Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

I 4 \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971 március 12, Propagandistáknak ajánljuh Szocializmus és nemzetiségi kérdés I. Szemlélet és módszer 1 Milyen magasan repülnek a madarak? Mostanáig azt tartották, hogy a madarak legfeljebb egy kilométer magasba tud­nak felemelkedni, de ezt csak szemmértók alapján ál­lapították meg: senkinek sem sikerült pontosan meg­mérni azt a legnagyobb ma­gasságot, ameddig a madarak felrepülnek. Mindeddig ugyanis nem volt olyan ki­csiny és könnyű magasság- mérő készülék, amelyet á repülő madárhoz lehetett volna erősíteni. Svéd tudó­sok egy csoportja most ki­dolgozott egy ilyen műszert. A készülék súlya nem. egé­szen egy gramm, legfőbb al­katrészé pedig a polonium nevű rádióaktív elemmel telt parányi edény. Az.edény mellett van egy filmszala- goi tartalmazó kazetta. Meg­Üj bolgár szigetelőanyag Bulgáriában új pohiner keveréket állítottak elő. A kísérletek sor-án kiderült, hogy tulajdonképpen újfajta vízi-szigetelő anyagot talál­tak fel, amelynek gyártá­sához már elkészült egy fé­lig automatizált üzem. Az eddig ismert, aszfalt­bitumen' alapú vízszigetelő anyagok ház- és gyárépíté­Szovjet kutatók az anyag tevékenységének újabb titkát tárták fel: bebizonyí­tották, hogy az egymástól hermetikusan elzárt sejtcso­portok elektromágneses je­lek segítségével képesek egy­mással biológiai információ­kat közölni. Elektromágneses sejtsugárzás élő határozott időpontban a kazetta kinyílik és a El­met polonium kisugárzás éri. Minél magasabbra emel­kedett a madár, annál erő­sebben hat a filmre a rádió­aktív sugárzás, és a Elm an­nál jobban megfeketedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a magasság növekedé­sével együtt csökken a leve­gő sűrűsége és a rádióaktív sugárzás könnyebben eljut a polórúumot tartalmazó kap­szulától a filmszáiagig. A szakem berek a Elmek feketedésének mértéke alap­ján számífják k{, hogy mi­lyen magasban szállt a ma­dár. A műszer segítségévei kiderült, bogi’ a postagalam- bok például, csaknem két kilométer ma!ga,,sságba isfeh- exneikednek. sőnél nem váltak be. Az új víztaszító anyag cementre, téglára, fára. üvegre* fémre stb. hevítés nélkül felrak­ható. Az időjárással szem­beni „ellenállása” tizenöt­ször nagyobb, mint az asz- faltbitumenes szigetelőnek, súlya könnyebb, gyártási költségei is alacsonyabbak. üvegeket állítottak egymás mellé — amelyek nem en­gedik át az ibolyántúli su­garakat —, az egészséges sej­tek jól érezték magukat, a szomszédos. , .kezelt” sejtek pedig elpusztultak. Amikor kvarcüvegből volt mind a két edény’ — ezek átengedik DIFK-jegyzek Hoang Anh Tuan vezér­őrnagy, a dél-vietnami fe­lek kétoldalú katonai ve- gyesbizotts ágában részvevő DIFK-küldöttség vezetője a Saigont delegáció vezetőjé­hez intézett jegyzékben til­takozott amiatti hogy a Sai­gont fél szabotálta a bizott­ság pénteki ülését. A jegyzék elutasítja a saigoni fél által magatartá­sának indoklására felhozott kifogásokat, amelyek között az az állítás is szerepelt, hogy a DIFK tüzet nyitott a saigoni rezsinnék a fo­golycserében résztvevő egyik helikopterére. A DIFK-kül­döttség vezetője jegyzékében hangsúlyozza: a saigoni fél viselkedésével álcázni akarja azt a tényt, hogy a fogoly­csere ürügyén törvénytelen katonai tevékenységet foly­tat, és a fogolycsere céljai­ra fenntartott légifolyosón felderítő repüléseket és bombázó missziókat hajt végre. Husszein az Egyesült Államokban Husszein jordániai király vasárnap tíznapos látogatás­ra az Egyesült Államokba utazott. Kíséretében van Zaid Al-Rifai miniszterel­nök, külügyminiszter és több más hivatalos személyiség is. Az Ammanban kiadott hivatalos közlemény szerint a jordániai uralkodó ked­den kezdi meg tárgyalá­sait Nixon amerikai elnök­kel a közel-keleti válsággal kapcsolatos kérdésekről és találkozni fog Henry Kis­singer külügyminiszterrel is. (Mint emlékezetes, Kis­singer tavaly november óta összesen négyszer járt Jor­dániában és utoljára már­cius 3-án tárgyalt Husszein­nel.) Bahdzsat Talhuni, a kirá­lyi kabinetiroda főnöke még szombaton közölte, hogy washingtoni látogatásáról hazatérve Husszein külön- külön találkozni kíván Asz- szad stíriai és Szadat egyip­tomi elnökkel, valamint Fejszál szaud-arábiai ki­rállyal Aligha sző k séges an­nak részletesebb bizonyítása, hogy a nacionalizmus elleni eszmei harc, a szocialista ha- zafiság internacionalista tu­datának elmélyítéséért folyó sokoldalú tevékenységünk a nemzetiségi kérdés terén a legbonyolultabb. Éppen ezért roppant nehéz és összesített feladat a szocialista tudat- formálás hatékonyságának fokozása ezen a területen. Nehéz, mivel a tudat, bár­mennyire is absztraháljük, mindig átmeneti kategóriák sokaságán keresztül megha­tározott társadalmi jelenség, az objektív lét, világ, osztály­helyzet valóságos problémái­nak szubjektív visszatükrö­ződése. Az azokra adott em­beri válaszok vagy válasz­adási kísérletek történelmi­leg meghatározott szintű so­kasága. összetett feladat, mert nemcsak egyszerűen ok és okozati viszony összefüggé­seiről van szó, hanem arról is, hogy a történelmi változá­sok sodródó áramában, ami­kor semmi sem állandó, csak maga a változás, egy osztály történelmi jelentkezésének pillanatában nem rendelke­zik olyan világnézettel, amely tudatában objektív érdekeit tudományosan és azonnal visszatükrözhetné. Így az osz­tályérdeket kifejező világné­zet kialakításának, majd az osztály tudatba való behato­lásának és anyagi — a való­ság átalakítására alkalmas — erővé válásának nyomonkí- sérése is tulajdonképpen kü­lönálló feladat. A nehézségek még fokozód­nak, ha a kelet-európai ösz- szefüggésekbe beágyazott nemzetiségi kérdés szocialis­ta szemléletének elmélyítését célzó feladataink meghatáro­zására hic et nunc — itt és most —, szocializmus épí­tésének adott viszonyai kö­zött törekszünk. Esr.ek n nehézségek ab­ból fakadnak, hogy a szocia­lizmus építésének viszonyai között is jelentkeznek nacio­nalista tendenciák. Ezekben a tendenciákban kifejezésre juthatnak és velük összefo­nódhatnak olyan puszta elő­ítéletekké süllyedt tudatele­mek, amelyek mögött már nincs valóságos ellentmon­dás. Táplálkozhatnak továb­bá a szocializmust megelőző korok sok olyan objektív* el­lentmondásából is, amelyeket még nem, tudtunk megoldaná S ha az alapjaiban megválto­zott valóság a megelőzőkhöz viszonyítva ugyan kisebb, más jellegű és fajsúlyú, de mégis objektív ellentmondá­sokat alakít ki. Ugyanakkor a hamis, torz tudat olyan tény­leges újabb impulzusokat kaphat, amelyeket az ideoló­giai osztály harcban ellenfe­leink egy pillanatig sem hagynak kihasználatlanul. A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a valóságos prob­lémákat nemlétezónek nyil­vánítjuk. Valljuk be: egy ilyen álláspont látszik a leg­kényelmesebbnek, hiszen ha nem foglalkozunk a bonyo­lult kérdéskör felderítésével, a megoldáshoz vezető lehető­ségek keresésével, akkor ele­ve nem követhetünk el hibát. Csak — éppen egy jottányit sem jutunk előbbre. Abból is kiindulhatunk, hogy a holtak szellemei min­den eddigi erőfeszítésünk el­lenére még mindig itt járnak közöttünk, kilátástalan és re­ménytelen minden további harc ellenük — őrlődjünk csak a megváltoztathatatlan- ság képzetét erősítő ábrán­dok és illúziók világában. A sopánkodás és beletörődés konzekvenciájának tagadása­ként kialakíthatunk olyan alapállást is, amely így érvel: ha holtak szellemei ellen ha­dakozunk, - akkor legcélrave­zetőbb az ördögűz.és, a ráol­vasás, a vajákolás, a töm­jénfüst, mindent egycsapásra „megoldó” csodaszerek esz­közeit és módszereit igény­be vennünk. Lehet végül — hogy az ide­ológiai zsákutcák további va­riánsainak felsorolásától már eltekintsünk — olyan következtetést is levonnunk. amely vállalja a nemzetiségi kérdésben jelentkező régi el- ellentmondások történeti okaival való szembenézés s feltárás kockázatát és ennek eredményeképpen azután ér­demi, igaz és tudományosan megalapozott alapállásból ki­indulva képes a hamis tuda­tot tápláló objektív ellent­mondások feloldásán mun­kálkodni, a társadalmi cse­lekvés erőfeszítéseit elősegí­teni — ahogyan erre a Köz­ponti Bizottság Tudomány- politikai Irányelvei is ösztö­nöznek. Cikkem, amely egy nagyobb történeti tanulmányom el­vi szintézise, ilyenfajta kö­vetkeztetés levonására teszek kísérletet. ItjSry nagyon lényeges szemléleti, illetve tudomány­történeti felismerésből sze­retnék kiindulni. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy a problémák a szocializmus világméretű előretörésének folyamatában, a szocialista világrendszer létrejöttének a körülményei között képződ­tek! Megközelítésükhöz az a látásmód szükséges, amely­nek követelményeit Kádár János elvtárs így jellemezte: „Most... létezik a szocialista rendszer, de vita is van, prob­lémák is adódnak a szocialis­ta országok kapcsolataiban. Nos, én úgy vagyok ezzel, hogy ha 1930 körül, amikor én kommunista lettem, va­laki azt mondta volna, hogy a 60-as években ennyi és ennyi országban lesz szocia­lista rendszer, de viták is lesznek, akarod vagy nem. én két kézzel megszavaztam vol­na”. Azonban a szocializmus nem kész rendszer, hanem az osztályharc terméke, amely­hez a proletáriátus hosszú történelmi folyamatban, lé­pésről lépésre jut közelebb. Érthető, hogy az előbbrejutás érdekében az osztályharcnak azt a korábbi fejlődés által kialakított terepét, amelyet meg kellett változtatni, ele­mezni kell. Elmondhatjuk, hogy ilyen szemléletet alkalmzva törté­netírásunk jónéhány alapve­tő munkát alkotott. Azt hi­szem, elegendő lesz, ha An­dies Erzsébet, Arató Endre, Berend T. Iván, Diószegi Ist­ván, Dolmányos István, Ka­tus László, Kemény G. Gá­bor, Kovács Endre, Kővágó László, Mérei Gyula, Pach Zsigmond Pál, Perényi Jó­zsef, Niederhauser Emil, Rán- ki György, Tilkovszky Ló- ránd, I. Tóth Zoltán, Szoko- lay Katalin ilyen irányú munkásságára utalok. Az ő kutató*! ered­ményeik — de lehetne foly­tatni a sort az irodalomtörté­nész, nyelvész kollégák és a szocialista országok kutatói­nak munkáival — lehetővé teszik, hogy összefoglaljuk azt a hallatlanul nehéz örök-, séget, amelyet a nemzetiségi kérdésben a korábbi korsza­kok ránk hagytak. Ezekből a munkákból 'ki­derül, hogy a társadalmi fej­lődés e nemzetiségileg rend­kívül kevert, homogénnek egyáltalán nem mondható te­rületen olyan objektív el­lentmondásokat alakított Ki az együtt élő népek .viszony­latában, amelyek tudatuk meghatározásában is alapve­tő szerepet játszottak. Milyen volt az a korábbi társadalmi fejlődés, amely a nemzetiségi kérdésben ob­jektív ellentmondásokat ala­kított ki és a nacionalista tu­dat szívósságát megalapozta? (Folytatjuk) _ ____ Csatári Dániel A kísérletek során élő szervezetek sejtjeit két kis üvegedényben helyezték el. Az egyikbe egészséges sej­teket tettek, a másikba be­tegségkeltő vírusoknak, mér­geknek vagy sugárhatásnak kitett sejteket. Az edények nyílását légmentesen lezár­ták. Azt tapasztalták, hogy ha közönséges üvegből készült Villamos repülőgép Az aúsztriai Linz mel­letti Haid repülőteréről nem­régiben emelkedett a leve­gőbe a világ első villamos hajtású repülőgépe, amelybe egy villamos targonca tíz ki­lowatt«® villanymotorját, to­vábbá négy nikkel-ltíid mi um akkumulátort építettek l>c. A tolólégcsavaros, egy üléses repülőgép az első próbare­pülés során 300 méteres ma­gasságba emelkedett, és ki­lenc perc múltán féli a üres akkumulátorokkal szállt 1«. A további repülések során 11 és 13 percig maradt a le­vegőben. Az első villamos repülőgép nem _ különleges az ibolyántúli sugarakat -rí az egészséges sejteken is je­lentkeztek a betegség tüne­tei. és azok is elpusztultak. Érzékeny műszerek se­gítségével kimutatták, hogy a beteg sejtek az ibolyántúli tartományba tartozó elekt­romágneses sugarakat bocsá­tanak ki, ékként hatnak az egészségesekre. szerkezet, hanem egy 12 mé­ter fesztávú kis segédmoto­ros vitorlázó repülőgép, ame­lyet kis sorozatban gyárta­nak Angliában. A szokásos 36 lóerős belső égésű motor helyére építette be Heinz MLlithy repülőroodell konst­ruktőr a villanymotort. Mi- lithy már évek óta kísérle­tezett egyenáramú motorral hajtott repülőgép-modellék- kel. Ezekből a kísérletekből jutott arra a következtetés­re. ‘ hogy villanymotort is lehet repülőgépbe építeni. Az első kísérletek teljes mértékben igazolták féltévé-. Sdt .Li.uáatk.'jAMOlld Segítség a pályaválasztásban Másfélezer lány és Eú látogatja rend­szeresen Leningrad egyik kerületének ta­nulmányi kísérleti telepét. A gyerekek előtt fontos döntés áll: el kell határoz­niuk. milyen foglalkozást választanak hi­vatásuknak. A telep segítséget nyújt a gyermekek­nek a hajlamuknak megfelelő szakma ki­választásában. Szakképzett mesterek és szakemberek vezetésével . megismertetik őket tucatnyi különböző foglalkozással, segítenek megkönnyíteni a választást. 15 műhely és laboratórium áll itt- a gyerekek rendelkezésére. Létrehozásukat a város lakót tették lehetővé. A kereske­delmi vállalatok eladói kabinetet, a köz- étkeztetési szakemberek konyhát, a hír­közlő szerVelc távíróberendezést, az épí­tőipari vállalatok hegesztő készülékeket, a ruhaipari vállalat pedig varrógépeket# ajándékoztak a gyerekeknek. A szakköri foglalkozások ingyenesek. Leningrádban négy hasonló központ mű­ködik, amelyekben évente több mint öt­ezer tanuló igyekszik megkeresni a haj­lamainak legjobban megfelelő foglalko­zást. á gyerekek érdeklődéssel tanulmányozzák az elektromos 'készülékek működései

Next

/
Thumbnails
Contents