Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
1974. március 2S. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Olajbányászok között (3.) Baraktábor - társaké Az o/lajbányászok többsége messzi . környékről került Szegedre. Itt munkásszállásokon Iáknak, s kétheti munka után utaznak haza 4—4 napra. Nyolc órai szabadban lét nehéz munka után gépkocsikon érkeznek a barakktáborba, ahol alapos fürdés s kezdődik az étkezés, majd pedig a pihenés. A barakok jól fűtöttek, néha túl melegek. A folyosókon öltözőszekrények, a szobákban pedig vaságyak, pokróccal szépen letakarva. A rend és tisztaság az Igényességre enged következtetni. Van egy íratlan szabályra pihenőt soha ne zavard! A kisrádiók ezért oly halkan szólnak, hogy a szomszéd szobában észre sem lehet venni. A közlekedés általában „Iá bújj hegyen” történik. Van sakk, asztalitenisz, kártya A bányászok azonban nem alszanak mindig. A pihenést másra használják a fiatalok — a 30 év alattiak — másra az idősebbek — a 40—50 év közöttiek. Van sakk, asztali- tenisz. kártya és különböző társasjáték. Este pedig tv- nézés a kultúrteremben. Az igazi társalgó azonban az ebédlő, annak is a büfékörnyéki része. Ott szinte minden asztal foglalt. nagy fröccs vagy korsó sör mellett hányják-vetik a nap történetét, a világ folyását. — öcsikém! holnap kapaszkodnod kell odafönt. Fúj és esik is ... Megette a fene az egészet. Most kezd tél lenni, amikor tavaszodnj kellene. — Ez nem tetszett a dorogi bányászoknak sem. Azt hiszem három éve. hogy idehelyezték őket s aztán rövidesen , meglépték.., — Több az már, 69-ben volt.. — És mit gondolsz, hány maradt itt a 200-ból? Kettő! Azt magyarázták, hogy a toronyban nagyon nagy az ájer. Inkább a bánya. Ott van födél a fej fölött. Na és meleg is. Ahogy megyünk lefelé, úgy melegszik. Fölfelé pedig miildig hidegebb.: i Keveredik a múlt és a jelen. Szóba kerül a reggeli, az ebéd, a vacsora. Fúrómester, lakatos, esztergályos, tmk-s egy asztalnál. Reggel fél 6-kor már nyit az étkezde. Műszak előtt mindenki reggelizhet. Az étlap kifüggesztve a falon. Választhat ki-ki kedvére, zsebére. Legolcsóbb a tea és a tejféleség. Az viszont ném elég a nehéz munkára. — A főttkolbász az még teszi. Az ára is elfogadható. De egy darab fasírozöttért 5 forintot kérni... Ez már rablás! \ — Ezért mondom én. hogy át kellene venni az egész étkeztetést és büfét a Vállalatnak. Akkor nem a mi bőrünkre gazdagodnának ott — mutatnak hátra a büfé felé. — Az a csapos, az a fiatal srác is. otthagyta a tornyot.' Gondolta itt többre megy, jobban keres ..; — Persze, hogy otthagyta. Itt megvan az ingyen pia, meg ha „jól számol’.’, akkor a piroshasú naponta ... — De a mi bőrünkre, komám! Miért engedjük ezt meg? Van elég népi ellenőr közöttünk ... Nem igaz, hogy a konyhán nem lehetne legfeljebb 10 forintért kihozni a vacsorát. Háromszori meleg ételért 30—40 forint. Sok ez egy napra .:. Persze nem kerül mindenkinek ennyibe. Ebbe már benne Van a napi sör és a néhány nagyfröccs is. Aki az üzemi étkeztetésben vesz részt, az az ebédért 5 napra 54 forintot fizet. A szállásért keveset, néhány forintot. Két hét munka, négy nap szabadság otthon. Persze csak annak négy nap, aki gyorsan hazaér, mert jó a közlekedése. Fúrómester húsz éve ■— Azt mondják, minden út Rómába vezet. Ezért vettem én lakást Budapesten. Oda mindenhonnan könnyen fel lehet érni. Eger mellől nősültem, de Szegedre kerültem. Húsz éve vagyok már fúrómester. Kaptam volna lakást itt is, de nem igényeltem. Félreraktam inkább a pénzt..: Kilenc éve már pesti vagyok vidéki élettel... — Az a baj. hogy nem mindenki Piri Kis Ferkó, — Az jó főmester. Az a szerencsés, aki odakerül. Az ottragad, az nem vándorol... — Nincs igazatok. Minden akciónak van egy reakciója. Akit kedvelek, megengedem Napirenden a szakszervezeti munka . (Folytatás az 1. oldalról.) esetek száma csökkent. A munkavédelmi helyzet a javulás ellenére sem kielégítő. Több időt kell fordítani az előírások betartásának ellenőrzésére. Az SZMT elnöksége tavaly több szociálpolitikai témát is tárgyal t, illetve beszámoltatott gazdasági vezetőket, szak- szervezeti tisztségviselőket az üdültetési munkáról, az üzemegészségügyi helyzetről, a béren kívüli juttatásokról. Megállapították, hogy 1973- han — ha szerény mértékben is — növekedett az üdültetésben részt vevő dolgozók száma. Szakszervezeti kedvezményes üdültetésben 6 ezer 432, vállalati üdültetésbén 8 ezer 22 dolgozó részesült. örvendetes, hogy a kedvezményes üdültetésben emelkedik a fizikai munkások száma. Tavaly 1159 kérelmező kapott segélyt, 967 ezer forintot. A szakszervezetek politikai névelő munkájának is része van abban, hogy a szervezett dolgozók gondolkodásában tovább erősödtek a szocialista vonások. Minden évben több és több dolgozó vesz részt politikai oktatásban. Jelenleg 23 ezren járnak különböző politikai tanfolyamokra. Ennek a munkának is vannak fogyatékosságai. Nem igazodik eléggé az egyes rétegek igényeihez, nincs megfelelő előrehaladás a be-. járó dolgozók, a nők és a fiatalok körében végzett politikai nevelésben. A megye 360 szakszervezeti alap- és középszerveiben 114 függetlenített és 17 ezer 284 választott tisztségviselő dolgozik. A választott szervekben a nők aránya 43,6, a fiataloké 27.4 és a fizikai munkásoké 47,8 százalék. A nőpolitika és az ifjúságvédelem mindennapi része a szakszervezeti munkának. Az üléseken megtárgyalták a nő- és ifjúságpolitikai határozatokat, és a végrehajtásról folyamatosan beszámoltatták a gazdasági vezetőket. Az SZMT vizsgálatokat végzett az ifjúság, a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő anyák körülményeinek megismerésére, állást foglalt helyzetük javítására. A szakszervezetek közreműködtek a negyedik ötéves terv megyei célkitűzéseinek előkészítésében, segítették a beruházások és üzembővítések, a lakásprogram megvalósítását, a gyermekintézmények fejlesztését, a kommunális, szociális, kereskedelmi. egészségügyi hálózat bővítését. Az évi munka értékelése után vita alakult ki. A tizennégy felszólaló beszélt az üzemekben, a vállalatoknál végzett szakszervezeti munkáról. Az ülés végén egyhangúlag elfogadták az SZMT idei munkatervét. o neki húszéves létére is, hogv azt mondja: szervusz Józsi bácsi. Elvárom azonban tőle. hogy őszinte legyen hozzám és legalább annyi tiszteletet adjon nekem, mint amennyit én adok neki. Nem vagyok én különös vagy erős ember! Most töltöttem be a 36. évem. Ha kiküldenek egy munkára. akkor elvárom, hogy aki velem jött, becsületesen dolgozzon. Ha nem ért valamit, szóljon. Az aranygyűrű az én ujjamról se esik le .,. Kérdezek én fiataltól is, ha nem tudom. — De nem őszinte ám mindenki... — Ez a baj a fiataloknál. Volt nekem is egy fiatal káderem, olyan „erős” ember. Az Ifjúsági Presszóban adta a nagyot a ki vagyok, mi vagyokot. Persze, amikor megkapta a magáét... mondja másnap: Józsi bácsi, árpám van. Fájós dolog az. Kinn a toronynál csináltam helyette is a munkát. Ne fázzon meg a szeme, maradjon a bódéban. Egyszer megakadtam Megyek, hogy tanácsot kérjek tőle. Olvassa az újságot, lefityegő kötéssel. Az anyja szép szentségét! Elfeketedett szeme alatt az árpatábla. Hazúg> ember azóta nem ülhet az én asztalomhoz, nem dolgozhat velem. Mondta volna meg, hogy hókon csapták. — Könnyű nektek, jó a brigádotok. Vállalat kiváló szocialista brigádja... Szokik vagy szökik — Az még nem minden. Mi alakítottuk és magunkhoz formáljuk a brigádtagokat. Szokik vagy szökik. A legtöbbje szokik... A kiskun dorozsmai ifjúsági presszó nagyon sokszor szóba kerül. Vannak, akik azt mondják, hogy kibékíthetetlen ellentét alakult ki a kiskundorozsmaiak és az olajosok között. Az idősebbek viszont tűrik, hogy a fiatalok hőbörögjenek. — Meglátszik már a szemen, ki az, aki tudja, meddig lehet elmenni, öcsi te nem vagy erős ember. Zalai létedre is kijössz a dorozsmaiakkal. Kérdezd csak meg a Jani bátyádtól, hányszor verték meg 22 év alatt! — Sehányszor. Bolond ember az, aki fejjel megy a falnak. Az okos, az kikerüli... Beszélgetnek pihenő időben. Amikor eljön a fél 8, a Tv-híradó kezdete, ott ülnek a képernyő előtt. Ki-ki megitta már a maga egy fröccsét vagy a két korsóját. Érzik rajtuk az ital illata, de nem a bűze. Tíz óra után elcsendesedik minden. Hajnalban kezdődik a munka. Erősen fúj a délkeleti szél, fenn a 30 méter magas torony tetején. Átfúj mindenen, didereg az ember... Förgeteg Szilveszter (Folytatjuk.) Kádár János Nyíregyházán és Fehérgyai mai (Folytatás az 1. oldalról.) bah köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számára, his2én annak idején gyakran megfordult a régi ruggyanta árugyárban, tisztában van a szakma nehézségével. A feilődést mutatja, hogv az új nyíregyházi gyáregységben lényegesen megváltoztak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista éoítés valóságos megtestesülésével találkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstófürdőt, majd a Jósa-vá- rosi új lakótelepet, ahol 1970 óta 2200 korszerű lakás épült, és az- V. ötéves tervben megépítendő további 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre. Kádár János délután Nyírházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969- hen várossá nyilvánított Mátészalkán. A város új. keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Danes József, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a városi tanács elnöke, dr. Szabó József, a megyei tanács járási hivatalának elnöke fogadta a Központi Bizottság első titkárát. Az egvhegyűlt töboszáz helybeli lakos meleg ünneplésben részesítette, tanssal, virágcsokrokkal köszöntötte Kádár Jánost, aki rövid sétát tett az új lakótelepen, s megismerkedett Mátészalka mai arculatával. • Az 1970-es árvizet követően nagyarányú építkezés kezdődött itt a károk helyreállítására, s azóta csaknem ezer lakás épült. A várossá nyilvánítás óta jelentősen megváltoztak a lakosság élet- és munkakörülményei. Ebbén alapvétő jelentőségű az iparosítás: több új üzemegység működik a városban, s az itt foglalkoztatott több mint tíz- P70’' mintegy féle ipari munkás. Tavalv 1,3 milliard forintot kéövisélt az ipari termelés és a lakosság éve"*“ 4—6 millió forint értékű társadalmi munkával járul hozzá a város fejlesztéséhez. Fehérgyarmaton a Győzheted en Bríyád Termelőszövetkezetbe látogatott e! a Központi Bizottság első titkába, akit = közös gazdaság központiában Gutáési- Sándor, a iárási pártbizottság első titkára és a tsz vezetői fogadtak. Dánvádi László, a termelőszövetkezet elnöke táiákoz- tatót adnft a ss éves múltra visszit^intő közös gazdaság életéről, munkájáról. Szóit arról, hogv a szövetkezet feiiödésót megszakította az 1970-e,s árvíz, arrielv tetemes károkat okozott a közös gazdaságban is. Az á-vízkárosultak tarn«-at !sára megnvllvá- n»lt or~7.’gos «egiiökÄsz- ség a fehArsrvarmatiakal is hozzásegítette az élet újrakezdéséhez, az vniáánítés és a helyreállítási munkák mellett a termelés megindításához, megalapozásához, s az utóbbi években jelentős fejlődés következett be a gazdaságban. Kerekes Lajos, a pártszervezet titkára a termelőszövetkezet pártéletéről táié- koztatta a Központi Bizottság első titkárát. Kádár János köszönetét mondott a járás és a termelőszövetkezet vezetőinek a meghívásért. Elismeréssel állapította meg, hogy a nagy természeti csapás után összefogott erővel láttak munkához. Ahogyan a fehérgyarmatiak és sorstársaik, a párt és a kormány, az egész társadalom segítségével az újjáépítéshez fogtak emlékeztet arra az időre, amikor a felszabadulás után egész népünk, országunk maga mellett érezhette a Szovjetunió és a szocialista országok testvéri segítségét, és ez nagy erőt, önbizalmat adott számunkra — mondta Kádár János. A találkozó után a Központi Bizottság első titkára megtekintette az 1970-es árvizet követő újjáépítő munka eredményeit. A Május 14. téren, amely már nevében is a pusztító árvízen aratott győzelmet jelképezi, 192 lakásos, többszintes épülettömb emelkedik. Ennek egyik bejárata előtt Haklik József ÁFÉSZ dolgozó szívből jövő szavakkal mondott köszönetét a párt és a kormány gyors segítségéért, amely visszaadta a trtár-már reményét vesztett lakosság hitét a jövőben, és az elvesztett hajlék helyébe korszerű, új otthonhoz juttatta a földönfutóvá lett embereket. Meghívta Kádár Jánost, tekintse meg lakását. Az első titkár örömmel tett eleget a szíves meghívásnak és a szépen berendezett lakásban érdeklődött az ismét révbe jutott kis család életéről. Megtudta, hogy az egész épülettömbben csupa árvíz- károsult lakik, köztük vendéglátójának két nőtestvére és édesanyja is. Az 1970-es árvizet követő újjáépítés során nemcsak a romba dőlt 576 lakás épült újjá, hanem új otthont adtak a környező községekből betelepült árvízkárosultaknak is és összesen 836 új lakást építettek. Ehhez 267 telket kellett gyorsított eljárással kisajátítani. Tizenüt új utcát és egy teret hoztak létre. Ezen- j kívül több mint félezer ’ lakást újítottak fel, ka- ’ matmentes kölcsönnel. A nagyarányú építkezéssel a nagyközég új arculatot kapott. Kádár János ezután a Kossuth téren megtekintette az árvízi emlékművet, Szömor László szobrászművész munkáját, majd végigsétált a község főterén. Többszáz főnyi lelkes tömeg kísérte útján és amikor köszönetét mondott a kedves megnyilvánulásért, sűrűn hangzott „viszontlátásra Kádár elvtárs!” Kádár János az esti órákban visszautazott Nyíregyházára. ... hogy síép legyen a környezetünk Járási kommunista aktira Tiszafüreden Április a társadalmi munka hónapja Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára mondta megnyitójában: „Azért hívtuk össze ezt a kommunista aktívát, hogy egyeztessük nézeteinket, különösképpen tennivalóinkat A Politikai Főiskola hallgatói a megyében A Politikai Főiskola vezető-továbbképző tanfolyamának taniűmányi csoportja dr. Kurucz Imre, a budapesti V. kerületi pártbizottság első titkárának vezetésével tegnap egésznapos látogatást tett a megyében Dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára a tiszaligeti pártüdülőben köszöntötte a megye életével ismerkedő tizenhét tagú csoportot, majd a délelőtt folyamán előadást tartott Szolnok megye gazdaságpolitikai helyzetéről, valamint a párt gazdaságiránvító szervező, ellenőrző tevékenységéről. Dr. Gergely István előadásában ismertette a megye gazdaságföldrajzi adottságait, és a statisztikai adatok tükrében mutatta be az ipar, a mezőgazdáság, a vízgazdálkodás. a kereskedelem, a közlekedés és a településpolitika helyzetét. A pártirá- nyításról szólva hangsúlyozta. hogy a gazdasági élet szervezése a párt irányító munkájának kiemelt területe. A témakörön belül szó volt többek, közt a kádermunkáról, a vezetőképzésről, a gazdaságpolitikai irányelvek megyei megvalósításáról. Az előadás utáni konzultációban a kérdésekre adott válaszokból a vezető-továbbképző tanfolyam tagjai még behatóbban, részletesebben megismerkedtek a megye gazdasági eredményéivel, a pártirányítás vezetési módszereivel. Délután Nádas József, a járási pártbizottság első titkárának kíséretében a Politikai Főiskola hallgatói ellátogattak a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. településeink esztétikai arculatának megváltoztatásában, hogy konkrét munka bontakozzék ki ennek érdekében." Közismert, hogy a Hazafias Népfront mellett dolgozó megyei környezetvédelmi bizottság felhívással fordult a települések vezetőihez, a lakossághoz: legyen „tiszta, virágos Szolnok megye". A tiszafüredi járási pártbizottság, a járási hivatal és a Hazafias Népfront járási bizottsága e cél elérése érdekében hívta össze tegnap délelőttre á tiszafüredi művelődési Otthonba a járási kommunista áktívát, mélyen részt vettek a községi párt- bizottságok. csúcsvezető- ségek, az üzemek párttitkárai, a tanácselnökök, a gazdaságvezetők, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. A tiszafüredi járásban, különösképpen időszerű e témáról beszélni. Mint azt dr. Erdélyi Ferenc, a járási hivatal elnöke referátumában hangsúlyozta: „Községeink többsége elhanyagolt, az utcák sárosak, piszkosak* nincsen elfogadható parkosítás, fát- lanok az utcák.” Az intézmények többsége elhanyagolt, a tsz-irodák, majorok látása a gazdátlanság gondolatát keltik. Nem kivételek ezalól aZ ÁFÉSZ-ek üzleteinek környékei sem. Ezek rendben- tartásához pedig nincs szükség sok pénzre. Sajnos á tanácselnökök sem szorgalmazzák eléggé a községek szépítését, tisztántartását. (Elhangzott az aktíván olyan észrevétel is, hogy a tanácstagok is „fáznak” az effajta tennivalótól.) Bár a járás vezetői több községben kezdeményezték parkok, játszóterek építését, a lakóházak környékének rendbetételét, jelentős előrehaladás nem történt. Pedig a tiszafüredi járás a megyében lévő községfejlesztési versenyben az utolsó előtti helyen van. Amíg az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke a megyében 278 forint, addig ez a járásban mindössze 145. És amíg a szolnoki járásban 18,5, a kunszentmártoni járásbán 15,9 millió forint volt a társadalmi munka értéké 197.3-ban a tiszafüredi járásban csak 5,6 millió forint. Kommunistákhoz méltó nyíltsággal tárté fel a beszámoló a környezetvédelemben meglévő gondokat, és ugyanakkor konkrét feladatokat is meghatározott. A Cél: május elsejére virágos, szép, tiszta községek fogadják az arra járókat. AZ aktíva ülésén ezért áprilist a járásban a társadalmi munka hónapjának nyilvánították, A felszólalók egyetértettek az elhangzottakkal, sőt javasolták. hogy akik a szép szóra rtém tesznek rendet saját portájukon, akik rongálják a játszótereket, parkokat, kitördelnek fákat, viráeokat, azokat szabálysértési eljárás útján felelősségre kell vonnij
