Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
4 «WILNOK MW8YFT NtPL AP WM. ?$> A motoros orvos Harminchárom éve köxsxolgálaiban DOLGOZÓK ISKOLÁJA Tis zaburán. Papp Eszter tanárnő a rendszertant magyarázza a felnőtt tanulóknak, akik a helyi Lenin Tsz tagjai Kártyán nyert színdarab Ä népszerű Hungária kávéház „sorsfordulói” (bezárás, átalakítás, megnyitás) alkalmával írói. újságírói és művészi berkekben tömegével elevenednek fel azok a színes szellemes történetek, anekdoták, amelyeknek születési helye a patinás kávéház volt. így történt ez most, az újra- megnyitás napjaiban is. Az „alap-anekdota” az évtizedekkel ezelőtti megnyitáshoz kapcsolódik. Eszerint Molnár Ferenc a New York kulcsát — egy bohém társaság élén — kivitte a Ounapartra, s a vízbe vetette, hogy soha be ne zárhassák, mindig fogadhassa az éjszaka vándorait Molnár szerkesztő úrral esett meg egy New Yorkban töltött éjszakán az- is. hogy három óra körül elszunnyadt a kávéház egyik pamlagán. Előbb azonban intézkedett az ébresztésről: maga mellé tett egy cédulát, amelyre ráírta, hogy „5- kor”. A szolgálatkész pincérek azonban mégsem keltették fel. Csak amikor reggel 9 körül a friss kiflik ropogására felébredt, derült ki a félreértés: valaki pénzzavarra gondolt, és öt koronát tett mellé a pamlag- ra. Egyszer viszont nem jutott kifli a vendégek reggelgazán nem hittem volna, hogy végül is bekövetkezik az, ami végül is bekövetkezett. Előbb a szemem dörzsöltem meg. később a fülemet- is, de tényleg nem érzékszervi csalódásról lehetett szó, mert az illetékes szakember mondókáját mások is úgy értették, mint szerénységem. A bejelentés így hangzott: — A konfekciós ruhák méretei nem tartottak lépést az emberek testalkatának változásaival. A vásárlók panaszai jogosak. A konfekcióipar által alkalmazott mérettáblázat még 1948-ban készült, jócskán elavult. Űj mérettáblázatra volt tehát szükség. Elkészítésében végre sikerült az első eredményeket elérni. Ezzel a hivatalosnak tekinthető nyilatkozattal feltehetőleg sokak szívéről esik le nagy kő. Eleddig usvanis inkább a konfekciós nadrág esett le róluk és főként nem a szívükről. Ezután azonban máskénben lesz. nem nekünk kell alkalmazkodnunk a kész ruhához, hanem annak mi hozzánk. Az előzmény pedig az. hogy több tízezer felnőttről és gyermekről vettek méretet, az adatokat antropológusokkal, majd matematikusokkal ele- meztették. És ezután elkészítették az úi testmérettáblázatot a k^szruhák nagyüzemi gyártásához. A közel- • jövőben tehát már nem kell 11 kapucinene mellé. A New York-ot ugyanis vidéki bérlő, a két Harsányi testvér vette meg. Az egyik testvér szenvedélyes kártyás volt Egy éjjel annyit vesztett, hogy reggelre a frissen érkezett 300 kiflit is eljátszotta. Gárdonyi Géza, az egri remete — Pesten járva — pipaszó és bor mellett töltötte idejét a New Yorkban. Egy alkalommal Beöthy László felkérte, írjon színháza részére igazi parasztdarabot. Meg is egyeztek 2000 forint honoráriumban; a folyósítást Gárdonyi New York-beli törzsasztalánál várta be. Várnia „csak” addig kellett, amíg Beöthy átugrott néhány órára az Otthonba, és megnyerte a kétezret. A kártyán nyert darab címe: A bor. A nagysikert aratott színműhöz még egy történet tartozik. A New York színészasztalának örökös tagja, Rózsahegyi Kálmán kapta „A bor” főszerepét. Gárdonyi nagy pa- táliát csapott, amiért Beöthy egy ismeretlen fiatal színészre osztotta k főszerepet. A közönségsikerkor azonban bebizonyította, hogy Rózsahegyi játéka nagyobb szerencsét hozott Beöthynek és „A bor”-nak, mint a lapjárás azon a kétezer forintos éjszakán... drága szabóhoz menniük a köpcösöknek vagy az égimeszelőknek, lehetséges, hogy készen is kapnak maguknak az állami boltokban. Lehetséges, mondom ve- lemszületett gyanakvással, mert sajnos, egyelőre még több az emlékem a régi konfekcióiparról, mint pénzem az új készruhához. Ezt persze csak a magam nevében mondom, mások bizonyára nem így vannak vele. Elképzelem például,, hogy sok embertársam az eddigi konfekciós méretekkel is elégedett volt. Ök voltak a készruhák gyártóinak és eladóinak örömei, mert belepasszoltak a szabványba. Csak bementek a ruhaboltba, azt mondták, hogy kérnek egy ötvenes férfiöltönyt, rájuk adták, és mintha rájuk öntötték volna. A ruházati szakemberek szerint ilyen szerencsés alkat volt a vásárlók mintegy negyven-negyvenöt százaléka, vagyis nem egészen a fele. Én viszont nem vagyok ilyen szerencsés alkat, mert magasságomhoz képest hosszú a lábam, meg a karom, kilóg a régi szabványból. Ráadásul vékonyabb is vagyok a kelleténél, emiatt a megfelelő hosszúságú zakók és nadrágok lötyögnek raitam, csak irmtt-amott tudtam kitömni őket. Mindezideig azt hittem, hogv bennem van a hiba. Emlékszem, amikor hosszas „ Befoltozzák” a Badacsony sebeit Az idén befejeződik a Badacsony több, mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbányák által okozott „sérüléseket” tüntetik el, a hegy felső részén, a „bazaltsapkán” a bányaudvarokon, meddőhányókon és a vízmosta területeken — együttesen 80 hektáron — eddig 820 000 csemetét és cserjét ültettek el. Főleg nagylevelű hárs, ezüst juhar, fekete fenyő, sajmeggy, virágos kőris, vadrózsa, galagonya és fagyai került ezekre a közjóléti erdőterületeknek számító helyekre. A Rózsakép dűlő őrzi A Tüskevár határában lévő Rózsakép dűlőben Pálé gyi Szilvia a veszprémi bakonyi múzeum régésze a napokban egy IV. századbeli római sírt tárt fel a lapos terméskövekkel kirakott és befedett sírból egy férfi- és egy női csontváz került napvilágra. A lelet közelében a közelmúltban téglából kirakott gyermeksírt is felfedeztek. A szakemberek feltételezik, hogy a környéken nagyobb kiterjedésű temetkezési hely húzódik. előkészületek után elindultunk szüleimmel, hogy megvesszük nekem az első hosz- szúnadrágos öltönyt, még mindhárman tele voltunk reménnyel. Közösen kiválasztottunk egy amolyan jó strapabíró anyagot, aztán belebújtam a nadrágba, amelyben elveszett a fenekem. viszont előjött a bokám, ezzel szemben a zakó hasban volt bő és válban szűk, míg ujjban meglehetősen rövid. Elszömyedve néztem a tükörbe, az eladó kedvtelve nézett rám és kijelentette, hogy nem baj, majd belenő a fiú. Szüleim nem nagvon hittek neki és rámutattak arra, hogv már jelenleg is kilóg az öltönyből a kezem meg a lábam, mi lesz akkor később Mire az eladó három vagy négy hasonlóan sikertelen ruhapróba után leszögezte, hogy nem tud rajtunk segíteni, az én testalkatom nem normális. Ifjúkori megaláztatásomat számos más kudarc követte, amely közül egyik sem járult hozzá önérzetem visz- szanyeréséhez. Több helven már komoly, felnőtt férfinak tartottak, kivéve a ruhaboltokat. Ha beléptem a készruhaboltba. az eladók egv idpig uevan lelkesedtek, hryw úgy állnak raitam az öltönyök, mintha csak rám szabták vem a őket. aztán amikor kid°rnlt. hogv mégsem rám saabták őket, akAz Iskola keskeny padjaiban most felnőttek szoronganak. Illedelmesen, suttogva beszélgetnek, mint a gyerekek óra előtt, amikor a tanárt várják. Ám most tanácstagi beszámoló lesz. Előadó dr. Pethő Mihály körzeti orvos. Időben érkezik, kis motorját leállítja az iskola udvarán, sietve lép a terembe,' és elnézést kér a hallgatóságtól, hogy pár percet késett. — Tetszenek tudni, sok a futkároznivalóm, délelőtt rendeltem a II. körzetben, délután otthon, aztán három helyen voltam megbeszélésen, most meg a fekvőbetegeket látogattam — mentegetőzik, s helyet foglal választóinak gyűrűjében. — Nem tesz semmit a pár pere késés, ismerjük a doktor urat, tudjuk, hogy mindenütt időben ott van, — mondják többen is. Aztán elkezdődik a beszélgetés, mert ezt annak lehet nevezni, nem előadásnak. Beszélgetnek a külpolitikai eseményekről, majd a nagyközség problémáiról, a tennivalókról. Szóba kerül, hogy az ivóvíz-ellátásban még mindig sok a probléma; ha csak egy-két szerelő foglalkozik a vezetékek bekötésével, akkor évek telnek el, míg pontot lehet ennek a végére tenni. Terítékre kerül a bolthálózat fejlesztése is: sok a régi elhanyagolt üzlet, újak nyitását várják az ÁFÉSZ-től. A kenyér minőségével elégedettek a földváriak, de az árusítóhelyek számával már kevésbé, sokszor sorban állnak a friss kenyérért, cipóért. A húsellátás sincs megoldva, ennek érdekében a két helyi tsz többet is tehetne. • • © A beszélgetést másnap a lakásán folytattuk. Most is olyan közvetlen, mint előző nap. Életéről, munkásságáról, a Tiszaföldváron eltöltött 33 évéről meséL 1912-ben született itt a Tisza partján. Szereti ezt a vidéket, ragaszkodik hozzá. Szegeden végezte ai orvostudományi egyetemet, 1939- ben szerezte meg a diplomát kor lemondóan legyintettek. És azt mondták, hogy hiába, nincs mit tenni, a kedves vevő alkata nem normális. A statisztika szerint hasonlóan járt a vásárlók ötvenöt-hatvan százaléka, lev aztán nem csoda, hogy velem együtt sokan elveszítették az önbizalmukat, hiszen külön-külön mindannyian azt gondolhattuk, hogy bennünk van a hiba, amiért nem igazodunk a szocialista ipar és kereskedelem szabványaihoz. Ezért érzem most ügy magam, mint aki lidércnyomástól szabadult meg. Nem tudom, hogy személy szerint kinek legyek hálás, de módfelett tisztelem azt az embert, aki kitalálta az új konfekciós mérettáblázatot Mert az ötlet csakugyan eredeti: nem az embereket kell egyformává tenni, hanem a készruhákat különbözőkké. Vagyis nem a ruha veszi az embert, hanem az ember veszi a ruhát Ügy hírlik, hogy az új mérettáblázat szerint készült ruhákat kísérletképpen már árusítják néhány budaoesti üzletben, valamint Debrecenben. Székesfehérvárott és Nagykanizsán, a jövő évtől kezdve pedig úgyszólván mindenütt. Ez csakugyan jó hír. de az emberek sajnos telhetetlenek. Mert máris hallottam olyan hangokat, amelvek szerint az élet más területein sem ártana felülvizsgálni a régi szabványokat. Szerencsére focnlmnm sincs, hogy mire gondolhatnak. Árkus József bel- és bőrgyógyász szakon. Cselédkönyves éveit Cegléden kezdte, de mindig vonzódott az önálló munka után (a községi orvosi állást ilyennek tartja). Egyik volt kollégája hívta haza Földvárra. — Egy orvosi táskával 1941-ben érkeztem a 13 ezer lélekszámú községbe. Akkor csak ketten dolgoztunk itt, Tiszaföldvár fele az enyém volt. De akkor még fiatal voltam és fáradhatatlan. Kora hajnaltól késő estig, néha éjszaka is talpon voltam, mint általában a falusi emberek. A sztetoszkóp, a szike és gyógyszerek mellett emberi szóval is gyógyítottam, — emlékszik vissza, majd így folytatja. — Azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Ma már öt körzeti orvos dolgozik a nagyközségben, sok egészségügyi és társadalmi problémát megoldottunk, bár semmi nem ment könnyen. Megszerveztük a gyógyszerellátást, bölcsődéket, óvodákat létesítettünk. 1950 óta vagyok tanácstag. Most vesszőparipám a belterületi iskola és az iskolaorvosi szolgálat létrehozása... Másoktól tudom, de ő is megerősíti: harminchárom év alatt négy kis motorbiciklit nyűtt el. Sokan úgy is hívják a községben, főleg az idősebA címül idézett nyelvi forma azok közé a szavak közé tartozik, amelyek mindennapi nyelvhasználatunkban szóban és írásban egyaránt gyakran és sokszor feleslegesen jutnak nyelvi szerephez. Jegyzetfüzetembe két hét leforgása alatt a következő példatár került. „A visz- szafogott színeket kedvelte, visszafogott rendezésben állította színre a darabot, visz- szafogott modorról tett tanú- bizonyságot, visszafogott hangon kezdte kritikáját, visszafogott hangnemével fegyelmezte a vitát” stb, stb. A példatár elsősorban arról árulkodik, hogy a visszafogott szóalak a tompít, mérsékel jelentésváltozatokat hordozó visszafog ige származéka. Gyakran halljuk és olvassuk például ezt a nyelvi formát: visszafogja a hangját, azaz mérsékelt hangon beszél, tartózkodik a hangoskodástól, halk, finom hangnemben közli gondolatait. A közölt példatár ugyanakkor arról is árulkodik, hogy a visszafogott szóalak több jó magyar szó helyét bitorolja. Figyeljük meg az alábbi szavakat, kifejezéseket: halk, finom, mértéktartó, tompított, fegyelmezett, bek: Miska, a motoros orvos. Nem tiltakozik a jelző ellen, sőt bizonyos fokig dicséretnek veszi. Aztán maga mesél él motorjáról egy esetet: — Mindenki ismeri kotlós- kergető járgányomat. Igénytelen motor ez. A község minden zugába, a szigeti tanyák legeldugottabb helyére is eljutok vele, ha hívnak. Egyszer szülésnél voltam, amikor a kültelki utcáról ellopták a motoromat. Gyalog ballagtam haza. A gyerekek jöttek újságolni: doktor bácsi, egy suhanc az Ószöllőben futkározik a motorral... Dr. Pető Mihály már elérkezett a nyugdíj korhatárig, sőt két évvel túl is van rajta. Három gyermeke, hat unokája van. De még most is fiatalosan, fáradhatatlanul szolgálja a község lakosságát: gyógyít és a problémák megoldásán fáradozik. — Hogy úgymondjam, a közszolgálatot megszoktam. fis ha már nem csinálom, hiányzik. A szabadságommal sokszor nem tudok mit kezdeni. A kertben dolgozgatok, 150 féle rózsám van és az antikváriumokban búvárkodom — de ez már nem tartozik a hivatásomhoz, — mondja búcsúzóul, Tiszaföldvár köztiszteletnek örvendő doktora. Szatmári Tibor tartózkodó, óvatos, tapintatosi megnyerő, pallérozott, finom modorú, elővigyázatos, higgadt, körültekintő, józan, szerény, kevéssel is beéri stfaj stb. Azoknak a fogaim] értékeknek tehát, amelyeket ma kényelmesen egyesek csak a visszafogott szóalakkal neveznek meg, igen gazdag rokonértelmű szósorral adhatunk kifejezést, csak válogatni kell belőle. A visszafogott szóalak is elsősorban azért veszélyesemért gondolkodásbeli renyhesé- günket segíti elő, s az árnyaltabb kifejezésekre való törekvés útját állja. Újabban a visszafogottság képzett forma is egyre terjed írásban és szóban egyaránt Hallottuk már ezt azr egészén furcsa nyelvi képletet is: „önmaga visszafogottságában példát szolgáltatott társainak is”. Az önuralom, az önmegtartóztatás, a mértéktartó viselkedés nyelvi formák egyértelműbb közlést eredményeztek volna. A visszafogottság, az önmaga visszafogottság szóalakok inkább meghökkentenek bennünket, s nem alkalmasak arra, hogy higgyünk a nyelvi formák befolyásoló erejében is. Dr. Bakos József A világ legdrágább itala Tokaj-hegyalja aranyban ragyogó borai közül a legnagyobb karriert az úgynevezett 1811-es üstökös évjáratú aszú érte el Ez a borkülönlegesség már az elmúlt században is hires volt és igen magas áron vásárolták. III. Napóleon császár például 1860-ban kétszáz fiaskót vett belőle — palackonként ötven frankért. V. Ferdinánd koronázási ünnepségére is ilyen aszút rendeltek és antalogjáért (egy antalog hetvenöt liter) ezer Körmöczy aranyat fiztettek Mádon és Tokajban. Ez az aszú ma is a viláa legdrágább itala. 1971- ben Londonban már kétszázhúsz fontért kelt el egy palack belőle. A híres aszú történetét, árfolyamának változását Pap Miklós, a tokaji Helytörténeti Múzeum vezetője megírta, és ennek nyomán a múzeumhoz számos olyan levél, érkezett, amelynek írói ritkaságnak tartott tokaji borokat kínálnak eladásra. Így — többek között — egy palack TV. Károly készletéből származó \ 1917-es évjáratú szamorodni borért háromezer forintot kértek. Az érdekes bejelentéseket és árajánlatokat a tokaji múzeum átküldi a tarcali Szőlészeti Kutatóintézetnek, amelynek a ritkaságszámba menő Tokaj-hegyaljat borokból már kisebb gyűjteménye van. Beszélik, hogy... Az ember teszi a ruhát „Visszafogott..." (?D
