Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

1974. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Olajbányászok között (2.) A iiam megfutamodott Olajbányásznak lenni hiva­tás. Az a leány, aki férjéül olajost választ, rá lehet ké­szülve a sok-sok távollétre, vándorlásra. Eddig legalábbis így volt. Szabó János, aki több mint 30 esztendeje kezd­te Zalában és most RD 30-as berendezésével az egyik holt­marosi medret lyukasztja, hihetetlennek tartja, hogy maholnap 54 évesen nyug­díjba mehet. Az egyszerű se­gédmunkásból lett főnök — vezetője egy 40 tagú kollek­tívának. Lassan járva a „sza­— Zalában kezdtem. Az­tán következett Beregböször- mény, Bugyi, Biharnagyba- jom, Szeghalom, majd újra Nagybajom. Mentem Mező- keresztesre, Nyíregyházára, Nádudvarra, Berettyóújfalu­ba, Hajdúszoboszlóra, aztán újra a Nyírség. Görbeháza után lekerültünk Szánkra, majd Algyőre. Nagyecsed után következett ismét Sze­ged. Vittem magammal a családot, az asszonyt, két fiamat és lányomat. Hajdú­szoboszlón megelégeltem a cigányéletet. Lakást kaptunk letelepedtem. Ennek már 11 éve. Nőttek a gyermekek, is­kolába jártak, szakmát ta­nultak. A nagyobbik fiam irodagépész, a vállalat köz­pontjában dolgozik. Kisebbik fiam lakatos lett, vele dol­goztam a toronynál. Négy napig leszek itt a bó­déban éjjel és nappal. Teg­Igaza volt. Most nappal dolgozik, esténként hazajár a családhoz, az unokámhoz és keres annyit, mint itt. Mi, olajosok' pedig? Van úgy, hogy két.hétig nem látjuk a családot. Közben mindenkit megtanít a maga hyomora. Főz, mos, vasal magára. A partink négy fele van osztva. Van benne hat fúrós, márlétra” minden fokát, küz­dötte fel magát műszaki ál­lományba főmesternek. Ra­gaszkodik azonban ahhoz, hogy ne használják a mester vagy a főnök szót — egysze­rűen szólítsák csak Jani bá­csiként. Nyírségből való tir­pák, aki már 1943-ban örökre búcsút mondott szülőföldjé­nek. Búcsút mondott örök­re? Valljon most ő életút já­rói, itt a fúrótorony árnyé­kában, az összkomfortos fa- barakban, ahol évtizedek óta főz, mos vasal önmagának. nap jöttem és vasárnap déli 11-kor elindulok haza, a Sze­ged—Mátészalkai olajosbusz- szal Szoboszlóig. Cigányélet ez kérem, de már megszok­tam, talán kedvelem is. Ami­kor még" én kezdtem, örül­tem, hogy bejuthattam. Ma már más a helyzet. A fiata­lok. .. fene tudja. Én is csak azt mondom, igazuk van. Aki le tudja dolgozni a műszakját nappal, az miért vállalná a folyamatos munkát, az éjsza­kát, az ünnepnapot, a vasár­napot. Példa rá a kisebbik fiam. Lakatosnak tanult, gépkezelő lett itt nálam. Re­méltem, hogy átadom majd neki a tornyot. Egyszer aztán előállt. — Apa, én tovább nem csi­nálom. .. — Hát miért? — Ügy éljem le az életemet, mint apu? Nem, én nem esi- i nálom... egy lakatos, egy hegesztői a - katos, egy motoros. Az átlag- kereset 2800 forint. Az enyém már 4100. Ehhez jön a 25 százalék és a havi 500 fo­rintos különélés mindenki­nek. Sokat változott a világ. Az olajosok ma már, kötődnek a városhoz, Szegedhez. Kiss Feri berendezése fúrta a Sze­gedi 4-est. A brigád. minden tagja Szegeden lakik már. Most viszont átvezényelték őket Kömlőre. Messzire ke­rültek megint a családtól. Mondtuk, beszéltük egymás közt, hogy cseréljünk beren­dezést, hisz mindkettő ugyan­az. Ök maradtak volna ide­haza, Szegeden, mi meg kö­zelebb kerültünk volna Szo- boszlóhoz. A szolnoki köz­pontban nem egyeztek bele. Hogy igazuk volt-e? A fene tudja. Ha mi befejezzük itt a lyukat, tovább állunk, me­gyünk Biharugrára a Körö­sök völgyébe. Felesleges lett volna a csere — csöbörből- vödörbe. A kutatófúrást végzők élete a legnehezebb. Nagyon nagy baj, hogy ezt nem méltányol­ják. Csupán egy példa erre: oda voltunk Nagyecseden, kaptunk 100 forinttal több különélést havonta. A mun­kaügyi osztály vezetője ma­ga mondta a szemünkbe, hogy benne lesz a kollektív szerződésben is; ha időköz­ben visszajönnének Szeged­re további hat hónapig kap­juk a 100 forintot. Visszajöt­tünk, elvették a 100 forintot. Hiába kerestük a kollektív szerződésben, még utalást sem találtunk rá. így történt. Pedig mi nem kerültünk kö­zelebb a családhoz. Nehéz szakma Ilyen a mi életünk. Nehéz szakma, de én megszeret­tem. Maholnap azonban a fő mesterek is búcsút monda­nak, nyugdíjba mennek. Az idén kezdi Tóth Gyula, utána megyek én, majd a Kiss Fe­ri, a Bíró Jenő, a Vad Jancsi, a Nagy Lajos,.. hat év alatt több mint fele elmegy a ré­gieknek, a főmeslerekríek. Utánpótlás? Megoldódik. Régen én is abban remény­kedtem. hogy majd a fiam. Valamelyik majd átveszi tő­lem. A kisebbik megfutamo­dott. Förgeteg Szilveszter Megelégeltem a cigányéletet A gyereknek igaza volt Jászfény szarui termelőszövetkezetek egyesülése A hagyományos termelési formák továbbfejlesztése, a nagyüzemi termelés jobb feltételeit biztosító zárt rend­szerek meghonosítása, ezek a témák szerepeltek azon a két egymást követő közgyűlésen, amelyen a jászfény- szarui Béke és Lehel Kürtje Tsz tagsógia kimondta: egye­sül a két szövetkezet. Előrelátó tervezés Az összefogás gondolata Jászfényszarun nem új. Szük­ségességét vitathatatlan té­nyezők igazolják. A 4800 nektáron gazdálkodó Béke Tsz a „Lehel kürtje” 2013 hektáréval olyan összefüggő hatalmas területet alkot majd, ahol minden eddiginél gazdaságosabb lesz a műve­lés, a betakarítás, a szállí­tás. Az anyagi eszközök kon­centrációjával pedig a fej­lesztési alapok növekednek. Olyan, közgazdaságilag meg­alapozott nagy beruházások válnak majd lehetővé, ame­lyekre egymagában egyik tsz sem lenne képes. A Béke Tsz az idén 600 hektárral csatlakozott a nád­udvari zárt rendszerű kuko­ricatermesztési akcióhoz, 600 hektárral a besenyszögi zárt rendszerű lucernatermesztés­hez. A zárt rendszerhez való csatlakozás feltételeit a tsz jelentős beruházások megva­lósításával teremtette meg. Több mint ötmillió forintos költséggel lucernaliszt-készí- tő üzemet létesített. Az évi 100 vagon kapacitású üze­met az idén másfél millió forint értékű pogácsázógép- pel egészíti ki. Ezzel megte­remti a lucernaliszt exportá­lásának lehetőségeit. Ebben az évben fejezi be a hárommillió forintos költ­séggel készülő. 360 vagon be­fogadására alkalmas agro­kémiai központot, ahol sza­bályozzák majd— talajvizs­gálatok alapján — a szerves­és műtrágyázást, a műtrágya keverését, megóvását. Másik jelentős létesítmény ugyan­csak az idén épülő bábolnai szemes termény-szárító üzem. A tsz 2.8 millió forintot for­dít az óránként 15 tonna ter­mény szárítására alkalmas lé­tesítményre. A tsz kiegyensúlyozott gaz­dálkodását tükrözi, hogy gép­parkjának növelésére az idén 7 millió forintot fordíthat. Másfél millió forintos költ­séggel legelőtelepítési progra­mot valósít meg 1973—75 kö­zött. Az új létesítmények létrehozásával, a nagy telje­sítményű munkagépek vásár­lásával a Béke Tsz valójában az egyesítés utáni feladatok­ra készük Útépítés, uzembővítés A Lehel kürtje Tsz-ben a termelés szakosításával ké­szülnek az egyesítésre. A ko­rábbi 18 növényfajtával szemben az idén 10 növény­fajtát termesztenek. Különö­sen a gazdag hagyományok­kal rendelkező 135 hektárnyi kertészetben hajtanak v.éfre jelentősebb átalakításokat. Befejezték a több mint fél­millió forintos költséggel ké­szülő kukoricatároló építését, 107 ezer forintot költöttek a szarvasmarhatelep szakosítá­sára. 105 ezer forintot a ló­istálló bővítésére. Az üzemek közötti és a bekötő utak épí­tésével. az üzemrészlegek korszerűsítésével, bővítésével már az egyesülés utáni idők­re készülnek. Útépítésre egy­millió 422 ezer forintot for­dítanák, 300 ezer forintos költséggel bővitik a savanyí­tó üzemet. A Lehel kürtje is korsze­rű gépekkel lén a közös út­ra. A meglevő erő- és mun­kagépek mellé tavaly két­millió 710 ezer forint értékű gébeket vásárolt. Jelentősen feilödött az állattenyésztés, növekedett a törzskönyvezett t.bc-mentes állatállomány. A juhtenyésztés az elmúlt két évben a tsz egyik legered­ményesebb ágazata lett. Az egvüftes eredmények A közös gazdaság ereiét, lehetőségeit a következő ada­tok tükrözik: az egyesített tsz-nek 1544 tagja lesz. A csaknem 7 ezer hektárnyi te­rületéből 5400 hektár a szán­tó. a többi rét. legelő, szőlő, erdő. szabadföldi és fólia alatti kertészet. Mindkét tsz- ben hagyományai és gazdag tapasztalatai vannak a zöld­paprika, a ' paradicsom­paprika, a paradicsom. a dinnye, a sütő- és a főzőtök termesztésének. Az egyesítés után 505 hek­táron folyik majd a zöldség- termesztés. Ennek hatására remélhetőleg javul a Jász­ságban a zöldség-, gyümölcs- ellátás. A munkaerő gazda­ságosabb kihasználására nyí­lik lehetőség. Az egyesítés útját választó két tsz közös gondjaival és együttes ered­ményeivel várhatóan a Jász­ság legnagyobb szövetkeze­teinek sorába lép.- illés — KGST - bankkölcsönnel Vízügyi fiatalok segítségével (Tudósítónktól) Szolnokon tartotta ülését tegnap a Tisza II. vízlépcső hasznosítását elősegítő KISZ- védnökség operatív bizottsá­ga. A tanácskozáson elmon­dották, hogy az alföldi me­gyék — elsősorban Szolnok megye KISZ-fiataljai szocia­lista szerződések keretében értékes segítséget nyújtottak az elmúlt évben az öntöző­fürtök építésében, az öntözés propagálásában. Az abádszalóki Lenin Ter­melőszövetkezet és a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság KISZ-szervezete közötti szerződés alapján a vízügyi fiatalok vállalták, hogy a tervezettnél egy évvel koráb­ban, már ebben az évben el­juttatják a vizet a gazdaság földjeire. Ebben az évben a hazai tapasztalatcseréken kí­vül Bulgáriában és Olaszor­szágban ismerkednek — a KISZ-védnökség révén — az alföldi gazdaságok fiataljai a korszerű öntözési módsze­rekkel. (Folytatás az 1. oldalról.) nek az észak—déli irányú fő­vonalon. Még további 4 mil­lió rubelnyi KGST-hitel is a MÁV rendelkezésére áll, ezt azonban eddig nem vette igénybe, mert feladatait sa­ját erőforrásokból is meg tudta oldani. Egyébként az említett vasútvonal Szob— Budapest közötti szakaszá­nak villamosítása befejező­dött, elkészültek a munkával Rákos—Nagykáta—Szolnok között is, s nagy erővel dol­goznak a még hátralévő, vagyis a Szajol—Békéscsaba Lökösháza közötti szakasz villamosításán. A MÁV véle­ménye szerint most már nincs komolyabb akadálya annak, hogy a hitelszerződés feltételeinek megfelelően ez év végére Szob—Lökösháza, illetve Hegyeshalom—Lökös­A Pamutnyomóipari Vál­lalat — az ország legnagyobb, fonó-, szövő, nyomó-kikészí- tő üzeme — több mint 3 millió rubel hitelt kapott a nemzetközi banktól, s a hi­telből 1975-ig különféle gé­peket szerez be a vállalat re­konstrukciójához szocialista országokból. Ezzel a segítség­gel a vállalat egyebek mel­lett négy fonodájának kor­szerűsítését oldja meg. háza között a vonal teljes hosszában villamosvontatású szerelvények közlekedjenek, gyorsítva a távolsági illetve tranzit személy- és teher­szállítást. Mivel a szobi vo­nal folytatásaként a cseh­szlovák vasútak is villamosít­ják a Szob—-Sturovo vonal­szakaszt, s a román vasutak is ugyanezt teszik a Lökös- házához csatlakozó vonalré­szen. A közös munka ered­ményeként 1975-ben már a Berlin—Prága—Budapest— Bukarest közötti nemzetközi főú vonalon végig villamos vo­natok közlekedhetnek. A nemzetközi kölcsönnel is finanszírozott magyar vasúti fejlesztésben egész sor KGST-tagország érdekelt, hi­szen Magyarország tetemes tranzitforgalmából 61,6 szá­zalékban részesednek a szo­cialista államok. ■ A tervek szerint 1975-ben már az új gépekről kerül le a Parhutnyomóipari Vállalat fonaltermelésének fele. Az új berendezések két- és fél­szer termelékenyebbek előde­iknél. A nagyszabású rekon­strukció nyomán a teljesen újjáépített fonodában a pa- mutfonal-termelés az 1970. évi 22 ezer tonnáról 1975-re várhatóan 26 500 tonnára nő. Meggyorsul a textilipari rekonstrukció Esőt várnak, kevesen öntöznek A pilótával együtt nyolc utas fér el a Pilátus kényel­mes ülésein. Hamarosan föl­kapaszkodunk, s felzúg a mo­tor, hogy határjárásra vi­gyen öntözési szakembereket, Szép a vidék, de száraz A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság, meg az ön­tözést szolgáltató regionális vízmű vezetői, szakemberei aggódó szemmel figyelnek a földre. Elhagytuk már Szol­nokot, Tószeg sok vöröstég­lás új háza fölött is elsuhan­tunk. Kicsit „kimegyünk” a megyéből. Kőröstetétlen, Jászkarajenő határában lát­juk először, hogy öntöznek. Az Új Barázda Tsz legelőjére hull a víz. Üdézöld, kövér már a legelő, vagy ötven juh kóstolgatja szélében a har­matos füvet. Tiszakécskénél emberek szorgoskodnak, rak­ják a csöveket, öntözni még ezután kezdenek. Aztán itthoni földek fölé kányarog a Pilátus. Mögöt­tem Dudás János ismerősen Kisköre, magasból Ahogy Abádszalók felé kö­zelítünk, egyre többször csil­log alattunk tiszta víztükör. A tiszafüredi öntözőrendszer, a tiszaderzsi fürt látványa valamelyest megnyugtató. Kisköre magasból is monu­mentális. Vize szinte kínálja magát. Kicsit „átruccanunk” He­vesbe. Ott se rózsásabb a helyzet. Szomjaznak a föl­dek, a legelők, az őszi veté­sek. Mintha nyári nap tik­kasztaná már hetek óta a vi­Otvenéves a Magyar Nemzeti Bank Határszemle repülőgépről mezőgazdászokat, rádióripor­tért, újságírót. Nézzük, esőt lésnek-e, vagy ésszel élve, cselekednek a mezőgazdaság­ban.. köszönti a tájat. Szinte egy­szerre mondják Pálhidy Csa­bával: öntözik a nagyrévi le­gelőt. Alattunk a héki Táncsics szépen megmunkált, gondos gazdára valló földjei, major­jai. Látjuk az épülő Nagy­kunsági Főcsatornát^ meg csöveket; csillogó vízsugara­kat látunk. Mezőtúr környékén szomjas a-föld. Aztán valósággal víz- szagot érez az ember, s fel­sóhajt Kisújszállás fölött: igen, a Tisza II. Termelőszö­vetkezetben öntözik a lucer- » nát, árasztják a rizsföldeket, még gyümölcsösre is jut élet. Mert a víz most életet jelent ezen a negyedik éve aszályos, csapadékban szegény vidé­ken. déket. Bosszankodnak a szakemberek: dehát a csa­torna mindenütt tele vízzel! Miért nem öntöznek?! A gép szárnyát éles szög­ben lendítve újból más irányt vesz. Alattunk már nem a Tisza, hanem a zavaros Zagyva vize kanyarog. A Jászságban vagyunk. Látunk néhány esőztető öntözést, árasztásost alig. A szakembe­rek fellélegeznek, amikor látják a zagyvarékasi Béke legelőjét. Végre! Látszik a Tegnap a Magyar Keres­kedelmi Kamara dísztermé­ben ünnepi ülést tartottak a Magyar Nemzeti Bank ala­pításának 50. évfordulója al­kalmából. A jubileumi ülés egyben a nemzetközi pénz­világ jelentős találkozója volt. Huszonöt európai or­szágból 150 bank 250 képvi­selője érkezett ez alkalomra Budapestre, köztük több nemzetközi bankszervezet vezetője. Az ünnepi élésen jelen volt V. Vorcbjov, a KGST Nemzetközi Beruhá­zási Bankjának elnöke, dr. J. Zijlstra, a Nemzetközi Fize­tések Bankjának elnöke, aki egyben a holland banknak is elnöke, T. Gancsev, a Nem­zetközi Gazdasági Együtt­működési Bank képviselője, valamint a Magyar Nemzett Bankkal szívélyes kapcsola­tokat fenntartó, s vele együttműködő sok európai jegybank, illetve jelentős és nagybefolyású bereskedeirr-i bank elnöke, vezérigazgatója, vezető képviselője. A ma­gyar kormányt az ülésen Huszár István, a Miniszter­tanács elnökhelyettese kép­viselte. legelő zöldjén is, hogy itt nem várnak esőre. Aztán a besenyszögi határ, a Palotá- si Állami Gazdaság követke­zik. Szórófejek működnek, itt árasztásos öntözés is van. Kétkedés, lehangolt ság Pilátus megtette a‘ dolgát. Elröpít bennünket a szolnoki belváros fölött, aztán kecse­sen — biztosan leszáll. A rá­dióriporter sorra kérdezi a szakembereket: mi a véle­ményük, hogyan látták a ma­gasból a határt? Lukácsi László, a regioná­lis vízmű mérnöke szűksza­vú: — Mi, a szolgáltatók fel­készültünk, a. csatornák rendben vannak. A viz min­denütt hasznosításra vár Matuz János, a megvei pártbizottság osztályvezető­helyettese elégedetlen: nem használják ki a mezőgazda- sági üzemek a lehetőségeket. Mintha túlságosan nagy len­ne a nyugalom. Pálhidy Csaba a vízügyi igazgatóság főmérnöke té­nyeket sorol: — Körülbelül 220 kilométert repültünk, öt—hat kilométer széles sá­vot figyelhettünk meg. Az esőztető berendezések sok he­lyen szórják már a vizet. Sajnos a felületi öntözés le­hetőségét, — amelyik egy­szerű, olcsó is — nem hasz­nálják ki eléggé. A héki Tán­csics és a kisújszállási Tisza II. Tsz a megye két legna­gyobb öntöző gazdasága, tud­ja a dolgát, de sokfelé sajnos nem öntöznek. Megyénkben 6800 hektár földről vissza­vontuk az öntözési engedélyt. Ezeken a helyeken három éve nem öntöztek. Dudás János, a megyei ta­nács képviselője folytatja az okfejtést: — Olyanok kap­nak a jövőben engedélyt ön­tözésre, akik öntöznek is. Vétkes dolog nem kihasznál­ni a lehetőségeket egy olyan megyében, mint a miénk. Az országban nálunk a legna­gyobb az öntözés lehetősége. Ötven olyan mezőgazdasági üzemünk van, amelyik ter­mőföldjeinek, legelőinek 20 százalékát, egynegyedét ön­tözheti. Kifeiezetten csalídctt vagyok. A kétszáz kilcméte- res úton negyven működő esőztető berendezést és mind­össze három felületi öntözést számoltam meg. Víz van. Most még bősége­sen! S. J. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents