Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

T074. mire!us 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 •4» Ülést tartott a Minisztertaná (Folytatás az 1. oldalról.) li.cs családok helyzetének to­vábbi javítására van szükség. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette és az abban foglalt' követK^zte- téseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy 1975 elejére a feladatok meg­oldására progranjot dolgoz­zon ki és nyújtson be a Mi­niszteri anácshoz. A M nisztertanács megtár­gyalta az Országos Ifjúságpo­litikai és Oktatási Tanács je­lentését: az ifjúsági törvény vég­rehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben meg valósítandó ifjúság- politikai feladatokra vo­natkozó javaslatát. A Minisztertanács megtár- ■ alta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a íikeréskedelml miniszter, ivábbá az Országos Anyag- ■s Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcstermelés, ellátás és ár­alakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszín­vonal emelkedésének mér­séklése összpontosított erőfe­szítéseket igényel. A Minisz­tertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöld­ségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliaiele- pek létesítéséhez a,szövetke­zetek — meghatározott tel­tételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok £ó- liaházak építéséhez 30 száza­lékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazda­ságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóvá- írásban részesülnek. Intézke­déseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem meg­erősítésére, szervezettségé­nek, kulturáltságának növe­lésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügyi-, a kohó- és gép­ipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsiállo­mány felújításának végre­hajtásáról, a gazdáságtálan üzemi gépjárművek rendkí­vüli műszaki felülvizsgálatá­ról és a forgalomból történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetkö­zi fuvarozást végző gépjár­művek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és te­hergépjárműforgalom bizton­ságos lebonyolítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesz­tett a kormány elé az NDK- ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglal­koztatására. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a foglal­koztatást kísérleti jelleg­gel már 1974-ben meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK-álíampolgárokat a ma­gyar dolgozókkal azonos bé­rezés, jogok és kötelezettségek illetik meg. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltéte­leket, amelyekben az NDK- ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A kormány ezután egyébb ügyeket tárgyalt. san magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túltel­jesítésért járó összeg viszony­lag alacsony. Különösen hát­rányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a színészek, magánénekesek, magántáncosok, akiknek meg­lehetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és a kötelező tájelőadások mi­att nagyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekinté­lyes hányadát a színpadi és műszaikj szakemberek alkot­ják, akiknek bére különösen elmaradott, munkaidő-beosz­tásuk pedig kedvezőtlen. A Minisztertanács határo­zata értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 száza­lékkal fölemelik, jövedelmük növekedése azonban ennél nagyobb, mert további, átla­gosan 7 százalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakörökben és szemé­lyeknél az alapbéreket. Ezen­kívül péildául a színházi mű­vészek kötelező fellépés-szá­mait mérsékelik, s a túlfel- léoési díjakat differenciáltan növelik. Ezzel a művészeket arra ösztönzik, hogy főként annál a színháznál szerepel­jenek. ahova szerződtek. s csökkenjen a számukra Is terhes, de a saját színházuk szempontiából Is hátrányos verd éjféli epéseik száma. A színházi és a zenei terület doleozói részére úi munka­köri bértáblázatot és besoro­lási feltételeket is kidolgoz­nak. A béremelés végrehajtásá­ról a Művelődésügyi Minisz­térium és a Munkaügyi Mi­nisztérium a Pénzügyminisz­tériummal, valamint a mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetségivel egyetértésben in­tézkedik. A most elhatározott három Wrintézk-'dé« összesen mint­egy 260 000 dolgozót érint Mint ismeretes a közelmúlt­ban a Minisztertanács a ku­tató intézetek dolgozóira^ bérem*1 ésé-ől is határozatot hozott. Velük egviitt cső krém 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralevő részében maidnem fél mil­liárd forinttal magasabb bért kannak az említett kategóriák dolgozói. A MrNTS7TE*fTA»íécr felkérte a SZOT fót’tkárát. hogy a szakszervezetek nyújt­sanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. Újabb 260 ezer dolgozó béremelése (Hírmagyarázatunk) AT ELETSZINVONALi rendszeres emelésének kon­cepciója alapján, a népgaz­daság teherbíró képességével összhangban központi intéz­kedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növeked­jék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az ortfös- egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi közművelődési dol­gozók. egyes igazságügyi dol­gozók, a helyi közlekedés 6Ók dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és xz állami építőiparban dolgo­zó munkások és közvetlen íennelésirányítók részesülték központi béremelésben. A Minisztertanács tegnapi illésén elhatározott béremelé­sek szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez! Ápri­lis elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen ter­melésirányítók kapnak bér- anelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vál- alatoknál végzik munkájú­ra t s ezért tavaly béremelés­ien nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát íz okát az iparon és építőipa- -on kívüli állami vállalatokat és kijelölt vállalatszerűén gazdálkodó költségvetési szer­veket érinti, amelyek ipari, dvi telező építőipart tevé­kenységet végző egységekkel -endelkeznek. » nem részesül­ök 'az 1973 márciusi béreme- .esben. A költségvetési üze­nek ipari, építőipart munká­sainak bérót az ilyen intéz­mények más dolgozóijai bé­rével együtt július 1-én ren- iezik. Az április elsején életbe­ópő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és köz­vetlen termelésirányítót érint A minisztériumoknak a bér­emelésre megszabott kerete­tet olymódon kell feloszta­ni ok. hogy abból váHala lan­tén t az ipari szakmunkások És az ipari egvségek kőzvet- en termelésirányítói átlago­san 8. az ipart egységek be­an í to tt és segédmunkásai 4. íz építőipari szakmunkások ÉS az - építőipari egységek CÖzv etlen tarmelésiránvítói 5,5. az építőipart egységek netanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos bér­emelést kaphassanak. A ptapoBti keretet a vállalatok­nak saját erőből további ősz­szeggel úgy kell kiegészite- niök, hogy az átlagosan leg­alább egy százalékkal növel­je a béremelés mértékét A vállalatok a szakszerve­zet véleménye alapján ma­guk határozzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy- egy munkás, vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti ará­nyoknak az eddigieknél job­ban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét Min­denesetre a központi keretet csak az érintett dolgozók bér­emelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-tól az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dol­gozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és rész-munkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az apaibéreket Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló, vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50—60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezé­séről van szó. közélük tar­toznak az őrök. portásak, hi­vatalsegédek. s olvan kisfi­zetésű fizikai dolgozók is, mint például az iroda^karító személyzet, vagy a sokszoro­sítók dolgozói. A FELÜGYELETI szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irány­elveket március 20-ig közlik a vállalatokkal. A Minisztertanács határo­zata értelmében ánrilis else­jétől a színházak és színház i*iv«fl zenei intézmények dolgozóinak bé-ét is rende­zik. E dolgozók ugvanis — egy*s kisebb csoportoktól el­tekintve — utáltára 1957-ben részesültek általános béreme­lésben. a bérek elmaradtak és artnvtalans^gok alakultak ki. Jelenlegi fcrmá'ábjiri nem vált be a, színészek, vidéki magánénekesek és maeántán- cosok, rendelők részére 1966- ban bevezetett úgynevezett szolgátat-számrendsrpr amelv egv-egv színházi évadra elő­írja a felléné^ek. rendszé­«ek aromát Zs a7 ért m"«ha­ladó szolgálatokért teszi le­hetővé az óév-evezett túl- szoleálati díj fizetését. A megszabott fellépések rende­zések száma ugyanis tiüságo­Tájékoztató szakszervezeti aktivistáknak Tabák Lajos kitüntetése Megszűnik a szolnoki polygon üzem öt ÉVM vállalat idpí terve (Tudósítónktól.) Az eddiginél több lakást kell éníteni házevári termé­kekből. a házm^n-al nem rendelkező m-gvékben is szor- ra’mnzni kell ennek a kor- «•’erű. pvfrnj építési módnak az elterjedését — mondták el azon a tanáeskn-.í-om. amelvet tegnap tartottak Szol­nokon öt merve minisztériu­mi építőipari vállalatai veze- rA«ry,M^,^lV€!il. BéVés. Srabolc^-Sratmár Bor- coH.' va1arw’T,t’ F” ^nfiőirv^rí ra'tvváBalatai 1974- b“n 3 3 milliárd forint érté­kű m"nlrát vi,Tpm“k. több- ezer lakást éoíten-k fel és a köznonti fejlesztési progra­mok alapián megvalósuló be- - ruházatok közül is jónéhány- nak a kivitelezői. A tegnapi tanácskozáson — amelyen részt vett Padányl Mihály éoítésürvi és város- fejlesztési miniszterhelyet­tes. valamint az ÉVM több vezető munkatársa — az idei vállalati tervekkel és az ötö­dik ötéves terv előkészítésé­vel foglalkoztak. Elmondták, hogy a minisztériumi építő­ipar évente növekvő felada­tait csak a munka termelé­kenységének fokozásával le­het teljesíteni, az eddiginél jobban előkészített, szerve­zett. folyamatos munkára van szükség. A tanácskozáson döntés született a szolnoki állami építőipari vállalat polygon üzeméről is. A vállalat elem­gyára még 2—3 évig termel, azután megszüntetik és az új lakások egy részét a szom­szédos megyékből vásárolt házgyári elemekből építik feL Tegnap délelőtt Szolnokon a Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központ színházter­mében Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára előadást tar­tott a megyei szakszervezeti aktivisták részére. Előadásá­ban a szakszervezeti politikai nevelőmúnka kérdéseiről, a változó társadalmi élet tá­masztotta magasabb követel­ményekről és a szakszerveze­ti munkások feladatairól be­szélt. Ezt követően válaszolt az aktivisták kérdéseire. ☆ Délután az SZMT székhá­zában több évtizedes mozgal­mi munkásságának elisme­réseként ünnepélyesen átad­ták a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Tabák Lajosnak, a Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsa elnökének, hetvenedik születésnapja alkalmából. A kormánykitüntetést Virizlay Gyula, SZOT titkára nyújtot­ta át. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében dr. Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte a kitüntetettet. Sándor László, a városi pártbizottság első titkára dr. Gergely István­nak, a megyei pártbizottság első titkárának gratuláló so­rait. melyben Tabák Lajos munkásmozgalmi tevékeny­ségét méltatta. Az SZMT neyében Árvái István megyei titkár fejezte ki jókívánságait. Szövetkezetek a 44 órás munkahétért Tegnap délelőtt ülést tar­tott Szolnokon a MÉSZÖV elnöksége. A tanácskozás egyik napirendje a megyei ÁFÉSZ-ek közötti differen­ciáltság helyzetéről szóló je­lentés megvitatása volt. Tár­gyaltak egy nagyon fontos tér máról is, a kereskedelmi dol­gozók munkaidő csökkentésé­nek előkészítéséről. A kereskedelmi dolgozók mindig úgy érezték, — sok­szor joggal — hogy jóval hátrányosabb helyzetben vannak, mint a többi ágazatban dolgozók. A gyárakban, üzemekben, vállalatoknál már néhány éve bevezették a 44 órás munkahe­tet, de a kereskedelemben maradt minden a régiben. Az idén július 1-vel a kereskedelemben, a vendéglátóiparban is csök­ken a munkaidő. Ez jelentősen megváltoztatja majd a dol­gozók élet- és munkakörülményeit. A Belkereskedelmi Minisztérium tavaly szeptemberben programot adott ki a munkaidő csökkentésének érdekében szükséges felmérések, számítások elvégzéséhez. Akkor jelent meg egy közlemény a szövetkezetek felvásárlási, ipari- szol­gáltatási-, és szállítási üzemágaiban dolgozók munkaidő csök­kentésének gyakorlati módszereiről is. Az előkészítő munka megkezdődött, amelyet a tizennégy tagú koordinációs bizott­ság végez. Lapunkban már többször megírtuk, hogyan készül a szak- szervezet és a tanács a kereskedelmi dolgozók munkaidejé­nek csökkentésére. Most újabb fejlődő kereskedelmi hálózat, az ÁFÉSZ is a rövidített munkahét bevezetésén dolgozik. A rendelkezés a megye, szövetkezeteinél több mint hatezer em­bert érint. A tegnapi tanácskozáson örömmel hallottuk azt, hogy mindent megtesznek a 44 órás munkahét bevezetésének jQ előkészítéséért. Nem elég az, hogy rövidül a munkaidő, a munkakörülményeket is javítani kell. Például a szövetkeze­tek egyre több olyan gépet, berendezést vásárolnak, amelyek segítik az áruátvétel, a csomagolás, az anyagmozgatás nehéz munkáját Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapos itala fairól (Kommentárunk) CSAKNEM három esztendő tapasztalatait vizsgáló, az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény végrehajtásának eredményeit és gondjait ösz- szegező jelentést terjesztett a Minisztertanács elé az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. A felsora­koztatott tények. adatok alapján azt állapította meg a kormány, hogy a törvény fogadtatása pozitív volt. nagy társadalmi visszhangot vál­tott ki mind az ifiúság. mind a felnőttek körében. Az ifjúsági törvényt kor­mányhatározatok és kor­mányintézkedések követték, a társadalmi gondoskodást bizonyító rendeletek között szerepel például az ifjúsági turizmusról, a fiatalok kul­turális ellátottságáról. » fi­zikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról, és az if­júsági objektumok állami kezelésbe vételéről szóló ha­tározat Az ifjúsági törvény végrehajtását segítették emellett az olyan Intézke­dések. mint az állami ipar­ban foglalkoztatott munká­sak béremeléséről, a mun- káslakás-éoít^srőj. az állami oktatás továhbfeil*sztéséről, a pályaválasztási tanácsadás­ról. vaev p népesedéspoliti­kai feladatokról hozott ren­delkezések. Az ifjúsági íörvénvben foglaltak erősítették a fia- t-iov e'Vatelezottségét szo­cialista társnda’mnhk iránt lavült az ú.1 ger>*'-árt'* a-t«- v4''»nvf<^s, colit, (kai akti­vitása. nagyobb számban kérte'' részt , közélet alakí­tásából. formálásából. A fiatalok többsége részt vesz • KISZ politikai akcióiban, helytáll a munkában és a tanulásban, szocialista mun­kaversenyben dolgozik. S részt vállal a társadalmi fel­adatok megoldásából. A törvény hatása — az eredmények ellenére — az ifjúság nevelésében még el­marad a követelményektől, a lehetőségektől. az Állami ifjúságpoli­tikai tevékenység alap iát — szögezte le a Minisztertanács — a következő esztendők­ben is az ifjúsági törvény jelenti. Az ötödik ötéves terv kidolgozásánál töreked­ni kell arra, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok helvet kapjanak a népgazdasági tervben is. A kormány irányelvekben rögzítette a törvénv végrehajtását szol­gáló főbb feladatokat. elő kell segíteni a fiatalok csa­ládalapítását- megfelelő in­tézkedésekkel kel enyhíteni a fiatalok ..indulási" nehéz­ségein. (A családalapítást elősegítő gazdasági-szociális intézkedések közül változat­lanul a lakáskérdés megol­dása a legfontosabb.l Töre­kedni kell a néncazöcság munkaerő1 génye és a fiata­lok elkénzelései közötti össz­hang megteremtésre. Szorosan összefügg az If- lúsási törvénnyel a Minisz­tertanács ülésén tárgyalt másik téma is: a felsőokta­tási intézményekben tanuló hézasnárnk szociális helyze­téről szólő i*l*ntés. Az egye­temek. fői síró'ák napnali tagozatán körülbelül 600 o'y°n bá-asoár tanul, ahol a féri is. fe’ecéo (s f«lső- r»k+-,*áai Intézmény Via'laa- tőía. (A «vermeken bözas- nárok száma 131.) Jóllehet a diákbéznsnárok mindössze a nappali tagozaton tanulók két százalékát teszik ki, arányuk tehát csekély, sa­játos gondiaik enyhítése a jelentős intézkedések közé sorolható. A Minisztertanács döntése alapján a felsőokta­tási Intézmények nappali ta­gozatos hallgatói a betegségi biztosítás szolgáltatásaira — a táppénz és a terhességi- gvermekáevi segélv kivételé­vel — valamint a családi­pótlékra ezentúl ugyanolyan feltételekkel és mértékben jo­gosultak. mint a munkavi­szonyban álló dolgozó. A gyermekes diákházaspárokat a szociális támogatás össze­gének meghatározásakor kedvezmény illeti meg. s gyermeküket az egv család­tagra jutó iövedetem meg­állapításánál mind a féri. mind a feleség e'tart Sinni számításba kell venni. A szülési szabadságon levő hallgatók részére a tanulmá­nyi ösztöndíj, a szociális tá- mo«atás j, rilenlesi öt hó­nán he’vett ezentúl 12 hó­napig folyósítható. A GYERMEKES, albérlet ben lakó házaspárok — In­dokolt esetben a s-ermek- tel°nek is — a szaeiál’s fut­tatáson felü' további 150 fo­rintos támogatásban része­sülnek. ha együttlakásuk a kollégiumban nem biztosít­ható. (A Minisztertanács egyébként — felhívta a fi­gyelmet arra. hoev a kollé giumnk — lehetősé« szerint —- oldiák meg a hallgató há­zaspárok közős elnevezését 1 A közszclcőlati alka'oaazof- tak egyebemre fd:«kolá--, té­rő gyermekei korábban há­zasságkötéskor elveszítetek féláru utazás' k^vecm^-vü­ket — ezt ezentúl a házas­sá «kötég után is megtart­hatják.

Next

/
Thumbnails
Contents