Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

1974. április 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkásgyűlések a fővárosban és vidéken (Folytatás az 1. oldalról,) tették, amelyben vállalják, liogy a IV. ötéves tervre meg­szabott célokat 1975 október 30-ra elérik, nyereségtervü­ket pedig még előbb, 1975 augusztus 30-ra teljesítik. Ehhez például nyersvasból az idén 800 ezer, jövőre pedig 830 ezer tonnát, acélból az idén 1,1 millió, jövőre pe­dig 1150 ezer tonnát kell gyártaniuk. Felajánlásukban ennek mód­jait is megszabták, s kidol­gozták a gazdaságosabb ter­melés megoldásait is. Az üzemfenntartó szocialista bri­gádok például vállalták, hogy a kohó térfogatának bővítésé­vel kapcsolatos átépítés ide­jét 15 nappal lerövidítik, eh­hez új technikai, technológiai eljárásokat, hálótervezésen alapuló munkaszervezési módszert alkalmaznak. A Dunai Vasmű dolgozói reális lehetőségként számol­nak azzal, hogy a löbbletcredményekct csaknem 100 százalékban a termelékenység javítá­sával érjék el. A Tiszai Vegyikombinát munkásgyűlésén a mezőgaz­daság igényeivel s a vállalat lehetőségeivel számolva fel­ajánlották, hogy 1975 végéig terven felül mintegy 50 ezer tonna műtrágyát állítanak elő (20.5 százalékos hatóanyag­ban számolva), e felajánlás értéke meg­közelíti a 17 millió forin­tot. Ugyanakkor csökken­tik az önköltséget, s azt is elhatározták, hogy egyen­letesen jó minőségű ter­méket bocsátanak a nép­gazdaság rendelkezésére. Téma: a földgáz ■ ' Második alkalommal ren­dezi meg Salgótarjánban az országos épületgépészeti gáz- konferenciát az Építőipari Tudományos Egyesület. A háromnaposra tervezett ta­nácskozás tegnapi megnyi­tóján, — a szakszervezetek székházának dísztermében Csík Pál, a városi tanács el­nökhelyettese üdvözölte az ország minden részéből ér­kezett többszáz szakembert. A nap folyamán kiállítás nyílott a Karancs Szálló elő­csarnokában a Lampart Zim salgótarjáni gyára, a Fővá­rosi Gázkészülékgyár és más — gázkészüléket előállító — vállalatok termékeiből. Az országos épületgépé­szeti gázkonferencia szerdai és csütörtöki tanácskozásain megvitatják a földgáznak háztartásokban való alkal­mazásé t­A Cement- és Mészművek munkásgyűlésein számot ve­tettek azzal, hogy a vállalat termékeinek mintegy 50 szá­zalékát még a meglehetősen elhasználódott berendezések­kel állítják elő, ezért minden lehetséges módon segítik a korszerű berendezések üzem­behelyezését. A vállalat szo­cialista brigádjai elhatároz­ták, hogy cement mész- és azbesztcement termékekből 1974-ben 2,5—3, jövőre pedig 16—18 százalékkal többet ál­lítanak elő mint 1973-ban. A Cement és Mészművek gazdasági-műszaki vezetői is meghatározták, hogy milyen módon segítik a munkások vállalásainak teljesítését. Kü­lönösen a szervezési és fejlesztési munkát akarják tökéle­tesíteni, s gondoskodnak arról, hogy mindig kellő mennyiségű és minőségű anyag és alkatrész álljon rendelkezésre. Határozott lépéseket tesznek a mun­kafeltételek javítására, — 1974 első hónapjaiban továbbra is töretlenül érvé­nyesül a kedvező tendencia; a múlt évben a népgazdaság leggyorsabban fejlődő ágai közé került könnyűipar si­kerrel teljesíti a negyedik öt­éves tervben megjelölt fel­adatait — állapította meg Keserű Jánosné miniszter az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek teg­nap a Vasas-székház díszter­mében tartott országos érte­kezletén. A tanácskozáson részt vett dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes és ott voltak a megyei tanácsok, az érintett szakszervezeteit és más érdekvédelmi szervek vezetői. A miniszter bevezetőjében utalt arra, hogy a népgazda­sági tervben 1974-re elő­irányzott 9,5—10°/q-os terme­lésnövelést széleskörű elemző munkával alapozták meg. A fő súlyt változatlanul a la­kosság ellátásának javítására helyezik. Az ágazat termékei­nek egyharmadát a belkeres­kedelem kapja, 35—40 száza­léka a továbbfeldolgozókhoz kerül, 28—30 százalékát ex­portálják. Az idén tovább fo­kozzák a belföldi értékesítést, miközben növelik a korsze­rű, divatos áruk kínálatát. — Feladatunk — mondotta a miniszter —, hogy megkü­lönböztetett figyelemmel biz­s gondoskodnak arról, hogy a bérek valóban kifejezzék a munka eredményeit. Az idén 5 millió, jövőre pedig 6 millió forintot költenek a dolgozók jólétét szolgáló beruházá­sokra. Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében,, a 22 ezer hektáros bolyi Állami Gazdaságban ugyancsak egész sor munkafelajánlás hang­zott el. A Kossuth szocialista brigád vezetője, Weber György el­mondotta, hogy a traktoros kollektíva tíz százalékkal kí­vánja növelni eredményeit. Fodor Gyula tehenészbrigád­ja nevében a tejhozam növe­lésére tett felajánlást. Érté­kes vállalásokat jelentett be egész sor más brigádvezető is. Mindent egybevetve a gazdaság az ötéves terv hát­ralévő két esztendejében a tervezettnél 30 millió forint­tal nagyobb értékű terméket bocsát ki. tosítsuk a lakosság számára a leszállított árú ruházati cikkeket, mindenekelőtt a csecsemő- és gyermekruhá­kat, s elegendő rögzített árú gyermekholmit adjunk. Az exporttevékenység ha­tékonyságának fokozásáról szólva a miniszter legfonto­sabb feltételként a piackuta­tás javítását, a gazdaságo­sabb gyártmányszerkezet, a külkereskedelemmel való szo­ros kapcsolat kialakítását je­lölte meg. — 1974-ben 18—20 százalékkal kell növelnünk-a tőkés és 5 százalékkal a szo­cialista országokba irányuló exportot egyebek mellett a gyártmányfejlesztés, a jobb, korszerűbb termékek előállí­tása, a csomagolás korszerű­sítése útján. A miniszter elmondotta to­vábbá, hogy a korábbi gya­korlatnak megfelelően a kö­zös érdekeltségre alapozva fejlesztik tovább az ipari és a belkereskedelmi vállalatok együttműködését. \ Szólott arról, hogy az idei népgazdasági terv is több olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli az ága­zatban dolgozók jöveJc'méi. A beruházásokról szólva hangsúlyozta, hogy az idén gyorsuló ütemben a könnyű­ipar mintegy 7 milliárd fo­rint értékű beruházást való­sít meg. A könnyűipar helyzete és feladatai — Igazgatói értekezlet országos szinten Aranygyűrű — munkáské Három éve készült a Szolnoki Papírgyár törzsgárdasza- bályzata. Egyik pontja kimondja: aranygyűrű jár azoknak, akik 25—30 éve a gyár dolgozói. A nők 25 év. a férfiak 30 év után húzhatják ujjúkra a gyár emblémájával díszített gyű­rűt. Az idén tizennégyen jogosultak rá. Az ünnepeltek között ott volt Pélyi László, a karban­tartó üzem munkása is. Ne­héz időszakban, esztergályos­ként került a gyárba. Azóta már a lakatosok csoportveze­tője, az üzemi pártbizottság tagja lett. — Még a felszabadulás előtt, 1944-ben vettek fel a gyárba. Úgy jöttem ide, hogy már jól ismertem az embere­ket, az üzemet. Édesapám itt dolgozott és mint kíváncsi siheder, gyakran „vendéges­kedtem” nála. Kellett a mun­kás akkoriban. Szívesen vették, ha valaki jelentke­zett. Emlékszem, a gyárudvar olyan volt, mint egy nagy sártenger. Nem targoncával szállították az anyagot, mint most, hanem kétkerekű fa­kocsival. Első munkahelyem az erőtelep, a beosztásom gépkezelő volt. A telep adta Szolnoknak a világítást. El­képzelhető, mennyi munkáik volt. Sokszor itt ért bennün­ket a harmadik műszak. A felszabadulás után a karban­tartókhoz kerültem, és azóta is ott koptatom a padlót — Minden iparágban évről évre fejlettebb technikával, modernebb gépekkel dolgoz­nak. Ezt a mi esetünkben nem mondhatjuk el. Harminc évvel ezelőtt is azokon a ré­gi papírgépeken dolgoztak, mint most A jó öreg masi­nákat már tanuló koromban is javítottam. Elég hosszú idő telt el ahhoz, hogy min­den csavarjukat megismer­jem. Nemrég hallottam, hogy 1989-ig hárommilllárdos re­konstrukciót hajtanak végre a papíriparban. Talán még én is megérem itt a gyárban a változást. — Volt idő, amikor meg­próbáltak elcsalogatni innen. Két-három forinttal ígértek többet. Úgy gondoltam, nem érdemes fillérekért „gazdát” cserélni. Nem vagyok ván­dormadár természetű. Meg-. szoktam, megszerettem, az émbereket is megismertem. Megválasztottak a lakatosok csoportvezetőjének, az üzemi pártbizottság tagjának. Ez a bizalom jele. Megbecsülik a munkámat is, mert néhány­szor megkaptam a Szakma Kiváló Dolgozója, a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Jutalomüdülésen is voltam az NDK-ban, az idén is elküld a gyár. — Harminc­éves munkám jutalma a sz^p aranygyűrű. Eddig nem húz­tam az ujjamra semmiféle gyűrűt. Ügy voltam vele, nem illik az munkáskézre. — De ezt hordani fogom. Eszembe juttatja a kemény esztendőket.... — szekeres — Gépek duggatják a hagymát a tiszaföldvári Szabad Nép Termelőszövetkezet földjén. Vájná Imre főagronómus, B. Varga Sándor üzemegységv czető és Szöllősi László bri­gádvezető ellenőrzi, jól dolgozott-e a gép. (F: N. Zs.) Másodszor kiváló Május elsején ünnepelnek az Altöldi Szilikátipari Vállalatnál Tegnap gyorshírben kö­zöltük, hogy az ÉVM a HVDSZ elnökségével egyet­értésben, az 1973-ban elért eredményeik alapján hu­szonhárom vállalatnak a ki­váló vállalat címet adomá- .nyozta. — Megyénk tanácsi iparában az Alföldi Szilikát­ipari Vállalat kapta meg a kitüntető címet. A vállalat termelése hat éve felfelé ívelő tendenciát mutat. Minden évben meg­pályázták — a kiváló cím elérését. 1970-ben el is nyerték, “más években ok­leveleket kaptak. Most ismét megpályázták a kitüntető cím elnyerését. Másodszor sikerült a ki­tűzött cél elérése. Nagyon örülnek neki, számítottak rá, mert tavaly különösen ki­ugró eredményeket produ­káltak. A vállalat hat részlege 80 millió forint értéket termelt, ez 80 százalékkal volt több Élelmiszer- gazdasági kuiatók értekezlete Az élelmiszergazdaság tu­dományos kutatóinak első országos találkozóját tegnap rendezték meg a Kertészeti Egyetemen. Dr. Somos And­rás akadémikusnak, az egye­tem rektorának megnyitója után dr. Dimériy Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rá­mutatott: a tudományos ku­tatók egyebek között haté­konyan támogatják a lakos­ság ellátását, biológiailag egyre értékesebb élelmisze­rekkel, és a műszaki fejlesz­tést a termésátlagok növelé­sére. Az élelmiszeripar négy­ezer féle terméket gyárt, s egyre több éri el közülük a világszínvonalat. Ebben ré­sze van annak is, hogy meg­gyorsultak a tudományos kutatások, — ezen a téren azonban még további erőfe­szítésekre van szükség, s ebben nemcsak a tudomá­nyos kutatóknak van tenni­valójuk, hanem az iparnak is jobban fel kel) készülnie a kutatók űj eljárásainak, módszereinek haladéktalan átvételére. Dr. Szalóczy Bálint MÉM- főosztályvezető a tárca ku­tatási programjáról kifejtet­te: az utóbbi három évben a munka gyorsulását jelzi, hogy a korábbi időszakhoz képest több, összesen 140 hazai nemesítésű növényfaj­ta kapott különféle elisme­rést. illetve forgalomba ho­zatali engedélyt. Az ez idő alatt minősített, fajták két­harmadát a hazai kutatók adták. a bázishoz viszonyítva, azo­nos létszám mellett. Említésre méltó, hogy a 15,5 millió forint bruttó nye­reség egy harmada a terme­lékenység növekedéséből adódott. A fejlesztési alapra 2,2 miilió forint jutott. A vállalat 312 dolgozója egy­havi keresetének megfelelő nyereségrészesedést kapott. Az eredmények eléréséhez a jó gazdasági vezetés mel­lett az eleven versenyszel­lem is jelentősen hozzájá­rult. A vállalatnál 14 brigád működik. Tizenegy brigád Pozsony legnagyobb szállo­dáját, az ezerszemélyes Ho­tel Bratislavát magyar válla­lat, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat építi. Az építési munkák a befejezés­hez közelednek. A győri építő vállalat be­mutatkozása a szlovák fővá­rosban oly annyira jól sike­rült, hogy két, egyenként 500 személyes munkásszálló — Tagjai a nádudvari kukoricatermesztési zárt rendszernek... csatlakoz­tak a besenyszögi lucer­natermesztési közösség­hez. Felhasználták a zárt rendszer előnyeit... stb.— Ezekről olvasva az össze­fogásban rejlő nagy lehe­tőségekre gondolunk, és eszünkbe sem jut, hogy önmagában — gondos ter­vezés. szervezettség, ele­gendő gép és a megálla­podások betartása nélkül — a zárt rendszer sem minden. Bosszantó jelen­ségek erre figyelmeztet­nek. A jásztelki Toibuehin Termelőszövetkezet 1000 hektár területtel csatlako­zott a‘nádudvari zárt rend­szerű kukorica-, naprafor­gó- és cukorrépa-termesz­téshez. Az 1974. évi tervek készítésekor azt gondolták, hogy a zárt rendszer elő­nyeit élvezve az idén már a korszerű RAU mezőgép segítségével kerül a cukor­répamag a földbe 115 hek­tárnyi területükön. Azután elérkezett a ve­tés ideje, elkezdték és már­cius végére befejezték a cukorrépa vetését. Sajnos mindent a régi, kevésbé gazdaságos módszerekkel. A RAU vetőgép, aminek már többször is elérte a szo­cialista cím különböző foko­zatát. (A „Zalka Máté” kar­bantartó és a „Barátság” üvegtechnikai brigád arany­érmes.) A brigádok és az egyéni versenyzők a terme­lékenység emelését, — az anyagtakarékosság növelését és a különböző társadalmi munkákat vállalták. Az üze­mi balesetek száma jelentő­sen csökkent. Az ünnepséget május el­sején tartják meg az Alföl­di Szilikátipari Vállalatnál. (SzT) építésére is megbízást ka­pott. A legújabb esemény a közös vállalkozásban, hogy a Győr megyei Építői pari Vállalat építi fel a pozsonyi Duna-párton, festői környe­zetben az ezerszemélyes diákszállót is. A négy szálloda építésének költsége meghaladja a fél- milliárd forintot. árát, 845 ezer forintot a termelőszövetkezet január elején befizette, nem érke­zett meg — máig sem! Nemcsak ez okoz gon­dot a közös gazdaságban. Tavaly szeptemberben a zárt rendszerű termesztés­ben nélkülözhetetlen kor­szerű műtrágyázási per­metezés feltételeinek meg­teremtésére megrendeltek egy IFA tehergépkocsit a hozzá tart azó műtrágya szóró adapterrel együtt. A vételárat — 260 ezer fo­rintot — egy összegben, még akkor kifizették. A tehergépkocsi idén már­ciusban megérkezett, de az adapterre azóta is várnak Kénytelenek ezt a munkát is a régi, elavult és jóval költségesebb módszerekkel elvegezni. Kiragadott példák ezek egy szövetkezet eieteooi? Sa,nos nem. Más gazdasá­gokban is — például a jsazberényí Lenm isz-ben — ilyen gondok nehezítik a munkát. Amikor egy-egy tsz csatlakozik egy zárt rendszerhez és elfogadják, nemcsak a szövetkezetét, hanem a pénzét is, nem lehetne reálisabban, előbb­re nézve tervezni? 1. _ ~ lllcs -2 HOTEL BRATISLAVA Magyar vállalat építi Poisony legnagyobb szállodáját Tervezni csak szépen

Next

/
Thumbnails
Contents