Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

1*74. április 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Autó javítás Túrit evén Már nem lehet kisipari módszerekkel A Nagykunsági Erdő- és Fai 'ldolgozó Vállalat kisújszállási telepén kérgezik a papír­fákat, melyek kivitelre készülnek Szó;a vetésbemutató Rákóczitalván Autójavítást a honzá nem Értők ma is úgy képzelik, hogy kell hozzá néhány vil­láskulcs. alkatrészek, egy nagykalapács és legfeljebb egy emelő. _ Ma 20 ezer IFA teher­gépkocsi fut az országban. Ezek nagyjavítása, felújítása .ránk tartozik. Évente 1500 öttonnás IFA fordul meg itt, s ehhez még hozzá kell szá­mítani 2 ezer motor vagy fő­darab felújítását. A nehéz kocsik közül a Tátrákat ja­vítjuk. Nemcsak az autót, a speciális tartozékokat, darut, trällert, szivattyút is. Ezt már nem lehet kispiari mód­szerekkel. S Fehérvári Rudolf, az AFXT túrkevei Autójavító Vállalatának főmérnöke sor­ra mutatja a példákat. Mérő­műszereket, olyat mint a szervokormány ellenőrző be­rendezés. Ezeket zömmel ma­guk konstruálták. Különbö­ző. ügyesen kialakított anyag- mozgató szerkezeteket mint például a körbe forgatható szerelőasztal, mélyen a se­bességváltókat javítják. Az alkatrészeik is a szerelés ka­tonás sorrendjében sorakoz­nak a polcokon. Nemcsak könnyebb így a munka, de gyorsabb is. — Mondja, nem le­het kisipari módsze­rekkel. Az állandó műszaki fejlesztésnek milyen feltételei van­nak? — Az egyik, talán a leg­fontosabb, a hozzáértő, jó szakmunkás. Nélkülük hiá­ba az új meg új munkaesz­köz, s az ó ötleteik, újítása­ik is sokat segítenék a mű­szaki fejlesztésbem Ma már majdnem ezer emberrel dol­gozunk, köztük nagyon sok a jód képzett szakmunkás. — Itt Túrkevcn, ahol az ipari munkás néhány évvel ezelőtt igazán ritkaságszám­ba ment, hogyan tud­ták ezt megteremte­ni? — Vállalatunk elődje — 1949-tól 1961-ig, mint gépál­lomás, majd mint gépjavító állomás T- elsősorban mező- gazdasági gépek javítását, karbantartását végezte, a mainál lényegesen kevesebb emberrel. Laikusokból, me­zőgazdasági munkásokból kel­lett előbb mezőgazdasági gépszerelőket, majd autósze­relőket képezni. No és per- ere fiatalokból. Ha megnézi, nálunk most is a dolgozók fele tizen-hüszonéves fiatal. Szakmunkásképző tanfolya­mokat indítottunk. Sok ipari tanulót foglalkoztatunk. Az­tán ide, Túrkevére került a gépjárműtechnikai szakkö­zépiskola is. Sok szakmunká­sunk tanul levelező tagoza­ton. Érettségit ad és alapo­sabb elméleti ismereteket. Ez az iskola egyébként is a jövő biztosítéka, innen kapjuk az utánpótlást. Mondtam, a mű­szaki fejlődés, az egyre bo­nyolultabb munka jobb fel­készültségű szakembert igé­nyel. A főmérnök az olajhűtő gyártósort mutatja. Automa­ta és félautomata gépek mel­lett fiatalok, néhány idősebb, főleg nők. Évi 40 millióért exportra dolgoznak. — Ezt a gépsort is saját magunk terveztük és alakí­tottuk ki. Így már nem is látszik, mennyi apró újítás, fejlesztési ötlet van benne. A gyártás folyamatát fázisok­ra bontottuk, egy-egv ember csupán néhány műveletet vé­gez. Kitaláltuk azt is, ho­gyan kqR csinálni azokat a megmunkáló alkatrészeket, amelyeket korábbam drágán és valutáért kellett külföld­ről megvásárolni. — Egy-egy fejlesz­tési intézkedés, egy új műszer, egy, « sze­relő dolgát könnyítő berendezés beállítása, ahogy látom, nemei fk a munka műszaki fel­tételeit változtatja meg. — A fejlesztéssel együtt jár, hogy rendszerint a mun­kát is át kell szervezni. Egy- egy újítás egyben a szerelés folyamatát is ésszerűbbé te­szi. Ez aprópénzre váltva az. amit munka- vagy üzemszer­vezésnek szoktunk nevezni. Egy másik szerelőcsarnok­ban a teherautók főtengelyé­nek felújítását végzik. Ame­lyeket korábban, ha elhasz­nálódtak, el kellett dobni. Most. okos, automata he­gesztőgéppel új réteget rak­nak az elvékonyodott ten­gelyrészekre, majd méretre esztergálják. — Ez például egy japán gyártmányú főtengely, — mutat egy jó másfél méteres szerkezetre — egy nehéz­földgép motorjába való. Ha a tulajdonos vállalatnak újat kellene vennie, úgy 200 ezer forintjába kerülne. Mi, né­hány ezer forintért úgy ad­juk vissza nekik, mintha új lenne. ■ír A túrkevei — akkor még mezőgazdasági — gépjavító 1961-ben 5,5 millió forint ér­tékű munkát végzett. Az AFIT XVII -es vállalatának megalakulásakor, 1967-ben 40 millió volt a termelési érték. Tavaly 280 millió forint. ' : T. r. Ifjú építők parlamentje A megyei állami építőipari vállalat ifjú építőinek par­lamentjét pénteken tartják Szolnokon, a vállalat köz­ponti munkásszállójának kul­túrtermében. A tanácskozáson Jakus Vendel igazgató tart tájé­koztatót az ifjúsági törvény vállalati végrehajtásáról, a további feladatokról. Az ifjúsági parlament ülése iránt igen nagy az érdeklő­dés, hiszen az ifjúsági tör­vény végrehajtása á válla­latnál — az építőipari tárcán belül — mintaszerűen tör­tént. Tegnap a rákóczifalvi—sza- joli Rákóczi Termelőszövet­kezetben szója vetésbemuta- tót| tartottak. A Szójatermesz- tési Gazdálkodási Egyesület (SZGE) a múlt év őszén ala­kult,-s hozzá azóta négy me­gyéből (Pest, Békés. Csong- rád és Szolnok) tizennyolc gazdaság társult. Az egyesü­lés gesztora a Rákóczi Ter­melőszövetkezet, tudományos szervezői és támogatói az iregszemcsei Takarmány tér - mesztő Kutató Intézet es a gödöllői Gépkísérleti Inté­A szövetkezet az idén mint­egy 350—Í00 hektár földön termel szóját, — amely igen értékes fehérjetakarmány, amiből ma még jelentős im­portra szorul az ország. A szakemberek alaposan tanulmányozták munka köz- bej a velőgépeket. Megvizs­gálták a vetésmély béget, va­lamint azt is, méterenként hány magot helyez földbe a gép. A talajélőkészitéssel ál­talában elégedettek, voltak, kialakult egy szakmai -vita is. A hozzáértők a szójater­Olajfinomító berendezések, építőipari, textilipari gépek és szerszámgép-automaták a fejlesztési programokhoz Növekvő gépimport a KGST-orsság A lehetőségek jobb kihasználásával, szervezettebb pi­ackutatással az idén is bővül gépimportunk a szocia­lista országokból. Különösen a központi fejlesztési prog­ramokban, rekonstrukciókban nagy a szerepük ezeknek a modem technológiájú, félig vagy teljesen automatizált berendezéseknek. A közúti járműpnogramhoz 1974-ben összesen 47 nagy­teljesítményű gépegység ér­kezik a hazai járműipari vállalatokhoz az NDK-bol, Csehszlovákiából, a Szovjet­unióból, Bulgáriából és Ro­mániából. Romániától egyéb­ként ebben az évben minden eddiginél nagyobb értékben vesznek szerszámgépeket, s a további importlehetőségek felkutatására rövidesen ma­gyar ipari és piackutató de­legáció utazik Bukarestbe, összesen több mint 1.2 millió rube­lért szovjet elektromos pró­bapadokat, esztergákat, présgépeket: NDK gyárt­mányú galvanizáló beren­dezést, foszfátozó gépet és mechanikus prést; vala­mint csehszlovák tárcsa- élezőket. köszörűket és bol­gár targoncákat szereznek be a magyar , külkereske­delmi vállalatok, főleg a Győri Magyar Va­gon- és Gépgyár és az Ika­rus gépparkjának felújításá­hoz, bővítéséhez. Szó van ar­ról is, hogy a Csepel Autó­gyár mintegy 100 gépét újabb típusúakkal váltják fel. eze­ket Ls a szocialista országok­tól vennék, több mint egy­millió rubelért. Ugyancsak e programon belül a hajtómű­vek és festőberendezések gyá­rában rövidesen megkezdik a sebességváltó gyártását. Az ehhez szükséges importbe­rendezések beszerzéséről már tárgyalnak a hazai szakem­berek, több KGST országbeli partnerrel.' A könnyűipar, elsősorban a ruházati ipar fejlesztési programjához a Technoim- pex már 1971 óta importál korszerű gépeket több szo­cialista országból. Az idén egyedül a textil­ipar rekonstrukciójához mintegy tízmillió rubelért vesznek többek között 166 szovjet gyártmányú szövő­gépet, ezenkívül csehszlo­vák gyártmányú légsuga­ras és hidraulikus berende­zéseket importálnak. A gyapjúipar. a pamut- és selyemipar részére 1974-ben nagy tételben hoznak be az NDK-bóI kikészítő, sík- és körkötő berenrezéseket is. Ezekkel a korszerű technoló­giájú gépekkel többek között a Pamutnyomóipari Vállala­tot, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a bajai Finom­posztógyár, valamint a Ma­gyar Selyemipari Vállalat gépparkját fejlesztik. A bú­tor, a bőr- és a cipőipar kor­szerűsítéséhez ebbén az év­ben további importgépsorok és berendezések érkeznek csehszlovák, lengyel, román és szovjet vállalatoktól. A petrolkémiai program­hoz első orban a leninvárosi olefinműbe, többmillió ru­belért vegyipari berendezé­seket Importálunk az idén is a Szovjetunióból. Ebben az évben várhatóan be is feje­ződik a szállítások és szerelé­sek első szakasza. Ugyancsak Leninvárosban az idén meg­kezdődik az olajfinomító épí­tése. az ehhez szükséges be­rendezéseket is a szovjet partnerek szállítják. Az első nagyteljesítményű gépegysé­gek hamarosan a helyszínre érkeznek. A gépbehozatal 1977-ig folyamatos lesz, akkor­ra tervezik ugyanis az olaj­finomító üzembe helyezését Az idei esztendőben folytatódik a százhalom­battai olajfinomító bővíté­se is. s a malein-savanhid- rid üzem teljes felszerelé­sét a szovjet ipartól szer­zik be. Fokozódik a vegy­ipari berendezések import­ja az NDK-ból és Csehszlo­vákiából, ahonnan szivattyúkat, komp­resszorokat vesznek, körülbe­lül egy-egy millió rubelért. A további kőplajkutatások- hoz új típusú román berende­zéseket és alkatrészeket vá­sárolnak. A könnyűszerkezetes épít­kezésekhez az idén is, akár­csak az utóbbi két évben, 1—1,5 millió rubelért vásárol gépeket NDK-beli partnerétől a Komplex. Munkaversfny a tér melő- szövetk ezetekben A MÉM vezetőinek érte­kezlete tegnap dr. Dimény Imre miniszter elnökletével, dr. Nyíri Béla, TOT elnök- helyettes, és dr. Kovács Sán­dor SZÖVOSZ elnökhelyet­tes részvételével értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek munkaversenyének eredmé­nyeit. Megállapították, hogy 1973-ban a versenymozgalom tovább fejlődött. Segítette a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését, s ez a törek­vés összhangben volt a gaz­daságpolitikai célkitűzések­kel is. Automata keltető Az ország egyik legna­gyobb mesterséges fácánkel­tető telepén, a soproni tanul­mányi erdőgazdaság Margit- majorjában kedden automa­tikus keltető berendezést he­lyeztek üzembe. Az első „fé­szekalja” több mint ezer to­jást még több tétel követi. Az idén mintegy 20—25 ezer tojást keltetnek ki mester­ségesen. Fúrók — hengerléssel A gépipari rekonstrukció előkészítésében jelentős sze­rep jut a fúrószerszámkészí­tés korszerűsítésének, hiszen a rohamosan fejlődő gép­gyártás egyre nagyobb mény- nyiségű és jobb minőségű túrószezszámot igényel. Á Magyar Acélárugyár — amely a hazai ipar kizárólagos ellátója ezekből a termé­kekből — 1970-ben 110 mil­lió forint értékű csigafúrót gyártott, jövőre már 135, millió forint, 1980-ban pedig 174 millió forint értékű fü- rpszerszámot készít. A gyárnak területi bővíté­si lehetőségei nincsenek, Így mind a területek jobb ki­használását, mind a gyártás jelentős intenzifikálását meg kell valósítani az V- ötéves terv végéig. Már az idén megkezdik a fórgácsolásos eljárás felváltását a sokkal korszerűbb meleghengerléses technolgiával, a főbb gépe­ket az NSZK-ból vásárolják hozzá. A beruházáshoz az il­letékes szervek 13 millió fo­rintnak megfelelő kedvez­ményes devizahitelt biztosí­tottak a vállalat 6.5 millió forint saját Illesztési alap­jához. zet A bemutatón mintegy negyven—ötven szakember volt jelen. Először tájékozta­tót hallgattak meg a szója ve­tésének feltételeiről, — az időjárási, valamint a techni­kai tényezőkről. A tájékoz­tató előadásokat Zolnai Zol­tán gépészeti főmérnök és Sebők Lászió kertészmérnök tartotta. A szövetkezet vetésre elő­készített földjén ezután két vetőgépet, — az SPC—6-os magyar, valamint a NIBEX svéd gyártmányú gépet mu­tatták be a szakembereknek. meszléssel kisebb területen foglalkozó gazdaságoknak az SPC—6-ost, mig a nagyobb, több száz hektáron termelők­nek a svéd vetőgépet ajánlot­ták. Az SPC—6-os vetőgép óránként I—1.5 hektáron, a NIBEX pedig 2—2.5 hektá­ron veti el a magot. A szakmai megbeszélésen sok szó esett a talajelőkészl- tésről. az időjárásról. Ugyan­is a szóját csak akkor lehet vetni, ha a napi középhőmér­séklet már elérte a 8—10 Celsius-fokot. b, <u (Folytatás az 1. oldalról,) lehet, az a gazdaságok szá­mára túlságosan drága. Központi támogatással rpég az idén megépül Szolnok megyében két, egyenként 60 ezer négyzetméter alapterü­letű üvegház, amelv elsősor­ban a megyeszékhely és a városok téli, tavaszt ellátá­sát javítja. Szolnokon — ahol a megyei .átlagtól 18 ki­lóval kevesebb. 78 kiló az egy lakosra jutó évi zöld­ségfogyasztás — két nagyteljesítményű tisz­tító. feldolgozó, csomagoló gépsort is munkába állíta­nak az idén. Ezek a gépsorok elsősorban a peremkerületek kis boltiai számára tisztítanak, csoma­golnak zöldségeket- A lakosság ellátása a je­lenlegi termelési színvonal mellett is jobb lehetne — ál­lapították meg a szakembe­rek — ha az eddigieknél jobban megszerveznék a megtermelt áruk felvásárlá­sát. szállítását, értékesítését. Szolnokon és. a megye többi városában többezer hobbv- tglken termelnek zöldséget, és a háztáji földek termése is jelentős mennyiségű. Ezért az értékesítéssel foglalkozó vállalatoknak, szövetkeze­teknek össze kell hangol­ni munkájukat, — esetleg útabh társulásokat kell létrehozniuk a kiskertek ben termelt zöldségek ér tőkésítésére. A Szolnok megyei Élelmi - szer Kiskereskedelmi Váll» lat már megtette az első lé­péseket : holttáthan közvet­lenül készpénzért vásárolják fel a klskert-t’'ls1d'-nns^któl a primöTöjket Tavaly a vál­lalat egész zöHségfnrgalmá- nak mintegy 20 százalékát tette ki a közvetlen felvá­sárlás. Az idén, terveik sze­rint, mintegy 3 millió forint értékű, főleg primőrt vesz­nek át a kistermelőktől. f. e. i Újabb zöld ség fel vásárló társulásokra van szükség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents