Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
1374. május T5. SZOLNOK MEOTEl NÉPLAP 3 Növekedett a kiskereskedelmi forgalom — Kevés a zöldség és gyümölcs — Túl nagy az italfogyasztás Kamrák helyett lakások Az 1973. évi kereskedelempolitikai feladatok végrehajtásáról, az 1974 évi tennivalókról tanácskoztak tegnap Jászberényben a járási pártr bizottság, a járási hivatal vezetői, a Jászságban működő ÁFÉSZ-ek elnökei és alapszervezeteik titkárai. A .tanácskozáson, amelyet Sós Ferenc, a járási páijtbi- zottság titkára vezetett, Győri László, a pártbizottság munkatársa tartott vitaindító előadást. A szövetkezetek bolti kiskereskedelmi forgalma az elmúlt évben meghaladta a 600 millió forin'ot, 8.6 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Az eredmények ismertetése után szólt azokról a gondokról, amelyek nehezítették az 1973. évi munkát. Nem tudták hiánytalanul kielégíteni az igényeket hús- és töltelékárukból. Zöldségből és gyümölcsből sem volt megfelelő az ellátás. A vendéglátóipar forgalmának növekedési üteme megegyezett a negyedik ötéves terv előirányzatával, a forgalom belső arányai azonban nem a kívánatos irányba tolódtak el. Aránytalanul gyorsabb ütemben nőtt az ital forgalma, mint az ételeké. A vendéglátó üzleteinek egy része nem készült fel a nyári szezonra, nem volt megfelelő a kínálat meleg ételekből, olcsó és középáras készételekből. A zöldségfelvásárlásról szóló kormányhatározat kedvező hatása a Jászság szövet kezeteiben az elmúlt évben még nem érvényesült. Nem érték el a várt eredményeket a háztáji gazdaságok, a házikertek termelésnövekedésének elősegítésében. Az ÁFÉSZ-ek tavaly 952 mázsa burgonyát, 7 ezer 820 mázsa zöldséget és 1680 mázsa gyű’ mölcsöt vásároltak fel. Ez a mennyiség az 1972-ben felvásárolt árunak csupán a fele volt, és ez magyarázza, hogy gyakran akadozott az ellátás. Befejezésül szólt az ÁFÉSZ- ek árugazdálkodásáról, árpolitikájáról. A szövetkezetek többségében nem biztosították az ármunka személyi és technikai feltételeit. Az árakkal való gazdálkodásnál nem érzékelik annak politikai és gazdasági jelentőségét. Előfordul, hogy a különböző beszerzési forrásból eredő áruk fogyasztói árát a legmagasabb beszerzői árhoz alakították. Nem használták fel a közvetlen beszerzésben rejlő lehetőségeket, bár a fogyasztói árak alakulását ez kedvezően befolyásolta volna. A beszámoló után a résztvevő elnökök és az alapszervezetek titkárai beszéltek gondjaikról. Többen tették szóvá, hogy nem megfelelő a kapcsolatuk a nagykereskedelmi vállalatokkal. Különösen a kis szövetkezetek vannak kiszolgáltatva a nagykereskedelmi vállalatnak. Előfordult, hogy a megrendelt 100 féle áruból — mivel kis mennyiséget rendeltek belőlük — csak 20—25 félét kaptak meg. örvendetesen sokan mondták el, hogy a szövetkezetek az elmúlt évben bővítették hűtőkapacitásukat. Ezzel olyan árukkal gazdagították a kínálatot, amelyek a korábbi években hiányoztak az ÁFÉSZ-boltokból. 1972 októberében kezdeményezte lapunk, hogy a szélt noki Vosztok úti lakótelepen lévő épületek földszintjén lévő fáskamrákat alakítsák át lakásokká. Hivatkoztunk arra, hogy a gáz bevezetésével feleslegessé váltak, viszont új otthonok kialakítására kiválóan alkalmasak. A városban akkor 3 ezer 800 lakásigénylőt tartottak nyilván. (A Néplap azóta többször visszatért erre az ügyre.) Első pillanatra is, alapos megfontolás után is igen kedr vező megoldásnak bizonyult az átalakítás, hiszen szanálás nélkül lakáshoz lehet jutni- Amellett jóval olcsóbban, mint új építkezéssel. Mintegy százezer forintot lehet lakásonként megtakarítani. Ez is fontos, s még inkább az, hogy a lakásra várók mielőbb korszerű otthonhoz jussanak. A városi tanács szakemberei minden tőlük telhetőt megtettek a kamrák átalakításáért. Buzgalmuknak azonban kezdetben nem sok foganatja volt. Kezdeményezésük a lakók egy részének makacs ellenállásába ütközött. Az ellentábor arra hivatkozott, hogy a fáskamra a lakás szerves tartozéka, s szükségük van rá különböző limlomok, esetenként értékesnek vélt tárgyak tárolásához. Olyan is volt, aki arra hivatkozott, hogy számára a gáz drága, marad a széntüzelésnél. Vitathatatlan, hogy vannak olyan tárgyak, melyeket nem lehet a lakásokban tárolni, vagy a lift nélküli épületekben rendszeresen az emeletekre cipelni. Gondolok itt a kerékpárokra, babakocsikra, motorokra. A széntüzelés melletti állásfoglalás is indokolt, főleg kispénzű nyugdíjasok esetében. Mindez azonban nem zárhatja ki a fáskamrák átalakítását, hiszen a jogos igényeket figyelembe lehet venni. A földszinten ki lehet alakítani a közös tárolókat, s az igények mérlegelése alapján lehet meghagyni egy-egy fáskamrát is./Ez utóbbi esetben nem öt, hanem csak négy új lakás lenne épületenként. Még ebben az esetben is több tucat család jutna új otthonhoz, ami felbecsülhetetlen ilyen körülmények között, amikor már kb. 4300 lakásigénylő van a megyeszékhelyen. Számuk a nagymérvű lakásépítés ellenére is állandóan növekszik, hiszen évente kb. 1500 lakossal gyarapodik a város. A földszinti lakások nyerése a szanált házakban lakó öregek szempontjából is igen kedvező lenne. Érthető, hogy nem szívesen költöznek emeletre. Mindenképpen emberbaráti kötelesség lenne tehát a fáskamrákról való lemondás. A közös tárolók kialakítása esetén ez nem lenne pótolhatatlan veszteség, ugyanakkor sok ember helyzetében igen kedvező fordulat következne be. A Pallai István körúton az egyik ház lakói megértették ezt, segítőkészen lemondtak a fáskamrákról, átalakításuk már meg is kezdődött, s még az idén befejeződik. A példa remélhetően követésre talál az egész telepen. Nem „Idváiisághangverseny” volt Ifjúsfgi parlament a TVM-nél , NEB-vizsgálat Mire használják a közületi személyautókat? Kevesebb is elég — Engedély nélkül Tegnap délelőtt tartotta Szolnokon a Tiszámén!! Vegyiművek KISZ végrehajtó bizottsága az ifjúsági törvény megvalósításának tapasztalataival és az üzemi ifjúság helyzetével foglalkozó ifjúsági parlamentjét. Szinwnidesz Lajos, a Vegyiművek igazgatója beszámolójának’ első részében általános tájékoztatást adott az üzem gazdasági eredményeiről, terveiről, majd az ifjúsági törvény végrehajtásának érdekében hozott intézkedésekről, s az eddig elért eredményeiről számolt be. Vitaindító előadásában az ifjúság nevelési és oktatási kérdéseivel kapcsolatban ismertette azokat a törekvéseket. melyek egyrészt az általános iskolai végzettség megszerzését, másrészt a szakképzettségnek megfelelő többféle szakmai elméleti továbbképzést segítik. A vállalat szakom beru tánpótlásá - nak érdekében jelenleg huszonhárom fiatallal kötöttek szerződést társadalmi ösztöndíjra, köztük hat felsőfokú intézmény hallgatójával. * A múlt évben szakmunkások számára vegyipari technikusi minősítő vizsgát szerveztek, melyen harmincketten szereztek oklevelet. A fiatalok bedlleszkedeséfc kiemelt kérdésként kezelik és a munkahelyi vezetőket ösztönzik arra, hogy az egyes fiatalok személyes problémáival. szociális és munka- körülményeivel többet foglalkozzanak. A vállalat erőfeszítéseket lesz a dől go/.ók lakáshoz juttatása érdekében, így 1970 óta közel kétszáz dolgozó költözött új otthonba. Idén is húsz munkáslakás talál gazdára. Az igazgató vitaindító beszámolója után a TVM alap- szervezeti küldötted szakmai, kulturális, sport- és szociális kérdésekben szóltak hozzá. Valamennyien elismerően szóltak a vállalatnak a törvény végrehajtása során tett inté/kedeseiról, és a további munka érdekében több kritikai észrevételüket, javaslatukat mondták el. Az általános és szakműveltség kérdőében több küldött nehezményezte, hogy a vállalat csak egy osztállyal indít marxista ■—leninista esti középiskolát. A fiatalok jelentkezése alapján például egyszerre három osztály is indulhatna. A technikusi minősítő vizsga tavalyi sikerein felbuzdulva az idén is meg akarják szervezni, s az erre előkészítő tanfolyam előadóinak az Üzem szakembereit kérik fel a fiatalok. Érdekes javaslat hangzott el a TVM-nél üzemi gyakorlatot töltő középiskolások neveléséről; az eddigi osztály- foglalkozások helyett kiscsoportos szakmai foglalkozásokat szervezzenek számultra, hogy minél jobban megismerjék a vállalat munkáját, életét. Ehhez a KISZ-tagok segítségét is felajánlották. S hogy nemcsak „kívánsághangverseny” volt a parlament, bizonyítják azok a felajánlások, melyeket a fiatalok különböző munkák elvégzésére tettek. így például a KISZ védnökséget vállalt az egyébként sok problémát okozó javítási hulladék gondozása felett, vállalták egy tömegsport céljaira alkalmas tomaltert létesítését, s még annak a gondolata is felvetődött, hogy „félkész ház” akció keretében a dolgozóknak juttatott A Magyar Kereskedelmi Kamara a tagvállalatok vezetői részére tegnap ankétet rendezett az 1975. január elsején életbe lépő részleges termelői árrendezésről. Dr. Csikós-Nagy. Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékozhatta a vállalati vezetőket a tervezett termelői árrendezésről. Elmondotta, hogy a tőkés világpiacon napjainkban zajló inflációs folyamat az árak átrendezésével, órarány-vá Hozásokkal egybekapcsolva meg}' regbe. A Minisztertanács ezért hozta azt az ismert határozatát, hogy az energiahordozók, egyes kohászati es vegyianyagok, valamint ruházati alapanyagok termelői árát !975-he-> errelnj kell. A Minisztertanács felhatalmazása alapján a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság a közelmúltban meghatározta a részleges termelői árrendezés programját és főbb irányelveit. Az 1975. január elsején életbelépő részleges árrendezést háromfázisú programban bonyolítják le. lakások építéséből is részt vállalnak. A hosszúra nyúlt vitában a hatvan küldött köael egy- harmada szolalt fel, majd a határozati javaslat elfogadása után megválasztották a NIM ágazati parlamentjén részt vevő küldötteket * 1 Ugyancsak tegnap délelőtt tartotta ifjúsági parlamentjét a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat KlSZ-bizottsága is. Az alapszervezetek parlamenti küldöttei kulturális termelési és szociális kérdésekben mondták el észrevételeiket. Többen a szakemberek továbbképzésével, a termelési mozgalmaikkal és a továbbtanulás lehetőségeivel foglalkoztak. A vállalat ifjúsági parlamentjén tizenhat küldött szólalt fel. Ami az energetikai árrendszert illeti, a tőkés árak nagy mértékben emelkedtek. Szén hidrogén szükségletünknek mintegy 10 százalékát fedezzük az idén a tőkés világpiacról, s a 10 000 kalóriás kőolaj tonnája a korábbi 17 dollárról 70 dollárra emelkedett. Ezeket a szempontokat tartja szem előtt az energiahordozók 1975. évi árrendezése: a szénhidrogének termelői ára 45 százalékkal, a szón termelői ára 15, a tűzifáé pedig 20 százalékkal emelkedik. 4 A szénhidrogén nemcsak Üzem- és fűtőanyag, hanem a vegyipar nyersanyaga is. Az úi árviszonyokhoz igazítva 1.975-töl ecves vegvi- anyagok termelői árát 35—75 százalékkal emelik. Egyes vegyianyagok, műanyagok és különféle fekete, színes és könnyűfémek helyettesíthetők egymással. így az árait arányosítása is szükséges. Ezért összekapcsolják egyes vegyipari anyagok áremelését a vaskohászati termékek 10, egyes szintűiéinek 15--1Q0 es Agrokémiai O központok Baranya mezőgazdasági Üzemei két KGST-országban — Csehszlovákiában és az NDK-ban — szerzett tapasztalataik nyomán úgynevezett agrokémiai központokat alakítanak ki a műtrágyák és a vegyszerek tárolására, kezelésére és elosztására. Centrumokat hoznak létre társulásos alapon a mezőgazdasági üzemek Mohács, Szigetvár és Drávátok térségében. Az agrokémiai társulásokhoz eddig negyvennégy termelőszövetkezet és állami gazdaság csatlakozott 113 ezer hektárral, a megye szántóterületének felével. az alumínium 20 százalékos termelői áremelésével. A ruházati alapanyagokról szólva dr. Csikós-Nagy Béla rámutatott, a hagyományos anyag drágul a műanyaghoz képest. A pamut termelői ára mintegy 80, a gyapjúé 60, a nyersbőr termelői ára 60 százalékkal emelkedik. Egyébként a ruházati iparban és a vegyiparban készítenek elő általános termelői árrendezést, a ruhaipar a napokban, a vegyipar két héten beiül megismeri az új anyaga rakat. A vállalatok akkor kezdeményezhetik a termelői árak tovább gyűruztetesét, ha az alapanyagárak emelkedése miatt nyereségük 15 százalékkal nagyobb • mértékben csökken, vagy önköltségük föbb min* 2 nrnn1kedik Különféle adókedvezmények is lehetségesek ilyen esetekben. A termelői árrendezésekkel kapcsolatos előkészítő munkák október 15-ig befejeződnek. így valamennyi vállalat kellő időben számolhat' az új árakkal, s ennek megfelelően racionalizálhatja gazdálkodását, termelését. A közületi személygépkocsik használatát, a korlátozott használat kedvezményeinek elszámolási gyakorlatát vizsgálta a Szolnok járásivárosi Népi Ellenőrzési Bizottság. Tegnap a bizottság megtárgyalta azt a jelentést, amely a vizsgálat tapasztala’ tait összegezte, öt termelőszövetkezetben, három ÁFÉSZ-ben és a szolnoki TEMPO Szolgáltató Termelő Ipari Szövetkezetben jártak a járási- városi NEB munkabizottságának tagjai. Az összesítő jelentés megállapította, hogy a szövetkezetek a kormányrendeletnek eleget tettek, a személygépkocsik számát az előírtaknak megfelelően csökkentették. A forgalomból kivont gépkocsikat a MERKUR Vállalatnak szabályszerűen adták el. Kivétel a rákóczifalvi—száj öli Rákóczi Tsz, ahol a másfél éves Polski Fiat személygépkocsit a csaknem 69 ezer forintos könyv szerinti érték mellett 970 (!) forintért értékesítették a gyöngyösi Autójavító Szövetkezetnek. A be- senyszögi Kossuth Termelő- szövetkezetben az átvételi jegyzőkönyvek az előírtaknak megfeleltek. A vizsgált gazdaságoknál mindössze három gépkocsivezetői állás szabadult fel, a sofőrök elhelyezése nem jelentett gondot. Országos probléma, amelyet a munkabizottság a ter- melószövetkezeteknél — egy kivételével — a lakás és munkahely közötti utazások esetében tapasztalt. A rákó- czifalvi—szgjoli Rákóczi, a zagyvarékasi Béke, a tószegi Petőfi Tsz egyes vezetői engedély nélkül rendszeresen igénybe veszik a személygépkocsit házhoz szállítás címén. A jogszabály módosítására vgn szükség, — vélekedik a járási- városi NEB — hiszen a termelőszövetkezeti vezetők jelenlegi beosztásukat csak úgy vállalták, ha a lakásuktól több kilométerre lévő munkahelyre gépkocsival viszik ki őket. (Véleményünk szerint a kérdés itt nem az, hogy az érintett vezetők milyen feltételek között vállalták munkakörüket. Csak az a tény fontos, hogy jogtalanul engedély nélkül használták a szövetkezetük személygépkocsiját, amiért felelősségre kell vonni őket. A szerk.) A kétforintos kilométerenkénti térítési díjon kívül javításra, üzemanyagpótlásra nem fizettek. A vizsgált helyeken a TEMPÓ szolgáltató szövetkezet kivételével ebből eredő jövedelemkiegészítés nem állapítható meg. Ott két dolgozó nyolc hónap átlagában a személygépkocsi használattal és a munkabérükkel együtt több mint 9 ezer forintot keresett. Azóta történt intézkedés és havonta csak 1500 kilométerre fizetnek gépkocsihasználat-térítést. A NEB felhívta valameny- nyi szövetkezet figyelmét, hogy az 1972-ben megjelent rendelet elsősorban a gazdar íiágosság betartására , figyelmeztet. A termelőszövetkezeteket pedig figyelmeztette a jogszabályellenes személygépkocsi-használat megszüntetésére, indokolt esetben a munkahely és a lakás közti szállításhoz az engedélyt illetékes helyen szerezzék be. Ezután megvitatták a szó- ciális otthonokban gondozottak elhelyezéséről, ellátásáról, orvosi felügyeletéről szóló vizsgálatot, majd meghallgatták Bede Béla járási- városi NEB-elnök beszámolóját a két ülés közötti időben végzett munkáról. I. Zs. 1975 január 1. Részleges termelői árrendezés l>r. C>itóS'\agy Béla államtitkár tájékoztatója A Pallai István körúton megkezdték a fáskamrák átalakítását lakásokká
