Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május lf. Kétszáz éves Az első nyilvános könyvtár Kétszáz éves az első nyilvános magyar könyvtár, amelyet Klimo György püspök alapított 1774-ben Pécsett. Az európai hírű bibliotéka jelenleg 350 ezer kötetet őriz. köztük számos ritka kéziratot és nyomtatványt. A jubileum ráirányította a figyelmet a könyvtárat létrehozó főpapra. Aki a törökkor utáni Pécs legnagyobb alakja, s a város szellemi felemelkedésének és mai kulturális rangjának megalapozója, elindítója volt. Klimó György jobbágygyermeki sorból emelkedett főpapi méltóságba. Sokoldalú szellem volt. korának egyik legműveltebb és legtevékenyebb személyisége. Nemcsak a könyvtáralaní- tás fűződik a nevéhez. Támogatásával jött létre az első pécsi nyomda és saját költségén papírmalmot állított fel. Borsy Károly pécsi hely- történész a püspök életét és munkásságát kutatva a közelmúltban megtalálta Klimó György sírját, amely mindeddig jeltelen volt. Levéltári kutatások, korabeli dokumentumok összevetése alapján arra a'következtetésre jutott, hogy a sírhely a székesegyház falain belül van. A helyszíni vizsgálatok igazolták a feltevését. Az Országos Műemléki Felügyelőség felülvizsgálta és elfogadta a helytörténész megállapítását. s hozzájárult ahhoz, hogy az évforduló alkalmából megjelöljék a püspök sírját, a hely a Corpus Christi kápolna délkeleti részén van. közvetlenül a dóm oldalfala mellett. A régi iratokból az is kiderült, hogy Klimó György egy római-kori kőszarkofágban nyugszik. Egy másik szarkofág maradványaiból készült az a Kli- mó-emlékmű, amely a jubiláló könyvtárban látható ma is. Meteorológia mindenkinek Megváltozott-e éghajlatunk? Talán még sokan emlékeznek 1954 januárjára és februárjára. Csaknem teljesen befagytak a folyók, az ablakokat vastag jégvirágok borították. Akkoriban néhá- nyan úgy vélekedtek, hogy ilyen zord tél emberemlékezet óta nem fordult elő Magyarországon. Az igazság az, hogy 1948-tól 1954-ig valóban enyhe, vagy csak mérsékelten hideg telek követték egymást. Viszont az 1946—47-es tél ugyancsak hideg volt. De az emlékezetes 1941—42-es rendkívül havas és zord tél sem volt annyira régen, hogy 1954-ben ne emlékezhettünk volna vissza rá. Ugyanakkor 1950—51-ben volt évszázadunk legenyhébb tele. Az elmondott néhány példa is illusztrálja, hogy elég 30— 32 évre visszatekinteni, • és bőségesen találunk időjárásunkban szélsőséges kilengéseket mindkét irányban. Mi okozza időjárásunk szeszélyességét? Miért változott meg ennyire az időjárásunk, és miért nem követik az évszakok a szigorú rendet? Időjárásunk szélsőségekre haj ló Tény, hogy időjárásunk szeszélyes, szélsőségekre hajló. Tény az is, hogy a sok évtizedre Visszanyúló megfigyelések és hiteles mérések szerint alig van olyan év, amelyben ne fordulna elő valamilyen rendkívüliség. Még az sem túlzás, hogy egészen ritka az olyan esztendő, amikor az időjárás menetrendszerűen követné az évszakok szigorú rendjét: a tél december 1-én kezdődne és február 28-án érne véget. Ilyen esztendő talán még nem volt a hazai meteorológiai mérések több mint 100 éves történetében. Tévedés viszont, hogy csak a legutóbbi években vált szeszélyessé időjárásunk. Az európai történelmi időszak kezdetétől megtalálható feljegyzésekből kiderül, hogy minden évszázad bővelkedett időjárási rendkívüliségekben, amelyek jóval felülmúlják az általunk ismerteket. Egyesek mégis úgy vélik, hogy újabban az atombomba- robbantások zavarták meg a légkör egyensúlyát, mások a Föld forgástengelyének megváltozásáról beszélnek. Pedig a történelemből is tanultuk, hogy 1241-ben - a befagyott hazai folyókon keltek át a tatárok ökröstől, lovastól, vagy: Mátyás királyt 1458-ban a Duna jegén választották királlyá. Akkor is voltak tehát szélsőségek, de hol volt akkor még az atombomba? Mi az időjárás szeszélyességének, szélsőségeinek oka, hol keressük azt? Keressük, — de a valódi okokat illetően ne várjunk valami megdöbbentő szenzációt. Sokezer mérőállomás működik Hazánktól északra és délre egymástól igen eltérő éghajlatú zónák húzódnak. Tőlünk észak-északkeletre, 2—3000 km távolságra télen megszokott a —30, —35 fokos hideg, ugyanakkor tőlünk délre, Közép-Afrikában és az Atlanti-óceán egyenlítői zónájában januárban is +23. +27 fok uralkodik! A légkör pedig soha sincs teljesen nyugalmi állapotban. A légtömegeket hatalmas széljáratok sodorják gyakran igen szeszélyes, kanyargós pályákon. Amikor hazánk körnveze- tében ezer km-ekben mérhető, hosszú észaltias áramlási zóna alakul ki, akkor az északi szél a sarki hideg légtömegeket sodorja hozzánk. Ilyenkor van nálunk zord idő, —20 vagy —25 fok hideg. Ha viszont a szélirány déliesre fordul, ezer és ezer km távolságból szállítja hozzánk Afrika meleg levegőjét, és beköszönt hazánkban a tavaszi- as enyheség, akár a tél közepén is. De miért érvényesülhet hazánkban a tőlünk ezer km- ekre eső éghajlati zónák hatása? Azért, mert a levegő rendkívül könnyen elmozdítható és elmozduló anyag. A sarkvidéken kialakult hideg, vagy a trópusokon felhalmozódott meleg légtömegek a „szélrózsa minden irányában” elmozdulhatnak. Ugyanígy a száraz és nedves légtömegek is. Mi következik ebből? Hogy semmit sem tudhatunk előre az időjárástól? Az öt kontinensen, sőt most már az An- tarktiszon is ezer és ezer meteorológiai mérőállomás működik, adatokat mér és közöl telexen, rádión a gyűjtőköz- pontokkal. Mi a haszna a sokezer mérőállomás fenntartásának? Mindenekelőtt az, hogy megismerjük földi méretekben az időjárási rendszerek jelenét és múltját. A brit meteorológiai szolgálat az északi-félgömb mintegy 500 állomásáról összegyűjtötte az időjárási adatokat, mégpedig 100— 150, sőt néhány állomásról közel 200 évre visszamenően. Ezt a rengeteg adatot mágneses szalagon tárolták, a, mágneses szalagok egy-egy másolatát a magyar meteorológiai szolgálatnak is rendelkezésére bocsátották. A mágneses szalag egyik előnye, hogy számítógép segítségével gyorsan és hibamentesen áttekinthető a rengeteg adat Ha ősszel beköszönt a hideg Az elmúlt évek félgömbi méretű időjárási rendszerei közül a számítógépekkel kikerestetjük azokat az éveket, amelyekben az időjárás viszonylag legjobban hasonlított a mostanihoz. Ebből néhány hónapra következtetni tudunk előre az időjárás nagyvonalú változásaira. Ha ugyanis már ősszel beköszönt a hideg, mint például 1972 szeptember és októberében, illetve 1973 október és november hónapokban, akkor a tél második fele általában enyhe szokott lenni. . Természetesen a hasonló időjárású évek kiválasztása sem ad mindig biztos támpontot az előrejelzésre. Dr. Koppány György kandidátus * Mai Csipkerózsika Számítástechnikai program az egészségügyben Elkészült az első adatfelvétel Az ukrajnai Mogiljev faluban azon a napon mindenki a hihetetlen újságról beszélt: a húsz éve mozdulatlanul fekvő, alvó Nagyezsda Lebe- gyin megszólalt és fel is kelt az ágyból. A betegség, amely 20 évre az ágyhoz kötötte, lassan fejlődött ki. 1954-ben történt... Erős fejfájásra panaszkodott, ingerült volt, máskor pedig leküzdhetetlen álmosság vett rajta erőt. Aztán eljött a nap, amikor nem tudott többé felkelni. 35 éves volt akkor, kislánya, Válja ötéves. öt évig a járási kórházban kezelték — eredmény nélkül, majd édesanyja vette magához. A beteget csak pépes ételekkel és folyadékokkal tudták táplálni. Kezével ösz- szefüggéstelen mozdulatokat tett, de nem ébredt fel. Szívverése és tüdejének működése normális volt, a vér összetételében sem találtak semmi kórosat. Édesanyja 12 évig gondozta, ám egy betegség őt is ágyba döntötte. A helyi kolhoz rokkantsági nyugdíjából élt a két beteg, Nagyezsda nővérének felügyelete alatt. .Válja a városban tanult, szakmát szerzett, dolgozni kezdett. A nővérek édesanyja meghalta",-.Búcsúzz el anyánktól, Nágya”, mondta húgának az idősebb testyér. Lehet, hogy zokogása rázta meg a beteget, de hirtelen felkiáltott. Másnap már fel tudott ülni az ágyban és beszélni kezdett... Az orvosok véleménye szerint a súlyos agyvelökároso- dás következtében megbetegedett központi idegrendszer a hirtelen érzelmi megrázkódtatás következtében ismét alkalmassá vált a külvilág és a beteg közötti kapcsolat megteremtésére. Nagyezsda Lebegyint jelenleg a járási kórház idegosztályán gondos kezelésben részesítik. Nagyszabású számítástechnikai program megvalósítását kezdték meg az egészségügyben : az elkövetkező tíz év alatt olyan, az egészségügy csaknem minden ágát magába foglaló számítástechnikai rendszert alakítanak ki, amely az eddigieknél áttekin thetőbb, ugyanakkor a legapróbb részletekre is kiterjedő képet ad a magyar egészségügy mindenkori helyzetéről. A számítógépes információs rendszer elsődleges feladata a lakosság egészségi állapotának vizsgálata. Segítségével nyomon követhetik a lakosság egészségében bekövetkezett változásokat, Az ehhez szükséges első reprezentatív adatfelvétel elkészült, s már az adatok értékelését is megkezdték: a kórházakban ápolt csaknem 700 ezer beteg adatait rögzítették. Ezek feldolgozásától egyebek között olyan kérdésekre várnak választ, hogy az egyes betegségek átlagosan milyen időtartamú kórházi ápolást igényelnek, milyen betegségfajtákkal évente átlagosan hányszor szorulnak kórházi ápolásra a betegek, és vannak-e a különböző betegségek előfordulásának területi, korhoz vagy nemhez fűződő sajátosságai. A2 adat- felvételt később a járóbetegekre és a járóbetegforgalom alakulására is kiterjesztik. Ennek keretében húszféle rendszeres szűrővizsgálat és higiéniás ellenőrzés hatékonyságát elemzik a számítógépekkel, Később pedig komputerekre bízzák a fér- , tőző betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszerének vezetését is. A számítástechnika széles körű egészségügyi alkalmazása lehetővé teszi, hogy a jövőben a számítógépekkel már a születéstől nyomon követhetik a gyermekek egészségügyi helyzetének alakulását. A tervek szerint egyebek között'komputer irányítja majd a gyermekkori kötelező védőoltások lebonyolítását. Hasonlóképpen számítógépek segítségével'kísérik maid figyelemmel a gyógyszerfogyasztás alakulását: s a tervek szerint 1985- ig kidolgozzák azt a komputeres nyilvántartási rendszert is, amelynek segítségével a lakosság egészségi állapotára ható környezeti tényezőket vizsgálják majd. A gépi információs rendszert eleve úgy alakítják ki. hogy annak adatait szükség esetén az alsóbb szintű egészségügyi intézmények — a körzeti és szakrendelők, szűrőállomások — is igénybe vehessék. A magyar egészségügy csaknem minden ágát magába foglaló gépi adatfeldolgozó rendszer a KGST-országok egységes számítógépparkjára épül. Kialakításához a Videoton R—10-es kis számítógépjén kívül később a szocialista országokban gyártott R—20-as, R—30-as és R—40-es komputereket is felhasználják. A hazai egészségügy} számítás- technikai program első egységei már 1975-ben megkezdik működésüket. Űj olajpala-lelőhely a Szovjetunióban Japánban most készültek el azok a tervek, amelyek olcsó vízi erővel előállított energia megvalósítására tározókat terveznek az óceán vizében. A terv számtalan változatot irányoz elő. Van olyan elképzelés. amely szerint bármely folyó torkolatában épített egyszerű kőgát segítségével a torkolatot felső tározóvá lehet kialakítani. Egy másik változat szerint a part mellett egymástól nem nagy távolságban fekvő szigetek gáttal való ösz- szeköttetése is elősegítheti a vízierőmű felső tározójának kialakítását. A legérdekesebb változat azonban mesterséges szigetek létesítésével kívánja a vízierőműveket megépíteni. Az egymással párhuzamos szigetek két végét gáttal kötik össze. így kialakul a rí 11fplcrt mpHorippip A vegyipari berendezések gyártásának erőteljes növelését igényelte a vegyipar, a cellulóz- és papíripar gyors fejlődése a KGST-országok- ban. Bulgáriában az ilyen berendezések gyártásának volumene (értékben) 1960— 1970 között 21-szeresére, Magyarországon 3-szorosára, az NDK-ban 2.6-szeresére, Romániában 7,5-szeresére, a Szovjetunióban 2-szeresére, Csehszlovákiában szintén 2- szeresére növekedett. Az elmúlt évek során a KGST-országokban számos olvan elvile« úitípusú vegyipari berendezést dolgoztak ki és honosítottak meg, amelyek felülmúlják a fejlett tőkés országok legjobb modelljeit. A Szovjeunióban kialakított „FPAKM” típusú automata szűrőprés-berendezést például számos országba exportálják, s' gyártási licencét az NSZK és Japán is* megvásárolta. Kidolgozták az ultrahanggal működő készülékek egész skáláját, amelyekkel többszrösen intenzívebbé lehet tenni a vegvioari technológiai folyamatokat. Az említett készülékeket több kapitalista országba (Angliába. Svájcba stb.) is evportálják. Lengyel autók nemzetközi bemutatókon A lengyel gépkocsikat és a gépjárműipar egvéb termékeit 1974-ben több mint 30 nemzetközi vásáron, kiállításon és autószalonban mutatják be. Jelen lesznek a lengyel gépkocsik a New Yorki autószalonban, a párizsi és londoni szalonokban rende-. zett bemutatókon. Szereoel- nj fognak a demokratikus Lengyelország fennállásának harminc éve alkalmából rendezendő nagyszabású jubileumi kiállításokon Moszkvában és Prágában. A lengyel gépjárműipar képviselteti' magát a szakjellegű kiállításokon és bemutatókon, a többi között Hannoverben, a Majna menti Frankfurtban és Stockholmban, valamint Bagdadban. Bogotában, Kairóban és Pekingben. A légiközlekedés az utas- szállítás egyre jelentősebb eszközévé válik. A repülőn sokkal kevesebb ugyan az utas, de a repülök száma nagyon gyorsan nő, gyorsabban, mint a többi közlekedési eszközé. Ez természe-f . tés, mert a korszerű élet-® tempóhoz gvors közlekedés kell. A JAT. a Jugoszláv Légiforgalmi Társasa g. tavaly ötször annvj utast szállított. mint 19fi6-bán. Hét évvel ezelőtt 4fJ(j ezer utast, 1973-ban 2 millió 39n ez»r utast szállított, vagyis az utasok száma minden évben 25 százalékkal nőtt. Ez a szám számítások szerint 1980-ra 5,8 millióra fog emelkedni. Ennek az utas- forgalomnak lebonyolításához szükséges a régi gépek kicserélése, újak beszerzése, új műszaki bázis kiépítése. Á műszaki bázis kiépítése során tervbe vették egy új hangár építését és a régi kibővítését. Ezenkívül tartalék- alkatrész-raktárt. műszaki irodát, laboratóriumot, néhány különleges műhelyt és egyéb objektumot terveznek. A műszaki bázist három fázisban építik, 88 ezep négyzetméter területen, . 140 millió dinár költséggel. ötszáz milliárd tonnányi értékes olajpalakészletet fedeztek fel Szovjet-Ukrajná- ban, a Kárpátok nyúlványainál. A viszonylag kevéssé ismert nyersanyag, az olajpala készletei a szén, a kőolaj és a földgáz után a negyedik helyet foglalják el a világon. A Kárpátokban levő lelőhely, amelyik az európai földrészen a legnagyobb, igen előnyös fekvésű, mert külszíni fejtéssel művelhető. A szovjet köztársaságok közül eddig csak Észtország volt híres olajpalatermeléséről. Ebben a balti köztársaságban az olajpala az egyik legfontosabb energiaalapanyag. Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán az olajpalával foglalkozni, hiszen kalóriaértéke meglehetősen alacsony és hamutartalma is eléri a 75 százalékot. Több szovjet tudományos kutatóintézet közös erőfeszítéssel nemrég kidolgozta az olajpala termikus átalakításának ipari módszerét. A szabadalmazott eljárás álapján a nyersanyagból olaj és magas kalóriatartalmú kokszgáz nyerhető. Számítások szerint az olajpalaátalakító berendezésből és erőműből álló komplexum nem egészen négy év alatt teljesen megtérül, hasznos melléktermékek is keletkeznek, például kén, fenol, gyanta és a maradék hamu is kitűnő építőanyaggá alakítható. Az olajpala nagy iövő előtt áll. Kerékpárt vásárolnak az amerikaiak Az amerikaiak tavaly több kei'ékpárt vásároltak, mint személygépkocsit — ez derül kj a The Financial Times egyik jelentéséből. Az iparág felébredt az évek óta tartó stagnálásból és a 70-es évek legragyogóbb üzleti vállalkozásává vált. Csupán az amerikaiak 15,2 millió kerékpárt: vásároltak tavaly, kétszer többet, mint 1970-ben. •». A természet iránti felelősség. az egészséges életmód kialakítása, a szabad idő növekedése és n6rh utolsó sorban az olajválság újból reflektorfénybe állította az iparágat. Bármi legyen is az ok, a kerékpár és a motoripar joggal örvend az új konjunktúrának, amely normális gazdasági feltételek mellett már régen sorvadásnak indult volna. A tenger vizével létesítenek erőműveket Japánban Ultrahanggal működő készülékek Üj tető a repülők fölé
