Szolnok Megyei Néplap, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

1974. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Uorigbi kis város a VÜK északi részen. Szovjet segít­séggel itt állítják helyre és bővítik ki az ország legna­gyobb hőerőművét. Az első két gépsort- 1964-ben indítot­ták meg, a teljes tervezett kapacitással. Az amerikaiak által ledobott bombák azon­ban teljesen megbénították az erőmű munkáját. Második élete csak a párizsi békeszer­ződés aláírása után kezdő­dött meg. A békeév első hónapjaiban visszatértek a városba a szovjet szakemberek. Viet­nami barátaikkal együttesen v dolgozták ki a helyreállítási és szerelési-építési munkák tervét, megállapították a ha­táridőket. Szovjet üzemek a helyszínen szerelik össze a hatalmas gépeket. Szovjet mérnökök javaslata alapján Jugoszláviában 1974-re kedvező légkör alakult ki a sikeres gazdasági stabilizá­ció számára. Fedezetlen ki­adás lehetetlen és a „keress, mielőtt költesz” elvhez szi­gorúan ragaszkodnak. Foko­zódott az anyagi fegyelem és az üzleti eredményekért való felelősség, jobbak az ará­nyok a termelés és a fo­gyasztás között. Az export 28, az import 40 százalékkal nőtt, beleértve a több nyers­anyagot és fogyasztási cikket is. Az ország külföldi valu­tatartalékai 1800 millió dol­lárra növekedtek, s elősegí­tették Jugoszlávia vásárló­képességét a külkereskede­lemben. Ilyenek voltak az 1974-re tett előkészületek, amelyeken az 1973-as gazda­ságpolitika alapult. A további gazdasági és társadalmi fejlődés kilátásai ez év elején sokkal jobbak, de a zabolátlan inflációt még ne.m sikerült megszüntetni. Ezt Dzsemal Bijedics minisz­terelnök állapította meg, aki kijelentette, hogy az 1974-es év valószínűleg több erőfe­szítést kíván és nagyobb si­kereket hoz a gazdaság szá­mára. Az 1974-es gazdaságpoli­tika alapvető céljai: erélyes intézkedések az infláció el­len, az árak és a megélheté­si költségek megfékezésével; gyorsabb és dinamikusabb fejlődés; radikális változta­tások a gazdaság struktúrá­jában, a jelenlegi arányta­lanságok csökkentése vagy kiküszöbölése. A gazdaság megszilárdítá­1973-ban ismét, pozitív volt hazánk külkereskedelmi mérlege. A behozatal értéke meghaladta a 37,3 milliárd devizaforintot, a kivitelé 42 milliárd deviza forintot ért eL A behozatal 58.8, a kivitel <*1,4 o/0-át rubelelszámolású viszonylatban bonyplították le. Az import fontosabb tété­telei mindkét relációban energiahordozókból (kőolaj) és kőolajtermék) alapanyagok­tól, félgyártmányoktól, (kü­lönböző műanyagok) alkat­részekből, gépekből álltak. A tőkés import legnagyobb ré­szét növényi és állati erede­tű fehérjetakarmány ké­pezte. — 1 milliárd deviza­forintnál nagyobb értékben. A magyar kivitelben 21 */o-kal növekedett a gépex­port Legnagyobb tételt komplett gyárberendezések, élelmiszeripari gépsorok, jár­művek (6600 autóbusz), hír­adástechnikai berendezések és műszerek adták. A tőkés forgalom 36 %-os emelkedé­sé élelmi szergazdasági ter­mékekből (vágómarha, ba- kenyérgabona, kuko­határozták el, hogy már a jövő évben megkezdik egy 50 000 kilowatt teljesítményű blokk üzemeltetését. A ne­gyedik gépsor felszerelésének befejezése után — 1975-ben — az erőmű kapacitása 153 000 kilowatt lesz. Uongbiban működik az építkezés „vezérkara”, amely azonnal megoldja a felmerü­lő problémákat, ellenőrzi a tervek teljesítését. A szovjet szakemberek segítik a mun­ka szervezettségének javítá­sát, a költségek csökkentését, a határidők lerövidítését. Az elektromos energia biz­tosításáért, az amerikai ag­resszió idején a berendezé­sek védelmében tanúsított hősiességért d hőerőművet kitüntették a Munka Ér­demrenddel és az Ellenállási Mozgalom Érdemrenddel, sát. különösen 19.73 első fe­lében a beruházások rovásá­ra hajtották végre, de ez a hosszútávon nem a legjobb megoldás az idén nem foly­tatódik. Az idei beruházásokat a termelő ágazatokban ösztön­zik: (nyersanyagok, mező- gazdaság) vas és acél, tüze­lőanyag és energia. Ez jelzi az aránytalanságok megszün­tetésének kezdetét, amit a feldolgozó iparágak túlzott erőltetése váltott ki az el­múlt években. 1962 és 1972 között a feldolgozó- és nyers­anyagbázis közötti arány a nyersanyagok rovására toló­dott el.- Ettől eltekintve,' a nagyobb nyersanyag-export lehetővé tes-' az ország nega­tív kereskedelmi mérlegének javítását — mégpedig éven­te több mint 100 millió dol­lárral. Jugoszláv közgazdászok fi­gyelmeztetnek arra, hogy az infláció nem fékezhető meg, az életszínvonal nem fokoz­ható, ha a termelékenység nem növekszik biztonságo­san, egyenletesen. Programot dolgoznak ki a gazdasági szervezetek támo­gatására az ágazatok és' kör­zetek exportjának fokozása érdekében. Célul tűzték ki a gazdaság versenyképessé­gének növelését, a nemzeti valutának, a dinárnak meg­erősítését. A kormány java­solta egy 1800 millió dináros rövidlejáratú szövetségi köl­csön kibocsátását. A terve­zett kamatláb- és más köny- nyítések feltételezhetően vonzóvá teszik a kölcsönt. rica, bor), félgyártmányokból (hengerelt áru. timföld) te­vődött össze. A külkereskedelmi forga­lom 4,7 milliárd devizafo­rintos aktívummal zárt. A magyar export növekedését Gabrovo - tréfán kívül Gabrovo Bulgária határain innen és túl a humornak és a szatírának szentelt ünnep­ségeiről híres. A múltban Gobrovót „bolgár Manches­ter”-ként emlegették, s ma sem kell attól félnünk, hogy a humor ünnepei elhomá­lyosítják a város ipari be­csületét, mind a mai napig Bulgária egyik legnagyobb ipari központjaként tartjuk számon. Több mint 10 éve annak, hogy a „Födém” nevű, újon­nan létesült gabrovói üzem­ben legyártották az első elek­tromos futómacskát. Ismere­tes, hogy a „Balkanar” állami gazdasági egyesülés termelé­si programjában több olyan nemzetközi kötelezettség sze­repel, amelyet a Bolgár Nép- köztársaságnak a KGST tag­állami felé kell teljsítenie. Ugyanis a KGST keretében a bolgár népgazdaságra hárult az a feladat, hogy az elektro­mos targonca és az elektro­mos futómacska termelésre szakosítsa magát A „Podem” gyár elektro­mos futómacskái megfelelnek a legmagasabb műszaki kö­vetelményeknek is. Íme, melyek e gyártmányok leg­fontosabb paraméterei: te­herbíró képesség 250-től 1600 kg-ig; emelési magassá­ga 6-tól 36 méterig, emelési sebessége 8-tól 16 méterig; mozgási sebessége 20-tól 32 méterig percenként. A gyár robbanásveszélytől mentes futómacskákat is előállít ézeket olyan környezetben alkalmazzák, ahol robbanás- veszély van. Jelenleg Bulgária több mjnt 30 országba szállít elektromos futómacskákat így Angliába, Franciaország­ba, Olaszországba, Japánba, a Német Szövetségi Köztár­saságba és más, gazdaság ipari hagyományokkal di­csekvő országokba. Termé­szetesen az export legna­gyobb része a Szovjetunióba és a többi szocialista ország­ba irányul. szocialista viszonylatban — különösen a géniparban — a kínálat szélesedésében, míg tőkés relációban a valuta áríolvamváltozás keresletnö­velő hatásában látják a szakemberek. „Kevesebbet költeni és jobban élni66 A jugoszláv gazdaság 1974-ben A magyar külkereskede!em mérlege Európa tőkés országok Latin-Amerika Észak- Amerika Afrika ^4^ifie=s^^usztrália, Óceánia U7. Szovjetunió Egyéb szocialista országok K6ST­gországok együtt MAGYARORSZÁG 1973 évi külkereskedelmi forgalma 79$ milliárd devizaforint A. KGST tekintélye Az utóbbi időben világ­szerte nagymértékben meg­nőtt az érdeklődés a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának tevékenysége Iránt Az érdeklődést a szocialis­ta országok gazdasági szer­vezetével való együttműkö­dés iránt a szervezet vitat­hatatlan sikerei váltják ki. 1973-ra 1950-hez képest a KGST-országok részesedésü­ket a világ ipari termelésé­ből 18 százalékról több mint 33 százalékra növelték. A KGST. munkájának 25 éve alatt (1949—1973) a KGST- országok ipari termelése több mint 12-szeresóre nőtt Ugyan ebben az időszakban a fejlett kapitalista országok ipari termelésüket csak 4- szeresére növelték. Jugoszláv és finn példa A KGST több szervével 1964 óta sikeresen együttmű­ködő Jugoszlávia és a KGST- vel tavaly együttműködési egyezményt aláíró Finnország példája nem maradt észre­vétlen. A KGST-országok tényleges egyenjogúsága, a szervezet • tevékenységének nyílt jellege, minden ország­nak az a lehetősége, hogy társadalmi rendszerétől és gazdasági potenciáljától füg­getlenül részt vegyen mun­kájában, mindez elkerülhe­tetlenül felkeltette az ér­deklődést. mindenekelőtt azokban az országokban, me­lyeknek gazdasága most van kialakulóban vagy fejlődő­ben. Ezzel magyarázható, hogy érdeklődik a KGST-vél folytatandó együttműködés iránt Irak, Mexikó, Irán, a Jemeni Népi. Demokratikus Köztársaság és több más 'ál­lam. , Nem titkolják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa iránti érdeklődésüket a nyu­gati tőkés államok sem. Természetes, hogy ez az érdeklődés kettŐ6 jellegű. Egyesek a KGST tevékeny­ségét jóindulatúan és objek­tiven értékelik. A Tanács munkájáról adott elemzésük alapvetően tárgyilagos. Mű­veikben, cikkeikben, nyilat­kozataikban észrevehető az a törekvés, hogy összevessék a tényeket, behatoljanak a jelenségek lényegébe, objek­tív képet alkossanak a szo­cialista közösség országainak gazdasági életéről. Mások igyekeznék elrejteni a té­nyeket, elferdíteni őket En­nek ellenére nem lehet azt mondani, hogy Nyugaton egyértelműen tagadják a KGST tevékenységében él­ért sikereket Hiszen mind általában a gazdasági kérdé­sekkel, mind a szocializmus gazdaságával Nyugaton is csak ezekben a kérdésekben járatos emberek foglalkoz­nak. vitathatatlan érdeklődéssel fogadták Nyugaton a szocia­lista gazdasági integrációnak a KGST 25. ülésszakán 1971- beo elfogadott Komplex Programját És bár a hagyo­mányos hitetlenkedő finto­rok most sem maradtak el, a nyugati szakértőik közül senki nem titkolta, és nem' titkolhatta, hogy lényeges jelenséggel van dolga, me­Kuba újabb területen is bi­zonyíts- bekapcsolódik a nemzetközi tengerhajózási forgalomba A korábbi part­menti hajózást a hosszabb távú szállítások váltják fel. A közelmúltban kormány- rendelet intézkedett: a part menti hajózási vállalat utód­jául megalakult a Karib-ten- geri Hajózási Vállalat, nevé­ben is hordozva lényeges vál­tozást. A forgalmat megelőző években a kubai felségjelet viselő hajók nem jutottak ki a világtengerekre, a hajózás mindössze arra szolgált, hogy olcsó közlekedési módot te­remtsenek a sziget távoli pontjai között. Ma a hajók kubai mézet, ammóniákat, kénsavat és sok más termé­ket rakodnak a kubai kikö­tőkben — távoli uticéllaL lyet nem lehet nem tudomá­sul venni. Uj szakasz kezdete A Komplex Program elfo­gadása óta eltelt két és fél év kézzelfoghatóan bebizo­nyította mindenkinék a szo­cialista gazdaság Ú1. rendkí­vül fontos jellemzőjét. Nem is arról a dinamizmusról van most szó, mely a KGST- onszá gokban továbbra is sa­játja a szocialista rendszer és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődésé­nek. Ez közismert és általá­nosan. elfogadott tény. Arról van szó, hogy a Komplex Program elfogadásával a KGST fejlődésének minősé­gileg úi szakaszába lépett be. Mit jelent ez? Ha vissza­emlékezünk a K GST-orszá- gok 1950-es helyzetére, min­denekelőtt gazdasági fejlett­ségük eltérő szintjére figyel­hetünk fel. Az egyik oldalon a gazdaságilag fellett Cseh­szlovákia és NDK állt, a másik oldalon pedig Bulgá­ria és Románia, melyeknek ipara akkor még nem volt fejlettnek mondható. Ez a helyzet elsősorban kétoldalú kapcsolatokat tett szüksé­gessé. Abban az időben a Szov­jetunió sokat tett annak ér­dekében, hogy segítse a KGST-orszá gokat a háború utáni kavarodás leküzdésé­ben és a gyorsított iparfej­lesztés útjára lépésben. Tel- tek-múltak az évek, a KGST- orszá gok gazdasági fejlettsé­gének színvonala közeledett, és bekövetkezett az a pilla­nat, amikor már nemcsak együttműködésről, nemcsak általában szocialista nemzet­közi munkamegosztásról be­szélhetünk, hanem szocialista gazdasága integrációról is, A* inte<rráció előfeltételei A KGST tevékenységének elemzésére törekvő polgári közgazdászok szinte mindig szem elől tévesztik ezt a fontos momentumot, szíve­sebben beszélnék a KGST „késlekedéséről” a szocialis- , ta integrációra való átmenet­ben. Időnként olyan fontos dolgot is elhallgatnak, mint az integráció előfeltételeinek megteremtése már jóval a Komplex Program elfogadása előtt, ami kifejezésre jutott legalábbis a közös vagon­park. az egyesített energia- rendszer kialakításában, a Barátság kőolajvezeték fel­építésében ... Ennek az elhallgatásnak a gyökereit ellenségeinknek abban a továbbra sem le­vetkőzött tendenciájában kall keresni, hogy hamis megvi­lágításban ábrázolják a szo­cializmust. Természetesen ar­ról is hallgatnak, hogy a KGST-országok gazdasági fejlettségi szintjének ki­egyenlítése olyan tény, mely a szocializmus nemzetközi gazdasági kapcsolatainak lé­nyegét fejezi ki, és hogy ezek a kapcsolatok a szocia­lista proletár internacionaliz­mus elveire épülnék. Milyen ehhez hasonlítható jelenséget találhatunk a tő­Jóllehet a kubai kereskedel­mi flotta az utóbbi években számottevően fejlődött, szál­lítási kapacitása azonban még messze alatta marad az or­szág igényeinek. (1959-ben a kubai kereskedelmi flottának 14 hajója volt, mindössze 48 ezer tonnás rakodási kapaci­tással. Ma 50 kisebb-nagyobb kereskedelmi hajó fut Kuba lobogója alatt, 500 0ÓÖ bruttó- regisztertonnával.) A tervek szerint Kuba kereskedelmi flottáját olyan ütemben fej­lesztik, hogy az elkövetkező években kielégíthesse az or­szág export-import szállítá­sainak alapvető igényeit. Eh­hez azonban új, korszerű ha­jókra van szükség, s erre a szocialista országokban jő piac kínálkozik. kés világban? Va»-e olyan erős, iparilag fejlett tőkés állam, mely önzetlenül segít­séget nyújt gyengébb fele­barátjának? És nemcsak se­gítséget nyújt, hanem még azt is elősegíti, hogy ezt a kevésbé fejlett országot sa­ját fejlettségi szintjére emelje... Nincs ma a világon olyan ember, aki hinne a tőké­sek önzetlenségében, a tőkés államok közötti kapcsolatók egyenjogúságában, A bur- zsoá „elemzők”, igyekezve elemezni a KGST fejlődését és elhallgatva a szocialista közösség országai közötti kap­csolatok ténylegesen egyen­jogú jellegét, igyekeznek el­kerülni a Nyugat és a nyu­gati gazdasági szervezetek számára előnytelen összeha­sonlításokat. A szocialista országok fej­lődésének új szakaszát kife­jező szocialista gazdasági in­tegráció képes méginkább meggyorsítani ezt a fejlő­dést Az utóbbi két és fél évben ez különösen jól lát­ható. Mindenütt még Nyu­gaton is elismerik a szocia­lista vállalatok termékei mi­nőségének javulását t A gazdasági együttműködés Ennek elismerése mellett azonban ellenfeleink az utób~ bi években újabb „érvet” hoznak fel, mely szerintük a szocialista gazdaság „hiá­nyosságait” mutatja. Bizo­nyos képműtatássaj ezt kér­dezik: Ha a KGST-országok­nak ekkora sikereik vannak, akkor miért törekednek any- nyira gazdasági együttmű­ködésre a Nyugattal? Micsoda naivitás!... Mint­ha a gazdasági együttműkö­dés bővítésében csak a KGST-országok lennének én dekéltek. A gazdasági egyttfctenűkö­dés a Nyugattal egy részei annak a kiterjedt program­nak, amely máris elvezetett a különböző társadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének, mint korunkban az egyetlen lehetséges és éssze­rű elvnek általános elisme­réséhez. Az SZKP XXIV, kongresszusán elfogadott és valamennyi KGST-ország ál­tal jóváhagyott békeprog­ramról van szó. A tartós bé­kéért folytatott harc a szo­cialista országok külpoiiti-j kájának fő stratégiai irány­vonala. Teljesen világos: a tényleges tartós béke nem le­het meg a különböző társa­dalmi rendszerű államok szé­les körű együttműködése, a* kiterjedt nemzetközi munka- megosztás nélkül, melyek elősegítik a béke megszilár­dítását. Ezt jól megértik a nyugati haladó emberek is. Más okai is varrnak azon­ban annak, hogy az üzletí körök együttműködésre tö­rekednek a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal Az egyik ok például a tőkés gazdaság fejlődésében tapasztalható ciklikus visz- szaesések, kivédhetetlen sú­lyos nehézségek. (Szncialisztyícseszkaja Indusztrija) Kuba flottája a Karib-tengeren VDK A barátság szimbóluma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents