Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

4 SZOLNOK megte; néplap 1974. május IS.' A Szovjetunió a Budapesti Nemzetközi Va'sáron Interjú Vlagyimir Dojenyinnel, a B!\V szovjet kiállításig részleg igazgatójával Földgáz feldolgozó kombinát épül Orenburgban ' A szovjetunióbeli Oren­burg környékén a befejezé­séhez közeledik a hatalmas földgázfeldolgotzó kombinát első, 15 milliárd köbméter kapacitású egységének fel­építése. Az orenburgi föld­gázlelőhellyel kapcsolatos építkezések méreteire jel­lemző, hogy az ötéves terv időszakában 200 termelő földgázkutat kell fúrni, 2500 kilométer hosszúságban kell gázvezetéket lefektetni a térségben. Az orenburgi hatalmas földgázmező jelentőségét fo­kozza a kitermelésre kerülő gáz igen jó minősége, a készletek gazdasága és a le­lőhely viszonylagos közel- 1 sége a Szovjetunió európai részéhez. A távlati tervek alapján Orenburg környékén nagy területi-termelést komp­lexumot alakítanak ki. A gázipar mellett a komple­xumhoz tartoznak majd a szerves klór és karbamid- termékeket előállító üzemek, a műtrágya- és gumigyárak, valamint- a gáz- és kőolaj­ipari berendezéseket előál­lító üzem. 500 méteres eázoszlop Kitört a Bozdag Kitört Azerbajdzsánban az Apseroni-félszigeten az egyik legnagyobb iszapvul­kán, a Bozdag. A szemta­núk szerint a föld mélyéből feltört égő gázoszlop magas­sága elérte az 500 métert. A tudósok a kitörés szín­helyén megállapították, hogy n tűzhányó által kidobott vulkáni iszap eltömítette a krátert, és vastag réteggel borított be 500 négyzetmé­ternyi területet. Í50 év óta a Bozdágnak ez az ötödik kitörése. — Idén ' tavasszal a BNV mint ismeretes, uj helyre költözik. Mekkora területet fog­lal majd el a Szovjet­unió kiállítása és mi­lyen lesz a felépítése? — A vásár szakjellegének megfelelően kiválasztott szovjet kiállítási tárgyakat több mint tíz külkereskedel­mi egyesülés sorakoztatja fel 1370 négyzetméter összterü­leten. Az idei kiállítás köz­ponti témája a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ba­rátsága és együttműködése, a szocialista gazdasági integrá­ció, a KGST 25 esztendeje. A látogatók e témákon kívül megismerkedhetnek azokkal az eredményekkel, amelyeket a szovjet gazdaság a kilence­dik ötéves terv három esz­tendejében elért, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság együttműkö­désének további útjaival. A Szovjetunió ma az első helyet foglalja el Magyaror­szág külkereskedelmi forgal­mában. A múlt évhez képest a kölcsönös áruszállítások 1974-ben 10—11 százalékkal emelkednek. Ez egyben tanú­sítja, hogy a két szocialista ország között intenzív és . szé­les körű csere valósul meg, méghozzá nemcsak az áruk, hanem a tudományos műsza­ki eredmények tekintetében is. Mintegy 40 ezer szovjet és magyar kutató tart egymás­sal közvetlen alkotó kapcso­latot. A Szovjetunió kiállítá­sa bizonyos mértékben ezek­nek a kapcsolatoknak az eredményeit is demonstrálja. — Megnevezné a ki­állított termékek leg­érdekesebb csoportjait? — A tavaszi BNV-n köz­ponti helyet kaptak a legfon­tosabb népgazdasági ágazatok termékei, köztük a szerszám­gépek. E területen a szovjet— magyar együttműködésnek régi hagyományai vannak. Hazánk nagy exportőre ezek­nek a termékeknek. A szov­jet szerszámgép kivitelnek körülbelül négyötöde a szoci­alista országokba kerül. A BNV szovjet kiállításán 15 új szerszámgép-típussal ismer­kedhetnek meg a látogatók. A magyar és a külföldi szakemberek bizonyára felfi­gyelnek majd a szovjet he­gesztő-technikára, amelynek egyes mintadarabjai egyedül­állóak. A gépesített hegesztés színvonala és alkalmazása te­kintetében a Szovjetunió ve­zető helyet foglal el a vilá­gon. A szovjet vállalatok 80 fé­le hegesztéshez készítenek elektromos berendezéseket. Néhány ezek közül a szocia­lista gazdasági integráció eredménye. A hegesztőtechni­kán kívül a kiállításon bemu­tatunk villanymotorokat, kondenzátorokat, elektromos gépeket és transzformátor­technikát. A BNV-n a szovjet elektro­nikai ipar produktumának egyes mintadarabjai is szere­pelnek. Ismeretes, hogy az öt­éves terv folyamán a KGST- tagállamokba irányuló elek­tronikus cikkek szovjet ex­portjának nagysága az előző ötéves időszakhoz képest 2,5—3-szorosára emelkedik. A kiállításon bemutatjuk az „Iszkjra”, valamint a „Rjad” (makett) típusú elektronikus számítógépek modelljeit. Ez utóbbiak a KGST-tagálla- mok, köztük Magyarország együttműködésének eredmé­nyei. — Mely szovjet ki­állítási tárgyak állnak közvetlen kapcsolatban az emberrel? — Voltaképpen azt mond­hatnánk, hogy csaknem min­den kiállítási tárgy valami­lyen formában kapcsolatban áll az emberrel, tevékenysé­gével. Itt van például a sze­mélyfelvonó. A vásáron be­mutatjuk a belorusz mogil- jevi felvonógyár egyik mo­delljét. A látogatók megte­kinthetik majd az alumíni­umból és műanyagból ké­szült, kényelmes, önműködő ajtókkal ellátott, síma járatú fülkét. Az ilyen felvonó a 16 szintes épületek számára ké­szül, és 320 kilogrammig ter­helhető. ■ ^ A kiállítási tárgyak még egy Csoportját szeretném megemlíteni, amely közvetle­nül kapcsolódik az emberek életéhez. A nyomdatechniká­ról van szó. Úgy vélem, hogy a magyar nyomdászok érdek­lődését felkelti majd kiállí­tásunknak ez a részlege. E gyártmányok egy részét Ma­gyarországon is jól ismerik. A szovjet sorszedő-gépek, nyomóautomaták, hatalmas rotációs gépek sok helyen működnek a testvéri ország nyomdáiban. Most a Szovjet­unió a leningrádi nyomda­gépgyárban készülő N—124 és N—140 soröntő gépeket, a POL—-70—I offset rotációs gépet mutatja be, az utóbbit első ízben. Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy a szovjet kiállítás, amely móst első íz­ben épül fel ágazati elv alap­ján, bemutatja a Szovjetunió széles körű integrációs kap­csolatait a testvéri szocialis­ta KGST-taaállamokkal. Sz. Pravova 25 éve együtt a közös úton A Haldex naplója Ha a kíváncsi magyar tu­rista elvetődik Katowicébe, odavaló beszélgető partnerei bizonyára már az első öt percre szóba hozzák a Hal- dexet, a lengyel—magyar bá­nyászati részvénytársaságot. S ha a nagyvilággal ismerke­dő vándor sétára indul, a bel­város közelében egy-kettőre a közös vállalat impozáns székhazára is rátalál. Pergessük vissza az időt éppen másfél évtizeddel. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt szakemberei az ötve­nes évek végére különleges eljárást dolgoztak ki a med­dőhányók hasznosítására. A tárnák melléktermékének gazdaságos feldolgozását cél­zó szabadalmi eljárás iránt Lengyelország kiváltképp ér­deklődött, s így már 1959-ben megalakult a KGST-államok első vegyesvállalata, a Hal­dex. Az új cég székhelye Ka­towice, Szilézia központja, Miskolc testvérvárosa lett. Részvények fele-fele arányban A magyar meddőfeldolgo­zási eljárás sokoldalú elő­nyeit az idő igazolta. A Hal­dex öt üzemegysége — a megalakulása óta — 31 millió tonna meddőt kapott a len­gyel bányákból, és e meny- nyiségből — magyar gépekkel és berendezésekkel — három és fél millió tonna jó minősé­gű, 5500—6000 kalória fűtőér­tékű szenet nyert. A mintegy 1200 dolgozót foglalkoztató közös vállalat vagyona jelen­leg 300—350 millió zloty. A- magyar és lengyel fél között a részvények 50—50 százalékban oszlanak meg, hasonló arányban viselik az önköltséget és osztoznak a nyereségen is. 1971-ben a magyar és a lengyel kormány úgy döntött, hogy a kölcsönös előnyök je­gyében bővítik a Haldex te­vékenységét. 1976-ig a nagy szénbányák, a Rokitnica, a Myslowice-Brzezinka, a Dy- mitrow, a Szombierki közelé­ben két újabb meddőfeldol­gozó üzemet hoznak létre. Ebben az évben kezdődik el a fejlesztési program követ­kező, 310 millió zlotys szaka­sza, amelynek során tovább­fejlesztik a magyar szabadal­mat. Könnyubetoa a meddőből Eszerint a meddőből, a hasznosítható szén kivonása után, kiváló minőségű köny- nyűbeton anyagot is nyernek, amely kedvező tulajdonságai­val távlati reményekre jogo­sít. A Haldex által termelt könnyűbeton-adalék révén megváltoznak a vasbeton kedvezőtlen tulajdonságai, ja­vul hangszigetelése, csökken a hővezető képessége, és így tovább. Az új építőanyagot elsősorban a házgyárak hasz­nosítják, de a téglagyárak is bejelentették növekvő igé­nyüket, hiszen a meddőhá­nyókból gyártott tégla gyor­sabban szárad, égetési ideje rövidebb, tehát lényegesen gazdaságosabb, mint hagyo­mányos társai. Mindent ösz- Szevéve, a Haldex-típusú könnyűbetonüzemek építése hat-hét éven belül megtérül. A szénbánya mellett épül fel a meddőhányó-feldolgozó üzem, ehhez kapcsolódik az új könnyubeton-gyar égető- kemencéinek sora, amely ter­mékeivel kiszolgálja a szom­szédságban felépülő házgyá­rat. A Siemianowiee Slaskie- ben kialakuló komplexumban működik majd a világ legna­gyobb égetőüzeme, amely évente 375 ezer köbméter könnyűbetdnt állít elő. Az idén a magyar—lengyel vállalat 4 millió tonna bánya­meddőt kíván feldolgozni, s ebből legalább 450 ezer ton­na szenet nyernek. A Haldex perspektívája szinte korlát­lan, hiszen Lengyelországban évente 40 millió tonna meddő keletkezik a bányák környé­kén. Tovább fejles?(hető az együttműködés A KGST-országok között kibontakozó integrációs kap­csolatok elmélyítését szolgál­ja a Haldex további bővítése. A közös vállalat gazdasági si­kerei szervesen illeszkednek az évről évre bővülő ma­gyar—lengyel külkereskedel­mi eredményekhez. A kölcsö­nös árucsere értéke 1960 óta a háromszorosára nőtt, és az idén megközelíti a 400 millió rubelt. Az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit és formáit Budapesten és Varsó­ban egyaránt gondosan ta­nulmányozzák. Felvetődött például — éppen a Haldex 15 éves tevékenységének tapasz­talatai nyomán —, hogy más ágazatokban is közös vállala­tokat alapítanak. .. . -;r b. I. g. Japán bengermű Kínának A Kínai Népköztársaság évi hárommillió tonna acél­árut előállító hengerművet szándékozik rendelni a Nip­pon Steel japán cégtől. Amint Tokióban hétfőn beielentették, az erre vo­natkozó szerződést május 24 —25-én Pekingben írják alá. Az üzemet 1977-ben Kína középső részén építik fel. Hónapokkal ezelőtt a Kí­nai Népköztársaság az NSZK acéliparának hason­ló berendezés építésére adott megbízást. Az USICEF a gyermekekért Az ENSZ gyermekalapjá­nak, az UNICEF-nek az igazgatója hétfőn felhívást intézett a világ közvélemé­nyéhez a gazdasági válság­gal küzdő országok mintegy 500 millió gyermeklakosá­nak megmentése érdekében. Az élelmiszerhiány és a magas árak által leginkább sújtott hetven állam legif­jabb nemzedékéből mintegy tízmilliót állandóan az éh­halál közvetlen veszélye fe­nyeget. Bor 1 önlázadás Argentínában Fellázadt hatvanöt fogoly a közép-argentínai Santa Rosa börtönében. Előbb túszként magukkal hurcol­tak tíz börtönőrt és 37 lá­togatót, majd életükért cse­rébe a börtönviszonyok megjavítását követelték. A tartományi kormányzó azon­ban hajthatatlannak mutat­kozott és bejelentette, mind­addig nem foglalkozik ér­demben a rabolt követelé­seivel. amíg azok szabadon nem bocsátják túszaikat. KÉPERNYŐJE ELŐTT Hát lehet izgalmas, érdek­feszítő. hogy. fiatlemberek egyetlen pálcával a kezük­ben órákig, vagy ha csak percekig is „hadonásznak”? Valahogy ezzel a tamásko­dással vártam, és gondolom rajtam kívül esetleg mások is a karmesterverseny dön­tőjének közvetítését. S az­tán kiderült, hogy a diri­gens, aki egyéniségével,1 egyéniségének kisugárzó erejével, valamint mozdu­lataival — Akaratának lát­ható megnyilvánulásai — irányítja a kezére bízott ze­nekart. igenis rettentően ér­dekes ember lehet. Azt hi­szem, túl azon. hogy zenei élményekben lettünk gazda­gabbak a közvetítés révén. a televízió ezúttal azt Is bebizonyította mindenki számára, hogy a karmester egyáltalán nem mellékes szereplője egy-egy zeneka­ri produkciónak. A karmes­ter is alkotó művész, aki sokszor szemünk láttára te­remt zenei hatásokat, áld. tevékenységével képes sa­játos bélyegét ütni a megszó­laltatott műre, a kotta for­májában halott zeneműbe lelket lehelni. Es hogy nem a felesleges emberi energja elcsorgatásáról van itt szó, holmi önfeledt játékban, azt a karmesterversenyen el- hullajtott verejtékcseppek mennyiségében is lemérhet­tük. , Karmesterek versenye Mi avatta számunkra széppé ezt a versengést? A művészi akarat, az emberi erőfeszítés már-mar himni- kus emelkedettsége. Első volt ez a karmesterversen}', ebben a formájában a vi­lágon. És ez kétségkívül nö­veli értékét. De én mégsem egyedülállóságában érzem jelentőségét, hanem abban, hogy a televízió ismét rá­talált, helyesebben felfede­zett egy olyan új eszközt, amellyel a komolyzenét kö­zelebb lehetett, vinni mil­liók szívéhez. A látvány, igenis jó segítőtárs az el­vont művészet, a zene meg­közelítésében. Éppen ezért a Fellner Andrea és Vecser­nyés János szerkesztette verseny igazi győztesei mi vagyunk, mj nézők elsősor­ban. és csak másodsorban a három díjnyertes. A gá­laesten egészen magas szín­vonalú muzsikát hallhat­tunk. brilliáns és szellemes előadásban például a Till Eulenspiegelt. Itt igazán megcsodálhattuk a vers”"v győztesének, a japán kar­mesternek páratlan lírai vé­náját és alkotóegyéniségé­nek meleg színeit. Maga a gála is. a három díjnyertes bemutatkozása kivételes ze­nei élménnyel ajándékozott meg bennünket. Egy vala­mit azonban jó lenne már végre elérni: valahogyan talpraesettebb beszélgetések­kel kellene kiegészíteni a hasonló jellegű zenei verse­nyeket. Jó lenne mar fel­frissíteni a kérdések tema­tikáját. És elkerülni az unos untalan visszatérő közhely- kérdéseket, honnan jött?, hogy érzi magát, hányszor járt nálunk stb. Antal Imre egyébként magabiztos köz­reműködése sem volt men­tes az említett közhelyek­től. Dicséretére válik, hogy ezt önkritikusan maga is bevallotta egynémely eset­ben. Utón — Gondolatok a hétköznapokról A tévészociológia, amely egyre gyakoribb vendége a képernyőnek, a nyers való­ság bemutatásának, feltá­rásának műfaja két prog­ramban is jelentkezett az elmúlt hét műsorában. Az egyik a táborfalvi ingázók­ról beszélt, a másik József­városról énekelt. Igen, éne­kelt, mert valójában lírai megközelítésben mutatta be egy józsefvárosi háztömb lakóinak mindennapi életét. Részletező realizmusán túl nagyon jól érzékélhető köl- tőiség jellemezte ezt a több részből álló filmsorozatot. Ilyen értelemben a két egy­máshoz műfajban közel ál­ló alkotás eltérő módszere­ket követett, de mindkettő, az Úton és a Gondolatok a hétköznapokról is becsüle­tes. tiszta munka volt. Az ingázás szükségszerű tény, fogalmazta meg Kunszabó Ferenc, az Úton forgaíó- könyvírója. tehát a film nem azért kívánt érvelni, hogy maga az ingázás mi­előbb szűnjék meg. Ez amúgy sem lenne más ma, mint szubjektív vágyálom, hisz még sokáig lesznek, éa kell is hogy legyenek ingá­zók. Legfeljebb a kérdés az, hagy ez az életforma szük­ségszerűen egyenlő e a tar­talmatlan élettel, vagy még pontosabban az elpazarolt órákkal, az elvesztett idők­kel. Ma elsősorban azon kell törni a fejünket, hogy ez a kétlakiságra is csábító életforma miként fordítható abba az irányba, hogy az ingázó a teljesebb emberi élethez szükséges örömökhöz is hozzájusson. Az Úton va­lójában egy meglevő társa­dalmi jelenség látleletét adta jellemző módon, tipi­kus képet festve. Hat köpeny Hat köpeny — úgy gon­dolom sokak emlékezetében ott sorakozik, ahogyan le­rakták őket egymás mel­lett, szépen, rendben, ön­kéntes felderítők húzódnak meg egv bunkerben, össze­zárva életre-halálra. Közü­lük egv-egy amikor ráke­rül a sor. elindul, hogy át­jusson az ellenség vonalán. Láthattuk, sajnos egyetlen kísérlet sem járt sikerrel, így hát a bunkerre valami furcsa tragikus sötétség bo­rította rá „köpenyét”. A felderítők tudták, hogv aki leveszi köpenyét, illetve fel­cseréli a bundával, olyan öltözetre vélt. amellvel esetleg a másvilágban köt­het ki. És mégsem teljesen vigasztalan ennek a kis kö­zösségnek az élete. Lehet, hogy fárzisnak hat, de itt végtelen emberi hitellel fogalmazódott meg. hogy valamennyien jól tudják: igaz ügyet szolgálnak. Ilyen emberi léptékű drámát ré­gen láttam képernyőn, eny- nyire lélektanilag js hiteles módon. És nagyszerű volt a színészi játék is. egytől egvig Avar István. Koncz Gábor. Madaras József, Sol­ti Bertalan és Schütz Ila játéka. A szovjet Alekszej Kolomiiec művéből készült tévéjáték — fordította és a képernyőre átdolgozta Bene­dek Árpád — az utóbbi idők egyik legsikerültebb televí. ziós alkotása, rendezte Ne­mere László, a kitűnő kö­zelképek Czabarka Győr evőt dicsérik. V. M. A lakosság fele Uj lakástulajdonos Az idén 370 000 moszkvai lakos költözik új lakásba. Különösen sok lakás épül a zöldövezetekhez tartozó út lakónegyedekben. A szovjet főváros általános fejlesztési tervének megfelelően a la­kóházakkal egvidőben ala­kítják ki az üzletközponto­kat, építik fel az iskolákat, rendelőintézeteket,. a szol­gáltató vállalatok épületeit, A Szovjetunió világvi­szonylatban az első helyen áll a lakásépítés arányait és ütemét tekintve. A leg­utóbbi 16 év alatt új lakás­ba költözött az ország össz­lakosságának csaknem ■, fe­le. A kilencedik Ötéves terv előirányozza, hogy további 60 millió ember lakásviszol nyalt kell megjavítani, __J

Next

/
Thumbnails
Contents