Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974.' március 27. Hatvannégy méteres fe’hókarco’ó — szaláminak Vidéken július 1-től Munkaidőcsökkentés a belkereskedelemben 2. Alkalmazkodni a forgalomhoz Tej és kenyér árusítása miatt tartanak nyitva vasárnap a* élelmiszerüzletek, de ehelyett főleg mosóport, lisztet, sót, vagyis hétköznap is beszerezhető cikkeket vásárolnak ilyenkor a vevők Vaskos tanulmánykötegek fekszenek a Belkereskedelmi Kutatóintézet tudományos osztályvezetője, dr. Makay Istvánná asztalán. E tanulmányok több éves kutatómunka eredményei és céljuk az volt, hogy felméréseik alapján tudományos módszerek segítségével adjanak útmutatást a belkereskedelmi dolgozók munkaidő csökkentésének végrehajtását segítő szervezési intézkedésekhez. / Éjszakai műszakkal nem megy A megoldandó feladat bonyolultságát egyetlen megállapítás szemlélteti: a dolgozók munkaidejét úgy kell csökkenteni, hogy ez ne rontsa a lakosság ellátásának színvonalát. Szervezési és munkaügyi intézkedések, valamint a technikai fejlesztés jelenti azokat az eszközöket, amelyekkel e cél elérhető. A Belkereskedelmi Kutató Intézet felmérésének egyik része a kereskedelmi hálózatra, a másik pedig a vendéglátó- iparra vonatkozik. A kereskedelmi ágazatban a becslések szerint, mintegy tízezer ember évi munkájának megfelelő kieső időt kell pótolni. A tanulmány leszögezi, hogy a belkereskedelem sajátosságai miatt a kieső idők 30—40 százaléka csak új munkaerők beállításával pótolható, de a fennmaradó nagyobb rész megfelelő intézkedésekkel, a dolgozók számának gyarapítása nélkül is előteremthető. Ez azonban csak nagyon gondos munkával érhető el. A kereskedelemben ugyanis a munkaidőnek alkalmazkodni kell a vásárlók igényeihez. Nem lehet mondjuk éjszakai műszakot szervezni a kieső idő pótlására. Vagy: hiába várja például akár tíz eladó is a vevőket, olyan időben, amikor kicsi a forgalom, mert ugyanaz a tíz eladó esetleg egy félórával később már megszakadva sem győzi a boltot hirtelen ellepő vásárlók kiszolgálását. A kutatómunka éppen ezért jórészt arra koncentrálódott, hogy a boltok terhelésének változását vizsgálja, és ennek függvényében állapítsa meg a valóban szükséges munkaerő-igényt, — mondja dr. Makay Istvánná. A forgalom a belkereskedelemben hónaponként, hetenként, naponként és óránként egyaránt jelentős ingadozásokat mutat. Az közismert tény, hogy a legnagyobb forgalom decemberre jut, január és február C zent Péter rámnézett, ~ megvakarta szakállát, és így szólt: Tudod-e, hogy a bűnösök nem juthatnak be a paradicsomba? — Büntetlen vagyok! — jajdultam fel panaszosan, — Engedj .be, kérlek! — Előbb ellenőriznem kell, hogyan csöppentél ide. — Kizuhantam a harmadik emeletről. — öngyilkosság, mi? Takarodj innen! Ilyeneket nem engedünk be. — Dehogyis! Véletlenül estem ki. De ezzel én boldoggá tettem jónéhány embert. A jövőt nézve még talán többet is. — Mondd el, hogyan történt a dolog. De csak az igazat! — Természetesen! Szóval az úgy volt. hogy sok-sok várakozás után hozzájutottam egy háromszoba összkomforthoz. Zalivajko, egyik ismerősöm majd beleőrült, amikor ezt megtudta. — Neki nem volt lakása? — Volt. Kétszobás. Központi fűtéssel, de ugye ez egy szobával kevesebb az enyémnél. — És neki a háromszobás kellett? — De még mennyire! Haragudott rám, nem is kör forgalma viszont alacsonyabb az éves átlagnál. Ebből következik például, hogy mikor célszerű a szabadságokat kiadni. A fizetésnapokon a forgalom mindig megugrik. És a többnapos ünnepeket megelőző időszakokat is a vásárlók „ostroma” jellemzi. Ezek a megállapítások tulajdonképpen közhelynek tűnnek következetes figyelembevételük azonban már önmagában is jelentősen javíthatja a kereskedelmi munkát. A mozgó boltok szerepe A forgalom-ingadozások, még a munkaidő-csökkentéstől függetlenül is szükségessé teszik, hogy a kereskedelmi dolgozók számára az eddiginél ésszerűbb munkabeosztást alakítsanak ki. Az említett tanulmányok fő haszna éppen abban rejlik, hogy 30 bolt-típus vizsgálatának tapasztalatai alapján megfelelő modelleket, mintákat nyújtanak a boltok terheléséhez igazodó munkaidő-beosztások kidolgozásához. Érthető, hogy egy olyan üzletben, ahol sok eladó dolgozik, megfelelően lehet variálni, de a kislétszámú, és főleg az egyszemélyes boltok esetén erre aligha van lehetőség a munkaidő csökkentésekor. Az ilyen üzleteknél a 44 órás munkahét bevezetése bonyolultabb, de nem megoldhatatlan; például mozgóboltok beállítása sok helyen segíthet. Egy mozgóbolt nagyobb terület áruellátását végezheti úgy, hogy mindig azon a helyen posztói, ahol a szabadnap miatt a kis üzletek zárva tartanak. A: mozgóboltok meglehetősen költségesek, de Adam Ohockij: szön,t. Mindenkinek azt hí- resztelte, ki akarom túrni a házából. Nos, az biztos, hogy ő ki is szekál engem a há- 5 rom szobámból, ha nem kell tartama Gzsibektől, aki ugyanott lakott, ahol ő. — Mit akart ez a Gzsd- bek? — Zalivajko két szobáját! — Miért, neki nem volt lakása? — Volt. De csak egyszobás. Azt mondta, az nagyon szűk neki és a feleségének. Nos, ki is túrja Zalivajkót, ha nem kell résen lennie Ob- rabjalszkijjal szemben. — Ennek a Gzsibek lakása kellett, mi? — Pontosan! Látom, már egészen jól érted a földi problémák összefüggéseit. Hát figyelj: Obrabjalszkijnak is volt lakása, dehát csak félkomfortos. És Obrabjelsz- kij minden bizonnyal ki is túrja Gzsibeket, ha nem kell Bljucjaktól tartarfiaj munkábaállításukra az eddiginél fokozottabb mértékben lehet számítani az elkövetkezendő években. Vendég nélküli vendéglátók A vendéglátóipar területén végzett felmérő munka is érdekes, hasznosítható megfigyeléseket eredményezett. Megvizsgálták például az egyik városi eszpresszó terhelését. A reggel 8-tól este 11 óráig nyitva tartó üzletben azt tapasztalták, hogy a reggeli órákban a forgalomhoz képest több, este pedig ahhoz mérten kevesebb számú személyzet szolgálja a vendégeket. A vendégnélküli vendéglátók luxusa így csúcsidőben vendéglátók nélküli vendégeket eredményezett. A meglévő létszám növelése nélkül a munkaidő beosztást úgy alakították ki, hogy a nyitvatartás minden órájában a forgalomnak éppen megfelelő személyzet tartózkodjon a presszóban. A dolgozók munkakezdésének ideje így változatos lett, különböző időpontokban kezdték munkájukat, nagyobb kényelmetlenségek nélkül bevezethető lett a rövidebb munkaidő, és ugyanakkor a kiszolgálás színvonala is javult. B. L (Következik: Gépek 200 millióért) — És ennek mi volt? —■ érdeklődött Szent Péter. — Hát ennek semmije. Egy öreg asszonynál vett ki egy kis szobasarkot. — Áhá! — simogatta elégedetten szakállát Szent Péter. — Azt hiszem, értem .. i Te azért ugrottál ki az ablakon, hogy segíts ezeken az embereken. — Nem egészen — vallottam be őszintén. — Én ugyanis lakásszentelőt tartottam. és a vendégek érkezését az ablakon át lestem. Az ablak nyitva volt, mélyen kihajoltam és zutty .:. Dehát ezzel én az embereknek segítettem! Most mindnek beteljesedett az álma: Bljucjak elhagyhatja azt a sötét odút, beköltözik Obrabjalszkij helyére. Obrabjalszkij megkapja Gzsibek lakását, Gzsibek a Zalivajkóét, Zalivajko pedig az enyémet.,; A Szegedhez közeledő látogatónak most még a Fogadalmi templom tornyai tűnnek először a szemébe. Az alföldi város panorámája azonban hamarosan új látványossággal gyarapszik: megkezdődött az impozáns, új ipari objektum, a 64 méter magasra tervezett szalámiérlelő torony építése, amely Szeged legmagasabb üzemi épülete lesz. Kapacitására jellemző, hogy egyszerre egymillió rúd szalámit érlelnek majd benne, illetve vonna be a jellegzetes, fehér színű, úgynevezett nemespenész- szeil. (Ez a szalámirúd- mennyiség esvmás végéhez rakva végig érné hazánkat egész hosszában.) A toronyban erre teljesen új, nagy termelékenységű technológiát alkalmaznak, ugyanakkor a világhírű szegedi szalámi _ aromája természetesen a régi marad. Az érlelőtoronyba egymás1 mellé és fölé kerülő hústömeg, a betonépülettel együ’ít olyan nagv nyomást gyakorol a talajra, hogy komputerrel kellett kiszámítani, milyen legyen a torony betonalapja. Bonyolította a helyzetet, hogy a városnak azon a részén meglehetősen laza a talaj szerkezete. A számítógép válasza szerint olyan nagy szilárdságú alapra van szükség, amely egy 180 méter magas felhőkarcoló lakóépület nyomását is elviselné. A Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszéke, a Földmérő és Talaj- mechanikai Vállalat és a Szegedi Tervező Vállalat szakemberei a számítógépbe táplált integrálegyenle- tek megoldása nyomán alapként az alábbi beton - monstrum földbe építését javasolták: mélyítsenek le 180, egyenként 12 méter hosszú betoncölöpöt, ezek tetejére pedig helyezzenek másfél méter vastag, 800 négyzetméteres betontálcát. Erre kell azután a tornyot „rá állítani”. A Délmagyarországi Építő Vállalat már elkészült a különleges alapozással, s megkezdhették a „szalámi- felhőkarcoló” falainak készítését. Egyik legfontosabb része ez a több mint egy- milliárd forint értékű rekonstrukciónak, amelynek nyomán megkétszereződik az évszázados hagyományon alapuló szegedi szalámitermelés. Szent Péter figyelmesen nézett rám. — Engedj be a paradicsomba — kérleltem újra. A szent intett a kezével. Megjelent a lakásfelelős angyal. — Adjon néki lakrészt a 78. felhőn. Nos, mit mondjak? Kirá- lyian élek. Van négy szobám, két balkonnal, saját garázsom, telefonom, színes televízióm. Mindenem van, de azért valami, illetve valaki nyugtalanít: Zalivajko. Bizony, mert mi lesz. ha tudomást szerez minderről és elkezd engem szekálni? Kitúr innen. Zalivajkót persze meg Gzsibek. Gzsibeket Obrabjalszkij. Öt viszont Bljucjak. Mit csinálok akkor? A paradicsom nem három emeletes ház, innen nem zuhanhatok ki:. i Fenti nagy töprengéseim közepette fülembe jutott, hogy a szomszédomban ötszobás paradicsomi lakás van, amelyben egy magányos szent lakik. Azt hiszem, a biztonság kedvéért megkérvényezem ezt a lakást a paradicsomi lakásügyosztályon ... Lengyelből fordította: Baraté Rozália Hogyan jutottam a paradicsomba? % ="?J KÉPERNYŐJE ELŐTT Nem is tudom, a televízió miért nem mutatja be sorozatban Ibsen legjobb darabjait, hiszen kevesen írtak képernyőre alkalmasabb drámát, mint az ő művei. A norvég drámaíró olymódon tömöríti mondanivalóját, hogy a világ, amelyet ábrázol, elfér egy-két napra összeszorított; cselekményben, s a helyszín sem több és tágasabb egy-két szobánál. Az ő színpadán főszerepe van az erőteljes párbeszédnek, aki- fejező dialógusnak. Sallang nélküli színház ez, az emberi sorsok póztalan drámájában képes megragadóan kifejezni a súlyos válságokban vergődő polgári társadalom ellentmondásait. Ibsen-kóstoló Hogy Ibsen egy-egy drámája mennyire a képernyőre „született”, s hogy gondolatai még ma is mennyire hasznosak és használhatók, erről győzött meg a színház- történeti sorozat Ibsen-adása. A rendező Egri István, nem holmi színháztörténeti relikviaként „kezelte” a kiválasztott két drámát, hanem azt mutatta be. hogy a századvégi klasszikus milyen kiváló ismerője „az ember, a lélek, a jellem addig nem ismert tartományainak”. Sokak számára bizonyára újdonságnak is hatott a jelképes tartalmú Solness építőmester, hisz nem tartozik a gyakran játszott Ibsen-drá- mák közé. mint például a Nóra. A jól kiemelt részűét teljes illúziót adott a képernyőn arról a Jelki átalakulásról, amely a derűs, fiatal teEgy magazin akkor jó, ha változatos, színes, és tegyük hozzá, ha egyben friss is. Ha nem évekkel ezelőtti érdekességekkel traktál ja az olvasót. S ez utóbbi követelmény, még inkább áll a televízióra. Ezért hát hiába ügyes, tehetséges és sokoldalú műsorvezető Antal Imre, ha tavalyi, nyári „kalandozásairól” készült műsorát csak hónapok múltán, a következő tavasszal láthatjuk a képernyőn, akkor az már többé-kevésbé érdektelenné válik. Hogyan, a televízióban ilyen hosszú lenne az „átfutási” idő. amíg egy műsor elkészülésétől a képernyőig eljuthat? Így természetes, hogy egyes részletei már el is avulhatnak. Mint például ebben a magazinban is a Karinthy Ferenccel készült beszélgetés, amelyben olyan regény megszületéséről esett remtés, Wangél Hilda megjelenésével a megmerevedett és megkeseredett életű építőmester lelkében bekövetkezett, aki a bátorító szavak hatására próbál még egyszer feltörni élete csúcsaira. Á kiragadott jelenetsorban két nagyszerű színészi teljesítményre figyelhettünk fel; az építőmestert alakító Toma- nek Nándoréra és a fiatal lányt megformáló Egri Mártáéra. Igényes tálalásban kaptuk a Nóra-részletet is, a dráma központi jelenetét. Béres Ilona nagyszerűen ábrázolta azt a küzdelmet, amelynek betetőzéseként az életkörülményeivel elégedetlen Nóra végül is szembefordul és a teljes szakításra határozza el magát. Ügy gondolom, ez a színháztörténeti adás meghozta a nézők kedvét Ibsenhez. Tiszta, szép munka volt, szó, amely nem csak elkészült, hanem amelynek már dráma változatát is bemutatták. Ismétlem, Antal Imre jó műsorvezető, vállalja egyéniségét, szerencsére van is egyéni karaktere, de műsorának sikerét azért Ő sem bízhatja olyan szertelen „kalandozásokra”, amelyek között vígan elfér egy semmitmondó Pécs fölötti röpködés (talán a repülés hőskorában még érdekes lehetett volna az efféle élmény), és ha valakinek csak annyi mondanivalója van egy háromhetes brazíliai útról, mint Huszti Péternek, akkor annak sem kell feltétlenül beszámolnia a képernyőn. Szertelen kalandozások helyett talán eredményesebb lenne, ha Antal Imre más vizekre szállna, Ady szavaival „nagy szűzi vizekre”, ahol új horizontok libegnének elébe — és elé- bünk. Röviden Kultúrpolitikai folyóirattá lépett elő Hernádi Miklós műsora, a Vélemény. Egyelőre tartalomban és formában még nem sok újat tapasztalhattunk a feljebb sorolásból származható változásokból. Bár ebben a formájában is megvolt intellektuális feszültsége, s külön is dicséretes, hogy alkotói felnőtt partnernek tekintik a nézőt, műsoruknak semmiféle kioktató jellege nincs. Az azonban • elgondolkodtató, hogy miért akarnak minden témát, amellyel az adás keretében foglalkoznak, mindenképpen szigorúan a vezető gondolat prokrusztész ágyába beleszorítani. Kár, hogy az Erich Käst- nert bemutató műsor az elhúzódó sportközvetítés miatt csak késő este jutott szóhoz a képernyőn. Talán nem is kellett volna már azon az estén bemutatni, sokan, fáradtság miatt bizonyára ki is hagyták, pedig jó keresztmetszetet adott az elkötelezett író sokszínű életművéből. Feltétlenül érdemes volna megismételni — az első csatornán. A szokástól eltérően ezúttal vasárnap este jelerít- kezett a televízió zenés színháza: Hidas Frigyes vígoperáját láthattuk. A zeneszerző válogatott eszközökkel, különböző ' zenei elemekből komponálta operagroteszkjét, így igyekezett jellemezni a fasiszta diktatúra ellenszenves voltát, több-kevesebb sikerrel. V. M. A Mezőgép Vállalat felvételre keres háromműszakos könnyűszerkezetes üzemébe — lakatos, — hegesztő szakmunkásokat, valamint — férfi segédmunkásokat. A II. es III. műszakban műszaki pótlekot fizetünk, Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Szolnok, Vöröshadsereg u. 33i j # Antal Imre magazinja
