Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-23 / 118. szám

1974, május 23. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 3 Csali hét helyen as országban Gömbgrafitos öntés — két helyen végzik az országban, az Április 4. Gépgyárban és a BMG törökszentmiklósi gyárában. Képünkön: csapolás (Fotó: Nagy Zsolt) Ifjú gépészmérnökök tudományos ülése Mezőtúron Forradalmi változás a talaj művelés gépesítésében A Gépipari Tudományos Egyesület mezőgépész szak­osztálya ifjú mezőgazdasági gépészmérnökök részvételé­vel tudományos ülést tartott tegnap a DATE mezőtúri fő­iskolai karán. A résztvevők délelőtt színvonalas szakmai bemutatót láthattak Bánhal­mán. Hajnal Antal, a Közép­tiszai Állami Gazadaság fő­mérnöke tájékoztatta a szak­embereket a gazdaság gépesí­téséről. Délután az előadások sorát Tóth István igazgatóhe­lyettes nyitotta meg. Áttekin­tette a főiskolai kar szerepét az alföld mezőgazdasága gépe­sítésének fejlesztésében, és szólt az ebből következő ok­tatási feladatokról. A nagyüzemek egyre in­kább igénylik a nagy telje­sítményű traktorokat. F. Kiss Gábor főiskolai tanársegéd arról beszélt, hogy mi tette Az idén tizenhetedik alka­lommal szervezi meg a KISZ Központi Bizottsága június 16 és augusztus 24. között a nyá­ri önkéntes építőtáborokat Szolnok megye KISZ-esei kö­zül — a hagyományokhoz hí­ven — most is sokan jelent­keztek. A középiskolás lá­nyok öt turnusban mintegy ezren a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság lakitelki tá­borában segítenek majd a nyári munkák elvégzésében. Bekapcsolódnak a paradi­csomszedésbe, a szőlőműve­lésbe és az őszibarack-szüret­be. Mezőgazdasági betakarító munkát végeznek majd a fő­iskolások számára létrehozott balatonújhelyi építőtáborban is, melyre a megye főiskolá­sai közül ölvenen jelentkez­tek. A középiskolás fiúk nyári építőtábora Szolnokon lesz. Lakóinak tevékenysége a 900 éves Szolnokért mozgalom szerves része. Az Ál­lami Építőipari Vállalat A májusi eső hatására a kunszentmártoni határ is megszépült. Kalászba szö­kött a gabona, dúsan zöldell­nek a vetések. Hajdú Mihály, a Körös­menti Tsz elnöke örömmel mondotta, hogy mind az őszi­ekre, mind a tavasziakra kedvez az időjárás, közöttük is elsősorban a kalászosok-. szükségessé a nagy teljesít­ményű traktorok alkalmazá­sát, milyen üzemeltetési fel­tételeket kell biztosítani. Sinoros-Szabó Botond fő­iskolai tanársegéd nap­jaink talaj művelésének né­hány fontosabb kérdé­sére adott előadásában vá­laszt. A korábbi egyedi vagy komplex gépesítés helyébe a minőségileg újat jelentő tech­nológiai változások lépnek. A napi programok levezető el­nöke Komándi György, egye­temi tanár, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem MG gé­pészmérnöki karának tudo­mányos dékánhelyettese volt. A tanácskozáson részt vet­tek a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem és a DATE fő­iskolai karának hallgatói kö­zül azok, akik a Magyar Ag­rártudományi Egyesület tag­jai. építkezésein ötszáz gimna­zista és szakközépiskolás dol­gozik majd nyári szünidejé­nek egy részében. Török- szentmiklóson a Székács Ele­mér Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola helyi építőtábort szervez, az iskola tornater­mének felépítésére. Tornater­met és kollégiumot építenek Túrkevén is a Ványai Amb­rus Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói. Ebbe a munkába azonban bekapcso­lódnak a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem hallgatói is, mintegy százhus^an. A napi hat óra munka mel­lett nagy gondot fordítanak mindenütt a szabad idő hasz­nos eltöltésére. Előadások, di­vatbemutatók, beategyütte- sek koncertjei, sportrendez­vények, hétvégi kirándulá­sok biztosítják a kulturált szórakozást. A Szolnok megyei fiatalok tavaly megnyerték az építő­táborok versenyét. A cél az idén sem lehet kisebb. nak jött jól az eső. Az aszály miatt ritkán kelt borsón vi­szont már nem segít a csa­padék és hátráltatja a lucer­na betakarítását is, aminek romlik a minősége. Az elnök elmondotta még, hogy bár nagyon jól jött az eső, azért folytatják az öntözést, mert ami eddig lehullott, az nem pótolta a hiányt. SZOT-íájfkoztató a népesedéspolitikáról Az elsősorban nagyüze­mekben szerzett tapasztala­tok tanúsága szerint kedvező fogadtatásra talált a párt- és a kormány népesedéspoliti­kai határozata — állapította meg Duschek Lajosné. a SZOT titkára a Magyar Saj­tó Házában tartott tegnapi tájékoztatóján. Nem kis mér­tékben a központi és helyi intézkedések hatásának tud­ható be, hogy az idén a ta­valyinál körülbelül 40 ezer­rel több szülés várható és a múlt évi 180 ezerrel szem­ben 206 ezren veszik igény­be a gyermekgondozási se­gélyt. A megemelt családi pótlék, gyermekgondozási segélyj a táppénz és más SZTK-segélyek útján az idén 8,7'milliárd forinttal kapnak többet a családosok, mint a múlt esztendőben. Az emlí­tetteken kívül még nagyon sokfajta vállalati, üzemi tá­mogatásban is részesülnek a gyermekesek. Biztató jelen­ség, hogy néhány területen már a gyermekintézmények is képesek kielégíteni a fel­vételi igényeket. így van ez Borsod megye több járásá­ban, Budapest XVII. kerüle­tében, a Hungarocamionnál és az Egyesült Izzóban is. Az utóbbi időben különö­sen a rendszeresített alappal rendelkező vállalatoknál nagy az előrehaladás a la­kást építő, illetve vásárló dolgozók támogatásában. A SZÖT-ban szükségesnek tart­ják, hogy ott is. ahol ilyen alapok nincsenek, módot találjanak a dolgozók lakás­gondjainak enyhítésére. A SZOT titkára ezután beszélt a gyermekintézmé­nyek további bővítésének szükségességéről. Szólt a SZOT titkára az üdültetés alakulásáról is. amelybe egyre inkább sze­retnék bevonni a nagycsa­ládosokat is. Képvife'ok a kereskedelemről A Magyar Kereskedelmi Kamara piackutató tevékeny­ségével, a kereskedelemfej­lesztő munkában elengedhe­tetlen elemzéseivel, a gazda­sági élet valamennyi terüle­téről frissen informáló kiad­ványaival jól szolgálja tag­vállalatai érdekeit — hagzott a képviselők egyöntetű véle­ménye az országgyűlés keres­kedelmi bizottságának tegna­pi ülésén. A Palkó Sándor el­nökletével megtartott tanács­kozáson a bizottság a keres­kedelmi kamara tevékenysé­gét vizsgálta: az ülésen részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke. Földi László könnyűipari és Sághy Vil­mos belkereskedelmi állam­titkár, A nyári építőtáborokban Több mint ezeröíszáz Szolnok megyei fiatal ötszázan a megyeszékhelyen dolgoznak A kunszentmártoni határ is szép Hétköznapok a pártkörzetben (l) Ha az ember eljött a gyárból Nyugdíjasok közölt Szolnokon az V-ös pártkör- zet Vörös Hadsereg úti helyi­ségében Ratkai Alberttel a körzeti pártalaoszervezet tit­kárával munkájukról beszél­gettünk, amikor bejött a te­rembe egy őszes. sváicisap- kás ember. Az orkánkabáton keresztül is látszott, hogy iz­mos. erős férfi, olvan, aki eggsz életében fizikai mun­kával szerezte meg a min­dennapi kenyerét. „A titkár elvtársat keresem” — mond­ta és a kölcsönös bemutatko­zás után elmagyarázta: most ment nyugdíjba a bútorgyár­ból, és őt az üzemi pártalao- szervezetből ebbe a körzeti alapszervezetbe igazolták át, — Sajnálom, de időközben önt több idős nár+ta-'.’-u-'-'O egvütt átadtuk az újonnan létrehozott XV-ös körzetnek szólt a titkár. A férfit szem- melláthatólag meglepték a hallottak. Ratkai Au-ie-t hosszabb magyarázatba kez­dett — válaszul a ki nem • mondott miértre — maid a vendég, „jó, akkor maid ott jelentkezek”-kel elköszönt. Nehéz áz elválás Másodszor a cukorgyári művelődési ház nagyter­mében a XV-ös kör­zet taggyűlésén találkoz­tam vele. Lassan szállingóz­tak az emberek. Egy nyolc­tíz tagú társaság egymás mellé húzódott — valameny- nyien a Cukorgyár nyugdí­jasai — a többiek külön-kü- lön üldögéltek. Elhangzott a titkár — Markó Júlia — be­számolója, s bár napirenden más téma 1 szerepelt, ismerő­söm felállva a következőket mondta: — Én most jelentkeztem át ebbe a pártalapszervezetbe, most vagyok itt először, és ha már ilyesformán is össze­tartozunk, ismertük meg egy­mást. Né'vem: Szolnoki Ist­ván, itt lakom a Csaba utca 25-ben. Az utolsó munkahe­lyem a bútorgyár volt, a ta­nult mesterségem asztalos. Azután sem oldódott fel a hangulat, még idegenként ül­tek egymás társaságában az alapszervezet tagjai. A XV-ös körzeti pártalap- szervezet létrehozásának kü­lön története van. A Cukor­gyárból egyre-másra mentek nyügdíjba az öregek, de egyi­kük sem akart az üzemi pártszervezetből átjelentkez­ni a körzetbe, noha ezt a szervezeti szabályzat kötele­zően előírja. A városi pártbizottság a cukorgyári csúcsvezetőség ja­vaslatára létrehozta a város XV. körzeti pártalapszerve- zetét. Oda tartoznak a cu­korgyári és a környező ut­cákban lakó párttag nyugdí­jasok. De ez sem ment si­mán. Sokakat elragadott az indulat. Igazságtalannak mi­nősítették a pártbizottság el­járását. — Én is közéjük tartozom. Hiába, az ember több mint harminc évet ledolgozik egy munkahelyen, oda köti min­den. Nekem is hány gyerek szabadult fel a kezem alatt, s ki mérnök lett, ki művezető kiváló szakmunkás. Nekünk ez a gyár az életünk. Nyugdí­jasok vagyunk, megöreged­tünk. de az ember csak sze­retné tudni hogy mennek a dolgok a gyárban. Nos, eddig a pártalapszervezet összekö­tőkapocs is volt számunkra. Hiába, na — nehéz az elválás — mondta Fersnel Vilmos. Van mit t^nvi Juhász Béláné, aki 23 évet dolgozott a gyárban, bádo­gosként, hozzátette: — Amíg dolgoztam, a csóesvezetőség- ben oktatási felelős voltam. Kaptam feladatokat a szak- szervezetben, voltam vörös­keresztes titkár is, mindezt a münkám mellett. Öt éve, hogy nyugdíjas vagyok és bi­zony nekem is nagyon rosz- szul esett, hogy azóta nem nagvon hívnak se1-'"-x . Aztán egyszer csak hallom, hogy ezután már más part- alapszervezetbe is kell men­nem. Eddig a négyes alap- szervezetben pártbizalmi vol­tam, itt is elvállaltam ezt a megbízatást. Az enh»r nem tud tennivaló nélkül élni. Érdekes: azok akik tulaj­donképpen „fogadták az úja­kat” kevésbé derülátók, mint azok, akik más üzemből új környezetbe kerültek. Az új körzeti pártalanszerve­zetben a tagság többsége ugyanis cukorgyári nyugdí­jas. Szolnoki István ezt mondta: — Az életben mindenre fel kell készülni. Arra is, hogy el kell hagvni azt az, üzemet, ahol az életét eltöltötte az ember. A párttagnak minde­nütt dolgoznia kell, igaz más feladatok várnak rá a kör­zetben, mint az üzemben. Tenni mindig van mit. és én nem tudok munka nélkül élni. Nem tudtam, hogy s mint lesz a körzetben, ezért elvállaltam az fitcabizottság elnöki tisztét. Tóth Jánosné a vágóhíd nyugdíjasa, tizenöt évig volt alapszervi párttitkár, illetve szervezőtitkár: — Ha azt mondanám, nekem mindegy volt, hogy át kellett jelent­keznem, nem lennék őszinte. Az ember a napnak egy har­mad részét a munkahelyén tölti, barátok lesznek a köz­vetlen munkatársak. Ügy gondolom, hogy mindezek el­lenére a körzeti szervezetben is megtalálom majd a he­lyem, lesz konkrét megbíza­tásom. — Hogyan kezdtek munká­hoz? — kérdeztem az alap­szervezet titkárától, Markó Júliától. Megpróbáljuk — Márciusban alakult meg az alapszervezet. A bizalmi hálózatot már kialakítottuk, minden bizalmi mellé he­lyettest is állítottunk, kije­löltük kik lesznek azok akik az idős, beteg párttagokat rendszeresen meglátogatják. A vezetőség tagjai között el­osztottuk a reszortokat, ki foglalkozik majd a nőkkel, ki a bizalmiakkal. Van olyan vezetőségi tagunk, aki a la­kóbizottságok elnökeivel, a tanácstagokkal tart kapcsola­tot. Az első félévre szóló munkatervünk elkészült, meg­látszik még rajta, hogy nincs kellő tapasztalatunk. A má­sodik félévi munkatervünk kialakítása során beszélgetni fogunk a tanácstagokkal, a népfrontbizottság, a lakóbi­zottság vezetőivel is. így könnyebb felmérni a helyze­tet, konkrét pártmegbízatáso­kat adni mindenkinek. — Mi a véleménye, a kör­zeti pártszervezet pótolni tudja-e az üzemi közösséget? — Megpróbáljuk, hisz min­den lehetőségünk meg van hozzá. Szükség van minden párttag munkájára. Vélemé­nyem szerint nekünk nagyon sokféle tennivalónk van a vá­rospolitikai feladatokban éppúgy, mint például a nyug­díjasok klubéletének meg­szervezésében. Szeretnénk, ha nem érezné magát egyetlen ember sem egyedül — mond­ta a titkár, majd egy kicsit elgondolkodva hozzátette: — Amikor szóba került, hogy vállaljam el a titkári teendő­ket, engem is egy kicsit szí­ven ütött a dolog. Ügy érez­tem én aktív dolgozó vagyok, "a gyár qvodájának vezetője, engem az érdeklődési kö­röm is sokkal inkább az ak­tív dolgozókhoz köt, mint a nyugdíjasokhoz. Sorra ismer­kedem a feladatokkal, és ma már nem bánom, hogy elvál­laltam. (Folytatjuk.) Varga Viktória Szakmunkásképzés — Érdekképviselet — Intézkedési tervek Ipari szövetkezetiek ifjúsági parlamentje Tegnap rendezték Szolno­kon a megyei ipari szövet­kezetekben dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. Az ifjúsági törvény végrehajtá­sának tapasztalatairól, a to­vábbi feladatokról tanács­kozott az a százhúsz küldött, aki az ipari szövetkeze­tekben dolgozó mintegy 5 cs fél ezer fiatalt kép­viselte. A tanácskozáson megjelent SipoS Károly, a megyei ta­nács, elnökhelyettese is. Vitaindítójában Ipolyszegi Mihály, a KISZÖV elnökhe- lvettese elmondta, hogy az ifjúsági törvény megjelené­se óta ez az első alkalom, amikor az eddig végzett munka tapasztalatait szám- bavehetjük. Beszámolt az 55 ipari szövetkezet "azdasági eredményeiről, arról, hogy a IV. ötéves terv eddig el­telt három évében — külö­nösen 1971. és 1972-ben — a feüődés üteme a vártnál las­súbb. A szövetség próbálkozásai ellenére sem javult a szö­vetkezetek lakossági javító- szolgáltató munkája, sőt a kiemelt szolgálatásokban a korábbi évekhez képest visz- szaesés következett be. A KISZÖV elnökhelyette­se szólt arról is, hogy mi­lyen intézkedések történtek az ifjúsági törvény megje­lenése óta. Növelte a tör­vény „súlyát”, hogy az utób­bi években változott a szö­vetkezetek tagságának össze­tétele. Egyre több a fiatal, és jelenleg a megyei ipari szövetkezetekben öt én fél­ezer a 30 éven aluli, K1SZ- korosztálvú — a dolgozók 50 százaléka. Elkészültek az intézkedési tervek és mint ahogy az elnökség megálla­pította: „a törvény megje­lenése óta fokozott figyelem irányul az ifjúsági kérdé­sekre. Jobban törődnek a fiatalokkal, szakmai és poli­tikai tanfolyamokat szervez­nek részükre.” Figyelemmel kísérik a szövetkezetek a pályakezdők munkahelyi beilleszkedését, azonban kevés helven tör­téntek konkrét intézkedések. Jó példaként említhető a szolnoki Textil-Bőrfeldo’gozó Szövetkezet, ahol a szocialis­ta brigádok vállalták a pat­roné lést. V-> '*v p szolo^-i Háziipari, ott külön szak­ember foglalkozik a kezdők­kel. A beszámoló végén szó esett a fiatalok érdekképvi­seletéről is. Ebben a fiata­loknak kell bátrabban csele­kedniük, hogy megvalósuljon a KISZ-tagok javaslata ér­vényesüljön a fiatalok véle­ménye. A vitában elsőként hozzá­szóló Bozsik Pálné a szabad idő hasznosításáról, a szövetkezeti irodalmi csoportok. énekkarok munkájáról, eredményes szerepléséről beszélt. Csépány Sándorné, a jász­berényi Műszeripari Szövet­kezet dolgozója az intézke­dési tervek hatékonyságáról szólt. Elmondta, hogy a KI­SZÖV ifjúságpolitikai bizott­ságának tagjaként azt ta­pasztalta. hogv gyakran a fiatalok sem törődtek az if­júsági törvény helyi érvé­nyesítésével. Tizennégy szö­vetkezetben (az 55 közül) például nem is készítettek intézkedési tervet. Bódi An­na. a szolnoki Háziipari Szö­vetkezetből a fiatalok mun­kájának nagyobb megbecsü­lését kérte. A vitában húszán szólal­tak fel, majd a megyei par­lament megválasztotta azt a két küldöttet, aki Szolnok megyét az országos ágazati ifjúsági parlamenteken kép­viseli majd.

Next

/
Thumbnails
Contents