Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
mi április 3* SWTLTWm ISTOTW irWTAt* S Egy szerelem három éjszakája A Szigligeti Színház bemutatójáról Üjra modem zenés drámát játszik a színház, ebben az évadban immár a harmadikat, magabiztosan egyre stílusosabban. A Pendragon legenda, az Esőcsináló után az Egy szerelem három éjszakája. Kiváló művészek összefogásából született; a drámaíró fíubay Miklós, a költő Vas István és a zeneszerző Ránki György — mindhármukat egyaránt jellemzi az elkötelezett igényesség — szövetkezett, hogy korszerű zenés színpadi játékot alkosson. Közös munkájuk eredménye: sajátosan szép lírai dráma, sziporkázó szellemességgel, igazi költészettel és zenei bravó roltkal. Lírai emlékezés az alkotóhármas s-zínpadi műve. Visz- szaídézése a hajdan volt ifjúságnak és egyben számvetés is a korral. Egy költő, egy tiszta szerelem tragikus sorsárnak ábrázolásában emlék állíttatik a „tűzálló hiteknek, a jó reményeknek, a készülődő ifjúságnak.” Az emlékezésben azonban az édes nosztalgiával torokfojtogató keserűség keveredik. Mert bár a megidézett koron az ifjúság visszfénye csillog, de az a kor az emberiség legsötétebb éjszakája volt. Oly kort idéznek meg a színpadon, amelyben a becsületes, tisztességes emberi szó, ha például költői formát ölt, „gyúlékony anyagnak” minősül, s érte megtorlásul katonai behívó jár, amikor ügyeskedő gazdagok gátlástalanul híznak kövérre a szegények bőrén, amikor az erőszak ellenében már kicsorbul a tiszta ész, a gondolat fegyvere, és csak a szúrni, vágni, ütni elve lehet a végső érv, az „ultima ratio.” A darabban szereplő Bálint és Júlia — a költő és felesége — tiszta szerelme tehát a boldogság parányi szigete az embertelenség tengerében. Jelképes értelme van sorsuknak, a barbársággal szemben álló humánum küzdelmét szimbolizálják. A szerelemre leselkedő veszély, a barbárság erőit egy ostoba légós házparancsnok egy., „választékos” törvényszéki bíró, egy snáj- dig százados testesíti meg: elemei a fasiszta magatartás képletének. És hogy a háború mit képes mívelni az emberrel, milyen poklot zúdíthat az emberiségre, a frontról érkező három baka jelenete a drámában rendkívül szemléletesen mutatja meg. A „három királyok” képtelenek átadni harcostársuk testamentumát a költő, feleségének, mert nincs szavuk.’ elvesztették, csak motyognak, s mert már emlékezetük sincs, az is odamaradt a harcmezőn. Egyszerre mulatságos és hátborzongató jelenet — groteszk. Egyébként ez a kettősség, a jó értelemben vett kétértelműség sajátos színezetet ad a dráma egészének. A groteszken túl például ebben a színpadi emlékezésben helyet kap a finom irónia, a bizarr humor egyetemben a bensőséges lírával s a végletes drárpaisággal. összetett s-zínpadi világ, melyet azonban mindvégig egységbe fog a dráma érzelmi mondanivalója. A szolnoki előadásban. Valló Péter rendezése kevesebb lírát engedélyez, a nosztalgiából sem kér, elé- gikus visszaemlékezés helyett ez az interpretáció indulatos vádirat az emberi szépség útját álló brutalitás elleső, A fiatal rendező saját „És telente és nyaranta - győz a hanta, győz a Planta — jelenet a második részből (Huszár László, Czibulás Peter, Papp Zoltán) nemzedékének mai véleményét igyekszik kifejezni, a letűnt kor mának is szóló tanulságait kívánja megfogalmazni, — lenyűgöző érövek Arra törekszik, hogy kissé eltávolítsa tőlünk a színpad eseményeit, a brech- ti színház elidegenítő eszközeinek tudatos és átgondolt alkalmazásával azt kívánja elérni, hogy ne csak szívünkkel, hanem eszünkkel is felmérhessük tisztán és világosan a fasizmusban, a mindenkoriban rejlő veszedelmeket. Olyan magatartás- formákat állít elénk, amelyekből általános emberi tanulságok rajzolódnak ki. A laza szerkezetű dráma ívét biztos kézzel rajzolja meg, ötletesen indít, frappánsan fejezi be a játékot. Ahol szükség van, a drámai feszültség érdekében 'jó érzékkel tömörít. Találékony az ötletekben, a songosított dalok „hátteréül” komponált pantomim-játék látványosan növeli az elhangzó dalok képzettársító erejét. A tehetséges fiatal veszprémi vendégrendező az évad egyik legkimunkáltabb előadását produkálja. A dráma tartalmi értékei között nem esett szó egyik legfontosabb erényéről, hogy tudniillik a zene itt valóban szerves része a mondanivalónak. Egy-két kivételtől eltekintve — mint például az egyébként brilliáns etikettdal, amely betétként hat — ha a szereplők prózából zenére váltanak, az mindig érzelmi állapotukból következik. a daloknak tartalmi szerepük van. Élvezetesek Vas István versei, Ka kell igazán költői, ha kell köz- napian utcai, vagy világfias tud lenni, fölényesen bánik a nyelvi eszközökkel. Mindezek olyan erények, amelyek bőségesen kamatoznak a jól összehangolt szolnoki előadásban. A határozott rendezői akarat eredménye, hogy az előadás a színészi játékot tekintve is egységes képet mutat, bár ki-ki tehetségének arányában vesz részt a jól olajozott játékban. Az egyes színészi teljesítmények értékelése helyett ezúttal színesebben emlékeztetek az előadás néhány olyan kiemelkedő mozzanatára, amikor színész, rendező, író együtt remekek Valóban bravúros a plan ta-dal megszólaltatása a második rész- Ken- A jelenet fergeteges ritmusa ellenére sem tűnnek el a rigmusváltozatak közötti hangulati különbségek és ötletekben sincs hiány. Sűrített tarzképe ez a fasizmusnak. (Huszár László, Papp Zoltán, Czibulás Péter.) Fájdalmas lírai szépségével emlékezetes a költő búcsúja, az Apollinaire- vers nyílt színi fordítása és a köréje rendezett jelenet. — Szombathy Gyula, Szil- vássi Annamária — az előadás legemelkedettébb költői pillanata. Döbbenetes a három királyok jelenése a harmadik részben, zeneileg is kitűnő megvalósításban, és nagyszerű, ahogyan például Huszár László megszólaltatja és „eljátssza” az etikett-dalt, mesteri külön- S7ám. És bizonyára sokakban ott dobol majd tovább a Várd ki ezt az éjszakát dal forradalmi ritmusa, melyben tömény indulat feszül — és sorolhatnám tovább. A zeneileg is színvonalasan megoldott előadáshoz (karmester Nádor László), stílusos színpadi környezetet komponált Székely László, a hol kinyíló, hol összezáruló falak jól érzékeltetik a játék szívverését Illetve a szorongás és a reménykedés egyre feszülő ellentétét. Az idegen műfaj, a musical a jelek szerint otthonra lelt a Szigligeti színpadán, s ami ezzel összefügg, egyenes következmény: a közönség is megbarátkozott a szokatlan jövevénnyel, elismeri, befogadja. A kedvező fogadtatásából arra lehet következtetni, hogy a színház abbeli törekvésének, hogy az igényesebb zenés műfajhoz édesgesse közönségét. úgy tűnik, beérik a gyümölcse. Valkó Mihály Szocialisía brigádok vetélkedője Hosszú, több mint nyolc hónapig tartó szorgalmas munka után tagnap döntő versenyükhöz érkeztek a jászberényi ipari és szövetkezeti üzemekben dolgozó szocialista brigádok. A tavaly meghirdetett brigádvetélkedőkre 967 taggal 53 szocialista brigád nevezett be. A vetélkedők szeptemberben kezdődtek, válogató versenyekkel. elő- és középdöntőkkel folytatódtak. A vetélkedők során a brigádok helyismereti és honismereti felkészültségükről adtak számot. Fontos helyen szerepeltek a vetélkedők témakörében Szolnok 900 éves évfordulójával, a különböző művészeti ágakkal, az irodalommal. a sporttal, a bélés külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos tudnivalók. A vetélkedő brigádok felkészültségükhöz sok száz kötet könyvet kölcsönöztek ki a könyvtárakból, sok szakkönyvet vásároltak. A tegnapi döntőn 15 szociálist!) brigád versenyzett, 75 taggal. A verseny első helyezett brigádját 5 ezer, a másodikat 3 ezer 500, a harmadikat 2 ezer forint jutalomban részesítették. A döntő többi versenyzője — az elért helyezéseknek megfelelően — ugyancsak pénzjutalmat kapott. A város gazdasági egységei több mint 16 ezer forinttal járultak hozzá a helyezést elért brigádok jutalmazásához. A városi KISZ-bizottság és a Hűtőgépgyár külön serleget adott a helyezést elért brigádoknak. A forradalmi ifjúsági napok után A forradalmi Ifjúsági napok megyei programja jó volt ebben az évben. Változatos rendezvényeivel módot adott a fiatalok aktivitásának értelmes, hasznos kifejtéséhez, s adott lelkesítő, maradandó élményeket is. A március 15-1 koszorúzásokon tizenötezer, az április 4-i ünnepségeken tizennyolcezer fiatal vett részt. Ötezren tettek fogadalmat az alapszervezet előtt, vagy a városi fogadalomtételi ünnepségeken. Ennyi új taggal gyarapodott ebben az évben a KISZ Szolnok megyében. A forradalmi ifjúsági napok idején szervezett társadalmi munkaakciókban szintén ötezren vettek részt. A számok azonban önmagukban nem mondanak eleget. Az eredmény adja meg e munka értékelésének alapját. Az eredmény pedig azt bizonyítja, hogy lelkes, jó munkát végeztek a fiatalok: fát ültettek, sportpályát, óvodát építettek, szépítették a város utcáit, tereit. Átadták a szolnoki jubileumi óvodát, s megvalósították vállalásukat a Járműjavító Vállalatnál. A munka mellett a szórakozás. a vidámság is megkapta helyét a rendezvények sorában. A Verseghy diáknapok bemutatói méltán keltették fel a magye diákfiataljainak érdeklődését. Ez a kulturális seregszemle nemcsak a közönség számára nyújt egyre rangosabb műsort. de a bemutatók résztvevőit is nemes versengésre készteti. Az országos sportnapok megyei rendezvényeit beépítették a forradalmi ifjúsági* napok keretébe. A tömegsport versenyeken kilencezer fiatal vett reszt. Az összetett honvédelmi versenyek iránt nagy volt az érdeklődés. Az ifjúgárdíkták a versenyeken és az egyéb találkozókon jól szerepeltek- Fellépésük bizonyára hozzájárul az Ifjú Gárda tekintéjyé- nek növekedéséhez, létszámának és felkészültségének gyarapodásához. A megyei programból a? említettek mellett eredményességükkel kiemelkedtek még a KISZ-vezetők tapasztalatcseréi, a klubvezetők tanácskozásai, a vegyes életkorú KISZ-szervezetek vezetőségeinek találkozói, a külföldi fiatalokkal szervezett baráti találkozók. Az eredményesség, a maradandó gondolati és érzelmi hatások közvetítése részben az újszerű. a fiatalok igényeinek jól megfelelő formák alkalmazásának következménye. Az újszerűség, a sablonoktól való eltávolodás különösen a jászberényi megnyitón, a diákpolitikusok vetélkedőjén, a Verseghy diáknapok gálaestjén, valamint a latinamerikai és az NDK-fiata- lókkal tartott baráti találkozón érvényesült. A forradalmi ifjúsági napok befejezése után azonnal megkezdődött a tapasztalatok összegezése és elemzése. Annyi máris bizonyos, hogy a program decentralizálása eredményes volt. A jövőre tartandó rendezvénysorozaton a KISZ-szervezetek többek között a még tömegesebb társadalmi munkaakciók szervezésére, a rendezvények látogatottságának további növelésére, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel szervezett gyakoribb találkozókra törekszenek. Mélyrepülés az otthon felett Állami gondozottak liszakürton Ä tiszakürti arborétum melletti Bolza kastélyba húsz évvel ezelőtt érkeztek az első állami gondozott gyerekek. Nevelőotthon létesült: a Szolnok megyei Tanács dSúneveiő 'otthona. Jelenleg hatvankét gyerek neveléséről gondoskodnak itt. Esti lefekvéshez készülődnek a gyerekek. A tiszta hálószobákban sorra fehérlenek a vetett ágyak, előkerülnek a vasalt pizsamák. Néhányan törülközővel a fürdő felé indulnak, mások onnan jönnék. Agybevetés, szekrényrend, esti fürdés, utána játék, tévé, vagy olvasás — ki mit szeret — aztán fejesugrás a puha ágyba és nyugodt alvás reggelig. Ez így természetes. — Mielőtt intézetbe kerültem, sokszor volt úgy, hogy az éjszakát a szabad ég alatt töltöttem. Édesanyám kicsukott. Egyszer kint aludtam a hóban és ettől nagyon beteg lettem. — Mondja egy kislakó. Kém árvaház Amikor a nevelőotthon szót kimondják, gondolatban legtöbben felcserélik az árvaház. vagy a rossz emlékű lelencotthom kifejezéssel. Pedig az állami gondozott gyerekek nagy többségének élnek a szülei. A tiszakürti hatvankettő közül ötvenkilenc ilyen családból származik. Állami gondozásba vételi lapjukra legtöbbször ez kerül: veszélyeztetett környezetből. Ez annyit jelent, hogy a környezet a gyerek testi, szellemi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti.- Apukám mindig veszekedett. meg verekedett. Anyukámmal is. Aztán ösz- szevesztek. mert a mostohatestvéremmel van jóban, a saját lányával Mindenki tudja. Amikor a gyerek nevelő- otthonba kerül, súlyos mulasztásokat kell bepótolnia, hátrányokat ledolgoznia.- Most hatodikos vagyok, tizennégyv éves. Én otthon nem nagyon jártam iskolába. Szakköri foglalkozás merthát nem is nagyon küldtek. Igaz, hogy most csak hatodikos vagyok, de szeretném elvégezni a nyolc osztályt, azt mondják sikerül is az nekem. Tanulószoba, korrepetálás, szakkörök, iradolmi színpad, házi könyvtár, kirándulások — az otthonban a nevelők nem csak a tanulást, de a kultúra iránti igény kifejlődését is segítik. — Tudja mi az a keresztszemes? Az egy népművészeti hímzés. Én most azt csinálom. Nem igaz, hogy csak lányok tudják, megy az nekem is. Mezőkovácsházára viszik majd kiállításra a munkáinkat. Kötődés Mondhatnánk azt is „mindenük meg van, jó nekik”. Még is van aki néha úgy érzi. valami hiányzik a komfortból. Bár évről évre kevesebb mégsem ritka a szökés. A naplóban indokként ezek a bejegyzések állnak: Ap ját akarta látni... Anyjával akart találkozni.. De már előfordult ilyen is: Megszöktették a szülei. — Aztán ez a szeretet csak pár napig tartott. Eladták az intézeti ruháit és visszaküldték ócskában, —; mondja Marosi István igazgató és a szekrényből kutyarágott kabátot vesz elő. Ezek az esetek a ritkábbak, ellenpélda több akad. Az egyik gyerek otthonról szökött meg. Begyalogolt a jászsági faluból Szolnokra é3 maga kérte újra az állami gondozásba vételét. Egy másik, különös példa: — Egyszer hatalmas zúgásra, süvít ésre figyeltem fel. Mélyrepülésben többször elhúzott itt egy repülőgép és az intézet fölé érve megbillentette a szárnyait. A gyerekek mesélték, hogy itt volt egy katonatiszt, a húsz évvel ezelőtti lakók egyike és megígérte, ha erre jár igy üdvözli őket. „Annak, ki génen száll fölébe térkép e táj..—■ de az érzelmek még a gépről is láthatóvá teszik, aa otthon tenyérnyi udvarát Visszajárnak ide az1 egy-két éve végzett tanulók is. hétvégeken rendszeres a látogatásuk. Van köztük leendő szakmunkás, s a régebbiek közt tanár, orvos, pártfunk- cianárius, iskolaigazgató is. Szerdán a huszadik évforduló ünnepségére őket is várja az intézet. , L Zs.
