Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

1374. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Filmvelíté'ck, előadások, koncertek A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza áprilisi programjából A budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza e havi rendezvényei közt nagy figyelmet fordítanak az ál­talános és középiskolai ta­nulók nyelvi képzésére. Az iskolai nyelvtanárok részére tartott tanácsadások mel­lett a napokban — hétfőn, kedden és ma — tartják az országos általános és közép­iskolai orosz nyelvi ta­nulmányi versenyek döntő­jét.. Holnap, egy új kezdemé­nyezés első rendezvényeként a megyék küldöttei talál­koznak szovjet kulturális szakemberekkel. Ez alka­lommal Bács-Kiskun megye kulturális dolgozói, népmű­velői keresik fel a szovjet kultúra házát. Pénteken, 12- én az ember első űrrepülé­sének évfordulóján a nem­zetközi repülési és űrhajó­zási nap tiszteletére az űr­hajózással kapcsolatos könyv- és képkiállítás nyí­lik. amely egyébként egész hónapban naponta 11—20 óráig megtekinthető. A gyerekekről áprilisban sem feledkeztek meg a prog­ramszervezők. Minden szom­baton és vasárnap délelőtt és délután rajzfilmeket is vetítenek, így például a hét végén a „Lábnyomok az aszfalton”, a „Hallgassátok a mesét” és „A kis bölcs” című rajzfilmet láthatják a kisdiákok. A tudományos ismeretterjesztő előadások kedvelői számára érdekes műsornak ígérkezik a kivé­telesen magyarul beszélő „Az űrrepülések krónikájá­ból” című film ugyancsak a hét végén, vasárnap. Tech­nikai témákban „A gáztur­binák építésének szerepe az energetika fejlődésében”, to­vábbá „A szovjet személy­gépkocsi-gyártás fejlődésé­nek távlatai” címmel lesz előadás 19-én és 23-án, míg 28-án „A békét szolgáló atom”. „Az összefogott fény­nyaláb” és „Az erdő élete” címmel láthatnak az érdek­lődők ismeretterjesztő fil­met. Tovább tartanak az im­már hagyományos zenés szerda rendezvényei is. Ma délután 3 órakor a Zene- szalonban Dargomizsszkij műveinek lemezhallgatása, két hét múlva, 24-én pedig a budapesti V. kerületi Ze­nei Általános Iskola hallga­tóinak koncertje lesz, ame­lyen magyar és szovjet szer­zők műveit tolmácsolják. Öten Szolnok megyéből ARANYKOSZORÚS KLUBOK Kicsinek, szűknek bizo­nyult tegnap délelőtt a bu­dapesti Fészek klub. az írók és művészek kedvenc talál­kozóhelye. Tízen- és hu­szonéves fiatalok — a ha­zai klubmozgalom vezetői — valósággal megszállták az öreg épületet, izgalommal várva a IV. országos klub­pályázat eredményhirdeté­sét. Mint ismeretes, a ver­senyben részt vevő közel ezerötszáz klub az aranyko­szorús kiváló ifjúsági klub és a kiváló ifjúsági klub cí­méit vetélkedett egy éven át. Barabás János, a KISZ Központi Bizottság titkára most a legeslegjobbakat, az aranykoszorús címmel ki­tüntetetteket köszöntötte, összesen kilencvenkét klub­vezető vehette át a magas kitüntetést, s köztük öten Szolnok megyéből: a jász­apáti Jász, a kisújszállási Tisza H., a rákóczifalvi Ti­sza, a szolnoki Mini és az ugyancsak szolnoki Közgaz­dasági diákklub képviselői. Az eredményhirdetés ün­nepi pillanatai sem feledte­tik azonban a mozgalom sa­játos gondjait, melyekről számos alkalommal lapunk hasábjain is szóltunk. Vál­tozatlanul megoldatlan pél­dául a klubok egységes szakmai irányítása vagy a klubvezetők rendszeres cél­tudatos képzése, továbbkép­zése Bizonyára a gondok, hiá­nyosságok megszüntetésére változtatták meg idén a klubpályázat versenyfeltéte­leit. Az új pályázat két év­re. tehát 1974—75-re érvé­nyes, bár az évenkénti ér­tekelés változatlan marad. Űj vonás viszont, hogy kü­lön sajátos feltételeik között bírálják el ezentúl a lakó- területi, az üzemi és a diák­klubokat, s ez remélhetőleg elősegíti majd a szakoso­dást, a specializálódást. Az aranykoszorús cím átadásá­ra legközelebb 1975 márciu­sában kerül sor. H. D, Országos Mozart műveltségi verseny Hétfőn a késő esti órákban a Magyar Rádió márványter­mében kihirdették az orszá­gos Mozart műveltségi ver­seny eredményeit. A Művelődésügyi Miniszter és a Magyar Rádió elnöké­nek 100 000 forintos első di­ját a Budapesti Vörösmarty gimnázium csapata nyerte eL A csapat tagjai: egyenként 2000 forintos jutalomban ré­szesültek. A művelődésügyi miniszter és a Magyar Rádió elnökének 50 000 forintos má­sodik díját a Budapesti Ve­res Pálné Gimnázium csapa­ta hódította el. A csapat tag­jai: egyenként 1500 forintos jutalmat kaptak. 30 000 fo­rintos harmadik díjat a Du­naújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium csapa tanait jut- tata a zsűri. A három első helyezett csapat felkészítő ta­nárát a Művelődésügyi Mi­nisztérium kitüntette. Az egyéni verseny 5000 forintos első díját Juhász Péter, a budapesti Vörösmarty gim­názium csapatának tagja nyerte. „Az erős, edzett ifjú nemzédékért” PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Hazánk felszabadulása 30. évfordulója alkalmából meg­rendezendő iskolai - sportün­nepélyre. A Művelődésügyi Miniszté­rium testnevelési és sport- osztálya a felszabadulás 30. évfordulójának méltó meg­ünneplésére „Az erős, edzett ifjú nemzedékért” mottóval pályázatot hirdet iskolai sportünnepél'bemutatható 30 perces kötött program ter­vezésére és kidolgozására. A pályaműveket külön-külön három kategóriában kell el­készíteni: a 6—9 évesek (az általános iskolák alsó tago­zata). a 10—14 évesek (az ál­talános iskolák felső tagoza­ta), valamint a 15—18 évesek (a középfokú iskolák) korosz­tálya számára. Pályázni lehet mindhárom korosztályban, külön-külön teljes programmal. A pálya­munkák díja: I. díj: 5000 Ft, II. díj: 3000 Ft, III. díj: 1500 Ft. A gépelt, jeligés pályáza­toknak a gyakorlatok részle­tes leírását kell tartalmazni­uk (rajzos illusztrációval és a zened anyag megjelölésével együtt). Beküldési határidő: 1974. július 31. Cím: Művelő­désügyi Minisztérium testne­velési és sportasztálya 1884. Budapest, Pf. 1. A borítékra az alábbi szöveget kell írni: „Az erős, edzett ifjú nemze­dékért”. G yakran írnak az újsá­gok arról, hogy ideje lenne már nálunk is létrehozni egy házasságköz­vetítő irodát, hisz enélkül ítéletnapig várhatjuk a ta­lálkozást autóbuszon vagy másutt a rokonlelkű Ö-vel. Esküszöm, elkelne néhány házasságközvetítő iroda ná­lunk. .. Vártam is, egyre vár­tam a létrejöttüket, s közben megöregedtem. — De semmi vész, boldogulok én magam is — gondoltam, — és elha­tároztam, hogy hirdetni fo­gok. „177 cm, 74 kg, ritkuló hajú, gyomorfekélyes, 35 éves férfi, befejezetlen felső­fokú végzettséggel, aki imád­ja a húsos derelyét és Kafkát, feleséget keres egyetemi vég­zettségű, jól főző, művészetet kedvelő intelligens 20—22 éves szőke nő személyében. A címem ez és ez...” Hirdetésemet kiragasztot­tam a lakásom közelében és vártam. Félóra múlva csön­gettek. Ajtót nyitok: a kü­szöbön egy szédítően fiatal, szőke hölgy. — A hirdetésre jöttem — közölte zavartan. — Fáradjon beljebb. — Egyszobás a lakása? — Igen. — Hány négyzetméter? — Ilúsz. — De a fürdőhelyiség csak külön van? — Igen. — Nos; — mondta a szőke, — nekem nyolc. — Ez azt jelenti, — kockáz­tattam meg a kérdést, — hogy belémszeretett? — Hát mi mást? — Hagyja itt a címét, majd értesítem. Ahogy elment, újra szólt a csengő. Üjabb menyasszony. Ez is szimpatikus. — Mi az, te akarsz nősülni? — kérdezte. — Én. No, ennek, — gondoltam, — művelt ember benyomását