Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. március 28. Vidéken július 1-től Munkaidőcsökkentés a belkereskedelemben 3. Gépek 200 millióért A 44 órás munkahét bevezetése Budapesten 3 hónappal előbb történik, mint vidéken. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a vidéki üzlethálózatban az átállás lehetőleg minél kevesebb zökkenővel menjen végbe. Ehhez, a koncentráltabb fővárosi kereskedelmi hálózat tapasztalatai, bizonyára segítséget jelentenek majd a többi vállalat és ÁFÉSZ számára. A Belkereskedelmi Minisztérium egy Központi Koordinációs Bizottságot hozott létre az országos tennivalók összehangolására. Ebben a munkában a pártbizottságok és tanácsok egyaránt részt vesznek, így a helyi érdekeket mindenhol megfelelően képviselhetik. Pályáznak a vállalatok A szervezési intézkedések mellett — amint ezt már bejelentették — a kormány központi támogatást is nyújt a belkereskedelemnek a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos feladatok megoldásához. 1974-ten 185 millió forintos keret all a tárca rendelkezésére, amelynek egy részét munkaügyi célokra, jelentősebb hányadát pedig technikai eszközök beszerzésére fordíthatják. A technikai fejlesztéssel a kereskedelmi munka hatékonyságát kívánják növelni. Támogatják az alapból a munkaerő-megtakarítást eredményező, munkát köny- nyítő gépek beszerzését:.^ mégpedig úgy, hogy a pénzt pályázat útján kérhetik a vállalatok, és ha a kérés észszerűnek minősül, akkor a beruházási költségek 50 százalékáig az állam támogatást nyújt. így ebben az évben az állami támogatást is beszámítva 200 millió forint értékű gép- és műszaki berendezés állítható munkába á kereskedelemben. Az anyagmozgatás terén a konténerek fokozottabb alkalmazására számítanak, ösztönözni kívánják^ az elő- recsomagolást végző gépek munkába állítását. 1973-ban a forgalomba kerülő burgonya 15 százaléka, a zöldség kb 20 százaléka, a gyümölcs negyed része, a vöröshagyma 14 százaléka került előrecsomagolva — tehát a kiszolgálást gyorsítva — forgalomba. 1974-ben e cikkek mindegyikénél 20 százalékkal kell növelni az előrecsomagolás mértékét. Megfelelő eszközök alkalmazásával gyorsabbá válik a szeletelés és a mérés Nemcsak az üzlethálózat, a vásárlók is „korszerűsítésre" szorulnak, hogy vásárlási szokásaik alkalmazkodjanak a modern kor követelményei!! ez az élelmiszerüzletekben. Kereskedelmi berendezések, így hűtőpultok és egyéb pultok számának a növelése, valamint az önkiszolgáló boltok arányának emelése is javítja a hatékonyságot. Palack helyett sörtank A vendéglátóipar hatékonyságát alapanyag-előkészítő gépek és központi előkészítő üzemek növelik. Mód van az idén a vendéglátóhelyek, éttermek, szállodák takarítását könnyítő és gyorsító gépek beszerzésére, és újfajta megoldással kívánják javítani a sörellátást. Az úgynevezett sörtankos módszer feleslegessé teszi a palackok szállítását, visszaváltását és ezzel jelentős mennyiségű munkaerőt és helyet szabadít fel, ugyanakkor automatikus működésével garantált mennyiségű árut ad a vevőnek. A sörtankok beállítása már 1974-ben megkezdődik. A kereskedelmi-hálózat az elmúlt években az ország minden megyéjében jelentősen fejlődött. 1965-höz képest a megyeszékhelyeken több mint 130, más városokban több mint 140 százalékos a bolthálózat növekedésének mértéke. Zaía, Szabolcs, Somogy, Heves, Győr, Csong- rád és Bács megye még az országo? átlagnál is jobban fejlesztette kereskedelmi hálózatát. A negyedik ötéves tervben a fogyasztási cikk kereskedelem mintegy 13,5 milliárd forintot fordít a fejlesztésre. Ilyen jelentős beruházásokra most kerülhet először sor, és ez a tény jelzi, hogy népgazdaságunk erejéhez mérten egyre többet fordít a kereskedelmi ellátás színvonalának emelésére. A vevők „korszerűsítése“ Tény, hogy az ellátás színvonala még sok helyen kifogásolható. Gyakran azonban egyoldalúak a bírálatok és emberi tulajdonság, hogy »a vásárlók inkább a kellemetlen tapasztalatokra emlékeznek. Persze a vevők sem angyalok. Egy felmérés szerint például a vasárnap nyitva tartó boltokban a vevők 10— 15 százaléka vásárol csak olyan cikkeket — kenyeret, tejet — amelyek miatt indokolt az ünnepi nyitvatartás. A forgalom 60 százalékát liszt, mosópor, só és ehhez hasonló cikkek teszik ki, amelyeket bármely hétköznapon is megvásárolhatnának. Vásárlási szokásainknak követni kell a megváltozott viszonyokat: az előreren- delés, a házhozszállítás fokozottabb igénybevétele még sok lehetőséget rejt magában. Nemcsak az üzlethálózat, a vevők is „korszerűsítésre” szorulnak, és ez a feladat a tapasztalatok szerint a munka nehezebb részét jelentik. Sok időt töltünk, és sok pénzt elköltünk az üzletekben. így a pult nem elválászt- ja hanem valóban összeköti vevők—eladók erdekeit. A munkaidőcsökkentés kedvezőbbé teszi a belkereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit, s így 44 órás munkahét bevezetését a lakosság ellátásának javítását is szolgáló lépésnek tekinthet j üli. — Üdülőklubok a Balaton partján A Balaton parti nyaralótelepen, a SZOT balatonföld- vári üdülési igazgatósága egy-egy üdülőklubot hoz létre. Számos kisebb, több évtizede épült üdülőházat jelöltek ki, amelyek átalakítására, modernizálására nem érdemes nagyobb összegeket áldozni, de klub céljára még évekig alkalmasak. Az épületekben könyvtár, biliárd, zene, tánc és kártyaszobákat alakítanak ki. Az első ilyen üdülőklub tavaly nyílt meg Fonyódbélatelepen. Az idén megnyílik a siófoki klub, jövőre pedig Balatonföldváron, majd Balatonlellén alakítanak ki klubházat. Hordok Sátorai aú hely» ől j A korai tavaszodás serény munkára serkenti a sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet dolgozóit. A szövetkezet az idén nyolcszázezer export gyümölcsösláda és ládatető gyártását vállalta, ezenkívül szerződést kötött a Tokaj hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal ezer darab — egyenként ötszáz—hatszáz liter űrtartalmú — boroshordó gyártására. A rendeléssel a szövetkezet tizenegy kádárjának egész évi munkáját lekötötték. A hordókat kiváló minőségű tölgyfarönkökből faragott dongákból készítik. Európában lejtőid) túzok a Körösök Yöhvében rj Kedvező eredményeket mutat a Békés megyében lezajlott vadszámlálás, a megye negyvenhárom vadász- társasága jól gazdálkodott A reprezentatív felmérés mintegy kétszázharmincezer fácánt és százezer mezei nyulat vett számba. Ez jóval több, mint amennyit a legutóbbi felmérés kimutatott. Növekedett az őzállomány is. létszáma megközelíti a tizenötezeret. A néhány éve telepített dámvadból huszonegyet tartanak nyilván. A ritkaságnak számító túzokból Európa legnagyobb állománya él a Körösök völgyében: számuk meghaladja az 1200-at. Raszteres mélynyomás A Magyar Posta bélyegeinek elkészítésében ez a nyomtatási módszer szinte egyeduralkodó, mert kiemeli a tervrajzok finom részleteit, gazdagon adja vissza az árnyalatokat. Az eljárást 60 esztendeje próbálta ki Bajorország a király arcképét ábrázoló sorozat megvalósításánál. Ezután a hazánkat körülvevő államok léptek a kezdeményezők sorába: 1919-ben Csehszlovákia, egy év múlva Bulgária, majd 1922-ben Románia bélyegeit készítették raszteres mélynyomással. Postánk először 1932. tavaszán a Szent Erzsébet sor kivitelezéséhez választotta ezt az eljárást. A bélyegek sikert arattak, amihez hozzájárult, hogy első ízben reprodukáltunk műalkotást: a 32 és a 40 filléres címletet Liezen Mayer Sándor festménye díszitette. E sorozattal kezdte meg bélyegművészeti pályafutását Légrády Sándor, aki azóta számos sikerült bélyeggel örvendeztette meg a gyűjtőket. A hat évtized során mind tökéletesebbé vált eljárásnál a tervrajzot vonalhálózattal (raszter) pontokra bontják és ezeket a részeket másolják, maratják a nyomóhengerre, ahol a rajz világo- sabb-sötétebb foltjainak megfelelően különböző mélyedések keletkeznek. A mélyedéseket a rasztercsészéket kenik be festékkel. Nyomtatásnál a laposabb csészékből kevés festék jut a papírra, itt világosabb folt keletkezik, míg a mélyebb részek lenyomata sötétebb lesz. Világhiradó Baselban júniusban INTERN AB A elnevezéssel nemzetközi kiállítást tartanak. A város első bélyege, az 1845- ben kiadott, galambot ábrázoló világritkaság újra feltűnik bélyegen, mégpedig a Magyar Posta , emlékkiadásán — amint erről „Philatelie Trader” című londoni szaklap beszámol. • • » Az alvilág élénk érdeklődése a filatelista kincsek iránt sok munkát ad a rendőri szerveknek. A Scotland Yard speciális filatelista brigádja olyan alapos gyakorlatra, szakértelemre tett szert, hogy a nyomozók egyre másra hagyják ott állásukat és bélyegüzletet alapítanak. Legutóbb D. Yard- ley felügyelő mondott búcsút a bűnügyeknek és Devonban árverező céget alapított. Első aukciója március 13-án zajlott le nagy sikerrel. • * « Mongólia a postai világ- szervezet centenáriumát blokkal és 7 értékű sorozattal ünnepli. A Budapesten nyomtatott kiadás a levél- továbbítás fejlődését ábrázolja. Az első bélyegek a múltat mutatják be: nyáron lovon, télen rénszarvas fogaton száguld a hírvivő. A befejező címlet a jövőre utal: az űrrakéta a leggyorsabb postás. Az érdekes kiadáshoz — értesülésünk szerint — kizárólag a helyi körök útján juthatnak a gyűjtők, mert a bélyegboltokban nem fogják árusítani. • • * Észak és dél jelentkezik Svédország két bélyegén. Az egyik érték a sarkkör menti nemzeti park legnagyobb vízesését, a másik címlet a sajátos hangulatú Ystad városka középkori házacskáit ábrázolja. Ez a városka a 18—19. században jelentős kikötő, a „kontinens kapuja" volt, jelenleg Lengyelországba indulnak innen hajók Romániában fokozott ütemben fejlesztik az állattenyésztést A fejlett technológiai módszerek alkalmazása dinamikus fejlődést eredményezett a román mezőgazdaságban. A termelés növekedésének évi átlagüteme a következőképpen alakult: 1956. és 1960. között 2,7 százalék, 1966—1970. között 4,4, a jelenlegi ötéves terv első három esztendejében 6,8 százalék. A mezőgazdasági szektorra legjellemzőbb irányzat az állattenyésztés fokozottabb ütemű fejlesztése. 1973-ban az állatállomány 166 százalékkal volt nagyobb, mint 1938-ban, míg a növénytermesztés csak 75 százalékos növekedést mutatott. A mezőgazdasági struktúra ilyen irányú továbbfejlesztése azt eredményezi, hogy 1990-ben a szektor termékeinek 50 százalékát az állattenyésztés szolgáltatja majd. . A mezőgazdaság intenzív fejlesztése eredményeként lényegesen változott a megművelt területek struktúrája is. Jelentékeny mértékben fejlesztették a zöldségfélék, az ipari növények, a hüvelyesek stb. termelését, s ezek között is elsősorban a napraforgó. a cukorrépa, a szójabab és a paradicsom termesztését fokozták. Az ipari növények és a zöldségfélék hozamát új hibridfajták termesztésével fejlett technológiai módszerek alkalmazásával, a mesterségesen öntözött területek növelésével és a műtrágyák fokozott mértékű alkalmazásával emelték. Cukorfok-meghatározó műszer Franciaország bortermelése mind mennyiségi, mind minőségi szempontból jelentős. 1973 első harmadában 228 000 hl bordeaux-i bort exportáltak 1971 millió forint értékben. A Spolem gyár nemrégiben új műszert mutatott be, amelynek segítségével a cukorfokot még a szőlőfürtökben, leszedés előtt meg lehet mérni. így az alkoholtartalomra is következtetni lehet. A szőlőtermelőknek nagy segítség az a műszer, amelynek segítségével be lehet állítani a szüret kedvező időpontját. A műszeren a mérési eredményt közvetlenül le lehet olvasni. Kirgiz gépek magyar földeken A műszaki-gazdasági együttműködés a testvéri szocialista országok közötti kapcsolatoknak meghatározó tényezője. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása a PSZB 1,6 típusú bálázógép, amelyet a távoli Középrítani ^ezekkel a gépekkel nyár veeén, az esőzések beállta előtt, amikor minden óra nagyon drága. Évente 25 ezer darabot gyártanak. Erre szükség van azért is, mert a külföldi megrendelések állandóan Ázsiában, a Tiensan hegyei közt a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaságban készítenek. A bálázógépek traktor- vontatásúak. Felszedik a rendre vágott szénát, illetve szalmát. hasáb formáló tömbökbe préselik, és egyidejűleg automatikusan ösz- szekötözik. Gondolom, még a városi emberek is tudják, hogy milyen sok munkáskezet és időt lehet megtakaszaporodnak. Jelenleg 20 országba szállítanak bálázógéoeket. Az utóbbi tíz évben több mint 200 gépet exportáltak Maevarors^ávnak is. A Kir- gisztán PSZB 1.6 típusó bálázógép üzemi próbáira több Pécs környéki szövetkezetben került sor. A vélemé- nvek naivon kedvezőek voltak. Ez is közrejátszik a megrendelések állandó növekedésében. Emberkéz alkotta oázisok 1974-ben adják át az első 75 000 hektár termővé tett földet a termelőszövetkezeteknek a déhüzbegisztáni karsini öntözőrendszer építői. Az öntözőrendszer mintegy 900 000 hektár, korábban teljesen terméketlen földterület hasznosítását teszi lehetővé. amelven közel 1 millió 300 ezer tonna gyapotot termelhetnek A? emberkéz alkotta oázisok összterülete Üzbegisztánban már nrnnhaladja a 2.7 millió hektárt. SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT felsőfokú végzettséggel (számviteli főiskola vagy közgazdasági egyetem) és vezetési gyakorlattal rendelkező SZÁMVITELI VEZETŐT ALKALMAZNA. Jelentkezéseket „Irányításban jártas” jeligére a kiadóhivatalba kérjük. v
