élt türk avarságra, valamint a gepidákra. Az egyik — mintegy 190 centiméter ma­gas — gepida harcost .pél­dául avar övvel és germán fegyverrel temették el. Ez is arról vall, hogy a korábbi feltételezéstől eltérően az avarok nem irtották ki a meghódított gepidákat, ha­nem bevonták őket társadal­mukba, s még tisztséggel is felruházták közülük valókat. A legérdekesebb lelet egy égetett agyagkulacs, amely­nek Európában nincsen párja, csak a Szovjetunióban, az Aral-tó északi csücskénél ta­láltak hasonlót. Előkerültek Bajkál és Altáj vidéki na­gyon szép övgarnitúrák, to­vábbá fegyverek: íjak. teae­zek. nyilak, hajító dárdák, kétélű kardok, valamint sok kerámia. A feltárást a talaj felszikkadása után teljes erő­vel folytatják. A szegedi opera vendégjátéka Hétfőn este a szegedi Nemzeti Színiiáz operatársu­lata a nagy francia zeneszer- zőv Gounod Faust című ope­ráját mutatta be a szolnoki Szigligeti Színházban. Külön öröm, hogy zsúfolt, pótszé­kekkel is tarkított nézőtér előtt játszottak a művészek. S a hálás szolnoki közönség még a közel agy órával ké­sőbbi kezdés dacára is mindvégig érzékenyen rea­gált az opera cselekményére. A kezdéskor meglepett az a nagyon örvendetes, tulaj­donképpen mindig szükség- szerű tény. hogy a lehetősé­gekhez mérten maximális létszámú volt a zenekar. Így jól szólt, olykor egészen szép zenekari hangzást hallot­tunk. A teljes rézkórus még külön is említést érdemel. A Goethe által immár klasszikussá vált Faust- mesét Gounod muzsikája te­szi színessé az operában. Fő erőssége a melodikus dal­lam és az élethű emberáb­rázolás. Figurái földön járó, érző emberek, akik ismerik az életet. Faust a tudásszomj és az életvágy megtestesítője. A tudós doktor, maid szerel­mes ifjú Faust szerepében Szabady József nyújtott jó alakítást. Hangja átszólt a zenekar fölöt, igaz kissé éles volt helyenként, de tisztán csengő, mindig jól érthető. Hasonlóképpen tetszett me­legtónusú szép hangjával a szőke, romlatlan, erényes Margitot játszó Bálint Ilona. Mint színész is meggyőző volt a naiv tiszta lelkű leány szerepében. Sajnos, már ke­vésbé lehetünk elégedettek a Mefisztó szerepét éneklő Halmi Lászlóval. Színésznek jó volt, de hangjának vivő­ereje érezhetően kevésnek bizonyult ebben a szerep­ben. Talán épp ez a magya­rázata, hogy az Aranyborjú­ról szóló dal (Eladó az egész világ), az opera egyik leg­hatásosabb nagyon jól éne­kelhető és előadható számá­val sem tudott nagy sikert elérő szuggesztív Mefisztó lenni. A többi szereplő közül elsősorban még az egyszerű, hősies Valentint, Börcsök Istvánt és a pörgő nyelvű vérbő asszonyfigurát, Már­tát, azaz Gortva Irént emlí­teném meg külön is. Tetszett az operakórus, ha az össz- kar szólt együtt. Sajnos az egyes szólamok hangereje önmagában kevés, illetve gyenge volt. A jó rendezés Angyal Má­ria munkájának érdeme. A díszletek Sándor Lajos, a jel­mezek Bata Ibolya fantáziá­ját dicsérik. Bár az utóbbi nem maradéktalanul tetszett. S végül, nem utolsósorban a karmester Csala Benedek intenzív irányító tevékeny­ségéről kell elismerően szól­ni. Jól összefogta, kézben tartotta az. előadást. Mindent összevetve: a kö­zönség kapott a zenétől va­lami, amiért érdemes volt eljönni. Egyed Ferenc Kitüntetések a bolgár kuilúia terjesztéséért A szláv írásbeliség, a bolgár kultúra és sajtó napja alkalmából szerdán a budapesti bolgár nagykövetségen ki­tüntetést kaptak azok a személyiségek, akik tevékenysé­gükkel hozzájárultak a bolgár irodalom, művészet és kul­túra magyarországi megismertetéséhez. A Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának rendelete alapján Oláh József, a Külügyminisztérium csoportfőnöke. Barabás Tibor író, Fodor András költő, Sípos István, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének főosztályvezetője, Nagypál Teréz, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bolgár tanszékének tanára és Szemezi László, a Nagyvilág szerkesztőségének munkatársa a Cirill és Metód Érdemrend első fokozatában részesült. Napjainkban egyre gyak­rabban esik szó a munkás- osztály vezető szerepe és a munkások kulturális szintje közötti összefüggésről. Ért­hető, sőt természetes ez. hi­szen korunkban, a tudomá­nyos-technikai forradalom korában a műveltség egyre fontosabb tényezőjévé válik a gazdasági és társadalmi haladásnak. Lenin már Clara Zetkinnel történt beszélgeté­se során előrejelezte, hogy a szocializmus építésének sza­kaszában kitűzött feladatain­kat nem valósíthatjuk meg a szocialista kultúra megte­remtése nélkül. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosz­tály vezető szerepe ezért nemcsak politikai tartalmat hordoz, hanem kiterjed a kulturális életre is. A mun­kásosztály vezető szerepének erősítése tehát a munkásság állandó, folyamatos művelő­dését. a kulturális tevékeny­ségben való fokozott részvé­telét és széles körű kezdemé­nyezését is magában foglalja. A munkásság kulturális szintjének emelése, a szocia­lista kultúra kibontakozása távolról sem csupán kultu- rális-esztét/kai kérdés. Elsza­kíthatatlan a munkásság sok­oldalú társadalmi-politikai aktivitásától, mert csalt a társadalmi tevékenységbe kapcsolódó s benne részt ve­vő egyének fogékonyak a tényleges kulturális értékek iránt. A magas szintű szo­cialista kultúra feltétlenül széles társadalmi alapot, bá­zist igényel a maga számára. A szocialista kultúra bázisa pedig elsősorban a munkás- osztály, s ezért aktív részvé­tele nélkül a szocialista kul­túra fejlesztése lényegében illúzió marad. Társadalmi aktivitás A kulturális életben való aktív részvétel feltételezi a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való erőtel­jes részvételt. amel ynek egyik igen fontos eszköze a szocía-' lista demokrácia fejlesztése. Csak így nevelhetők ki az egyénekben ázok a képessé­gék és szükségletek, amelyek alapján valóban megvalósul­hat és tomegjelanséggé vál­hat a szocialista kultúra, ki­bontakozhat a szocialista mű­vészet éltető közege. Másfelől viszont a szocialista demok­rácia további elmélyítése a mi viszonyaink között felté­telezi a dolgozók, a munká­sok politikai, társadalmi is­mereteinek, műveltségének folyamatos fejlesztését, mert csak így lehet a döntések meghozója, a dolgozó nép ..hozzáértő, okos gyülekeze­te”. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése és a munkások kulturális akti­vitásának kibbntakozása te­hát kölcsönhatásban áll egy­mással. A vezető szerep csak úgy teljes, ha a kultúra te­rületére is kiterjed, másrészt a munkásosztály megfelelő politikai, szakmai és általá­nos műveltség nélkül ma már nem tudja kellő mértékben érvényesíteni társadalmi sze­repét. A munkahelyi légkör Az elmúlt évek tapaszta­lata bebizonyította, hogy a tömegek kulturális fejlődésé­hez önmagában nem elegen­dő a művelődési feltételek­nek. a