Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

1974. február IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyár a sínek mellett VILÁGÍTÓ RADIÁTOR — Fabrincius Lajosné va­gyok. Idetartozom, mindig itt éltem. Persze, a falusiak éle­tét. Ezért lehet, engem job­ban megviselt az eddigi élet. Sokat próbáltam a boldogu­lást. Lánykoromban alkalmi tpunkát vállaltam. Kertér szét ben hajlítottam sokáig a derekam. Aztán, már asz- szony koromban heálltam a terme löszövetkezetbe. De az se vt It örök. Gépesítettek, nem volt szükség annyi gya­logon inkásra, mint régen. —- E .mentem a vendéglőbe, voltán konyhalány, aztán száki csnő. Csakhogy kevés volt a pénz. A lelkem-tes- tem kidolgoztam, akkor is csak 1300 forintot számoltak elsej in a tenyerembe. Mondják egyszer az asz- szorzok, hogy újat kéne pró­bálni. Szervezkedtek, de csu­dára. — Meghallották, hogy gyárat építenek, oda sok nő kell majd, ha munkához kezd. Először persze tobo­rozták a nőket. Menjenek ta­nulni Berénybe. Vagy hú­szán indultunk -neki. Ügy voltunk vele, ha megyen jó, ha nem nem, ezt, ami eddig volt, ezután is megtaláljuk. Hajnalban négykor kel­tünk 1970. augusztus 1-ig. Fprcsa volt először. Az leg­inkább, hogy a központ nagy udvarába elfért volna sző- rőstől-bőröstől az egész fa­lunk. De a munka nem volt nehéz! Türelmes tanítók tö­rődtek velünk. Eleinte fé1- tem a géptől — már tudom, okos jószág, engedelmes. Hát a pénz először csak tanulófizettség volt De hó­napról hónapra több. A múlt hónapban öt napra fizetés nélküli szabadságot kértem, így is kétezer forinton felül kaptam. Talán a pénz nem is mond meg mindent. — Fontos, de még fontosabb, hogy az em­ber szeresse a munkát. Va­lamikor Úgy mondták: bo­lond ember, alti a munkát szereti, a pénz a fontos. Mór én egészen máskép érzem. A munka mindennél fontosabb. A jókedvű, egymást megértő munkásközösséget itt ebben a gyáregységben találtam meg. A központ nekem túl nagy volt. Sokszor mondo­gattuk az asszonyokkal, — könnyű ott elveszni. Itt? Is­merek mindenkit, engem is ismernek, tisztelnek a mun­kám után. Huszonöt asszony szocialista brigádjának va­gyok a vezetője. József At­tila a nevünk. Most várjuk az ezüstkoszorút. — Tudja mennyit tanultam én mióta itthon dolgozom? Most vizs­gáztam a marxista középis­kolában. A családomban is nagyobb a becsületem, mióta a gyár­ba járok. A férjem vasutas, az egyszem lányunk U jszász- ra jár, a közlekedési közép­iskolába. Tehetem, iskoláz­tathatom. Tudjon többet any-f jánál, apjánál. Már én se szégyellett tanulni tőle. Vele mentem el először a községi könyvtárba. Megszerettem a könyvet, de nagyon. Még hajnalban se vagyok rest, felkelek olvasni. Ki ne ne­vessen érte, a legjobban a verseket szeretem. Van an­nál szebb a világon, hogy „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok / Még öldell a nyárfa az ablak előtt / De látod amottan a téli világot / Már hó takaró el a bérei tetőt” Odafigyelek a tévére is, kiváltképp, ha Berek Kati mond verseket. Sír annak a színésznőnek a hangja, meg nevet is. Olyan szépen átéli a lelkem. A regények közül még csak a magyarokkal barát­koztam meg. Jókai, Móricz, Gárdonyi, Mikszáth. Most éppen Gárdonyi-novellákat olvasok. Sajnos, az idő kevés. Nem a gyári munka miatt. Az nem fáraszt Az új házunk körül van sok dolog. Tudja, belekezd az ember, épít, az­tán szépít, ékít. Tán sose lesz teljesen kész. Van, bizony most is van hat malacom. Szép süldők. Aztán a csirke, tyúk. Mit le­het ezen értetlenkedni ? A magunk korabeli falusi asz- szonyt errefelé le is néznék, ha üres lenne az ól, a ház vége. Megszoktuk. A mi köz­ségünk erről volt mindig hí­res. És gazdag is, ezt is el­hiheti. Itt ma is sok háznál fejnek esténként, malaccal, hízóval bajlódnak, aprójó­szágot tartanak. Azok is. akik rég nem földmunká­sok. A gyári asszonyok se hagyják abba. Igaz, jó len­ne munka után csak főzőcs- kézni. várni haza a csalá­dot, tévét nézni. Nem mon­dom, hogy örömmel cipelem a moslékkal teli dézsát. De amikor eladom, s megfizeti becsülettel az állam, jó a pénz! Egybe, nagy összeg. Lehet belőle minden. Harmincnyolcadik évemet taposom. Erőm, egészségem van. Sokat dolgozom, itt a gyárban és még többet ott­hon. Nekem már ez az élet rendje. Majd a fiatalok más­ként csinálják. Az idén beköltözik az első nyolc falusi család az eme­letes lakóházakba. No, ott nem lesz ÓL meg istálló. De­ltát azt mondják, azok nem is falusi lakások. Két és fél szobás, városias otthonok. Nekem a világ a szép új családi házunk, a portánk, a baromfiudvar, a kis konyhá­kért. Lehet, a 17 éves lá­nyom majd fordít a szoká­son. Fordíthatnék én is. A község ellátása — mióta a gyár felépült — csoda jó. — Van tsz-húsbolt, jó kínálat van friss húsból, tojásbű], —- zöldségből. Épült a gyárhoz közel ABC-áruház is. Most a régi ruhásbolt mögött ma­gasak már az Iparcikk-áru­ház. A kisvendéglőt csak Kék egérnek hívják. Abban én főztem valamikor. Szórakoz­ni ritkán megyek oda. In­kább a brigáddal, a gyári klubba. Azt nagyon szeret­jük. Mindig azt mondjuk, falu is város is. Látta a ló­cákat, a kecskeláb asztalo­kat? A fiatalok szedték ösz- sze parasztházakban, tanyá­kon a cserepekkel együtt. És világítótestnek ott a radiá­tor. Hiszem, hogy a világító radiátor az életünk jelké­pe Is. (Folytatjuk) Sóskúti Júlia—Szekeres Edit Fotók: Nagy Zsolt Á vendéglátás feladatai Országos vendéglátóipari értekezlet A vendéglátás általános eredményeit összegezte, a mi­nisztérium ezzel kapcsola­tos véleményét valamint az ide! tenni­valókat és a fejlesztési feladatokat vitatta meg, Molnár Károly belkereske­delmi miniszterhelyettes ve­zetésevei tegnap a vendéglá­tói pari országos szakmai ér­tekezlet a Béke Szállóban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter is. Sivó Tibor főosztályvezető beszámolójában egyebek kö­zött elmondotta, hogy a ven­déglátás a múlt évben 26,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. ezen belül ör­vendetesen fejlődött az étel- forgalom. Az idén a népgaz­dasági terveknek megfelelően mintegy másfél milliárdos forgalomnövekedéssel szá­molnak. A vendéglátás alapvető feladata az átlagos igényű étkezés i. ánti kereslet kielégítése. Ennek megvalósí­tására több lehetőség is kí­nálkozik. Déldául az, ha az esznresszóh álózat egy részét átszervezik. 8 döntően ételt kínáló bisztrókat alakítónak ki » régi üzletekből, nemcsak a fővárosban, ha­nem néhánv olyan megye­székhelyen és üdülőhelyen is, ahol a vendéglátás el­maradt a fokozódó követel­ményektől _j_ A minisztérium vezetői fel­hívták a vállalatok figyelmét arra. hogy nemcsak hálózat­fejlesztéssel, hanem például a lakossági szolgáltatások bővítésével is növelhető a forgalom. Külön szóba került a ta­nácskozáson í vendégek érdekvédelme. Megállapították, hogy jól­lehet a fejlődés üteme ta­valy magasabb volt, most összetettebb a feladat, hiszen az ellátás, a kínálat javítá­sán kívül meg kell teremteni a vendéglátóiparban isi a rövidített munkahét feltéte­leit Ezt — a központi támo­gatásokon kívül — elsősor­ban belső szervezési intézke­désekkel kell megoldani. Az olajbányászoknál Lakásépítés vál'alali támogatással A Nagyalföldi , Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a kollektív szerződésben foglal­tak alapján a lakásviszonyok javítása érdekében anyagi támogatást nyújt dolgozói­nak. A lakásépítési támogatás feltétele, hogy a dolgozó leg­alább tíz évig a vállalatnál maradjon Ebben az esetben a kamatmentes hitelt a vál­lalat húszéves részletfizetési kedvezménnyel folyósítja. Ha a dolgozó a tíz évet a válla­latnál eltöltötte, a további részletfizetési kötelezettség alól mentesül. Ötezer forin­tot enged el a vállalat annak a dolgozónak, aki saját ház­tartásában két kiskorú gyer­mek eltartásáról gondosko­dik. Minden további gyer­mek után 2 ezer 560 forint kedvezmény jár. Az anyagi támogatás 50 ezer forintig terjed. Nem szerepel a kollektív szerződésben az a támogatás, melyet Szolnokon, a Kassai úton 42 lakás megépítéséhez nyújt a vállalat fiatal háza­soknak. A lakásépítő szövet­kezet néhány tagia társadal­mi munkában vállalta az építkezés adminisztrációs munkáit, ketten a műszaki feladatok ellátását E mun­kához a vállalat vezetősége az említetteknek munkaidő kedvezményt adott, melyet a lakásépítés ügyes-bajos dol­gainak intézésére ellenőrzé­sére fordíthatnak. KÉTSZINTES víztorony épül Szeged újszegedi negyedében. A tároló nyolcszáz köbméteres felső tartálya a magas házak, az ezerötszáz köbméteres alsó tartálya pedig az egyéb épületek vízellátását szolgálja majd Baleset ellen Zajcsökkentő szurőfa! és társai Kitolták a Fővárosi Tanács aranyé mcit Budapest felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából tegnap a városházán ünnepi külsőségek között adták át a Fővárosi Tanács aranyér­meit. Az ünnepségen meg­jelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke mon­dott ünnepi beszédet. A Fő­városi Tanács Végrehajtó Bi­zottság a Pro Űrbe aranyér­met adományozta: Németh Károlynak. az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának; Barabás Dénes- nek, a Fővárosi Vízművek k ú lépi tő- hegesztő szerelőjé­nek; Gulyás Mihálynak, a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat szocialista brigádve- zetőjének; Virágja Ilonának, a Móra Ferenc egészségű gyi szakköaépiskala igazgatójá­nak. A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága Pro Arte aranyérmet adományozott: Várkonyi Zoltánnak, a Víg­színház igazgató-főrendező­iének, kétszeres Kossuth-dí- jas kiváló művésznek. Szírvó- beren iezések Eddigi legnagyobb belföldi szerződését kötötte meg a bábolnai mezőgazdasági kom­binát A megállapodás sze­rint csaknem félmilliárd fo­rint értékű szárítóberendezést gyárt saját üzemében az AG- ROTRÖSZT részére. Az ame­rikai licenc alapján készülő, óránként 15 tonna teljesítmé­nyű bábolnai szárító beren­dezések a hasonló típusoknál olcsóbbak, s a fajlagos mu­tatói is nagyon kedvezőek. A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyáregységében tavaly ötvenöt baleset tör­tént háromtól nyolc napig terjedő munka kieséssel. Az idei biztonságtechnikai ter­vek között szerepel, hogy a balesetek számát húsz száza- zalékkal csökkentik. Ennek érdekében határozatot hoz­Javítják a felvilágosító és a propagandamunkát, filmek vetítésével hívják fel a fi­gyelmet a baleseti források­ra. Akik a termelést közvet­lenül irányítják, azok foko­zottabban ellenőrzik a védő- felszerelések rendeltetésszerű használatát. A balesetveszé­lyes munkahelyeken — fő­leg a vaslemezvágásnál — to­vább javítják a munkafelté­teleket, zajcsökkentő szűrőr falat állítanak fel. A íényár- talom ellen hordozható és forgatható védőfalat alakíta­nak ki. Gyáregységi újítás­sal biztosítják, hogy a hegesz­tők a megengedett százalék­nál több gázt ne lélegezzenek be. Változatlanul nagy fontos­ságot tulajdonítanak a belső rendnek, s tovább növelik a gyáregység emelőkapacitását, mivel a mostani kicsinek bi­zonyul és ráadásul balesetve­szélyes. GYÍRTJA A. MEZŐGÉP Tornatermek fcmszerkezitLől Első megrendelő a martfűi cipőipari szakközépiskola A tomaterem-gondok eny­hítésére figyelemreméltó kezdeményezés történt a szolnoki Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. Elindítója Deák Lajos termelési osztályve­zető. — A szolnoki fedettpíae építésekor vetődött fel a gondolat, hogy könnyűfém- szerkezetből tornatermet is lehetne készíteni — mon­dotta. — A végső lökést pe­dig az a Népszabadságban megjelent cikk adta, amely szerint 1985-ig az országban 1090 tornatermet kell fel­építeni. Bár MÉM-tárcához tartozunk, és fő feladatunk a könnyűfémszerkezetes épü­letek készítése a mezőgaz­daságnak, részt kérünk eb­ből a programból segíteni akarunk a közép- és általá­nos iskoláknak valamint az iparitanuló Intézeteknek. 4 SZÖVJÉRV adja a tervet Az Ősszel rendelték meg a típustervet Budapesten, a SZÖVTERV-nél, és decem­berben kanták kézhez. A tí­pus 18 méter széles. 36 mé­ter hosszú és 6,5 ’•’■éter ma­gas. Könnyített acélvázszer­kezet, az oldalai előre gyár­tott, úgynevezett szendvics- panelekből készülnek. Ezek külső burkolata lehet alu­mínium, fa vagy a megren­delő Igénye szerint más anyag. Padozata ugvar.csak igény szerint, lehe* parketta vagy tartan. Tetőzete hul­lámpalából készt« enyhén lejt, hőszigetelt és figyelem­be vettek zaitechnlkai szem­pontokat is, A MEZŐGÉP elkészít minden szakipari munkát, s nemcsak külső­leg. hanem felszerelésben is — világítás, szellőztetés stb. —- a korszerűségre töreked­nek. Belsejében elhelyezhető minden tornatermi kellék. Félév alatt elkészítik, az irányár 3,5 millió forint. Tizenöt-húsz tornaterem hellene Mivel előre gyártott ele- «lekből készül, a méretei változtathatók- Készítenek rendelésre 12 x 24 méteres méretben, de ha kérik, i a szélessége lehet 24 méter is. A költség arányosan csök­ken vagy növekszik. Számí­tások szerint a tanterem négv-etmétere 6 ezer fo­rintba kerüL Első megren­delő a martfűi Cipőipari Szakközépiskola. Véleményt kértünk né­hánv érdekelt helyről Is. Bertalan Imre, a meevei tanács művelődésügyi osz­tályának főelőadója kimu­tatást vett elő. Megvénkben 119 általános iskola van, Ezek közül 23 rendelkezik típustornateremmel (kb. 18x9 m), tornaterem cél­jára épült, de ennél kisebb terem három helven, mos­dóval felszerelt szükségtor­naterem 22, mosdó nélküli pedig tíz van. S a többi helyen? Folvosón, tanterem­ben a padok között tartják a testnevelési órákat. — Áz ötödik ötéves terv­ben hét út általános iskola énft’to» vágható tornaterem­mel. de ’egal***' még tízen­építeni 'fi két képzel kap­nánk a tervezett tornacsar­nokért. keresünk t« a lehe­tőséget az építősre, ez azon­ban csak társadalmi segít­séggel, helyi hozzáiárulással lehetséges ~r~ vélekedett. András György, a megyei sporthivatal osztályvezető­helyettese rendkívül kedve­zőnek tartja a méretet és az árat is. Az építést sürgeti a testnevelési órák magnö­vekedett száma és az, hogy megyénkben mintegy tíz Iparitanuló intézetnek és több középiskolának nincs tornaterme. Sürgős lenne építeni többek között Török- szentmiklóson, Karcagon, Kunszentmártonban. Kisúj­szálláson. A sporthivatal az építkezéshez anyagilag nem tud hozzájárulni. Rendkívül nagy örömmel fogadták a tervet a KISZ Szolnok városi Bizottságán is. Szan+ner János elmondot­ta. hosv a mem’eszákhelven három általános iskolának nincs tornaterme és égető gond a 633. sz. Iparitanuló Intézet teremhiánya. A KISZ felhasznál minden mozgósító erőt az építés kez­deményezésére. A társadalom segítsége is A terv tehát elkészült, mindenütt nagy érdeklődés­sel fogadták. Csupán a leg­lényegesebb kérdésre nem sikerült megtalálni a vá­laszt. Honnan teremtsék elő az építéshez szükséges mil­liókat? Általános vélemény szerint ez csak széles társa­dalmi összefogással lehetsé­ges. Olvan városokban mint pé'Hánl Karcag, vagy Kisúj­szállás a tanács vezetődével összár--a a vállalatok. SzSv«,‘V*z*.tr»lt s ha nern js eev év. ht?r»m v-i hr>s«zrM-> idő alatt, előte­remthetik az építőshez szük­séges összeget. Ha már me­gyénkben indult el ez a fi­gyelemre méltó műszaki kezdemőpvozés, jó lenne, ha a könnyűfém szerkezetbe tor­natermek nálunk is ő-»ül- uéüek, (pataki) í t

Next

/
Thumbnails
Contents