Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. április 17. Kívfll-belűl a gyárkapun TISZAFÜREDI VÁZLATOK Az alapműveltség elsajátí­tására nélkülözhetetlen szük- seg van. Anélkül érdemileg nem lehet szó sem a szak­mai képzésről, sem a köz­életi szereplésről. Pedig mindez egyre inkább előtér­be kerül a tiszafüredi üze­mekben is. Kiss I. Péter, alumíniumgyári párttitkár szerint: — Feltétlenül szakmásita- nurik kell a női munkakö­rök egy részét. Ősztől kezd­ve hozzá is látunk. Ezért tö­rekszünk a vállalat vezetői­vel és a szakszervezeti bi­zottsággal összhangban az általános és a politikai kép­zés fokozására. Kétszáznegy­venkét dolgozó nőnk közül mindössze tíznek van közép­iskolai végzettsége, s hat­vanhét még az általános is­kolát sem fejezte be. Ezen a helyzeten mindenféleképpen változtatni szeretnénk. Bizonyára változtatni is fognak. Utóvégre egyre több gyári dolgozóban éled fel a tudásvágy. Egyik bizonyság erre: több dolgozó nő jelent­kezett most az Alumínium­gyárból is marxizmus—leni- nizmus eső egyetemre. A váltál koxókedcen. túl Régi üzemekben sem tel­jesen kiforrott, a most ala­kulóban — így a tiszafüre­diekben is — még inkább gond, hogy egy-egy. nemes, a szocialista ember jellemvo­násait erősítő cél hogyan ölthet minél hamarabb tes­tet. A szocialista brigádmoz­galom nélkülözhetetlen le­hetőségeket rejt magában ilyen vonatkozásban is. Az eddiginél bizonyára jobban ki lehetne ezeket használni, hiszen a brigádvezetők jó szándékuk vitathatatlan vol­ta ellenére sem mindig lát­ják megfelelően a célt. A munkások művelődését elő­segítő vállalásaikról érdek­lődtem például szocialista címért küzdő brigádvezetők­től. Jóvér Andrástól többek között azt kérdeztem, mi különbözteti meg a szocia­lista brigádot egy átlagos munkabrigádtól. A válasz mindössze annyi volt: „Erről még úgy nem tárgyaltunk.” Szűcs Zoltán, a tmk ifi bri­gádjának vezetője a kultu­rális jellegű vál ................ í gy summázta: „Ilyeneket nem nagyon tettünk”. Ezekben az emberekben a vállalkozó kedv megvan — Szűcs Zoltán például esti egyetemre jelentkezett, há­zat építenek egyik brigádtár­suknak — s éppen ezért egy kicsivel több útmutatással, segítséggel hamarabb elér­nék társaikkal egvütt azt a célt, amit a szocialista bri­gádmozgalom jelszava teste­sít meg. Ami ebből a mun­kásműveltség fokozását ille­ti, a mozgalmi szervek haté­kony segítségén túl szüksé­ges bizonyos fokú személyi és tárgyi feltételek biztosí­tása is. Az Alumíniumgyár­ban most már napa négy órára függetlenített ember intézi a kulturális ügyeket Szendreiné, az szb-titkár örömmel újságolja: — Május 5-én avatjuk a* üzemi klubot. Hét gyermek névadójával kötjük össze az avatást. Ez lesz az első ilyen jefllegű rendezvény a gyár- ham. A hajógyáriak lehet, hogy egy kicsit irigykednek is ezért. Nekik egyelőre nincs klubjuk. Tervezik, hogy az új telepen társadalmi mun­kában alakítanak majd ki klubhelyiséget Egyelőre azonban a költözés foglal­koztatja őket Ezekben a he­tekben veszik birtokba a 170 milliós beruházással épült új telepet A gépállomás épü­lete régen szűknek bizonyult már számukra. Kövér Ist­ván párttitkár hozzáfűzi: — A szociális körülmé­nyek javulása miatt is örü­lünk a költözködésnek. Itt mindössze hét tusoló áll 338 munkás rendelkezésére. Az új helyen három szintet foglalnak el a szociális léte­sítmények. A munkahelyhez való ragaszkodás ezáltal ta­lán azr eddiginél is jobb lesz; Igaz, panaszról eddig sem lehetett szó, hiszen a mun- kósutánpótlást az üzemi szakmunkástanuló-képzés je­lentette, ami a helyben ma­radást elősegítette. A hajó­gyár gárdája most azon fá­radozik, hogy a tanácsi szer­vek támogatásával a iárás igényeit is kielgégitő szak­munkásképző intézetet léte­sítsenek. Ezáltal általános iskolai tantermek is szaba­dulnának fel, javulnának a közoktatás tárgyi feltételei. Szocialltita brigádok vetélkedő je A következő években te­hát képzettebb munkások kerülnek a tiszafüredi gyá­rakba is, nem lesz gond az alapot jelentő általános mű­veltség elsajátítása. Addig azonban minden lehető mó­don. s egyre tartalmasabban napirenden ken ezt tartani. Ügy például, ahogy a szo­cialista brigadvetélkedő' < szervezik a járási művelő- ' dési ház és a tanács haté­kony irányításával. A poli­tikai, az általános és a szak­mai műveltség, a munkavé­delem, a biztonságtechnika témakörébe vágóan több for­dulós akadályokon jutnak el a versengő szocialista bri­gádok a tízezer forintot je­lentő első díjig és a többi értékes helyezésig. Többről van ez esetben szó, mint egyszeri vetélke­dőről, hiszen hónapokig tar­tó kutatómunkával szerez­hetik csak meg az ismere­teket. Ehhez a munkához az üzemi mozgalmi és gaz­dasági vezetők mellett jól szervezett, sokoldalú prog­rammal segítséget nyújt a járási művelődési ház és a járási könyvtár. Jó példát szolgáltat tehát ez a vetél­kedő arra is, hogy a mun­kásművelődésben előre ha­ladni csak valamennyi kul­turális intézmény, a párt­szervezetek és a gazdasági vezetők együttműködésével lehet Simon Béla Terhes mamák panaszai Idegenvezetők vizsgája a TIT-ben A közeE napokban het­ven TIT országjárás-ve­zetőjelölt vizsgázik a tár­sulat megyei szervezeté­nél, hogy megfelelő mi­nősítést kapjon a külön­böző országjáró túrák ve­zetéséhez. Tavaly a TIT keretén belül 152 országjáró ki­rándulást bonyolítottak le, csaknem hétezer résztvevővel. Az új országjárás-veze­tők elsősorban a megye idegenforgalmi szakem­bereiből és a TIT tagjai­ból verbúválódtak, s si­keres vizsga esetén né­hány hét múlva már a gyakorlatban hasznosít­ják a tanultakat OOCOOOCCOCOCCOO.COOOCCOOOO P letbevágóan fontos ügy­ben beszélnem, kel­lett egy bizonyos hivatal vezetőjé­vel. Halkan, ille­delmesen kopog­tattam a titkárság ajtaján. Szigorú tekintetű, fekete csontkeretes páva­szemet viselő, kö­zépkorú nő ült az íróasztal mögött. Sajnos, jól isme­rem a titkárnők­nek ezt a típusát. Halált megvető bá­torsággal. ördögi furfanggal védel­mezi a főnökét mindenféle ügyfél­től, betolakodótól. De én is elszán­tam magam a vég­sőkig. Keményen harcolni fogok, hogy tűzzenek ki egy konkrét dá­tumot. amikor a hivatal nagy te­kintélyű vezetőjé­vel beszélhetek. — Tessék. Mit óhajt? — kérdezte a nő udvariasan, de én tudtam: alig várja, hogy elül­dözhessen. Minden erőmet összeszed­fent, és igyekez­tem ércesen, hatá­rozott hangon be­szelni. ^ — Rendkívül fontos ügyben, sze­mélyesen kell be­szélnem a főnök elvtárssal. — Tisz­telettel meghajol­tam a párnázott alkalmatlankod­nom? Hűvös tenyeré­vel megsimogatta a fejemet: — Fáradjon be a főnökhöz. Azonnal. Nálunk éjjel-nap­pal van ügyfélfo­gadás. Még ebéd­időben is, mert a Félfogadás ajtó felé. — Szí­veskedjék elő je­gyeztetni kérése­met ... A titkárnő, a legnagyobb bámu­latomra, kedvesen elmosolyodott, és így szólt: — Parancsoljon befáradni! Nagyon furcsa képet vághattam, mert a hölgy meg­kérdezte: — Valami baj van? Rosszul érzi magát? — Nem. Semmi bajom. Tehát a jö­vő hét melyik napján szabadna főnök töpörtyűt eszik staniclihól, és közben is szí-, vesen tárgyal az ügyfelekkel. Tehát, gyerünk csak be­felé... — Kérem, ne­kem ez olyan szo­katlan... össze kell szednem a gondolataimat, ugyebár, meg mi­egymás — nyög­tem idegesen és hátráltam a kijá­rat felé. A titkárnő biz­tatóan integetett: — No. jöjjön szépen. Nem kell félni. Egy perc múlva már ott ül­het a főnök előtt. Félszegen gyűrő­gettem a kalapo­mat. Hogyan le­gyen bizalma az embernek ' egy olyan hivatali fő­nökhöz, aki még csak meg sem vá­rakoztatja az ügy­felet? — Kérem tiszte­lettel, momentán nekem ez az idő­pont nem alkal­mas. Tetszik tud­ni, a feleségemet éppen ma vitték be a klinikára... A főorvos úr szerint ikreket várhatunk! — kiáltottam már a folyosóról. — Akkor mikor lesz szerencsénk önhöz? — kérdez­te kétségbeesetten a titkárnő. — Mondjuk két hét múlva, szer­dán. tíz és tizen­kettő között. De előbb hívjanak fel telefonon, mert nem biztos, hogy ez az időpont al­kalmas nekem — kiáltottam zavar­tan, és pániksze­rűen elrohantam. Galambos Szilveszter Kölcsönösen megértést kérnek Panaszkodnak a szolnoki kismamák a terhes-tanácsadás­ra. Nem volt nagy dolog, de mégis bosszantó, hogy a rendelő- intézetben a hideg március eleji napokban festették a falakat A tanácsadásra járó kismamákat „kizárták” a huzatos előcsarnokba, ahol le sem lehetett ülni. Mivel hetekig folyt ez a munka, a gyermekgyógyászatra helyezték át a rendelést. A nem éppen szerencsés átmeneti megoldás után most ismét az eredeti helyére került vissza. A régi probléma azonban megmaradt, a tanácsadásra váró nőknek közös várótermük van a 11-es körzettel, ahol a rendelés kettőtől este hatig tart, de a betegek már egy órakor elfoglalják az ülőhelyüket, és a terhesek egyik lábukról a másikra állva várakoznak. Dr. Ozsgyán Tibor, a ren­delőintézet igazgató-főorvosa ismeri a panaszokat: — Festeni kellett, éppen a betegek érdekében. Sajnos a festők a „jó munkához sok idő kell” elven dolgoztak, így elhúzódtak a munkák. Egyéb­ként a terhestanácsadás a városi tanács vb egészségügyi osztályához tartozik, mi csak helyet adunk a rendelésnek. Sajnos az épületet — nem gumiból készült — kinyújtani nem lehet, másik helyisé­günk pedig nincs. Ha késik az orvos ... A városi tanács vb főorvo­sának, dr. Koncz Józsefnek is elmondtuk a kismamák pa­naszait: azt többek között, hogy sok terhes nő elégedet-. lenkedik amiatt, hogy a két­órás tanácsadásra egyáltalán nem jön el az orvos vagy sokat késik. Egy-egy alka­lommal általában több mint ötven kismama várja a hasz­nos tanácsokat, így elképzel­hető, mit jelent, ha csak, fél­órát is, de késik az orvos. — A tanácsadó orvosok, amennyiben ezt a feladatot elvállalták, — tehát mellék- foglalkozásként gyakorolják, kötelesek időben ott lenni — mondotta a főorvos. — Ha ezt semmiképpen nem tud­ják megoldani, mást kell ma­guk helyett küldeni. Már volt konfliktusunk ilyen ügy miatt, sőt a Hetényi kórház szülészeti osztályának vezető­je is felülvizsgálta a tanács­adást végző orvosok — szi­gorú kifejezéssel élve — munkafegyelmét. Ügy lát­szik, ez még mindig nem le­zárt téma, és nagyon jogos a kismamák észrevétele, ismét meg fogjuk vizsgálni. A közeli te v Ami a tanácsadás körzeteit jelenti — ezek egybeesnek a gyermekgyógyászat körzetei­vel. Szolnokon három helyen, a Vörös Hadsereg úti, a Vö­rös Csillag úti és a megyei rendelőintézetben tartanak terheseknek rendelést. A leg­nagyobb jóakarat ellenére is — és ezt mi is tudjuk — zsú­foltak a tanácsadások. Több helyiség, orvos, védőnő kelle­ne. Jó volna nagyobb óra­számban tartani a rendelési időt. Pillanatnyilag az a kö­zeli tervünk — bizonyára mindenki örülne, ha ez sike­rülne —, hogy a tanácsadásra a Zagyva-parti lakótelepen felépülő rendelőintézetet is igénybe vesszük. — Itt szeretnénk egy komp­lett nővédelmi-gyermekgyó­gyászati hálózatot kialakíta­ni. Ez viszont még a távoli jövő terve. Néhány hónap múlva lesz kész az épület, a legsürgősebb egyelőre az, hogy a terhestanácsadás zsú­foltságán, rossz elhelyezésén változtassunk. A teljesebb terv kiviteléhez anyagi támo­gatásira és megértésre van ’ szükségünk. Minden kisma­ma, úgy is mondhatnám, hogy minden gyerekes család nevében reméljük, hogy a tervünk kivitelezését segítik majd az illetékesek. — Több ízben kifogásolták a kismamák, hogy semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptak, melyik körzetbe jár­janak tanácsadásra, ’mikor vagy egyáltalán hogyan in­duljanak el. Ebből követke­zett aztán, hogy sokan rossz időpontban mentek a tanács­adásra, ahonnan el is küldték őket. Ugyanígy „eltanácsol­ták” őket a belgyógyászatról is, menjenek a saját körze­tükbe, pedig egyetlen vizsgá­latról lett volna szó. Mivel a terheseknek «elég gyakran igénybe kell venniük az egészségügyi szolgáltatásokat, így több körzet számát és rendelési idejét kell fejben tartaniuk. Sokkal humánu­sabb lenne, ha egy-egy alka­lommal eltekintenének a szi­gorú körzet beosztástól — tolmácsoltuk a főorvosnak a másik panaszt. t Útbaigazítás a nőgyógvászaton — Mi hangsúlyozzuk min­den fórumon, hogy terhes nőket elküldeni nem lehet, a tanácsadásról pedig egyene­sen tilos! Ha hozzánk fordul az „eltanácsolt”, azonnal in­tézkedünk. Ami a többi ren­delést illeti pusztán emberi­esség kérdése, hogy megvizs­gálja-e az orvos vagy pedig elküldi. A kismamákat a nő­gyógyászaton kellene útba­igazítani. Ha többet nem is, de annyit meg kell mondani, hogy a tanácsadás egybeesik a gyermekrendeléssel. Ugyan­itt az időpontot, utcát is fel­tüntetik. Ha rendeződnek a tanácsádás körüli problémák, lesz önálló helyiségünk, kü­lön tájékoztatót készíttetünk a körzetek beosztásáról és a rendelési időről. Addig a kis­mamáktól megértést és türel­met kérünk — mondotta be­fejezésül dr. Koncz főorvos. Türelem, megértés — ez kölcsönös kell hogy legyen, mert a leendő mamák is er­re tartanak igényt. Talán a helyzet ismeretében keveseb­ben türelmetlenkednek majd, azt tudva, hogy a jelenlegi állapotokon változtatnak az egészségügyi szervek, mert ismerik a gondokat. — veres — Műsoron: Kortárs szerzők % A szolnoki Bartók Béla kamarakórus hangversenye Az ötéveiS jubileumát ün­neplő Bartók Béla kamara­kórus a múlt hét végén nagysikerű hangversenyt adott a városi tanács dísz­termében. Az ünnepi »Uta­lómnak külön jelentőséget adott az a tiszteletreméltó, bátor vállalkozás, hogy az est műsorát teljes egészé­ben kortárs szerzők darab­jaiból állították össze. A Tár­sadalmi és Családi Esemé­nyeket Rendező Intézet ka­marakórusa jól szervezett, jó képességű együttes, mely sokrétű feladatát olyan magas szinten oldja meg. hogy eb­ből már automatikusan lép fel az igény a vezető és az éneklő tagok részéről, hogy továbblépjenek, mindig na­gyobb feladatokat kapjanak. S ennek az igénynek á meg­valósításával párhuzamosan a kórus társadalmi szerepe Is szélesebb szintűvé válik, mert népművelő, zenepropa­gáló, a