művelődés lehetőségei­nek bővítése. Még nagyon sokan vanak. akik nem él­nek e lehetőségekkel, jelen­tős rétegek maradnak távol a művelődéstől. A lehetősé­gek megteremtése mellett ez- ért legalább annyira fontos feladat a munkások mű­velődési igényeinek a kiala­kítása. Ez nemcsak közmű­velődési intézményeink fel­adata, hanem közrejátszanak benne a munkahelyi viszo­nyok, a közéleti tevékenység feltételei is. Jelentős szerepet játszik a munkások művelődési igé­nyeinek alakításában a mun­kahelyi vezetés, a munkahe­lyi légkör. Sajnos, még nem minden vállalatnál, szövet­kezetnél tudatosították, hogy a munkások szakmai és ál­talános képzettsége össztár­sadalmi érdek, s közvetlenül vagy közvetve egybeesik a vállalati érdekekkel is. A gazdasági vezetés nem min­denütt érzékeli, mennyire ér­deke a dolgozók szakképzett­ségének, műveltségének fej­lesztése. S ahol ezt nem tu­datosították. ott a munkások képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás nem vál­hatott a vezetési tevékenység szoros részévé. ' A munkások művelődési igényeit nagymértékben be­folyásolja. mennyire értéke­lik munkahelyükön a tovább­képzésben való részvételt, és ez mennyiben kötődik a tel­jesítmény értékeléséhez. Ha a tanulás eredményei nem vezietnek magasabb anyagi és erkölcsi elismeréshez, ak­kor a munkásak többsége aligha vállalja az ezzel járó áldozatot és erőfeszítést. A vállalati vezetésnek el kell érnie, hogy a munkások tu­datosítsák magukban: a mű­veltség megéri az időt, a fá­radtságot és a költséget. Ha a munkahelyi légi-: őr felkelti a szakmai érdeklődést, a fezé­les értelembe vett szakmai tudás elmélyítése gyakran utat nyit az általános mű­veltség más területei felé. Erős hatással lehetnek a kulturális érdeklődés felkel­tésére a szűkebb értelemben vett munkahelyi csoportok. Különösen nagy szerepe van a szocialista brigádmozga­lomnak. Jó lenne elérni, hogy a szocialista brigádok ne csak termelési közösségek legye­nek, hanem művelődési kö­zösségekké is váljanak. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a közműve­lődési intézményeidnek nin­csenek tennivalóik a munkás­műveltség fejlesztésében. A felszabadulás óta eltelt idő alatt kialakult a szocialista közművelődés intézményei­nek rendszere. Munkájuk korszakos jelentőségű ered­ményekhez vezetett. Ezekre építünk napjainkban, ami­kor a fejlődés útját már nem annyira az intézmények számszerű fejlesztésében kell keresnünk, hanem a minősé­gi és tartalmi munkára kell helyezni a hangsúlyt. Az intézmények feladatai Á művelődés általános cél­jainak elérése csak nagyon differenciált szükségletek ki­elégítésével történhet. Éppen ezért fontos annak vizsgála­ta. hogy a művelődési intéz­mények vezetése a progra­mot. a foglalkozásokat kinek szervezte, hogy milyen rété-' gekkel akarnak elsősorban foglalkozni és ezek az elkép­zelések mi szerint alakultak.' Jelenlegi tapasztalataink azt mutatják, hogy művelődési intézményeink jelentős részé­ben nem tudják meghatároz­ni kinek a részére szervezték a programot és ez jelentős akadálya a munkások és a művelődési Intézmények kö­zötti jó kapcsolatok kialakí­tásának. Mindebbe!« sok a feladata a munkásosztály céljait meg­fogalmazó, érdekeit kifejező és képviselő társadalmi-poli­tikai szervezeteknek is. Nem tekinthetik a munkásosztály művelődését csupán valami­féle másodlagos jelentőségű „reszort-területv-nek. El­lenkezőleg: abból kell kiin­dulniuk, hogy a munkásosz­tály műveltségének fejleszté­se. kulturális aktivitásának kibontakozása alapvető fon­tosságú osztályérdek, a veze­tő szerep érvényesülésének szerves része és lényeges feltétele. Dr. Mikecz Tamás a* MSZMP KB Társadalom tu- dományi Intézetének tudomá­nyos munkatársa Ősztől Székesfehérvárott Földrendezőket is képeznek A Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesület rendezésében tegnap háromnapos nemzet­közi geodéziai konferencia kezdődött Székesfehérvárott. A tanácskozáson harminc külföldi és száz magyar szakember részvételével a földmérő és földrendező kép­zés eredményeit, továbbfej­lesztésének feladatait beszé­lik meg. A nemzetközi kon­ferencián megemlékeznek a hazai felsőfokú földmérő szakemberképzés 25. évfor­dulójáról is. A tanácskozáson bejelen­tették, hogy a földmérő­szakemberképzés korszerűsí­tésre szorul ezért a székes- fehérvári főiskolán p föld­mérői tagozat, mellett meg­szervezik a földrendezői ta­gozatot is. Az egyetemi kép­zésben az idén ősszel spe­cializálódást elősegítő módo­sított tan terv lép életbe. A Epldmérő-mérnöki karon ez­után a két uolsó évben az alap-tananyag mellett fakul­tatív tantárgyak is szerepel­nek. amelyek az állami alapmunkálatok, illetve az iparj geodézia feladatainak alaposabb megismerését te­szik lehetővé. *. 9,Befolyásolcist Sokszor írtunk már a szó­szátyár nyelvi formákról, és arról, hogy elsősorban az el- hivatalosított, az elszaksze- rűsített nyelvi formálásban tenyésznek az ilyen felesle­gesen terpeszkedő szerkeze­tek : segítségnyújtást gyako­rol, levonásba helyez, javas­latba hoz, a vita tárgyát ké­pezi stb. stb. Üjabban a cí­mül idézett szerkezet is egy­re gyakrabban és természete­sen feleslegesen kap nyelvi szerepet. A befolyást gyakorol szó- kapcsolatot is gyakrabban halljuk és olvossuk. mint kel­lene. A két terpeszkedő nyel­vi forma miatt ritkábban jutnak szerephez az alábbi rokon értelmű kifejezések: hatással vari valakire, szava van, döntő a szava, hallgat­nak a szavára, sokat tehet stb. stb Megfelelő beszédhelyzet­ben bátran élhetünk a befo­lyásol igealakkal is. Ezzel az igével való élésben azonban olyan hiba van terjedőben, amelynek útját kell állnunk. A televízió egyik ifjúsági adásában hangzott el 1974. március 22-én a következő végez...” (?!) mondat: „Szüleim engem nem folyásóinak be (?), hogy milyen pályára menjek.” Na­gyon hibás az ige használata. Ha csalt egyedi vagy esetle­ges hibázással állanánk szem­ben, akkor nem szólnék róla. Akik a be szórészt levá­lasztják az igéről, azt hiszik, hogy annak olyan igekötői szerepe van az igealak ele­jén, mint a bemegy, bekiált, behoz, bejut igekötős formák­ban. Hibás a véleményük, mert nincs folyásol ige. az igealak tehát nem illeszthe­tő be az előbb felsorakozta­tott igekötős igék sorába. Nincs átfolyásol, kifolyásol, lefolyásol igealakunk sem. A befolyásol ige és szó- családia: a befolyás, befolyá­sos, befolyásoló, befolyásol­ható, befolyásolás képzéséhez ugyanis a latin infu.vus (ha­tás. ráhatás, behatás), illető­leg a német Einfluss (beöm- lés. befolyás, ráhatás) meg­nevezések adtak alapot. A befolyás névszó és a belőle képzett befolyásol ige tehát latin, illetőleg német erede­tű. tükörs'/ö. Dr. Bakos József \ \ i Gounod Faustja a Szigligeti Színházban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents