Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-10 / 83. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. április 10. Séta a Várhegyen Patika múzeum — Új út a várba A Halászbástya nyugati oldalán Hunyadi János szobra látható Anjou-kori leletek Évről évre változik a Várhegy környékének arculata. Uj köntöst kapnak a házak, az udvarok, új szobrok kerülnek a terekre és lassan, beépülnek a háború tépte foghíjas telkek is. A vár szerelmesei minden sétájukon érdeklődéssel figyelik, mi változott, mi történt a régi-régi kedves házak, épületek között. A Tárnok utcában már jó ideje húzódik egy öreg épület restaurálása. Most elkészült az Arany Sas Patika. — Régi patikából patika- múzeum lesz — tájékoztatott dr. Antall József, a Semmelweis múzeum igazgatója. — Az épület teljes helyreállítása megtörtént. A kőművesmunkák befejeződtek. A napokban zsűrizték a freskókat. Már folynak a kiállítást előkészítő munkálatok is. A hajdani Buda- Yárosi Patika, amely tulajdonképpen az első budai patika volt a XVIII. század közepén, most úgy vonul be a történelembe, mint • Arany Sas Patika és Gyógyszertörténeti Múzeum. A patika- múzeum július elsején megnyitja kapuit a látogatók előtt is. A Várhegy ezekben a napokban viszonylag csendes, a megszokott képét mutatja. Csak az épülő Hilton Szálló környékén járnak szüntelen az építőanyaggal megrakott gépkocsik. No meg bent, a várpalotában. Az építők főhadiszállása alig néhány napja költözött át új székhelyére. az egykori Karmeliták kolostorába. Ott találtuk meg Belovári János főmérnököt is, aki így számolt be a vár építéséről. _ Az elmúlt hónapokban b efejeztük a Munkásmozgalmi Múzeum épületének helyreállítását. Ez tulajdonképpen a palota „A” szárnya. Ügy számoltuk, hogy áprilisban üzemképes lesz. Még ebben az esztendőben elkészül a Magyar Nemzeti Galéria új otthona, a „C” és „D” szárny is. A „B” épületet már 1973-ban átadtuk. Áprilisra várható a Clark Adám téren készülő hűtőközpont építésének befejezése is. A három és fél millió forint költséggel épülő központ a palota légkondicionálást hívatott majd szolgálni. __ Az elmúlt napok nagy é rtékű és európai jelentőségű régészeti feltárásainak mindenütt híre futott. Mindez azonban nem okoz-e újabb bonyodalmat a vár helyreállításában ? — Ismeretes hogy rendkívül komoly és eredményes feltárási munkák folynak; gazdag középkori épületmaradványokra. Anjou- korabeli gótikus szobrokra bukkantak a régészék, a Szent Gvörgy tér és a Hű- nyadi udvar csatlakozásánál. A kivitelező munkák emiatt leálltak. A szobortemető feltárása szigorú régészeti megfigyelés mellett tovább folytatódik. Mindez valószínűleg lelassítja a mi munkánkat is; körülbelül másfél éves kiesést ielenthet. Viszont elkerülhetetlen. Csak a teljes feltárás ad majd kellő választ a hogyan továbbra. Valószínűleg sok mindent újra kell terveznünk. Azt is meg kell vitatnunk még, mi legyen az előkerült régészeti emlékekkel. A restaurálásokkal egyidőben biztosítanunk kell a terek funkcióját is. Kint a Hunyadi udvaron a korai tavaszi napsütésben a kotrógép mellett a fokozatosan mélvülö gödörben szakállas régészek dolgoznak. Lassú, óvatos mozdulatokkal kaparják le a' kő- és föld alól felsejlő újabb szoborcsonkokat. Az út jobboldalán a váratlanul előbukkant gótikus várfal maradványai húzódnak. Mindezek azonban szépségük és nagy- szerűségük mellett is újaob gondokat jelentenek az építőknek, hiszen el kell terelniük majd a palotához vezető utak egyikét. A régi várfalat akárcsak a gótikus, szobrokat, meg kell menteni az utókornak. Új útvonalat kel' m->H ni a közlekedés számára. S még ebben az évben el keü kezdeniük a volt Honvédelmi Minisztérium épületének restaurálását is. Szémann Béla BNV Elkészült a műanyagipari szakkiállítás pavi ónja Egy hónappal az átadási határidő előtt befejeződött az ország legnagyobb kiállítási csarnokának, a Budapesti Nemzétközi Vásárközpont 20 ezer négyzetméteres alapterületű, „A” jelű pavilonjának építése. Az új létesítmény ad otthont a Hungaroplast’ 74 nemzetközi műanyagipari szakkiállításnak, amelyre 16 ország 150 kiállítója jelentkezett. Az április 19-én megnyíló nemzetközi bemutató anyagának első kiállítási darabja, egy nagy műanyagfeldolgozó gépsor most érkezett meg a Német Demokratikus Köztársaságból. A jelzések szerint rövidesen naponta a szállítmányok tucatjait fogadják, hogy a nyitásra a 8 ezer négyzetméternyi fedett és 600 négyzetméternyi szabad területen már minden készen fogadja a látogatókat. A nemzetközi találkozó iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy már számos országból közölték: népes szakember-delegációkat küldenek Budapestre. Szervezési kiállítás a Technika Házában Kedden a Vili., Rákóczi út 57. szám alatti kohó- és gépipar Technika Házában megnyitották a Szervezés és racionalizálás a kohó- és gépiparban című kiállítást. A kiállítás bemutatja az iparág területén elért szervezési eredményeket, az alkalmazott módszereket és eszközöket, a továbbfejlődés lehetőségeit. A kiállítást különböző témakörökben szakmai konferenciák kísérik. A kiállítás április 9-től 12-ig naponta 9 órától 16 óráig tart nyitva. Országos pedagógiai tanácskozás Kazincbarcikán A Művelődésügyi Minisztérium, és az Iskolateléviziö rendezésében országos pedagógiai tanácskozás kezdődött tegnap Kazincbarcikán. A háromnapos tanácskozásra érkezett pedagógusokat a megnyiió ünnepségen Varga Gáborné, az országgyűlés al- elnöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese kö- szöiitötte. I A tanacskózás első előadója Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Azt taglalta, milyen szerepe van a pedagógusoknak a tudományos-technikai forradalomban, a korszerű oktatási-nevelési módszerek kialakításában. Otthonra talált a tigriskö’yök Az alma-atái állatkertben (Kazahsztán) a Dina nevű tigris kicsinyei világrahozá- sa után. kategorikusan visz- szautasrtotta anyai köteles- • ségeinek teljesítését. A három tigriskölyökből kettő elpusztult, a harmadik meg Lidia Szarinova, a filológiai tudományok doktora és Enver Szarinov, az orvostudományok doktora családjában talált otthonra. A több emeletes lakóház első emeletén elszállásolt kis Lipocskával — így nevezték ei a tigriskölyköt — kezdetben sok gond volt. A dajkává fogadott macska megijedt ettől a „gyerektől” és elszökött. A családnak tehát a tigriskölvök etetésével járó gondokat teljes mértékben magára kellett vállalnia. Lipocska megkapott mindent, ami egy újszülöttnek jár. de ez még nem oldotta meg a problémát. A tigriskölvök s cumis- üve.get elutasította, s így a lábát, összekötve, eevenesen a torkába kellett csöpögtet- ni a téiet A nehezén azonban már szerencsésen túliu- tottak. Linocska már öttíó- napos, élénk, vidám állat és remek az étvágva. Egyedül eszi meg az állatkertLipocskának nagyon tetszik, ha Szarinék kislánya hangosan olvassa a mesét bői szállított teljes „tigrisadagot”: tizenkét kilogramm húst. tojást, tejet és zöldséget. Lipocska mindenki kedvence. . Szel id, simulékony és nagyon szereti a társaságot. Szívesen játszik az emberekkel és a Kátya nevű pudlival. Nem szereti a magányt, s ha egyedül marad a lakásban, nagyon unatkozik. Ezért öröme nem ismert határt, mikor a család valamelyik tagja hazaérkezik. A zoológusok véleménye szerint azonban a lakásban tartott tigriskölyök veszélyessé válhat az emberek számára. Lipocskának ezért nemsokára át kell költöznie állandó lakhelyére, az alma- atai állatkertbe. képernyője ELŐTT A televízió színes és tartalmas műsorral rukkolt ki az ünnepekre. Olyan széles skálájú választékot kínált, amelyben a különböző korú és legkülönbözőbb ízlésű nézők egyaránt találhattak kedvükre valót. Ugyanakkor a műsornap tartalmában is kifejezte illetve tükrözte a történelmi évforduló szellemét. Külön öröm, hogy két újdonság is esett ennek a napnak az esti műsorába. S aki színesben is tudja már fogni a televízió műsorát, az sem panaszkodhatott: egyetlen nap programjában nyolc színes adás szerepelt. Közöttük a valóban színpompás ifjúsági nagygyűlés közvetítése, amely még fekete-fehérben is imponáló volt, hangulatával, forgatagával. A gyermekekhez is szólt a Hahó, a tenger című film, amelynek ismételt bemutatása tisztelgésnek is beillett a film most kitüntetett írója, Török Sándor előtt. Gondolom, A palacsintás király ismétléséért sem haragudtak a gyermeknézők. Újdonságok as ünnepnapon Rátérve az újdonságokra: lassan már megszokjuk, hogy nagyobb ünnep Jókai nélkül nem múlhat el a képernyőn. Azt hiszem, ő az a szerző, aki a televízióban az Igényes szórakoztatás elveinek ma a legkézenfekvőbben felel meg. Ugyanis történetei fordulatosak és cselekményesek, ezért a nézők széles körben kedvelik, s ugyanakkor Jókai azért mégiscsak Jókai, azaz irodalmi érték, tehát az igényesség sem szenvedhet csorbát. Még akkor is így van, ha nem minden Jókai-írás remekmű. A bolondok grófja, amelyet szinte a teljes ismeretlenségből vett elő a televízió, bizony nem tartozik a romantikus regényíró rangosabb műveinek sorába, ez még csak nem is a második vonulat, annál is hátrább helyezkedik el az életműben. Éppen ezért csak dicsérni lehet Müller Péter átdolgozol fáradozását, amivel az anek- dotikus alapötletre épülő elbeszélésből elfogadható cse- lekjnényű és jellemrajzú televíziós forgatókönyvet fabrikált. Hogy a — mondjuk ki — könnyed bohóságból, csacs- kaságból végül is kellemes mulatság kerekedett ki. Szerencsére Vámos László rendezése is számolt a szereplők jellemének az átdolgozás ellenére is meglévő vázlatosságával. s így a humor forrásainak bővebb buzogtatásával — ritmusos, temperamentumos játékkal — igyekezett feledtetni az alapul szolgáló irásmű gyengéit. Aminek külön is örülhetünk; két fiatal színész erőtől duzzadó játékát láthattuk a képernyőn. Kalocsay Miklós Koromfi- ként, a bolond cselédség uraként, Egri Márta a néma grófkisasszony szerepében bizonyította valóban kivételes tehetségét. Ami pedig a zenét illeti, Daróczi Bárdos Tamás bőven ontotta a dalokat, így hát nem csoda, hogy egyikmásik nemcsak erőtlen volt, hanem magán viselte a népieskedés bélyegét is. Ismétlem A bolondok grófja egyáltalán nem rangos írás, de szerencsére az átdolgozok sem akarták elhitetni róla, hogy az, szolid, korrekt eszközökkel így elfogadható produkció született a képernyőn. Illett az ünnepi alkalomra A költő felel című sorozat bemutatkozása is. Kétségtelen, nemes vállalkozásról van szó, hiszen tíz adásban az utóbbi három évtized magyar költészetének legjavát szólaltatják meg a képernyőn. Első alkalommal a háborúból lassan felocsúdó és az új életre támadó ország témakörhöz kapcsolódó költemények kerültek egy csokorba, s a szerkesztő, Ascher Gabriella valóban a legjobb versekből válogatott. S ami szintén nem lényegtelen: a legjobb versmondó művészek álltak csatasorba — Mensáros László, Berek Katalin, Major Tamás, Mádi Szabó Gábor — hogy Illyés Gyula, Zelk Zoltáh, Vas István, Szabó Lőrinc/, Füst Milán, Kassák Lajos, József Attila és Radnóti Miklós költeményeit megszólaltassák. Nem egymásután következő versek montázsa volt csupán a műsor, hanem pontosam megtervezett, tartópillérekre épített versépület a képernyőn; József Attila három verse fogta egybe, mindhármat Kálmán György mondta el igen szuggesztíven. A rendezésben viszont bizonyos megtorpanást tapasztalhattunk. A műsor kezdetén még futotta kép- zelőerőböl vizuális háttérre is e^v-egy költeményhez, viszont később, a műsor második felében már feladták ezt az egyébként életre való ötletet, a képi háttér következetes alkalmazását. Ez persze nem homályosíthatja el, hogy a képernyőn ezúttal jó verseket, jó tolmácsolásban kaptunk, hogy a költészeti műsor premierje élvezetes órát jelentett. Röviden Az életmű-sorozatban a legjobb Fábry-filmet mutatta be a televízió éjszakai előadásában. S az éppen tíz éve készült Húsz óra konfliktusainak heve ma épp úgy perzselt, sütött, mint a film megszületése idején. A magyar falu felszabadulás utáni történelmi valóságáról igazabb és teljesebb film azóta sem született. Gazdára talált az Arany Páva, a nemzetközi népzenei verseny nagydíja, az abház öregek kórusa vitte el hazájába, a Szovjetunióba. Méltán ítélte nekik a nemzetközi zsűri. Egyébként a döntőben újra láthattuk a legjobbakat, és akár alkalmunk nyílhatott kisebb összehasonlító folklór tanulmányra is, ahogyan egymást váltogatták a különböző nemzetek népdalosai, népzenészei. Jól figyelhettük meg ebben az internacionális felvonulásban szomszédaink népzenéjének sajátos vonásait, és a népművészet kivételes egyéniségeivel való találkozás ismét csak felejthetetlen élményt nyújtott. A Magyar Televízió is bemutatta a svédek számára készített könnyűzenei műsort, amelyben közismert énekeseink, közismert dalokat adtak elő — angolul. Érezhetően bizonyos nyelvi nehézségek következtében egyes dalok hőfoka lesüllyedt. Az már más kérdés, hogy nem is a táncdalok előadói aratták a legnagyobb sikert, vagy a Bergendy-együttes. hanem a Máthé Rácz László vezette népi zenekar. Külsejére elegáns műsor volt, abban az értelemben, hogy a résztvevők valamennyien esti eleganciába vágták magukat. Ezt a fajta esztétikumot szívesen látnánk viszont a mi könnyűzenei műsorainkban is — a képernyőn. Végül, ami nem tetszett: a műsorvezető Petrányi Judit öncélú játéka, önmagával. Három Judit egyszerre a képernyőn !V. 1H Idegenvezetőket képeznek ifjúsági csoportokhoz Kétnapos tanfolyam kezdődött tegnap az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltségén, ahol, a Szolnok megye különböző helységeiből szervezett harminc aktivista — külföldi csoportkísérők — hallgatnak előadást az utazási iroda felépítéséről, feladatairól és az ifjúsági csoportok vezetésének tudnivalóiról. A tanfolyam végén ma délelőtt és délután a csoportkísérő-jelöltek vizsgát tesznek a megJ szerzett ismeretekből.