keltő kérdéseket kell felten­nem. — Szereti-e Lorcát? — kér­deztem. — Nincs ilyen ismerősöm. De mennyi a fizetésed? — Hatvan rubel. Undorral nézett rám és elment. Nem mondtam neki igazat, mert a fizetésem száz rubel, dehát én azt akarom, hogy ne a pénzemért szeressenek. Belesandítottam a tükörbe és elszomorodtam: vajon be- lémszeret-e valaki? Üjra csengettek. Középko­rú, molett nő állt az ajtóban, felső ajka fölött jól kivehető bajuszkával. Levetette a ne­mezcsizmát és így szólt: — Már régen keresem ma­gát. Szerelmes szemekkel nézett rám. — Kolja vagyok. — Tamara Sztyepánovná. Vajon, hogy lehetne ettől megszabadulni — gondoltam izgatottan. — Én csak 60 rubelt kapok — tájékoztattam a nőt. — Nem tesz semmit — le­gyintett. — Kihizlallak. — Nemrég szabadultam! L. Korszuuszkij: HÁZASSÁGI HIRDETÉS Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban nagy gondot fordítanak a szak­munkás-utánpótlásra. 34 porcelánfestő tanuló hetenként 21 órát tőit el a gyárban. A harmadik évben már teljesítménybért kapnak és kezük alól exportminőségű áru kerül ki Ax üzem vállalja Jó kezdeményezés az olajbányászoknál Beszélgetés a munkások művelődéséről A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemnél korábban is nagy gondot fordítottak a munkások vezetésbe való bevonására, az üzemi demokrácia fejlesztésére, s mind­ennek egyik alapvető előfeltételére: az általános és szak­mai műveltség fokozására. Csupán példaként említve: szakmai továbbképzésre 658 ezer, tanulmányi ösztöndí­jakra 479 ezer, az ország megismerését is szolgáló üdü­lésre több mint egymillió forintot fordítottak egy év alatt További terveikről érdeklődtünk dr. Vándoréi Ró­berttól, az üzem igazgatójától. Első kérdésünk így hang­zott : '• ;; lünk szakmát Ez is arra vall, hogy járható és ered­ményes út a munkások mű­veltségének fokozása. Arra sarkall bennünket az is, hogy évek óta munkáshiány- nyal küzdünk. Ez a kedve­zőtlen helyzet berendezése­ink korszerűsítésére szorít bennünket, ami egyúttal új, az eddiginél bonyolultabb technológiát igényel. Ezért is elengedhetetlen a magasabb szintű képzettség megszer­zésének elősegítése. Szerin­tem minden vezetőnek jól felfogott érdeke is az, hogy ne csak a mát, hanem a hol­napot is nézze, idejében gondoskodjon a dolgozók képzéséről. — Milyen módo-n képzelik ezt el? — Megnéztük, hogy kik nem végezték el az általá­nos iskolát. Miután a mi szakmánkban nélkülözhetet­len az alapműveltség, a har­minc éven aluliak számára — a részünkről szükséges támogatást megadva — köte­lezővé tesszük az általános iskola elvégzését, az időseb­beknél pedig egyéni elbírá­lás szerint járunk el. A ki­helyezett osztályok szerve­zését és a költségkihatáso­kat üzemünk vállalja. — Technikumot végzett munkásainknak levelező ta­gozaton, vagy ösztöndíjjal nappali tagozaton biztosít­juk a továbbtanulási lehető­séget. Rájuk számítunk a munkahelyi vezetőgárda fel­írt ssitésénél. — Mindezeket vezetői értekezleten már bejelentet­tem és kértem a politikai — társadalmi szervek segítsé­gét — Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy az álta­lános és a szakmai művelt­ség növelése — legyen az bármilyen hatékony — egy­magában nem elegendő. Pá­rosulnia kell a szocialista életszemlélet és magatartás kialakításával. El kell ér­nünk, hogy mindenki ma­gasfokú öntudattal végezze munkáját, tevékeny szerepet vállaljon a közéletben, felis­merje az önművelés fontos­ságát. Nagyon is összetett, sokrétű feladat megoldását jelenti tehát a munkásság műveltségi színvonalának emelése. Jóval többről van szó, mint pusztán a kultúra, az ismeretek terjesztése. S ebben a feladatban pótolha­tatlan szerepük, nagy fele­lősséget jelentő kötelezettsé­gük van a gazdasági veze­tőknek, de méltán kell hogy számítsanak a társadalmi­politikai szervezetek nélkü­lözhetetlen segítségére. — Azt szeretném elérni, hogy ne legyen egyetlen otyan ember se üzemünk­ben, alti közömbös lenne a munkások művelődése iránt. Az üzemi munkahelyeken dolgozó, felsőfokú képzett­séggel rendelkező vezetők feladatává tettem a munká­sok oktatásának szervezését és irányítását. Munkájuk el­bírálásakor jelentős szerepet kap a munkások oktatásá­ban, művelődésük biztosítá­sában kifejtett tevékenység. — A szocialista brigádok vállalásaiban eddig is szere­pelt a továbbtanulás. Ügy vélem, az értékeléskor ezt az eddiginél szigorúbban kell mérlegelni. Tudom azt is. hogy nem kis dolog meg­értetni minden emberrel az önképzés fontosságát, meg­ragadtatni azt a lehetőséget, amit a társadalom felkínál. De tudom azt is. hoev meg­oldható feladatra vállalkoz­nak az ezért munkálkodók, nemes és hasznos ügyet szol­gálnak. S. B. — A munkások műveltségi színvonala emelésének kulcs­kérdése az általános és a szakmai ismeretek minél szélesebb körű elsajátítása. Mit tesznek ennek érdeké­ben? — A különféle vezetői posztokon állókat arra ösz­tönözzük, — kezdte az igaz- gátó — hogy minden módon sfegítsék elő a munkások ta­nulását. Gondot fordítunk arra is, hogy a munkások közül azok, akik általános és szakmai műveltség, vala­mint közéleti jártasság te­kintetében egyaránt alkal­masak a vezetésre, azok trev,szerűen kerüljenek is vezetői posztokra. Akiknek pedig nincs meg a kellő is­kolai végzettségük, minden segítséget megadunk meg­szerzéséhez. A személyügyi és a munkaügyi osztály munkálkodik ezen. Minden vonatkozásban szeretnénk olyan eredményt elérni mint a szakmunkásképzésben. Ed­dig ötszázan szereztek ná­— Na és — nyugtatott meg Tamara Sztyepánovná. — Megtartlak magamnak. Va­csorát főzök. És ezzel elkezdte kipakol­ni szatyra tartalmát. Közben áhítattal nézett rám, Mit tegyek, — gondoltam, — ez valóban ennyire szeret? — Olvasni szokott-e? — ér­deklődött Tamara. — Analfabéta vagyok. — Nem baj, majd megtaní­talak. . — De nekem két gyerekem van! — csökönyösködtem to­vább. — Meglehet, — nyugtatott meg. — Nekem is kettő van. — Lakásom sincs! — Sebaj. Ellakunk a váró­teremben. — Idióta vagyok, tegnap jöttem ki a kórházból. — Gondolod, én normális vagyok? Láttam, ez egy életre be- lémesett. Mentem, hogy leve­gyem a kiragasztott hirde­tést. Az ajtóm előtt hosszú sor állt — Már nem aktuális, — kö­zöltem velük. Van menyasz­szonyom. A várakozók szétszéledtek. Többé nem tértem vissza otthonomba. Oroszból fordította: Karaié Rozália Április egyik legérdekesebb filmműsora bizonyára „A nagy csaták” címmel induló 11 részes francia filmsorozat lesz, amely a második világ­háború legfontosabb esemé­nyeiről tudósít eredeti felvé­telek felhasználásával. A húsvéti filmműsorban két népszerű film szerez örömet bizonyára a nézőik­nek. Az egyik a Fábri-soro­zatban bemutatásra kerülő Molnár Ferenc adaptáció „A Pál utcai fiúk” vetítése, a másik pedig a két részben megismételt romantikus in- diántártánet, „Az aztékok kincse”. Csehszlovák produk­ció a „'Néró szabadon”. Az elsősorban a fiatalabbak ér­deklődésére számíthat, míg a felnőtteknek a „Szerelem, óh” című amerikai alkotást szánják. A Fábri Zoltán-sorozatban láthatiuk még az „Utósze­zon” című groteszk alkotást, s ugyancsak az egyéni látás­mód jellemzi Louis Malle „Zazie a metróban” című híres filmjét, amelyet éjsza­kai előadáson vetítenek .le* Előreláthatólag a hónap ví­gén újabb epizóddal jelent­kezik „A buszon” című so­rozat ifi Naoy csaták — a tetevízióban

Next

/
Thumbnails
Contents