koncerthallgatóság műsor és színvonaligényeit is betöltő együttessé lép elő. A most lezajlott hangver­seny ékes bizonyítékát adta az együttes előre lépésének. E sorok írójának még nem volt módja hangversenyen hallani ezt a tizennégy tag­ból álló női kamarakórust, de ha nem állna fenn egy folyamatos hangi és zenei fej­lődés, úgy éppen ez a kon­cert létre sem jöhetett volna. A hangzáskép mindig, oly­kor szinte hasitóan tiszta, a szólamoknak van önálló szí­nük. a szólamvezetés jód kö­vethető. A szólamok plaszti­kussága és a szövegkiejtés is elég világos, de az utóbbi te­rületek azok, amelyen éneklésüknek tovább kell fejlődnie, még magasabb igé­nyűvé keld válnia. Az est tel­jes anyagát — köztük jóné- hány igen nehéz darabot — kifogástalanul tudtak, így a városi tanácsnak a kórus számára különösen szeren­csés akusztikájú dísztermé­ben szépen, hangzó és árnyalt koncertműsornak lehettünk részesei. Az együttes karna­gya, Egyedné Berényi Bo­ga ta az est folyamán meg­bízhatóan és színesen vezé­nyelte a kitűnően, felkészített -kamarakórust. A szignálként elhangzó Bartók Bolyongás után Kuk­ri Béla, a városi tanács el­nöke méltatta az együttes munkáját, és az ünnepi al­kalomból emlékplakettet nyújtott át. Először fiatal magyar szerzők kompozícióit hallottuk, ezekből Dubrovay Zenepalota című ciklusa most hangzott el először teljes egé­szében. Mind ez, mind a Ba­lassa-, illetve Molnár-kom­pozíció komoly intonálási feladatokat ró az énekesek­re. A kórus ezeket megoldva és a nehézségeken felülemel­kedve sok 6zép pillanatot szerzett, s a művek sokféle kifejeznivalóját gazdagon ér­zékeltette. A ciklikus művekhez csak annyi észrevételünk volna, hogy még összefüggőbb for­málást, néha még anyagsze- rűbb tempókat tartanánk kí­vánatosnak. A következő be­mutató Bogár István négy kis tánca, melyben különö­sen az utolsó két tétel volt színes és átütő. Debussy Ott­hontalan gyermekek kará­csonya című duettje, melyet a szerző irt át kétszólamú kórusra, a kísérő pianínó hangjának keménysége miatt nem tudott egységes ás ará­nyos hangzástömbbé alakul­ni. A szünet előtt Egyed Fe­renc Színek című művének egy tételét (A fehér) mutat­ták be. A néhány hangszer­re és kórusra írt avantgarde mű a kórust csak konstru­ált szótagokkal énekelteti és nagy szerepet juttat az ütő­hangszereknek (amiket dr. Muray Páilné kitűnően ke­zelt). Az érdekes anyagú, természeténél fogva kísérleti jellegű, kompozíció gondos munkáról tesz tanúbizonysá­got Kíváncsian várjuk a to­vábbi tételeket. A kórusblokkok között elő­ször a nemrég alakult Pro Gaudio együttes égy Corelli- szonátát adott elő. Ügy érez­zük. van fantázia az együt­tes játékában, érdemes rend­szeresen együtt dolgozniuk. Másodszor Debussy Pelleas és Melisande című operájá­ból énekelt egy duettet Váj­ná Katalin és Szabó András, a műnek kijáró nagy érzé­kenységgel. A hangverseny második részét Britten, A ceremony of carols című nagyszabású női karra, szó­lókra és hárfára írt kará­csonyi témájú ciklusa töltöt­te ki. Szépen felépített szí­nes, változatos előadásban hangzott el a mű. Éppen ezért nagyon sajnáltuk, hogy a közreműködő, s a nehéz szó­lamot egyébként kitűnően, játszó Haraszti Márta nem tudta hangszerét tisztára hangolni, s ezáltal nem kap­hattunk egy folyamatosan megnyugtató hangzásbéli összképet. A nagy sikert Egyedné Berényi Bogáta az utolsó tétel megismétlésével köszönte meg. Farkai István Klub a távlatosban

Next

/
Thumbnails
Contents