Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

1974. március 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karcagi jegyzeteli (3) A kommunisták szerepe — Mivel magyarázza, hogy nehezen kapnak képzett nép­művelőt? — Mit tudok ígérni? Sok munkát, kevés sikerélményt, ötévenként kétszázalékos fi­zetésemelést, de lakást sem­miképpen. — Nagyjából máshol is Ugyanezt „ígérik”. — Máshol neun építkeznek állandóan, immár két éve, és talán jobban el vannak lát­va eszközökkel. Van egy magnós klubunk, összesen egy magnóval. Ha az elrom­lik, és hetekig a GELKÁ-nál van, közben szünetelnek a foglalkozások. — Ilyen reménytelen lenne a helyzet? — Nem egészen. A lib- resszónak sikere volt. a va­kok és csökken tlátóak köre is jól működik. Ismét van iro­dalmi szakkörünk, bővül a citerazenekar és a Röpülj páva-kör. De ennél többet szeretnénk. Valószínűleg van is lehe­tőség ennél többre. Ha a kö­rülmények miatt a közönsé­get nehéz bevinni a műve­lődési házba, a népművelők­nek kellene sűrűbben kijár­ni az üzemekbe, s helybe vinni legalább részben _ azt, amit a művelődési házban most nem tudnak nyújtani. Vannak példák ilyen kezde­ményezésre a megyében ifi. Sikerélményt ebből is merít­hetnének a népművelőit. A szakemberek letelepítése nemcsak a népművelésben, az egészségügyben is gon­dot okoz. Mint dr. Zsembeli József, a kórház igazgatóhe­lyettese, Szabó Sándor gaz­dasági igazgató elmondotta, rendkívül, nagy gondot okoz, hogy a most énülő elmeosz­tályra orvosokat és ápolókat szerezzenek. Lakásokra, vagy legalábbis szállásra lenne szükség, de körülbelül né”v- milljóba kerülne, s ez a pénz egyelőre hiányzik, A város­ban nyolcvan orvosi állás van. de csak hatvankettőt si­A felhalmozás és a fogyasz­tás aránya 39—61 százalék. — Csak a mezőgazdaság fejlesztésére született ilyen határozat? — Nem. Készült a közok­tatás és a közművelődés fej­lesztésére is. Ennek előkészí­tésébe bevontuk az üzemeket is, hiszen szakembergondja­ik megoldásában az iskolák sokat segíthetnek. A patro- nálási rendszerből kiiktatjuk a véletlenszerűséget, 8 ki­munkáljuk az együttműkö­dés tartalmi kérdései t — Milyen összetételű párt­tagságot tudnak mozgósítaná a fent vázolt feladatok meg­oldására? — Nálunk is jelentkeztek azok a gondok, amelyekre a Politikai Bizottság 1972 no­vember 21-i határozata fel­hívja a figyelmet. Ezért a városban is nagy gondot for­dítottunk az elmúlt évben a párt munkás jellegének erő­sítésére. Az újonnan felvett negyvennégy, párttag három­negyede fizikai dolgozó, több­ségük ipari szakmunkás' több mint fele nő, és még nagyobb a harminc év en alu­liak aránya. Most van ná­lunk kialakulóban a mun­kásság a dolgozók körében élnek még helytelen nézetek is. Például igen nagy a fluk­tuáció. Amikor ezt kifogásol­tuk. elhangzott olyan véle­mény, hogy ez az öntudato- sodás jele, hiszen az öntuda­tos munkás nem tűri jogai csorbítását. Inkább kilép Nehezen sikerült megmagya­rázni, hogy a még öntuda­tosa bb munkás viszont nem a kilépést választja, hanem harcol jogos érdekeiért Sok mindenről nem eshe­tett szó ebben a riportsoro­zatban. olyasmiről sem, ami pedig fontos volt a város mai arculatának kialakulásában: földrajzi, néprajzi kérdések­ről, a város sok évszázados múltjáról. A karcagiaknak azzal a reménnyel nyújtottuk át eze­ket a riportokat hogy a va­lószínűleg ismert részletek összefogásából körkép ala­kult ki számukra; többi ol­vasónknak Pedig azért, hogy megismerjék ezt a dinamiku­san fejlődő, a múlt nyűgeitől Zagyi Jánost, a városi pártbizottság első titkárát ar­ról kérdeztem, hogy Karcag kommunistáinak és a párt- szervezeteknek milyen szere­pük van a város eddigi fej­lődésében és a további fejlő­dés előkészítésében?-r- Arra törekszünk, hogy a X kongresszus határozatai és a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata kar­cagi végrehajtása érdekében a városi vezető pártszervek, szervezetek es a kommunis­ták munkája szervezett, cél­tudatos és hatékony le­gyen. Ennek nagyón lénye­ges feltétele, hogy az általá­nos politika és a területek tanulmányozása alapján he­lyi feladatokat tartalmazó ha­tározatok álljanak rendel1" zésre a pártszervek, szerve­zetek részére. Például át­fogó határozat született .a mezőgazdaság fejlesztésére. Előtte hatvan szakember hó­napokig tanulmányozta a mezőgazdaság helyzetét Utá­na minden üzem felmérte saját lehetőségeit, majd a pártbizottsági határozat alap­ján intézkedési tervet ké­szítettek. amelyet minden pártfórumon megtárgyaltak, s amelynek alapján módosí­tották a negvedik ötéves ter­vüket is Az év végén pedig mindenhol számot adtak az intézkedési terv teljesítésé­ről. — Mit váriak mindezek nyomán ? — Nem várunk csodát, de ennek az átfogó politikai ak­ciónak is megvolt a szerepe az 1973-as jó eredmények el­érésében. A termelőszövetke­zetekben a halmozott ter­melési érték 20, a bruttó jö­vedelem 15 százalékkal nőtt ezer vasúti dolgozó vitatta meg munkahelyi megbeszé­léseken a kollektív szerződé­sek végrehajtásának múlt évi tapasztalatait. A résztvevők­nek körülbelül az eayharma- da módosító javaslatot is tett. A javaslatokat az ország hat vasút* »azgatósáaa és a Vasutas Szakszervezet terü­leti bizottságai máris össze­tűzték Az ennek alánján ki­dolgozott módosítások meg­beszélésére a MÁV Vezér­igazgatóság. a vasútigazgató- sá°ok. továbbá a szakszerve­zeti. munkaügyi és közgaz­dasági szakemberek kedden- szerdán országos tanácsko­zást rendeztek Szombathe­lyen. igazából most szabaduló vá­rost. Karcag szépülő élete nem csupán önmagát, hanem az egész megye, az egész or­szág fejlődését is képes rep­rezentálni) A konzultáció befejeztével közölték, hogy a MÁV idő­közben élért eredményei le­hetővé teszik, hogy az idén is több. a dolgozók szempont­jából kedvezőbb módosítás történjék a 145 ezer vasutas dolgozót érintő kollektív szerződésben. A legjelentő­sebb változás az. hogy a gyermekgondozási segélyen levő kismamák is megkap­ják a nyereségrészesedésü­ket. s ez a rendelkezés 1973- ra visszamenőleg is érvénves. A nők szakkérdésének előse­gítése érdekében a módosí­tott kollektív szerződés ki­mond* a hogv a megfelelő szintű vasút* szakkénz«ttsáa megszerzéséért a nődolgozó­kat jutalomszabadság illeti meg. (Vége.) Bistey András Módosították a vasutasok kollektív ssersődését Nyereségrészesedést kapuak a kismamák Az elmúlt hetekben száz­Forradalmi és nemzeti ■ I II I F ■■ I örökségünk ünnepi nagygyűlés a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából A Ganz MA VÁG művelődési központjában tegnap ünnepi nagygyűlést rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ren­dezésében megtartott nagygyűlésen munkásmozgalmi harco­sok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseményére. Az elnökségben he­lyet foglalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a munkásynozgalom sok régi harcosa; köztük több olyan veterán, aki személyes résztvevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MAVAG-gyári tüntetésnek, amelyet gyilkos sortűz fojtott vérbe. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hang­zott el, majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mon­dott elnöki megnyitót. Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Partbizottság tit­kára emelkedett szólásra. Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Budapesti Pártbizottság titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra : — ötvenöt évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, szö­vetségben a szegenyparaszt- sággal és az ország haladó erőivel, megdöntötte hazánk­ban a földesurak, gyárosok és bankárok hatalmát. Győ­zelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette a magyar Tanácsköztársaságot. Amikor a múltat, a Tanács­köztársaság 133 hősies és di­csőséges napját idézzük, az 1919 óta eltelt 55 évre, a meg­tett útra a jelen küzdelmeire és a jövő feladataira is gon­dolunk. A Magyar Tanács- köztársaság a munkásosztály, az egesz dolgozó magyar nép jövőbe mutató forradalmi tet­te volt. » A továbbiakban felidézte a Tanácsköztársaság létrejötté­nek történelmi körülményeit, az egymást követő eseménye­ket, forradalmi változásokat, a tanács ailam vívmányait, majd hangsúlyozta: — A Tanácsköztársaság céljai, elgondolásai napjaink­ban válhatnak igazán valóra, tanulságai ma is érvényesek, irányt mutatnak, figyelmez­tetnek. A Tanácsköztársaság egyszerre forradalmi és nem­zeti örökségünk. A magyar munkásosztály a Tanácsköz­társaság napjaiban íorradal­miságával, határozottságával, felelősségtudatával tudta képviselni az egész nemzet, minden dolgozó osztály és réteg alapvető érdekeit. Nap­jainkban ezt az örökséget is vállalva követjük, növeljük a munkásosztály vezető szere­pét. — A Tanácsköztársaság in­ternacionalizmusához va­gyunk hűek, amikor azt vall­juk: csak a testvéri szocialis­ta országokkal,. elsősorban a Szovjetunióval összefogva, egymást segítve és erősítve — internacionalista politikát folytatva — szolgálhatjuk jól sajat nemzeti érdekeinket is. Kiemelte: — napjainkban és a jövőben is szükség van a forradalmi szellemre, az önzetlenségre, kitartásra < és adott körülmények között az áldozatvállalásra is. — Akkor tekinthetjük magunkat a di­csőséges Tanácsköztársaság méltó követőinek, ha minden alkotó erő összefogásával, pártunk vezetésével, követke­zetesen és mindannyian na­gyobb felelősséggel, töretle­nül folytatjuk a szocialista társadalom építését. Az ünnepi megemlékezést követően a Magyar Néphad­sereg Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett művész- együttese adott műsort. Felavatták az áj Zagyva-parti bölcsődét (Folytatás az 1. oldalról) készült el eddig. A megye- székhelyen egyébként — ahol a bővülő óvodai, böl­csődei hálózat ellenére is — a legzsúfoltabbak a gyer­mekintézmények — jelenleg 80 helyhiány miatt elutasított bölcsődei felvételi kérelmet tartanak nyilván. A jövő év végéig 414 ággyal bővül a megyében a kórházak befo­gadóképessége, befejeződik a szolnoki megyei korház re­konstrukciójának első része, és 150 ú,i helyet adnak- át a karcagi kórházban. A tájékoztatóban szó volt a megye egészségügyének egyik legsúlyosabb gondjá­rói, az orvoshiányról is. Je­lenleg 118 betöltetlen orvosi állás van a megyében, és ebből 22 körzeti orvosi mun­kahely. A vidéki orvoshiány minden megyében jelentke­zik, mégis vannak kedve­zőbb és előnytelenebb hely­zetben levő terű leiek. Szol­nok megye sajnos ez utób­biak közé tartozik, s ennek ismeretében az eddiginél — és esetleg a többi medvéké­nél is — előnyösebb feltéte­leket kell biztosítani a lete­lepedő orvosok számára — mondták el a tanácskozáson. A gyógyszerfogyasztás nö­vekedése országos tünet, de a tavalyi 13.3 százalékos Szolnok megyei adat, — amely lényegesen nagyobb a többi megyék gyógyszerfor­galmának emelkedésétől —, nem jelenti egyértelműen az egészségügyi ellátás javulá­sát Megvei gond az is. hogy az állandó intézeti kezelésre szoruló gyermekeket nem tudják a megyében elhelyez­ni. s jelenleg is több mint kétszázan várnak felvételre. Dr. Zsögön Éva délután részt vett az új. 60 szemé­lyes Zagyva-parti bölcsőde átadásán, ahova elkísérték a megyei és a városi párt-, ál­lami és tömegszervezeti ve­zetők. Dr. Koncz József vá­rosi főorvos köszöntötte a vendégedet Szolnok tizenket­tedik és effvik legkorszerűbb bölcsődéiében. A 4 mill** o,0 ezer forintos költséggel ha­táridő előtt felépült új gyer­mekintézmény a hagyomá­nyos feladatokon túl. külön­leges funkciót is betölt maid. Módszertani bölcsőde lesz, ahol kidolgozzák és alkal­mazzák a korszerű tudomá­nyos gyermeknevelési mód­szereket. és továbbkéDzik a gondozónőket. A bölcsőde el­ső kis lakói hétfőn veszik birtokukba új otthonukat Az egészségügyi államtit­kár és munkatársai délután a szolnoki tüdőkórházba és a megyei KÖJÁL-hoz láto­gattak el ahol az intézmé­nyek vezetői adtak tájékoz­tatást a vendégeknek. Lakás soron kívül (Folytatás az 1. oldalról) reczki Lajos megyei tanács­elnök-helyettes és Sándor László, a városi pártbizott­ság első titkára is. A végre­hajtó bizottság megállapítot­ta, hogy bár a megyei es a városi vezetés nxinden lehe­tőséget megragad és felku­tat az ellátás javítására, a megyeszékhely jobb zoldség- gyümölcsellátása érdekében, — a jelenlegi helyzet nem kielégítő. Sok múlik most a kereskedelmi vállalatokon, szövetkezeteken. A peremke­rületekben például sürgősen két pavilont állítanak fel, tanácsi segítséget adnak a MÉK-nek zöldség-csomago­lógépek vásárlásához, s fokozottabban kérik szá­mon a kereskedelem tö­rekvőét, munkáját az ellátás javításáért (Pl. fokozhatják a felvásár­lást magántermelőktől, ker­tes gazdáktól.) A zöldségtermesztés fej­lesztése, az ellátás javítása már az idén elkezriőmk. A tanács termelés ellátácfel- ügveleti bizottsága azé»-t is hívott életre effv 27 tagú el­lenőrzési albizottságot, — amelv nemcsak a mennyisé­get. a forgalomba hozott zöldség- gviimől-cfiiétí mi­nőségét és az áralakulást is figyelemmel kíséri. Lakást kapnak soron kívül a sokgyermekes családok — jönnek a hírek a fővárosból, Miskolcról, Pécsről, a januári kormányrendelet nyomán. A három és ennél is több gyermekes családok értik, érzik az állam, a társa­dalom segítségét. A lakásügy a legfontosabb szociálpo­litikai kérdés, ezért az állam egvre inkáb könnyíteni igyekszik a nagy családosok sorsán. Azokén, akik sok­felé osztják a pénzt, sokfelé vágják a kenyeret, akik a sok gyerek örömével merik vállalni a sok gyerek gond­ját is. A megyeszékhelyi tanácsunk is számba vette, lehe­tőségeit, s elhatározta, hogy kétszáznégy sokgvermekes családot otthonhoz juttat nem egészen három év alatt Lehet, azt mondja most a más városokból érkező hí rekre jól emlékező: miért nem gyorsabban, s miért nem tanácsi lakást kap valamennyi több gyermekes igénylő? A kérdésre tárgyilagos a válasz. Tanácsi bérlakást 88. tanácsi értékesítését pedig 52 család kap. Ezenkívül ugyancsak ötvenketten lakáscserét kértek, ami szintén tanácsi lakáskeretből valósul meg. Tehát 192 sok gyer­mekes család jut 1.976-ig tanácsi lakáshoz. Tizenkettő már eredeüleg is szövetkezeti, vagy MÉSZÖV-lakást igé­nyelt. Szolnok belvárosa napról napra változik. A város­kép változása rengeteg szanálást jelent, s a tanácsnak legelőször azokat kell ottnoohoz juttatni, akiknek rég' lakását ilyen okból elbontják Ha ezt is tud’uk, nagy erőfeszítésnek, néldás cselekedetnek kell értékelni a teg­napi döntést. De tudunk még mást is. A jövő lakásainál már gondoltak a nagy családok ra. Míg a Zagvva-parti lakótelepen a legnagyobb lakás területe 49 négyzetméter, a .József Attila úton már épü le hérházakban ennél lóval nqovobb lnkás'k is lesznek. A Kisgvenen épülő 6 ezer 100 lakás 29 százai-sva hat­hét személyes családok kényelmét sz-Ogália maid. Szép tervek és elismerésre méltó közeli valóság. — Kétszáznégv szolnoki sokgyermekes család három éven belül új otthonának örülhet. 8. J. i Karcagot iskolavárosnak is nevezhetnénk, hiszen tizen­egy iskolájának körülbelül négy és fél ezer tanulója van. Az iskolák taneszköz-ellátott­sága ötvenöt százalékos, a hiány körülbelül 3 800 000 forint A valóságos viszo­nyokhoz képest ez az ellá­tottság közepesnek számít. Az óvoda itt is kevés, mint minden városban, de a fejlő­dést jelzi, hogy legutóbb 93 jogos igénylőt utasítottak el, egy évvel ezelőtt pedig még száztizenkettőt. Javult az ötévesek aránya. Jelenleg az óvodák kihasználtsága 110 százalékos. Az iskolákban általában jó munka folyik, sok a kísérle­tező, vállalkozó kedvű peda­gógus. A kísérleteket Veréb József a művelődési osztály vezetője sorolta el. — Az Arany János úti is­kolában az országos Peda­gógiai Intézet irányításával úgynevezett kímélő osztály működik, elmaradott - gyer­mekek részére. A Kálvin úti Iskolában az Országos Peda­gógiai Könyvtár és Múzeum irányítja az olvasáspedagó- giai kísérleteket A jó mun­ka feltételei egyre jobban megvannak. A négy benti is­kolában befejeződik az elő­adótermek építése és a szak­tantermek ki alaki tása. Be­rekfürdőn két új tanterem és konyha épült A művelődési házban épít­keznek. de nem csupán ez zavarja a munkát Kevés a szakképzett népművelő. Dobos István, a Déryné művelődési központ igazga­tója nem túl optimista. — Sem a személyi, sem az anyagi helyzetünk nem meg­felelő. Nagy a fluktuáció. A nyolc népművelő közül hár­man tavaly léptek be. Négy ember két évnél rövidebb ideje van itt A helyiségek többsége fűthetetlen. Ennek ellenére van három tanfo­lyamunk, hat szakkörünk, két énekkarunk és tíz egyéb művészeti csoportunk. Mire büszke a tanácselnök? Kundra József 1948 óta él Karcagon, 1969 óta tanacs­elnök. — Mi a legsürgetőbb gond a városban ? _ A vízmű rekonstrukció­ja; Ehhez 4—6 millióra vol­na szükség, azonban saját erőből ennyit nem tudunk előteremteni. De az utak korszerűsítését is említhet­nem. Sajnos, a burkolt utak aránya igen kicsi, de még ezek közül is több felújí­tásra szorul. — Mire a legbüszkébb? — Előbbre jutottunk a la­káskérdés megoldása bar?; de legalább ennyire büszke va­gyok a város ipari fejlődésére meg ama is. hogy sikerült igen jó együttműködést kialakí­tani az üzemekkel. Részt vesznek a gondok megoldá­sában. különösen a bölcső­dék fejlesztésében vállalt szerepük említésre méltó. Persze ha egy sürgető igényt kielégítünk, két-hdram újabb támad helyette. Olyan ez, mint a láncreakcdá A fejlődés élenjárói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents