Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
SZOLKOK MBGYFI KtPLAP 1974. íebrei? *3. Nixon a Közel-Keletre látogat? A CBS amerikai rádiótársaság hétfői adása szerint Nixon amerikai elnök — valószínűleg áprilisra — közel- keleti látogatókörutat tervez. A hírt Kissinger amerikai külügyminiszter még a nap folyamán határozottan cáfolta. A rádióadó hírműsorának riportére két. közelebbről meg nem nevezett amerikai kormányhivatalnokra hivatkozva állította, hogy előzetes tervek készülnek az útra, amelynek időpontja és a meglátogatandó országok köre még nem ismeretes. A CBS szerint jordániai körökben is megerősítették, hogy tudnak az amerikai elnök utazási terveiről. Vietnami szakszervezeti kongresszus Hanoiban hétfőn délelőtt ünnepélyesen megnyitották a vietnami szakszervezetek 3. kongresszusát. A kongresszuson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Ton Duc Thang, a VDK elnöke, Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, Truong Chinh, a Nemzet- gyűlés Állandó Bizottságának elnöke. Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke, több külföldi delegáció vezetője, közöttük Földvári Aladár, a SZOT elnöke is. A kongresszust Hoang Quoc Viet, a Vietnami Szak- szervezeti Szövetség elnöke nyitotta meg. Kisvárosok holnapja A demográfiai kézikönyvek többnyire a fővárosoknak és a nagy ipari központoknak szentelik figyelmüket. Az óriások kisebb testvérei árnyékban maradnak. Pedig a kisvárosokban él az emberiség nagyobb része. A szocialista gazdasági rendszer lehetővé teszi, hogy a tervgazdálkodás során országszerte úgy telepítsék az ipart, hogy az a társadalom egészének, és külön-külön minden tagjának a legmegfelelőbb legyen. Éppen ezt a célt szolgálja a nagy ipari központok fejlődésének visz- szafbgása, és a közepes és kis ipari települések fejlesztése. Nem is olyan régen még igen kevesen ismerték például az olyan városokat, mint Sevcsenko, Navoi, Togliatti, Naberezsnije Cselni. Itt hozták létre, vagy napjainkban építik azokat a gigantikus vállalatokat, amelyekkel együtt terebélyesednek maguk a városok is. A Szovjetunió térképén évente 20 új település neve jelenik meg. De mi van azokkal, amelyek mögött sokszáz éves történelem áll ugyan, de nem emelkedtek a nagyobb ipari központok kategóriáié-' ba? Példa erre a Volga-parti ősrégi orosz város, Uglics. Alapítása óta többszáz év telt el. A Volga széles kereskedelmi útja hozta létre. A város ismerte a virágzás éveit. Aztán kihunyt. És másodszor is a Volga lehelt bele életet. Az uglicsi vízierőmű, amelynek magas beton-gátja eltorlaszolja .a folyót, energiát ad az úszó- és vasúti darujavító üzemnek, valamint a műszakilag tökéletesen felszerelt új óragyárnak. Ez utóbbiból évente körülbelül egy millió terméket exportálnak. A vízierőmű ad energiát természetesen a híres uglicsi sajtüzemnek is. Vtangislak félsziget, Sevcsenk o város. A gigantikus vállalatokkal együtt terebélyesed nek maguk a városok is A leendő és már működő vállalatok szakembereinek képzésére a városban műszeripari technikumot szerveznek, s tervbe vették egy hús- és tejipari technikum építését is; megtörténtek az első lépések egy összszövet- ségi tej- és sajtipari kutatóintézet létrehozására. A világsajtóban gyakran találkozunk a „depresszió körzetei” kifejezéssel. Egyre inkább azokat a városokat nevezik így, amelyek természeti kincseik kimerülésével, vagy az üzemeikben gyártott áruk konjunktúrájának csökkenésével elveszítették egykori jelentőségüket. Az Egyesült Államok térképén nem egy ilyen város található. Hogy áll ez a kérdés a Szovjetunióban Itt van például a szovjet szénbányászat központja, Karaganda. A kilencedik ötéves terv során a karagandai medence 41—44 millió tonna szenet ad. És bár az előrejelzések szerint a szénmedence tartalékai még hosszú időre elegendők, Karaganda megkezdte második életét. Előtérbe kerül a gépipar, a könnyű- és élelmiszer- ipar, az energetika. És még egy tendencia jelentkezik a város fejlődésében. Karagandában jelenleg öt felsőfokú tanintézet és hét tudományos kutató intézet működik. A legutóbbi években nyitotta meg kapuit a kooperációs, és a pedagógiai főiskola. Egyetemet is kapott a város. Végezetül egy adat: a kilencedik szovjet ötéves terv az ország 500 kis- és közepes városának fejlesztését irányozza elő. A szocialista Jugoszláviáért Tito: Válogatott beszédek * = , «KÉPERNYŐJE % i-J ELŐTT A nemzetközi munkás és kommunista mozgalom nagy egyéniségének, a baráti Jugoszlávia köztiszteletben álló elnökének, Josip Broz Titonak a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent válogatott beszédei méltán váltanak ki nagy érdeklődést a magyar olvasók táborában is. A válogatás az 1969 márciusától 1973 áprilisáig terjedő korszak beszédeit, interjúit, megnyilvánulásait mutatja be, köztük olyan rendkívül fontos és érdekes, s világszerte nagy feltűnést keltő dokumentumot is, mint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége összes szervezeteihez és tagjaihoz 1972 szeptemberében intézett levelet. A válogatás, éppen az említett korszak irgalmasságának és az elvi-eszmei küzdelmek gazdagságának megfelelően, kitűnően megmutatja Tito- aak mint pártvezetőnek és íllamféíiúnak egyedülálló szerepét a jugoszláv életben. Beszédesen bizonyítja a szer- iő politikai éleslátását, nagyszerű elemző képességét, elv- hűségét, határozottságát a szocialista eszmék és gyakorlat védelmében, a szocializ- nus-ellenes nézetek — mindenekelőtt a nacionalizmus is a kispolgáriság — elleni íüzdelemben. Tito rendkívül élesen bírál, lem kendőzi a nehézségeket is fogyatékosságokat, de teszi ezt éppen abban — az álta- a tényekkel is gazdagon bi- lonyított — meggyőződésben, íogy mindezt a jugoszláviai izocialista építés hatalmas íredményei, az általános iemzeti fellendülés keretei tűzött kell és lehet csak hevesen megítélni. 1972 júniu- ában Moszkvában elhang- :ott beszédében mondotta: .Jugoszlávia társadalmi ter- nelése a legmagasabb száza- ékarány szerint fejlődik a dlágon, s az utóbbi húsz évien átlag 7 százalékot tett ki ivente. A háború utáni időszakbap a társadalmi termelés több, mint négyszeresére emelkedett. Az ország lakosságának 36 százaléka foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, holott 1953-ban még 61 százalékuk a mezőgazdaságból élt.” Beszédein -vezérfonalként húzódik végig a párt harci készségének, befolyásának és felkészültségének növelésére irányuló erőfeszítés. Ebben a vonatkozásban sokszor szól arról, hogy a demokratikus centralizmus fontos elem a kommunisták szövetsége szervezetében és cselekvési módjában. Tito tézise az, hogy a soknemzfetiségű országban a JKSZ a legfőbb összetartó és integrációs erő, amely a szocialista termelési viszonyok mellett egyedül képes feloldani minden társadalmi és gazdasági ellentmondást. A szerző ugyanilyen következetességgel tér vissza újra és újra a munkásosztály szerepének megmagyarázásához. „Sokan úgy vélekedtek eddig, hogy nekik kell beszélniük és határozatokat hozniuk a munkások nevében, s a munkásokat nem is igen kell megkérdezniük. Hiszem, hogy munkásaink ezt nem engedik meg többé. Munkásaink fel tudják fogni, hogy joguk van dönteniük minden olyan kérdésben, amely a termelésüket és lényüket, a munkások és önigazgatók lényét érintik.” Jugoszlávia elnöke közismerten rendkívül aktív nemzetközi tevékenységet fejt ki, s ez kifejezésre jut a kötetben is. Sokoldalúan taglalja, hogvan értelmezik a jugoszláv kommunisták a cselekvő el nem kötelezettség politikáját. amelvet nemzetközi tevékenységük alapján tekintenek A fejtegetésből teljesen nyilvánvaló, hogy — ha egyes kérdések megítélésében lehetnek is eltérések —, Jugoszlávia gyakorlati lépéseiben együtt halad, a Szov~ jetunióval, a szocialista országokkal, amelyek a Varsói Szerződés keretébe tartoznak. Ez nyilvánul meg a vietnami háború, a közel-keleti válság, valamint az európai rendezés ügyében kifejtett álláspontokban és gyakorlati politikában. Tito egy pillanatra sem téveszti szem elől a Szovjetuniónak, mint szocialista nagyhatalomnak szerepét és érdemeit a békéért és a társadalmi haladásért folytatott világméretű küzdelemben. S úgy is mint az el nem kötelezett országok egyik vezető egyénisége határozottan fellép a „szuperhatalmak” határokat elmosó és megtévesztő megjelölése ellen: „Vajon a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat csak azért, mert mind a kettő nagyhatalom, azonosítani kell, ahelyett, hogy azt néznénk, melyik nagyhatalom mit cselekszik és milyen magatartást tanúsít?” Egy gazdag, a népért, a kommunista eszmékért és a szocializmus diadalmaskodásáért folytatott élet nagy tapasztalatait gyűjti .egybe a kötet. Bátran néz szembe a gondokkal és a nehézségekkel és emberi nagysággal, bölcsességgel választ ad olyan kérdésre is, amely sokakat foglalkoztat Jugoszláviában és a vele baráti, testvéri viszonyban levő más szocialista országokban is: „Nálunk nem úgy van, hogy minden egy embertől függ csupán. Az egész nép megérti, mit kell cselekednie, ha elmegyek én vagy valaki más. Hiszem, megmarad azoknak az embereknek a nagy száma, akik értik valóságunkat, és tudják mit kell cselekedniük. A nép megmarad. Az a nép pedig, amely olyan kálváriát járt, mint a mi népünk, nem felejti ezt el, tudja, hogy mi a legnagyobb és legerősebb támasza, tudja, hogyan kell megőriznie önmagát.” Nemes János amelyet a Khmer hazafiak hétfőn délután intéztek Phnom Penh főváros katonai célpontjai ellen. A Phnom Penh belvárosától mintegy kilenc kilométer távolságból kilőtt lövedékek az elnöki palota, az amerikai nagykövetség és a szárazföldi haderő főhadiszállása térségében csapódtak be. A négy év óta tartó kambodzsai háborúban ez volt a népi felszabadító erőknek Phnom Penh ellen intézett leghevesebb tüzérségi tárna dása. A Lón Nol rezsim légiereje a népi erők állásainak bombázásával próbálta megtörni a támadás lendületét. Olajügyben Líbia válasza az USA-nak Kadhafi líbiai elnök döntése értelmében hétfőn államosították három amerikai olajtársaság líbiai érdekeltségeit. A líbiai rádió bejelentése szerint a Texaco, az Asian Oil California és a Libyanamerican Oil valamennyi berendezése a kormány kezébe került. Közel- keleti megfigyelők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra. hogy az államosítás időzítése —- a nyugati olajimportáló országok washingtoni értekezletének nyitó napjára — tulajdonképpen válasz az amerikaiaknak. Líbia korábban ugyanis bejelentette, hogy Kadhafi elnök üzenetet, kapott Nixonjói és hétfőn ’ adja meg arra a választ. Amerikai páncéltörő rakéták Jordániának Az amerikai hadügyminisztérium hétfőn bejelentette. hogy az Egyesült Államok korszerű TOW-típusű páncéltörő rakétákat szállít Jordániának egy katonai segélyprogram keretében. A fegyvereket először Indokínában próbálták ki. majd az októberi háború idején jelentős mennyiséget szállítottak az izraeli hadseregnek kt. Nem mondhatjuk, hogy a Televízió beérné megszerzett habárai val. hogy az ujítókedv nem buzog az ország legnagyobb alkotó műhelyében. Szinte nincs olyan hét, hogy valami újdonsággal elő ne állna alkotógárdája. Most is két új sorozatot indított útjára, mindkettő a tudomány, az elmélyültebb gondolkodás népszerűsítésére törekszik. Az egyik. A tudomány világa azzal a szándékkal született, hogy nyomon követi rendszeresen a tudomány nemzetközi és hazai eseményeit, a Vélemény, Hernádi Miklós műsora pedig elsősorban azt a célt tűzte maga elé, hogy a társadalom tudományának és a művészetek bizonyos aktuális kérdéseiben bírja szóra a közélet kiválóságait. Mindkét sorozat — tudományos magazin — rendkívül hasznosnak ígérkezik. A szaporodó ismeretek világában segít eligazodni, , és közelebb hoz olyan elméleti tanokat is, amelyek közvetve vagy közvetlenül belejátszanak mindennapjainkba, csak valahogy nem veszünk tudomást róluk, kellő hangsúllyal nem szerepelnek közgondolkodásunkban. Közhasznú műsorokról van tehát szó. s éppen ezért valamit nem értek ,s ez elsősorban a Vélemény műsoridejére vonatkozik. Miért sújtották azokat a nézőket, akik feltétlenül meg akarták hallgatni, hogy mit is mond az akadémikus, Király István a kispolgáriságról, vagy akik például kíváncsiak voltak a méltán nevezetessé vált László Bencsik- féle brigádra. Miért kényszerítettek bennünket, hogy drámai küzdelmet vívjunk az álmosság mag-megújuló rohamaival, s csak „ember- feletti” áldozatok árán juthassanak hozzá a magvas gondolatokhoz? Égi színpad a földön Az iskoladrámákról eléggé keveset tudunk, jóllehet a Televízió már több alkalommal is megpróbálkozott, hogy a képernyőn felelevenítse az iskolajátékok hagyományait. Most a színházról szóló Gyárfás-műsor eredeti feladatra vállalkozott: bemutatták a XVI. században született Theophá- niát. Szegedi Lőrintz protestáns lelkész iskolajátékát. Céljuk kettős volt, egyrészt megmutatni, hogyan is festett színpadon egy iskoladráma, másrészt, hogy bizonyítsák, a régies nyelv burkában. a kissé tétova drámai szerkezet mögött időtálló mondanivaló rejtőzködik. Érdekes beszélgetésben tisztázták — Gyárfás és az előadás rendezője, Babrczy László — a szükséges tudnivalókat, a jelenlegi televíziós megvalósítás szándékát. Sajnos, a tapasztalatok szerint, a szándék csupán szándék maradt. Főleg abban a tekintetben, hogy az éginek és a földinelc varázslatos ősszé játszásából nem csillant elő az erkölcsi tanulságot hordozó játék eredeti, naív bája így a képernyőn megmaradt csupán drámatörténeti érdekességnek. Fórumon az NDK Ez volt az úgynevezett második nemzeti Fórum, amikor csak egy ország életével foglalkozott a Televízió külpolitikai műsora Alapos előkészületek után gördülékeny, élvezetes másfél órát hozott a nagy számú kérdésekre adott válaszokból felépülő Fórum. S amit már megszoktunk, az most is bekövetkezett: kevésnek bizonyult az idő. A kérdések jól ölelték fel a baráti szocialista ország életének Szombat este Minden előtt az 1934-es bécsi munkásfelkelésről készített dokumentumfilmet említem. Az antifasiszta harcok legszebb hagyományait elevenítette fel ez a film. Az élő szemtanú szavaival és a korabeli híradók filmkockáinak segítségeivel. A negyven évvel ezelőtti események oly módon jelentek meg a képernyőn, hogy a bukása ellenére is lelkesítő példával szolgáló harcról, a bécsi munkások harcáról teljes képet alkothattunk magunknak. A történelemébresztő filmet Császár Béla. Kardos Sándor, fóliák Erika, D. Révész László írta és állította össze. És most konkrétan a Szombat este műsorából. Volt történelem ebben is. Afféle kosztümös történelem. Kalandos játék arról, hogy lelkes híveinek hívására, környezetének közbenjárásával a hazájától ..eltérített” Rákóczi miként tér Röviden A Munkások, vezetők egymás közt sorozatban ez alkalommal a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek és a budapesti Magyar Optikai Művek munkásai és vezetői cserélték ki gondolataikat abban a tárgykörben, hogy a két üzemben milyen a tanulási kedv. és hogy a dolgozókat egyáltalán mi ösztönözheti és ösztönzi szakismereteik bővítésére. Pozitív példákat sorakoztattak fel. s főként a szolnoki színhely élt a nárbesz“di-i°n bár igazi dialógus a két gvár kollektívájának képviselői között nem alakult ki. Egy^ nap a töltés mellett =■ háborús témájú szovjet valamennyi lényeges területét; külön színt jelentettek azok a kérdések, amelyek a két ország közötti kapcsolatokra vonatkoztak. A Fórum közvetlen hangulatáról Megyeri Károly műsorvezető gondoskodott, aki előlépve a szerkesztői névtelenségből, régi riporteri erényeit csillogtatva fogta össze, egységbe a sokszólamú Fórumot. Egyszóval: a Fórumra Ismét csak érdemes volt kilátogatnunk. vissza honába, hogy az elégedetlenségtől hajtott nemesség és a kisemmizett jobbágyok — a rebbelióra kész nemzeti erők — élére álljon. Eléggé vegyes elemekből hordta össze filmjét Makk Károly, merített a műfaj ismert fogásaiból, ha úgy tetszik közhelyeiből. Igényes zenéről gondoskodtak a Szombat este programjának megszervezői. Sőt ezúttal is volt zenei játék. Tegyük hozzá, izgalmasabb és érdekesebb, mint a legutóbbi Abodv-féle vetélkedő. Antal Imre törette a zenei diót egy rokonszenves fiatalemberrel. s hasonló diótörésre hívta fel az országot is egyben. A zenei feladványokba ötletes csalafintaságokat illesztettek t>ele. A moszkvai .balettverseny győzteseink parádéja is emelte a szombat esti program rangját. Nagyesda Pavlova és Vjacseszláv Gor- gyejev versenyprogramja a káprázat erejével hatott. íévéfilm; a Televízió péntek este mutatta te. Lélektanilag hiteles, vérbeli drámai alkotást ismerhettünk meg. meggyőző erővei ábrázolta az emberség próbáját Nemcsak aranyosak voltak a gyöngyösi hármasikrek. Igen tanulságos volt, ahogyan a film készítői megközelítették Andrea. Beáta és Éva vi’á-’át: ahoevan meg tud*ák mutatni a gvermeki világ bontakozó, kialakuló konfliktusait. A Kétévesen című dokumentumfilm felért egy gyermeklélektant tanulmánnyal. V- * i Tüzérség' támadás PImént Penh eiten A Lon Nol-rendszer erőinek súlyos veszteséget okozott a tüzérségi támadás,
