Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NßPLAI» 1974. március 17. T Lengyel kiállítások külföldön A lengyel népgazdaság az idén is a világ számos országában rendezendő vásárokon, kiállításokon, árubemutatókon és hasonló rendezvényeken fogja bemutatni külkereskedelmi és tágan értelmezett nemzetközi együttműködési lehetőségeit. Először is néhány speciális jellegű rendezvényről kell említést tenni. A legnagyobb lesz a rendkívül impozánsnak ígérkező Lengyel Népgazdasági Kiállítás, amelyet júliusban nyitnak meg Moszkvában, Májusban hasonló kiállítást rendeznek Párizsban, októberben pedig az NSZK-beli Essenben tartanak „Lengyel Napokat”. Hasonló kiállításokat rendeznek más fővárosban "is. Lengyelország hagyományosan résztvesz a legismertebb nemzetközi vásárokon, a többi között Lipcsében, Brnóban, Plovdivban, Budapesten. Milánóban, Bécsben, Hannoverben, Izmirben és New Delhiben. A szocialista országokban több mint 80 lengyel árubemutatót és kiállítást rendeznek, ebből közel negyvenet a Szovjetunióban. A lengyel külkereskedelmi vállalatok körülbelül kétszáz alkalommal rendeznek árubemutatókat a fejlett nyugati országokban. Röntgentechnikai együttműködés A röntgentechnikát sok területen alkalmazzák, ezért igény van a széles körű műszaki-tudományos együttműködésre. Az elektrotechnikV mechanika és optika e területen elért eredményeit kívánja egyesíteni az a háromoldalú'megállapodás. melyet a prágai Chirana. a drezdai TÚR és a budapesti Medicor vállalat kötött egymással. Az együttműködés keretében a prágai Chirana, amely e tekintetben monopol-szerepet tölt be a KGST-tagál- lamokban — gyártja majd a röntgenkép-erősítőket. Az együttműködő vállalatok közös munkája eredményeképpen javulni fog az egyes országok által gyártott berendezések minősége, nagyobb lesz a sorozatszám és egyszerűbbé Válik a karbantartás. A Szovjetunió energiaforrásai A Szerebrovszkijról elnevezett Uőolaikifermelő hely rakodó hídja (Azerbajdzsán SZSZK) Ä kőolajjal, gázzal, szénnel és más energetikai nyeis- anvagíajtákkal rendelkező államok között a Szovjetunió vezető helyet foglal el. Óriási földgázkészletekkel (a világkészleteknek a fele), — igen nagv olajkincsekkel és gyakorlatilag kimeríthetetlen szénlelőhelyekkel rendelkezik. 1970-ben a Szovjetunió 1.3 milliárd tonna szénnek megfelelő .tüzelőanyagot fogyasztott. 1990-re ez a szám, s számítások szerint, több milliárd tonnára emelkedik. A szovjet közgazdászok 6000 milliárd tonna szénnek megfelelő tüzelőanyagban állapítják meg az ország ásványi erőforrásainak együttes készleteit. Itt az égő palákról, a szénről, a kőolajról, a földgázról van szó. Ezekből a készletekből több mint 1600 milliárd tonna — a jelenlegi technikai és gazdasági lehetőségek közepette — a kiaknázás szempontjából hozzáférhető. Szibéria, a keleti eldorádó Az már ma is bizonyos^ hogy Szibériában több a kőolaj, mint a Közel-Keleten. Becslések szerint egy csaknem Észak-Amerikával azonos nagyságú terület egybefüggő olaj- és gáztengernek tekinthető. íme néhány adat a Szovjetunió e távlatilag legfontosabb övezetéről: Tyumeny. A kőolaj-kitermelés ebben a körzetben a feltevések szerint 1975-ben eléri a 130 millió tonnát.. Szamotlor. Roppant nagy kőolajlelőhely művelésbe vétele van folyamatban. Narim. A felfedezett lelőhely 6 billió köbméter gázt tartalmaz, ami az Egyesült Államokban lévő összes készletek háromnegyed részével ér fel. Jakutszk. — A szakértők becslése szerint az itt megvizsgált lelőhely 25 százalékkal több gázt rejt magában, mint a Közel-Kelet összes' ismert lelőhelyei. A felsorolást még folytathatnánk, de bizonyára ezek a számok is szemléltető képet adnak a Szovjetunió potenciális lehetőségeiről. És ehhez mindjárt tegyük hozzá: a Szovjetunióban a kőolaj feltárására és kitermelésére irányuló munka a legcsekélyebb mértékben sem állt ellentétben a szén és más energiahordozók feltárásával és kitermelésével — nem fékezte azt. Ellenkezőleg: az 1940-től 1972-ig terjedő időszakban a szénkitermelés évi 166 millió tonnáról 655 millió tonnára emelkedett a Szovjetunióban. — Ugyanezen időszakban a földgáz kitermelése 3.2 milliárd köbméterről 221 milliárd köbméterre szökött fel. Közép-Oroszországban. — ahol pedig sok gáz- és olajvezetéket fektettek le, számos nagy hőerőmű tőzeggel működik. A balti köztársaságokban, — ahová szintén gázvezetékeket építettek, intenzíven használják fel az égő palákat. Ez is bizonyítja, hogy a szovjet energetikusok igen jelentős tapasztalatokat gyűjtöttek a tüzelőanyag-készletek széles változatú felhasználásában. Ipari offenzíva Ámde a szovjet energetikusok előtt is sok probléma van. A leglényegesebbek egyike: az ásványi energia- források jelentős része az ország keleti körzeteiben van. Ezek zord éghajlatú, gyéren lakott területek, birtokbavételükhöz hatalmas, fejlett technika, az utak, a repülőterek, a városok, a vállalatok, a mezőgazdasági komplexumok építéséhez — óriási beruházások szükségesek. A kilencedik ötéves tervben Szibéria, — e kontinens nagyságú országrész —- meghódítására fordítandó költségek meghaladják a 100 milliárd rubelt. A gigantikus beruházási programot az amerikai Time „a történelem legnagyobb vállalkozásának” nevezte. ,Itt létesülnek a legnagyobb ipari komplexumok. Említsük meg csupán a bratszkit és a Szajáno-Su- senszkoje-it. Bratszkban hatalmas alumíniumkombinát, faipari komplexum, egy sor vegyipari és fakémiai vállalat létesül. A Szajáno-Susenszkoje-i komplexum méreteiről mindennél ékesebben beszél egy szám: a komplexumba 120 iparvállalat tartozik. Ezen az egykor istenhátamögöttinek számító tajgai vidéken az ipar előnyomulásának alapja • a hidroenergetikán kívül a szibériai kőolaj. A szibériai olajfolyam másik iránya Nyugat felé vezet. A kőolajat és gázt sok ezer kilométernyi távolságra kell eljuttatni az ország központi területeibe. A tajgán és a mocsarakon keresztül olaj- és gázvezetéket lefektetni gigantikus munka. Ez a feladat mégis megoldódik. Üzembe helyeztek már 1220 mm átmérőjű gázvezetékeket, amelyek évi 10 milliárd köbméter gáz átszi- vnttyúzására képesek. Épülőfélben vannak ennél - nagyobb teljesítményű gázvezetékek (1420 mm átmérőjű csövekből), amelyeket évi 30 milliárd köbméter gáz továbbítására terveztek. Munkálatok folynak 1620 mm átmérőjű gázvezetékek létesítésére. Testvéri segítség A Szovjetunió, hogy-a szocialista közösség országait ellássa energiahordozókkal, nyugati határai felé viszi kőolaj és gázvezetékeit. A jelenlegi kilencedik ötéves tervben a KGST-tagállamokba irányuló szovjet földgáz-szállítmányok 8 milliárd köbméterről 33 milliárd köbméterre emelkednek. — A Szovjetunió 1972-ben Bulgáriának 7 948 700 tonna. Magyarországnak 5 529 1 '9 ♦ónná, az NDK-nak 1 480 200 tonna, — Csehszlovákiának 12 865 600 tonna, Jugoszláviának 3 398 200 tonna, Lengyelországnak 11 065 600 tonna kőolajat és olajterméket szállított. Jurij Fjodorov Me?oid^dik a paTcsztin kérdés? Ali Amin. az A1 Ahram című félhivatalos kairói lap főszerkesztője a lap pénteki 1 - imában a palesztin kérdés •"esőidásít jósolja. Eszerint létezik olyan rendezési ja- í vasi at, amely a Palesztin Felszabad!tási Szervezet és az izraeli kormány számára egyaránt elfogadható. Ezzel kapcsolatban Szadat egyiptomi elnök és Arafat palesztin vezető állítólag teljes egyetértésre jutott legutóbbi ta- > lálkozóján. A krasznojarszki vizier ouiü A szocialista gazdasági közösség fejlődése, eredményei, távlatai Az 1974. évi perspektívák kapcsolatok bővítését irányozzák elő. Az 1974. érd. alapvető mutatók dinamikájának általános képe (növekedés százalékban) A KGST-tagállamok 1974. évi tervei a növekedési ütem megőrzését, vagy fokozását, az ipari termelési struktúra javítását, a külgazdasági Bol- MaNDK Mon- LenRoSzovCsehgár gyár goi gye] mán jetszloNK NK NK NK SZK unió vák SZK Nemzeti jövedelem 10 5 5.4 6,6 9,5 14,6 6,5 5 Ipari termelés 11 5,5—6 6,7 9,2 114 16,7 6,8 5,8 A lakosság reáljövedelme 4.8 5—5,5 4,5* — 8,8* 8,6 5 5 * = pénzbeli jövedelem Az idézett adatok mutatják, hogy a szocialista közösség országai előirányozzák a tavaly elért: dinamika megőrzését vagy növelését. A tervfeladatok másik jellemvonása a társadalmi termelés intenzifikálását biztosító tényezők szerepének fokozása. A nemzeti jövedelem növekményének döntő részét a munkatermelékenység növelése útján kívánják biztosítani. Az iparon belül az átlagot meghaladó ütemben fejlődnek a gépipar és a vegyipar leghaladóbb ágazatai, s ez lehetővé fogja tenni az ipari termelés struktúrájának javítását, s azt, hogy a KGST-országok kölcsönös kereskedelmében a lehetőségeket kedvezőbb irányban bővítsék. Nágy figyelmet szentelnek a tervek az energetikai s a tüzelőanyag- és nyersanyag kitermelő ágazatóknak. Előirányozták a bé- ruházások koncentrációjának és hatékonyságának növelését. ' A népgazdasági tervekben különleges figyelmet fordítanak a külgazdasági kapcsolatok bővítésére, s mindenekelőtt a KGST-tagországok együttműködésére a Komplex Programmai összhangban. Két. illetve sokoldalú szakosítási és kooperációs megállapodások alapján tovább fejlesztik a termelési és a , műszaki tudományos együttműködést. Az 1974. évi tervfeladatok teljesítése és túlteljesítése meghatározó jelentőségű lesz a folyó ötéves tervek eredményes befejezésében. s újabb lépcsőfok a KGST-országok gazdaságának növekedésében — Csehszlovákia —» számokban Adatok az új Statisztikai Évkönyvből Megjelent Csehszlovákia 1973. évi, 620 oldalas Statisztikai Évkönyve, amely mintegy 200 000 számadatot tartalmaz. Kiderül belőle például, hogy az országnak 14 481 000 lakosa van. azaz csak mintegy 52 00ö-rel több. mint az utolsó háború előtti években. Az ország gazdasági potenciálja, a lakosság kulturális és anyagi színvonala azonban — a hatalmas háborús károk ellenére — többszörösére emelkedett, s arni legfontosabb fejlődési ütemével túlteljesítette a világ „törvényszerű” általános fejlődésének tempóját. A csehszlovák nemzetgazdaság kulcságazata, az ipari termelés, ma az 1943. évihez hasonlítva 7.5-szer nagyobb, s így Csehszlovákia az iparilag fejlett országok közé sorolható. Csehszlovákiában 1972-ben például egy főre számítva 879 kilogramm acélt gyártottak (az NSZK 724, az USA 578, Svédország 644 kilogrammot), 3550 kW villanyáramot termeltek (Belgium 3801. Dánia 3460 kilowattórát). A fogyasztás természetesen magasabb ennél. tekintettel arra, hógy az ország energiabehozatalra szorul. Cementet 556 kilogrammot (Franciaország 576, Svédország 460 kilogrammot), gyapot anyagokból 39,1 métert (a Szovjetunió 31, az USA 24,7 métert) termelnek, s egy lakosra számítva 7830 kilogramm szenet és lignitet bányásznak, amely a világ második legnagyobb teljesítménye (az NDK után). A csehszlovák mezőgazdaság ugyancsak kedvezően fejlődik és eredményei nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen jók. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a termőföldnek mintegy 92 százalékán gazdálkodnak. 1955 és 1972 között a mezőgazdaságban tartósan foglalkoztatottak száma 1 839 000-ről 1017 000-re csökkent. Ezzel szemben a traktorok száma annyival emelkedett, hogy 1972-ben 1000 hektár, mezőgazdasági termőföldre 33,7 traktoregység jutott (15 lóerős, teljesítménnyel). Ez tette lehetővé, hogy a csehszlovák mezőgazdaságból — kivéve a százalék töredékét — az állatokat mint igavonó erőt kiiktatták. s a gépesítés foka gyakorlatilag elérte s 100 százalékot. Az alapvető nemzetgazdasági adatok közül érdemes megemlítenünk az építkezések beruházási számadatait: Csehszlovákia az 1943-1972-ís; időszakban 1291,3 milliárd csehszlovák korona értékű ráfordításokat eszközölt, azaz 1972. év teljes nemzeti jövedelmének májd- nem r-'- szeresét! A villany- telepek, kohók, közlekedési hálózat, tudományos kutatá- sí bázis mellett a beruházási összegek lénveges hányadát kulturális létesítmények, az üzlethálózat, egészségügyi létesítmények és lakóházak kiépítésére fordították. A háború utáni évékbén Csehszlovákiában több mint 1,5 millió kórszerű lak,ás 1971-ben pedig 100o lakosra számítva 7.6 lakás épült (Ausztriában 6,1, Dániában 5 7 es Olaszországban 6,7).A nemzetközi összehasonlításban igen érdekes az a grafikon, amelyik a reálbérek és a lét- fenntartási költségek fejlődését mutatja be. A munkások és alkalmazottak reálbére az 1955—1972-es időszakban 72,6 százalékkal nőtt. Ámi a háztartások gépesítését illeti: 1972-ben Csehszlovákiában 100 családra 94 villanymosógép. 66 hűtőszekrény, 151 rádiókészülék. 82 televíziós készülék jutott. Személyautóból 23 jutott 100 családra, az idei terv alapján 11,4 lakosra jut egy személygépkocsi. Még néhány érdekes adat az-Évkönyvből: minden harmadik tanuló a? alapfokú kilencéves iskola befejezése után fólytatjs tanulmányait középiskolában, s a középiskolások egyharmada egyetemre megy.
