Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
8 *!«WK MEGYEI NÉPLAP 1974. február 3. Ausztráliában Félnek az atomháborútól Az Ausztrália észak-nyugati csücskén levő- amerikai katonai adóállomás útján juttatja el titkos üzeneteit és parancsait a Pentagon a délkelet-ázsiai vizeken és az Indiai-éceánon tartózkodó flottaegységekhez, beleértve a Polaris típusú tengeralatt járókat is. Ha a Whitlam kormány óhajától függ, akkor a 'jövőben ausztráliai tisztek is szolgálatot teljesítenek a közvetítő állomáson, és akár meg is til jK az olyan adásokat, amelyek valamilyen formában sértik Ausztrália érdekeit. Az elmúlt napokban az ÜSA-ba utazott Lance Barnard ausztráliai véderőminiszter, hogy kieszközölje az ausztrál területen levő amerikai berendezések ellenőrzését. Az eszmecsere a legkeményebb erőpróbája az amerikai—ausztrál szövetségnek, amely a Laburista Párt 1972. évi ausztráliai győzelme és a Whitlam-kor- mány semlegességre törekvő külpolitikája következtében egyre jobban meglazul. Barnard véderőminiszter Washingtonba való utazása előtt kijelentette, hop-" kérni fogja a konzervatív gjiszt- % rál kormány által 1963-ban kötött egyezmény felülvizsgálását, amellyel megengedték az USA-nak egy tengerészeti támaszpont berendezését, anélkül, hogy az ausztrál kormánynak bármilyen ellenőrzésre módja lenne. A mostani kormány szeretné, ha a támaszpontot és az ott levő adóállomást közösen ellenőriznék, hogy — mint Barnard hangsúlyozta — „kiküszöböljék minden lehetőségét annak, hogy Ausztráliát beleártják egy atomháborúba”. Az ausztráliai közvéleményben nagy megrökönyödést okozott, hogy a legutóbbi közel-keleti háború idején háborús készültséget rendeltek el az amerikai támaszponton anélkül, hogy erről tájékoztatták volna a canberrai kormányt. Mivel elméletben a támaszpontról akár az atomháború megin- , dítására vonatkozó parancsokat is továbbíthatják, a Whitlam-kormány veszélyben látja az ország szuveré- nitását. Ha a véderömíniszternek nem sikerül megállapodhi ■/. amerikai támaszpont ellenőrzésének kérdésében, — fennáll a veszély, hogy a probléma robbanékony hely- t zetet teremt magában a Whitlam-kormányban is. A baloldali szárny nem titkolja. hogy legszíveseb en bezáratná az összes amerikai támaszpontokat az országban. JSem csak az olaj az oka A monopóliumok „gyógyszertára** Talán egyetlen terjedelmes. sok-sok érvet használó tanulmány sem adott olyan világos magyarázatot az olaj-, illetve az energiaválság egyik legfontosabb kérdésére, mint a francia kommunisták napilapjának, a L’ Humaniténak egy minapi grafikonja. A L’ Humanité azt mutatta meg (hivatalos adatok alapján), hogy á francia fogyasztó által fizetett, most felemelt benzin-, fűtőolaj-, általában olajtermék-árból ki mennyit kap. A grafikon megmutatta: egy-egy tonna nyersolaj árából a termelő ország 28,3 százalékot kap, az olajtársaságoké 34,7 százalék, a francia állam pedig az adók révén 37 százalékot- .(A benzin esetében a termelő csak 22.8 százalékot kap, az államé viszont 54,9 százalék...) Más ’ szóval: az olajárak emelkedése, amelyet utolsó fillérig behajtanak a fogyasztón. nem a termelő országoknak a legnagyobb üzlet... Áremelkedés Az olajtermékek árának emelkedése még gyorsabb mozgásra készteti az inflációs spirált. Meggyorsul más ipari nyersanyagok, majd késztermékek árának emelkedése, nyilván követi őket az élelmiszerárak növekedése is. majd pedig — elmaradva ugyan ütemben az áraktól — a bérek is emelkednek. De az inflációs spirál mozgásának egyik törvénye: mindig az árak emelkedése a gyorsabb? S ha gyorsan példát akarunk találni rá. elég az angilai gazdasági gondokra utalni. Az angol konzervatív kormányzat azt állítja: az energiaválság gondjai (amelyekről a L’ Humanité grafikonja kimutatja, hogy csak a kisembernek jelentenek gondokat. az olajtársaságok és a tőkés államok számára a profit és az adóbevétel növekedését hozzák!) azért érintik súlyosabban a sziget- országot, mert ott a szénbányászok és egyideig a mozdonyvezetők bérkövetelési sztrájkjukkal ' zavart okoztak a gazdaságban. A Heath kormányzat nem teljesítette a bérköveteléseket „Gyógyszerként”, megoldásként csökkentették az ipar ener"!"°llátását. ennek következményeként rendelték el a háromnapos munkahetet. Ez a dolgozó munkások 26—38 százalékos jövedelem- csökkenésével járt és egyelőre megállapíthatatlan ütemben gyorsítja a munka- nélküliek számának növekedését. „Nulla növekedés99 Persze Heath angol miniszterelnök sem mulasztotGrafikon a L’Humanité 1974. I, 12-i számából. Ki milyen arányban részesedik az olaj árából. (A baloldali számadatok a benzinre, a jobb oldaliak a nyersolajra vonatkoznak. Fisé Franeiais ‘ — francia adóhivatal, Cies Petrolieres = olajtársaságok, Pays produeteurs = termelő országok) ta el, hogy a súlyos gazdasági problémák, a növekvő munkanélküliség okai között elsőnek az energiaválságot említse, amelyre „nem tud befolyást gyakorolni egyetlen kormány. Őfelsége kormánya sem.” Am ez egyáltalán nem állja meg a helyét. Hiszen az olajtermelő országok szervezete. az OPEC — amely éppen most hozott határozatot, hogy április elejéig nem lesz újabb olajáremelés — rámutatott: van mód a további olajár- emelés elhárítására- Az OPEC-nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Közel- Kelet egyes országaiban kitermelt olaj esetében a nagy monopóliumok haszna meghaladja az 500 százalékot is. „A monopóliumok saját kormányuknak adó formájában nagyobb összeget fizetnek, mint az olajkincsek tulajdonosainak... A kőolaj áremelkedésének nem kell szükségszerűen maga után vonLENGYELORSZÁG munkajogi szabálya! kimondják, hogy a „kismamákat” a terhesség 6. hónapjától kezdve könnyebb munkára kell helyezni. Ezt a problémát ötletesen és példásan oldotta meg Aleksandrów Kujawskiban a harisnyákat és zoknikat gyártó „Sandra” Kötőipari Üzem. A négyezer dolgozó háromnegyede nő, akiknek átlagos életkora nem lépi túl a 30 évet. A „Sandra” a terhes asszonyok számára külön üzemegységet létesített, ahol a legkönnyebb munkákat végzik (bérük azonban nem csökken), esztétikusán berendezett, kellemes helyiségekben. .Hetente kétszer igénybe vehetik a terhes anyák számára létesített üzemi tanácsadást, ezenkívül rendszeresen speciális tornagyakorlatokon vesznek részt. . A „Sandra” megoldására a minisztérium is felfigyelt. Lehetséges, hogy nemsokára hasonló újításokat vezetnek be más lengyel üzemekben is. nia az olajtermékek árának emelkedését. A monopóliu- gaok mérhetetlen profitját kell csupán csökkenteni” — szögezi le az OPEC-nyilatkozat. Ez a nyilatkozat segít eligazodni azokban az egyre szaporodó hitekben és kommentárokban is. amelyek a tőkés világgazdaság növekvő általános gondjait elemezve már-már katasztrófák bekövetkezését jósolják. Az egyik nagy nyugatnémet, hetilap. a Die Zeit legutóbb számában „Az olajválság csak most kezdődik” című cikkében már az úgynevezett „nulla növekedés” (ha egy ország ipari termelése nem növekszik az előző esztendőhöz viszonyítva) és a valuta-káosz várható következményeit az energiaválság okozta gondokhoz csatolva, azt jósolja, hogy 1974-ben szükségszerűen kiéleződnek a tőkés országokban a szociális ellentétek, azaz nyíltabbak lesznek az osztályküzdelmek. Azt jósolja, hogy az energiaköltséged növekedése miatt emelkedő iparcikkárak újabb áremelésre késztetik majd az iparcikkeket vásárló olajtermelőket. úgyhogy a nemzetközi infláció üteme meggyorsul. Érdekellentétek A Die Zeit cikkéhez hasonlóan a prognózisok többsége az infláció növekedése mellett a munkanélküliség emelkedéséről beszél Angliától az NSZK-ig. A számít- gatások alapit a decembei és január közötti különbség — az NSZK-ban például 10C ezerrel. Angliában több mini 135 ezerrel nőtt egy hónap alatt a munkanélküliek száma. S a mottó mindenüti ugyanaz: a gondok oka csak az olajválság... Amikor Nixon elnök éppen erre az általános nyugati hangulatra támaszkodva összehívja az olajfogyasztó tőkésországokat, szinte a legnagyobb nyilvánosság előtt hirdet meg olyan tőkés szövetséget, ' amelynek jelszava: egvütt az olajtermelő országok ellen, a monopóliumok hasznáért! Csak úgy mellékesen az amerikai vezetés-" együttes fellépése arra is jó lehet majd, hogy az amerikai vezetés és uralom megszilárdítását segítse a renitens Nvugat-Európa felett. Energiaválság és növekvő gazdasági gondok: sok más mellett azt is jelentik, hoy- újabb meg újabb területen bontakoznak — a régiek mellett — új érdekellentétek a tőkés világ országai között. G ,MMegnyílik a Szuezi-csatorna? 1974. január 18-án a kai- ró-szuezi országút 101. kilométer kövénél aláírták a szuezi fronton szembenálló egyiptomi—izraeli hadsereg szétválasztásáról szóló megállapodást. Az egyezmény gyakorlati végrehajtása 1974. január 25-én megkezdődött. A megszállt egyiptomi terület egy részének kiürítése első lépés a közel-keleti probléma megoldásában. Az izraeli csapatok kb. 30 kilométeres visszavonása a csatornától lehetővé teszi a víziút megnyitását, a Szinai- félsziget felszabadított övezetébe 1 millió egyiptomi menekült visszatelepítését és a Szuez—Alexandria kőolaj- vezeték megépítését is. A Szuezi-csatornát 1966- ban 21 250 hajó használta, 242 millió tonna árut szállítottak rajta (kb. 80% Európa, 20% Ázsia felé) és évente 250 /millió dollár jövedelmet hozott Egyiptomnak. A világkereskedelem egyik legfontosabb víziútjának. a 73 km hosszú és 150—200 m széles Szuezi-csatorna hajózhatóvá tétele a feltételezések szerint 4—6 hónapot vesz igénybe. Az egyiptomi kor-" mány a csatorna átépítését tervezi. A két fázisban végrehajtandó program első lépcsőjeként 150 000, a második szakasz után pedig 250 000 tonnás olajszállító hajók átbocsátására is képes lesz. A számítások szerint a munkálatok befejezése után a víziút kapacitása 1 milliárd tonnára növekszik, továbbra is elsősorban a közel- keleti olaj- és más Ázsiából származó nyersanyag szállításokból eredő bevétel 1,5 milliárd dollár körül alakul évente. Elkészültek az egyiptomi tervek a Szinai-félsziget és a csatorna nyugati oldalát /összekapcsoló közúti és vasúti alagút elkészítésére, valamint Port Said, Szuez, Kantara és Ismailija újjáépítésére is. Az elképzelések megvalósítása az arab világ anyagi hozzájárulásától, illetve a közel-keleti békés rendezés megvalósulásától függ. Térképünk a két szembenálló fél 1973. október 22-e utáni állásait és az 1974. január 13-án aláirt rendezési tervet tünteti fel. AZ EGYIPTOMI—IZRAELI csapatszétválasztási egyezménynek megfelelően a Szuezi-csatorna nyugati partján lévő izraeli egységek megkezdték a visszavonulást. Képünkön: izraeli katona bevonja a Dávid-csillagos izraeli zászlót Üjabb nemzetközi szervezetek a KGST-ben A KGST fennállásának 25 éve alatt már sok tapasztalatra tettek szert a tagországok az együttműködés hatékonyabb módjait illetően, s ezen tapasztalatok felhasználásával hoznak létre újabb szervezeteket, vállalkozásokat azokon a területeken, ahol a továbbfejlődés ezt a leginkább megkívánja. A közelmúltban 3 új nemzetközi szervezet megalakításáról olvashattunk. Mindegyik olyan területen jött létre, ahol az együttműködés fejlesztésének szükségessége nyilvánvalóvá vált. s ahol az új szervezet megalakításának feltételei is megértek. Szakosítás az erősáramú iparban Az erősáramú ipar rendkívül széles gyártmányskálát ölel fel. A listán az erőművekhez szükséges turbógenerátoroktól kezdve az elektromotorokon, nagyfeszültségű és kisfeszültségű készülékeken keresztül kábeltermékekig, elektrotechnikai anyagokig mintegy 70 ezer féle termék szerepel. Ezek közül sokat — részben régi hagyományok alapján — Magyar- ország is és több más szocialista ország is gyárt. Ez még önmagában nem lenne baj, ha az egyes qrszágok ennek a rendkívül széles választéknak más-más termékeit állítanák elő. Ámde az elmúlt évek során sok termékből párhuzamos gyártás alakult ki, ugyanakkor jó- néhány termék hiánycikk, mert egyik ország sem gyártja, vagy ha igen. akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges koordináció megteremtésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Interelektro nevű államközi i gazdasági szervezetei amelynek Magyarországu kívül Bulgária, az NDK. Len gyelország. Románia, a Szov jetunió és Csehszlovákia s tagja. Vezető szerve ‘ a tanács határozza meg az erősáramú ipar azon területeit amelyeken az egyes országok elektrotechnikai iparcikkek iránti igényeit hosszabb távra fel kell mérni. A tanács hangolja össze az együttműködésben résztvevő országok elektrotechnikai termelését, koordinálja á fejlesztési terveket. egyezteti az iparág területén a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatokat, elfogadja a hosszú távú szabványosítási programot stb. A tanács javaslatai alapján a tagországok érdekelt vállalatai kötik meg egymással a szállítási, a kooperációs stb. szerződéseket. Koordináció és önálló vállalkozás Az Interelektroval egyidősen létrehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismertetett formától. Az IntertexMlmas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet. hanem rr a komplea-t
