Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-18 / 114. szám

1974. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tanítónők édesanyja Jászberényből indult el Zirzen Janka születésinek 150. évfordulóján 1824 első hónapjaiban Jászberény akkor bábaasszo­nya: Zirzen Józsefné, Zámo- ni Teréz, szíve alatt saját gyermekével sietett a város­ka szülő asszonyainak segít­ségére. Leánya Janka, május 18-án látta meg a napvilágot. (Szülőházát 1929-ben emlék­táblával jelölték meg.) Gyermekkorából később maga mesélt el egy jellemző apróságot: keresztanyja ka­lapot hozott neki ajándékba Pestről. Hogy a kislány is megnézhesse magát a tükör­ben, felállították az asztal­ra. „Ez a módi!” — azaz a divat — lelkendezett kereszt­anyja, mire a kislány csak ennyit válaszolt: „Módi ide, módi oda. de ha nekem nem tetszik!” — s nem viselte a kalapot... Egyik későbbi erénye: határozottsága tehát már kislány korában meg­mutatkozott. Zirzenéket hamarosan nagy csapás érte: az édesapá­ra ráhárult egy szénásszekér, és kioltotta életét. — Zirzen- né okosan nevelte kis árva leányát. Mivel sem társadal­mi rangot, sem vagyont nem adhatott neki, a legtöbbel: a tudás gazdagságával kívánta életbe indítani. Akkor csak a nemes és gazdagabb polgár családok taníttatták leányai­kat, külföldi nevelőnőkkel. Erre Zirzennének nem volt pénze, ezért leányát Pesten és Egerben leánynevelő in­tézetekben taníttatta. Ott tanult meg oly gyönyörűen írni, művészien kézimunkáz­ni, s elsajátította a német és francia nyelvet. Mint na­gyobbacska diák. tanította a nálánál kisebbeket, így nem­csak tanító} gyakorlatot szer­zett. de kevesebbet kellett fizetnie is. Lányoknak iskolát nyitott Amikor Zirzen Janka ti­zenhat éves korában vissza­tért Jászberénybe, kétablakos szülőházában leányoknak is­kolát nyitott. Ezt azonban — anyagi nehézségek miatt — csak három évig tudta fenn­tartani. Ezután Egerben mint magán nevelőnő kereste ke­nyerét. Ügy tudjuk, akkorra már édesanyját is elvesztet­te. — Valószínűleg ez évekre esik életének — a helybeli hagyományból ismert — lírai mozzanata: dr. Elefánthy Emészt orvos szerette volna feleségül venni a csinos, s a Eötvös József és Zirzen Janka 1849-től Zirzen Janka Ara­don, a polgári radikális Ste- nitzer családnál volt nevelő- nő. Itt ismerkedett meg Bo- husné Cögyény Antóniával, aki Brunszvik Teréz példá­jára Aradon is szervezett óvodát Bohusék baráti köré­hez tartozott. Eötvös József, aki az 1868. 38. törvénycik­kel bevezette nálunk az ál­talános és kötelező népokta­tást. Ehhez mintegy ötezer tanítóra volt szüksége. A pe­dagógiai pályán a nőket is intézményesen kívánta fog­lalkoztatni. Ehhez viszont rendszeres képzésükre volt szükség. Eötvös — korát meg­előzve — az első állami ta­nítónőképző megszervezésé­hez nő munkatársat keresett. Tanácsért Bohusnéhoz for­dult, aki Zirzen Jankát aján­lotta neki. Eötvöst meglepte a nevelőnő műveltsége, peda­gógiai tájékozottsága. Fel­szólítására Zirzen Janka ma­gánúton megszerezte a tanító­női oklevelet is a pesti An­golkisasszonyoknál. Mivel 1865-re befejezte nevelői munkáját a Steinitzer család­nál, visszatért szülővárosába, s átvette Eördögh Vilma ne­velését. Vele és családtagjai­val váltott leveleit ma a jászberényi múzeum őrzi. Utóbb Jászberény városa is tanítónőül választotta: az 1868. január 11-i városi jegy­zőkönyv szerint; „Az eddig fennállott akadályok, me­lyek nőtanítónak a felsőbb elemi-leányosztály ban meg­jelenését és a leány növendé­keknek kötés, varrás és egyéb házi teendőkben: oktatását hátráltatták megszűnvén, Zirzen Janka úrhölgy kedd, csütörtök és szombat délután megkezdheti munkájút két­száz forint járulékért. Mun­kájához a tanács áldást, sze­rencsét és sikert kíván”. 1869. november 19-én a Pesti Napló rövid hírt kö­zölt: „A budai tanítónőképző igazgatójává kinevezte a mi­niszter Zirzen Janka neve­lőnőt”. A tanítást a jászbe­rényi növendékekkel is — bérelt házakban kezdték. Végleges otthonukat, a mai Csalogány u. 43. sz. iskola- épületet 100 évvel ezelőtt, 1874 tavaszán adták át ne­kik Budán. (1971 óta a házon emléktábla hirdéti Eötvös József — Zirzen Janka em­lékezetét.) Itt látogatták meg Zirzen Jankát Arany Jánő­sek. Árva unokájuk, Szél Piroska Zirzen Jankánál vizs­gázott. Arany Jánostól két Ztrzeruiek dedikált könyv város nemes kisasszonyainál sokkalta műveltebb nevelő­nőt. de a nemesi család nem egyezett bele, hogy a bába­asszony lányát vegye el. Zir­zen Jankát sorsa kárpótolta: a „tanítónők édesanyja” lett. — A későbbi hivatásához ve­zető út első szakaszát szülő­városában járta be. 1846-ban visszahívták Jászberénybe, ahol közkívánatra ismét le­ányiskolát- nyitott Utóbb ezt is — mint Teleki Blanka pesti intézetét — a szabad­ságharc viharai elsodorták. maradt fenn. egyike a jász­berényi tanítóképző tulajdo­na — míg a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum ma is őrzi Zirzen Janka vi- szontajándékát: egy saját ké­zimunkával díszített, lant alakú lábakon nyugvó asz­talkát. Az első állami tanítókép­zőbe mind többen kérték fel­vételüket. 1873-tól Zirzen már polgári iskolák számára is képzett nőj tanerőket. 1875-től Zirzen Janka párat­lan iskolaszervező munkáját Pesten folytatta a Sugár úton (mai Népköztársaság út­ja 63—65. sz.) a számára épült iskolaházban. Itt már ipariskolai tanítónőket is ké­peztek. Zirzen igazgatósága 10. évfordulójára alapították munkatársai a Nemzeti Nő­nevelés című pedagógiai fo­lyóiratot. Iskolájának híre Mikszáth Kálmánhoz is eljutott. Mint megírta, az írói kíváncsiság vitte Zirzen Jankához. Talál­kozott ugyanis egy kislány­nyal. aki a szünidőben is'' visszavágyott „Janka néni” Tanáeskostak az üzemi lapok szerkesztői Az üzemi lapok szer­kesztésének tapasztala­tairól és az időszerű fel­adatokról tanácskoztak tegnap délelőtt Szolno­kon a lapok szerkesztői. Dr. Boros Ottóné, a me­gyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osz­tályának vezetője „Az üzemi lapok tájékoztató, agitációs, propaganda munkájának tapasztala­tai és az időszerű felada­tok” címmel tartott elő­adást, majd Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője „Az üze­mi lapok feladatai a me­gyei gazdaságpolitikai irányelvek megvalósítá­sában” címmel elemezte az üzemi lapokra háruló gazdaságpolitikai felada­tokat. A két előadás után a szerkesztők mondták el észrevételeiket és javas­lataikat. Az óvodások kedvence lesz minden bizonnyal Nagy István szobrászművész alkotása, a „Kecske”. A szobor eredeti nagyságában egy méter magas lesz, és a szolnoki Ságvári körúti óvodában állítják fel. Az. érettségi és az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga kényszerű kettőssége mindmáig számos egyéni problémát és súlyos társadalmi feszültséget okozott. Érthető tehát, hogy a Központi Bizottság határozata, amely az állami oktatás fej­lesztésével foglalkozott, a korábbi érettségi vizsgarendszer tapasztalatait gondosan elemezne, és kimondta: közelíteni kell egymáshoz az érettségi és az egyetemi-főiskolai felvételi vizs­gák módszereit, tartalmát. Időközben az új érettségi vizsga- szabályzatok elkészültek, s ebben a tanévben először mint­egy 50—52 ezer gimnazista, szakközépiskolás, valamint több ezer, munkája mellett tanuló felnőtt diák már az új vizsga- szabálvzat előírásai szerint ad számot felkészültségéről, tudá­sáról. Mi a jó felkészülés titka, milyen tanácsot érdemes meg- szívlelniök a maturáló diákoknak? Erről beszélgetett dr. Welker Ottóval, a Művelődésügyi Minisztérium osztályveze­tőjével — aki maga is sok évtizede gyakorló érettségi elnök — az MTI munkatársa. — Én, bevallom, szükséges­nek tartom az érettségit, mert — gondolom — nélküle középiskoláink élete szürkébb lenne, s jelentősen veszítene hatékonyságából. Különösen ilyenkor, a vizsgák idején, az érettségivel összefüggő izga­lom mélyén az erőfeszítéstől való félelem van, holott erő­feszítés nélkül nincs ember­hez méltó élet. Amellett ez olyan erőfeszítés, amelyet az igazság mércéjéhez igazíta­nak. — Mit tanácsol elsődle­gesen? — Először is azt tanácsol­nám minden fiatalnak: legye­nek tudatában annak, hogy életük első, önálló szellemi erőpróbája előtt állnak. Az ebben való részvétel már ön­magában jóleső emberi érzés. A teljesítmények természete­sen különbözni fognak. Nem különbözhet azonban az, a mindenki számára adott lehe­tőség, hogy a belőle fakadó legtöbbet nyútjsa. A módosítások is éppen azt szolgálják, hogy kinek-kinek valóságos értékei határozot­tabban érvényesülhessenek a vizsgák folyamán: az osztály­zatok megszüntetése, a nagy­fokú választási lehetőségek, a 'felvételi vizsgáktól való elha­tárolás — mind-mind feltéte­lezik, hogy a fiatalok a ko­rábbinál merészebben és ha­tározottabban érvényesítik erényeiket. — Tervszerű időbeosztás, pontosan körvonalazott ter­vek — ez az első tanácsom a vizsgaidőszakra. Nagyjából minden fiatal tisztában van önmaga hiányosságaival, nyilvánvalóan ennek ellensú­lyozásához több idő kell. — Az érettségi vizsgákon gyakran időzavarba kerülnek a jelöltek. Hogyan kerülhető el ez a kellemetlen jelenség? — Néhány gyakorlati ta­nács. Az írásbeli érettségiken az első néhány perc szerepe A mint mondják, az öre­geket elnyomják a családban. Nos, h3 ez így is van. B.-ékre nem vo­natkozik. Náluk a nagyma­ma igen nagy kegyben áll. Nem múlik el névnap, szü­letésnap felköszöntetlenül, karácsonykor, húsvétkor, nemzetközi nőnapon nagy- anyó éppúgy megkapja a maga ajándékait, mint bár­mely más tagja a családnak, azaz, hogy úgyabbul, mert neki különös gonddal válo­gatják ki a kedvére valói. Ez mc^ azért van. mert bár a nagymama közeledik 3 kilencvenhez. de az igé­nyei nem csökkennek az. idő múlásával. Ahogy ő mondja, nem muszáj neki mindig kapni valamit, de ha már , kap, akkor ne szúrják ki a szemét fillé­res bóvlival. Az édességét^ pé'dának okáért nem ked­veli, cukorkának-csokoládé- nak nem örül. nvalánksággnl npm lehet Örömet szerezni neki. Sokat ad viszont a külse­jére. Fiától születésnapra egy kalapot kapott, órákig próbálta a tükör előtt: va­jon íelveheti-e színházba, moziba, vagy csak afféle szaladgálós Ica lap ez, hen­tesnél közértben megjárja, de iobb helyen nem illik mutatkozni benne... Mivel a kalap megfelelt, névnap­jára a menye hozzá illő táskával lepte meg. Nagy- anyó gonddal mustrálta az nagy, túl feltűnő, túl egy­hangú, ahogy ő mondja, szolidan kövesse a divatot, de azért kényelmes legven, mert bizony gyerekeim, a macskaköves úttesten sa­jog már az , én öreg lábam. Amikor megkérdezték, mit kívánna karácsonyra, csiz­Ajándék nagymamának ajándékot. Nem szeretne — mondta — olyan táskát, amiből túl sok van. ami szembekös'zon neki az ut­cán. Az unokák niár nem is tudom niilyen alkalom­mal sállal kedveskedtek ne- • ki. Ennek nagyon örült a nagyanyó: a kalapnak, kesztyűnek, sálnak és a tás­kának össze kell stimmel­nie, még a magamfajta öregasszonynál is — ma­gyarázta a gyerekeknek — sót. nálam még inkább, az én koromban irgalmatlanul megszólják az embert, ha elhanyagoltan jár. De talán mindennél töb­bet ad a cipőre. Ha lábbe­lit vesznek neki. ü evein i kell, ne legyen túl kicsi, túl mát kért, nem mert ez a divat, de ha a piacon sor­ba kell állni a kofánál, meg­fázik az ember lába. Nagymama már évek 'óta ruhaneműt, sőt utcára való ruhaneműt, felsőruhát, ka­bátot, sált, kesztyűt, cipőt kap ajándékba. És a kabá­tok, cipők, kesztyűk, sálak, kalapálj évek óta érintetle­nül sorakoznak a szekré­nyben, szépen becsomagol­va, azonmód, ahogy kapta. — Mondjátok csak — kérdem B.éket — miért csi­náljátok ezt? Tulajdonkép­pen miért vesztek neki csu­pa hasznavehetetlen holmit, utcára való kiiárósat? Hi­szen szegény nagymama, ti tudjátok legjobban, hosszú évek óta nem hagyhatja el a lakást, nem megy az ut­cára, se a piacra, se a Kö­zértbe, se színházba, se mo­ziba, mert már nem tud járni.' Évek óta nem volt rajta nagykabát, kalap- kesz­tyű, táska. Nincs hová fel­vennie. Vennétek neki in­kább házipapucsoL hálóin­get meleget, zsebkendőt, tö­rölközőt egyebet, amiben helyhez kötöttségében is ked­vét lelheti... — Megtehetnénk, igaz — mondják B.-ék — de nézd csak, a cipőnek, csizmának, utcai kabátnak, kesztyűnek jobban örül. Amíg ilyeneket kap, addig — kijárhatna a piacra, a henteshez, elme­hetne a barátnőihez, ha ép­pen úgy adódna” és bizo­nyára azt gondolja, mi, akik ezeket a holmikat hoz­zuk, mi is tudjuk, hogy ő tulajdonképpen éppúgy ki­sétálhatna a kapun, mint bárki más. csak éppen va­lamilyen ostoba ók miatt a kijárás átmenetilég szünetel. Legközelebb egy összecsuk­ható ernyőt veszünk neki. Hatha elered az eső. / Novobáczky Sándor és pontossága igen hangsú-j lyozott. Ezek azok a pillana­tok, amikor nincs helye kap­kodásnak, de igenis helye van alapos koncentrációnak. Az ajánlott témák közül való választáskor, egy-egy téma gondolati felépítésekor szük­séges a legintenzívebb kon-* centráció. — A szóbeli vizsgákon mindenki számára marad idő egy-egy feladat alapos átgon­dolására. Ezt az időt arra is fel kell használni, hogy a vá-* laszadások minél kevésbé le-; gyenek „iskolások” tétel-ízű-- ek. Ne féljünk saját megálla-; pításainktól sem. — Van-e recept a nyugodt felkészülésre? , — A tizenévesek, de gyakJ ran az idősebbek is egy-egy ilyen' időszakban idegesség­ről panaszkodnak. Ennek oka nem más, mint az úgyneve­zett vizsgaláz, amely termé­szetes, és amelytől nem kell félni. Azoknál, akik tudatosan készültek vizsgájukra, kevés­bé tapasztalható ez a külö­nös idegállapot. A vizsgát megelőző napokra ne az éj­szakába nyúló, úgynevezett rohamtanulás legyen a jel­lemző, hanem ez az Időszak lehetőleg a nyugodt felkészü­lés jegyében teljen el. Aján­latos ilyenkor a szokottnál többet aludni, akár napi 8—9 órát is. Az alvással töltött órák ugyanis többszörösen megtérülnek a kipihent em­ber szellemi teljesítményé­ben. Bármilyen furcsa: rend­kívül fontos, hogy naponta egy-két órát töltsön szabad levegőn a vizsgára készülő- fiatal. Ha valaki otthon nem tud nyugalmat biztosítani magának, keressen fel egy csendes könyvtári olvasóter­met, és ott tanuljon. Könnyít­heti a vizsgázó megterhelését a közös tanulás is, amikor négyen-öten együtt készülnek fel. Nagyon fontos tudnivaló: a vizsga előtti napon nem ajánlatos új anyagot tanulni, inkább az ismétlésre, egy-egy téma gondolati felépítésére kell több időt fordítani. Ezzel a módszerrel — ami szinte főpróbának tekinthető, vizs­gabiztonságukat növelhetik a diákok. Szocialista brigádok vetélkedő e A döntőbe jutott leg- jogbb tíz szocialista bri­gád méri össze tudását, hol­nap délelőtt 10 órakor a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központ színház­termében. A vetélkedőn azok a fogyasztási szövetke­zetben és a KPVDSZ-hez tartozó szakmákban dolgozó brigádok versenyeznek, ame­lyek az elődöntők során vív­ták ki a jogot a részvételre! iskolájába. Élményeit ..Száz leány egy bokorban. Látoga­tás Zirzen Jankánál” címmel írta meg. A jól felszerelt is­kolában a volta-oszloptól a csontvázig mindent megtalált, de leginkább az lepte meg hogy amikor az igazgatónő váratlanul a tantermekbe lé­pett, nem rémült. hanem mosolygó arcok fogadták ... E házban Zirzen Janka 21 évig élt és dolgozott. Em­léktábláját egykori tanítvá­nyai helyezték el az iskola falán. • / Marx híve cs Zitzen j«nka Zirzen társadalomszemléle­tére hatott az akkor ifjú György Aladár, aki London­ból hazatérve. cikkeiben Marx eszméit népszerűsítet­te. Felesége Zirzen Janka munkatársa volt. György Ala­dár és Zirzen Janka együtt­működéséből szociális intéz­mények születtek: érdekvé­delmi és kulturális egyesület és otthon a tanítónőknek. Jellemző az is, amivel az if­jú tanítónőket életbe indítot­ta Zirzen Janka: „Törődje­nek tanítványai családjával is. el sem tudják képzelni, hogy a nép asszonyai meny­nyit dolgoznak és mennyit szenvednek.” Az útravaló ta­nács anyja révén is szerzett személyes tapasztalatait, va­lamint tudatosodó társada­lomszemléletét egyaránt tük­rözi. Iskoláit a múlt század vé­gén országszerte csak mint „Zirzen-intézetet” ismerték. Mégis, mikor hivatalosan is róla kellett azokat elnevezni, királynékat kerestek név­adókul. így lett a mai Nép- köztársaság úti iskolából „Mária Terézia”' gimnázium és ahova utóbb költöztek is­kolái az ajtósi Dürer soron: „Erzsébet nőiskola”. Mindez nyilván az alapító, szervező, felvirágoztató pusztán pol­gári származása miatt... A jászberényi Tanítóképző példája Zirzen álmai csak napja- irikban váltak valóra. Az eredményeket azonban csak akkor becsülhetjük igazán, ha feltárjuk a bejárt utat, az úttörők életművét. Ez év má­jus 3-án amikor a tanítókép­ző „Zirzen Janka” kollégiu­ma névadóját ünnepelte, megalakult a „Zirzen Janka munkaközösség”, hogyha majd a tanítóképzőt főiskolai rangra emelik, az ifjúság munkássága révén is méltán vehesse fel Jászberény nagy szülötte: Zirzen Janka nevét. Dr. Sátrán Györgyi Érettségizők figyelmébe Ne roham tanulást — nyugodt felkészülést Beszélgetés az érettségiről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents