Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. április 81. 25 éve együtt, közös úton A magyar ezüst aranykora Magyarország egyetlen számottevő nyersanyagkincse a bauxit. E summás megállapítást egészítsük ki néhány adattal. A geológia tanúsága szerint hazánk bauxitvagyona 60—70 millió tonna és ez a világ becsült készleteinek mintegy másfél százaléka. A Központi Statisztikai Hivatal 1973-as jelentése szerint tárnáinkból tavaly 2,5 millió tonna földfém került felszínre és ez Magyarországnak — a nemzetközi rangsorban — a hatodik helyet biztosítja. A KEZDET Úszni kötelező! Szverdlovszk városi tanácsa azt a feladatot tűzte a sport- és más társadalmi szervezetek elé, hogy e nagy uráli ipari központ minden lakosát megtanítsák úszni. Az elfogadott határozat elsősorban is iskolaköteles gyermekekre vonatkozik, akik szamára már az alapiskola harmadik osztályától kötelezővé tették az úszást. A különféle társadalmi szervezetek, a szakszervezet és a városi üzemek aktívan együttműködnek a kitörött feladat teljesítésének érdekében. Az „Urál” uszoda például felajánlotta szolgálatait a környéken levő iskolák tanulóinak. Reggel és napközben a gyerekek díjtalanul vehetik igénybe a medencét. A gyermekekkel tapasztalt edzők, úszómesterek foglalkoznak, és egészségükre szakképzőit orvosok vigyáznak. A legtehetségesebb ifjú sportolókat külön csoportodba sorolják be, amelyekben mintegy 200 tanuló vesz részt rendszeres edzéseken. A gyerekek naponta kétszer látogatják az uszodát: az iskolai foglalkozás előtt és utána. A pedagógusok megállapítása szerint az uszodába járó tanulók sokkal aktívabbak, előmenetelük jó, és fizikailag jól fejlettek. Maivar tran/itforealom a lengve! kikötőkben Gdyniában jegyzőkönyvet Írtak alá a magyar áruknak lengyel kikötőkben történő tranzitforgalmáról. Ennek értelmében a lengyel kikötőkben kb. 1 millió tonna magyar import-, Illetve exportárut — elsősorban darabárut fognak átrakni. Ez azt bizonyltja, hogy külkereskedelmi forgalmában Magyar- ország az eddiginél nagyobb mértékben kívánja igénybe venni a Balti-tengeren át vezető utakat. A magyar alumíniumipar kezdetei az 1920-as évek elejére nyúlnak vissza. A bányák és az ipari üzemek üzleti érdekeltségében már kezdettől ott találjuk a német tőkét, s így érthető, hogy az 1944-ben termelt 1 millió tonna bauxit. illetve 21 ezer tonna timföld és 10 ezer tonna alumínium csaknem teljes egészében a hitleri hadigépezetet szolgálta. A potsdami egyezmény értelmében a magyarországi német javak — ilyenformán a hajdani német alumínium- ipari érdekeltségek is — szovjet tulajdonba kerültek, illetve létrejött a magyar— szovjet bauxit- és alumíniumipari vegyes vállalat, a Maszobai. Szakembereink a szovjet geológusokkal karöltve megközelítő pontossággal feltérképezték a számba jöhető lelőhelyeket, miközben a bányaművelés, a timföldgyártás és a kohósítás bővítéséhez gépek és berendezések érkeztek a Szovjetunióból. A szocialista intemaciona- lizmuc országaink megszilárdult testvéri barátsága értelmeoen, mint ismeretes, a Szovjetunió 1954- ben végleg lemondott a háborúban megszerzett tulajdonairól. Ekkorára viszont már jelentékenyen bővült az alumíniumipar valamennyi ágának termelése és megteremtődtek az azóta megvalósított erőteljes fejlesztés feltételei. Említsük meg a szocialista országok között kibontakozó gazdasági együttműködés egy másik korai, ám igen jelentős példáját: Magyarország és Csehszlovákia 1951- ben megállapodott abban, miszerint hazánk bauxitot és meghatározott ideig timföldet szállít északi szomszédja számára, ahonnan az alumíniumipar fejiesziesenez a gépek sora és villamosenergia érkezik. Hazánk 1960-ban Lengyel- országgal is értékes együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében 80 ezer tonnára emelkedő mennyiségben szállítunk timföldet, és az alumínium- tartalom negyven százalékát kapjuk vissza tömbalumf- nium formájában. AZ elszámolás a mindenkori világpiaci árakon történik. A FEJLESZTÉS Az 1960-as évek elején már mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az alumíniumipar vertikális termelés-fejlesztését — tehát a bauxitbányászat, a timföld-, a tömbalumínium, továbbá a készárugyártás bővítését — az ország képtelen megvalósítani önerőből, elsősorban a korlátozottan rendelkezésünkre álló villamos áram miatt. A kormány két lehetőség között választhatott: vagy lemond a leggazdaságosabb félgyártmány — és készárugvártásnak az ország nyersanyag-adottságaival arányos fejlesztéséről, vagy pedig a nemzetközi kooperációra építve „megtakarítja” a rendkívül energiaigényes alumíniumkohászatot, ugyanakkor fejleszti a timföldgyártást és az alu- míniumfeldolgpzó ipart. Az utóbbi megoldás ígérkezett célszerűbbnek. A magyar—szovjet timföld-alumínium egyezményt a két kormány 1962. november 15-én írta alá. A szerződés lényege. nogy Magyarország a Szovjetunió részére 1967-től kezuve, növekvő ütemben, végül is évi 330 ezer tonna timföldet szállít kohósitásra. Ennek megtörténte után a Szovjetunió évi 165 ezer tonna alumíniumot szállít vissza Magyarországra. A megállapodás egyik oldalán az olc«ó szovjet villamosáram áll, a másik oldalon pedig azok a gépszállítások, amelyekkel hazánk kiegyenlíti a volgográdi alumínium- kohászat költségeit. Az egyezmény nyomán a magyar alumíniumipar átrendezhette sorait Jelentékenyen meggyorsult a bauxitbányászat. a meglevő tárnák mellett újak létesültek. Szinte ugrásszerűen bővült az ajkai és az almásfüzitői timföldgyár termelése. AZ EGYEZMÉNY ELŐNYÖS A magyar—szovjet timföld-alumíniumegyezmény. amely egyben kifejező megvalósítása a KGST komplex célkitűzéseinek, lehetővé tette, hogy a népgazdaság — a IV. ötéves terv kiemelt programjaként — fokozhassa a félkészgyártást és a készáru termelést. Székesfehérvárott új csarnokok épültek a Könnyűfémműben, korszerű berendezések, gépsorok kezdték meg a termék választékot, illetve javították a gyártmányok minőségét. Reneszánszát éli az alumínium-alapanyagú kábelgyártás is, miközben — egyebek között — a Fémmunkás Vállalatnál ötletes nyílászárók, könnyűszerkezetes elemek, Jászberényben autoszifonok. a budapesti Alumíniumgyárban gázpalackok, kukták, s annyi más között — licenc alapján — teflo«nedények készülnek. A „FE 1VG” Nem vitás, hogy a kétoldalú megállapodás, amelyet a magyar és a szovjet kormány lényegében 1985-ig meghosszabbított, lehetővé teszi, hogy hazánkban is bőség alakuljon ki az olcsó alumínium-készárukból, s kifejlődjék a műszaki-tudományos forradalomnak megfelelő magasfokú alumíniumkultúra. Amíg az egy főre jutó alumíniumfelhasználás 1962-ben átlagosan mindössze 4,3 kiló volt, addig jelenleg már több mint 10 kiló jut egy-egy lakosra Ez meghaladja Olaszország, Anglia, Franciaország fogyasztását, s a „fejadag” csupán az NSZK-ban és Svédországban magasabb További előny a magyar— szovjet egyezmény keretében, miszerint az alumíniumipar mai és holnapi beruházásai lehetővé teszik hogy az egy főre jutó átlagos felhasználás 1985-re elérje a 20 kilogrammot! Nemzetközi gazdasági körökben nagyra becsülik és magas színvonala miatt egyértelműen elismerik a magyar alumíniumipart. Ugyanakkor az is köztudott hogy e sikerek a szocialista nemzetközi együttműködésen alapulnak. Benedek István Gábor Infláció az egész világon Infláció söpör végig az egész világon. A kén zord, de sok ország tekintetében kedvező állapotot tüntet fel. mert nem szerepel a százalékos növekedésben az egyre emelkedő kőolaj ára. Az elmúlt év áremelkedéseit az iparban tapasztalható gyors költségnövekedés idézte elő. A kapitalista világ országaiban az árszint 7%-kai növekedett, sokkal gyorsabban, mint a háború óta bármikor. A lebegő valutaárfolyamok csak tovább rontották a helyzetet, főleg ott, ahol a pénz árfolyama csökkenő irányzatot mutatott. A fejlődő országok áruféleségük által növelt exportjukból származó többletbevételét elnyelte az iparosításhoz szükséges gépekért és berendezésekért fizetett magasabb ár. 1970 óta az jnfláció mértéke meggyorsult, a világ sok országában megközelítette a 20%-os szintet. A szocialista közösség gazdasága ugyanakkor stabil volt, az áremelkedés itt nem jelentkezett, vagy csak igen kis mértékben. A világinfláció egyre sötétebb képet mutat, a közel-keleti probléma megoldatlansága és az ennek következtében alkalmazott „olajfegyver” a fogyasztói árakban kezdi éreztetni hatását. Az ENSZ Gazdasági Együttműködési Szervezete a fejlett tőkés országokban a tavalyinál is nagyobb mértékű inflációt jelez. igaz az Egyesült Államokban és az NSZK-ban 8,5; Franciaországban 12,7; Nagy-Britan- níában 12,5%-kal mennek feljebb az árak. Lengyel berendezésekkel bővítik a magyar cukoripart A közelmúltban magyar cukoripari és kereskedelmi küldöttség járt Lengyelországban, ahol előzetes eszmecserét folytattak egy hazánkban létesítendő lengyel cukorgyárról. Magyországon jelenleg 11 cukorgyár működik. Köztük az ácsi 100 évnél idősebb, de a legfiatalabbat is még az első világháború előtt építették. S bár az üzemekben azóta már sok minden változott, ma már nagy szüksége volna az országnak új nagyteljesítményű cukorgyárra. Ehhez partnernek ígérkezik Lengyelország, amely eddig mintegy 40 teljes cukorgyárat exportált a világ különböző országai számára. Hazánk eddig csupán részberendezéseket rendelt Lengyelországtól, főként diffúziós berendezéseket, szelet- szárítókat, centrifugákat és cukorszárítókat. 1971-ben 520 000, 1972-ben 1 368 000, tavaly pedig 712 000 rubelért vásároltunk lengyel cukorgyári berendezéseket Komplett cukorgyár szállításának lehetősége most merült fel első ízben. « Magyar cukoripar! szakemberek, tájékozódásképpen, a tárgyalások megkezdése előtt megtekintettek Csehszlovákiában két cukorgyárat, amelyet lengyel szakemberek építettek. Mindkét gyár napi 4000 tonna cukor előállítására alkalmas. A tapasztalatok kedvezőek, Magyarország szívesen vásárolna Lengyelországtól teljes cukorgyárat. Az előzetes megbeszélések szerint az építkezések 1976-ban kezdődhetnének és 1978-ban fejeződnének be. Olyan gyárról van szó, amely napi 1000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas. Ez a mennyiség egyötöde az összes magyar cukorgyár 1973. évi napi átlagos teljesítményének. A szovie' lakásépítkezés J í új ir'nvai A LAKÁSÉPÍTKEZÉS rnéT rétéit tekintve a Szovjetunió a világon az első helyen áll. Ezt az első helyét évek óta változatlanul tartja. Az elkövetkező években a lakásépítkezés üteme továbbra is magas marad. Ugyanakkor igen nagy figyelmet fordítanak a lakásépítkezés minőségére. A cél: még több és még magasabb minőségi színvonalat képviselő lakást épí- te.ni Szebb épüle eket és szebb lakótelepeket. Intenzív tanulmányokat, kutatásokat folytatnak, terveket készítenek a jelenlegi lakásépítés fejlesztésére, a lakások és a lakótelepek új szabványainak kialakítására. Mintegy 300 mintaház és mintaváros építéséhez fogtak hozzá: ezek lesznek a közeljövő szovjet lakásépítkezésének a modelljei. A mintaházak tulajdonképpen a moszkvai Központi Lakásépítési Tudományos Kutató és Kísérleti Tervezőintézet továbbfeilesztett tervei alapján énített prototípushá- zak. E házak építésével egy ideje az intézet külön osztálya folgalkozik és ez lehetővé teszi egyrészt a tervek ellen őrzését. másrészt a helves építéstechnológia alkalmazását. új építőanyagok kipróbálását. A MTNTAHAZAK között találunk szolgáltatóhálózattal (kulturális. kereskedelmi szolgáltatások, megrendeléseket felvevő helyek stb) ellátott lakóépületeket. Ez a megoldás a moszkvai intézet kutatásainak egyik irányát kéoezi. A lakásstandard növelési koncepciója értelmében bevezetik a lakók közvetlen kiszolgálásának rendszerét. Mosodák, a háztartási kisgépek javítását elvégző kisműhelyek, klubhelyiségek és élelmiszerbolt-fiókok létesülnek. melyek feladata az. hogy az árut a lakó megrendelésére házhoz szállítják. Az épületben lesz óvoda, valamint kulturális szolgáltatásokat nyújtó intézmény. Ez a koncepció korlátozza a lakótelep-központ programot mind funkcióit, mind területét tekintve (egészségügy, kultúra, kereskedelem és vendéglátás). E központ reprezentatív jellegű lesz. az egész lakótelepet képviseli. Fokozatosan felépülnek az egésznapos iskolák és egésznapos óvodák. Sok helyet szánnak az aktív pihenést szolgáló területekre. A garázsokat a föld alá viszik. A mintaházak jellemző vonása a méretük. Többségükben igen nagy, több mint tízemeletes épületek lesznek, Szemmellátható töreikvése 02 a szovjet lakásépítésnek. Moszkvában például jelenleg a lakóépületek 90 százalékát 11 vagy ennél is többszintűre tervezik. A Szovjetunióban két új mintavárost építenek: Tog- liattigradot és Naberezsnije Csolnit a Káma folyó mentén. Ezeknél a városoknál részben megemelt lakótémor- mákat alkalmaznak (az 1980- as standard előzetes elképzelései jegyében). Togliattigradban hozzáfogtak egy olyan lakótömb építéséhez, melynek 7000 lakója lesz (három 18 szintes épület egyenként 755 lakással). E házak két szintjén a közös helyiségek és a ház- kézalőség található. A lakások átlagos területe 57,5 négyzetméter. A kísérleti városokra a to- Conyházak. a lakások magas minősége, a jóval több kereskedelmi. szolgáltató népművelési és sportlétesítmény, a várakozóhelyek. parkolóhelyek nagy száma jellemző. Az épületekben elhelyezett szolgáltató hálózaton kívül vannak reprezentatív kereskedelmi központok is. Ezek a szovjet mintaházak és mintavárosok a szovjet lakásépítkezés úi fejlődési irányát és távlati (1990-ig szólói koncepcióiát tükrözik Az épületek maguk egyre magasabbak: a tervek szerint 16—25 és 30— 40 szintes házak épülnek. A moszkvai intézet most azoknak a lakásoknak a tervezési elvein dolgozik (a megvalósításra 1980 után kerül sor), melyek hasznos lakótere és általában az egvos helyiségek területe nagyobb lesz, a lakások felszereltsége pedig gazdagabb. Eddig az intézet csak a lakás és a lakóépület kérdéseivel foglalkozott. most a lakóhelyi környezet alakításának új koncepciója jegyében foglalkozik a mikrorégió (lakóház- együttes) urbanisztikai standardjának problémáival is. AZ Üj ELVEK értelmében a lakások egyes helyiségeinek alapterületét jelentősen növelik: a nappali szoba 17—22 négyzetméter lesz (eddig 15— 16 négyzetméter volt), a kétszemélyes hálószoba 12—14 négyzetméter (eddig 10—12), az egyszemélyes hálószoba 8 négyzetméter, a konyha 7—9 (eddig 6—7). A lakások átlagos területét 72 négyzetméterre emelik, az egy lakóra jutó átlagos hasznos alapterületet 19,5 négyzetméterre (Moszkvában magasabb normát terveznek: személyenként 22 négyzetmé-j tért.) r
