Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

1974. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Csehszlovák .,kosáree A dinamikus fejlődés útján Szovjetunió A londoni Financial Times, a brit pénzvilág konzervatív, gazdasági kérdésekben álta­lában jólértesült lapja Cseh­szlovákiával foglalkozva nemrégiben a következő so­rokat írta le: „Jelentősen emelkedett az életszínvonal, bár rejtély, hogy ezt milyen módon érték el. Az életszín­vonal emelkedését segítik az új lakóházépítések, amelyek során évente százezer lakást építenek, valamint a növek­vő szociális szolgáltatások. A fizetések szintén emelked­nek. A fiatalok számára új­fajta kölcsönlehetőségeket vezettek be. Három hónap alatt 26 millió fontnak meg­felelő értékű kölcsönt vettek fel. Nem tudni, hogyan finan­szírozza a kormány ezeket a fejlesztéseket.” A brit nagytőke lapja per­sze jónéhány maliciózus meg­jegyzéssel is kíséri megállapí­tásait, ám kötve hisszük, hogy, ne tudna válaszolni az önma­gának feltett kérdésre: „ho­gyan finanszírozza a kormány ezeket a fejlesztéseket?” A válaszban semmi rej­tély nincs: a csehszlovák nép­gazdaság dinamikus fejlődése teszi lehetővé az életszívonal folyamatos emelkedését, a nemzeti jövedelem gyors nö­vekedése eredményezi a na­gyobb mennyiségben megter­melt javak szétosztását. 150 ezer Skoda Szokás arra hivatkozni, hogy Csehszlovákia már a polgári köztársaság idején is fejlett ország volt és onnét gyökerezik a mostani fejlő­dés. Akik ezt emlegetik, csu­pán arról feledkeznek meg, hogy a világháborúban a csehszlovák gazdasági poten­ciál jelentős része elpusztult, más részét pedig a hitleris­ták elhurcolták. A népi ha­talomnak úgyszólván min­dent élőiről kellett kezdenie. Vegyünk egy könnyen ért­hető példát. Mladá Boleslav- ban van a Skoda-gyár. Ké­szítményei közismertek, a gyárból kikerült gépkocsik ezrével futnak a magyar or­szágutakon is. Ez az üzem a háború előtt évi hatezer ko­csit gyártott. A hatvanas évek első felében a régi üzem mellett 12 milliárdos beruhá­zással teljesen új, automatic zált gyárat építettek, amely ma évi 150 ezer kocsit bo­csát ki. A neve megmaradt, de a régi üzemből egyetlen csavarhúzó sem került át az újba.. Vagy egy másik példa: programban szereplő megne­vezéssel — nemzetközi' gaz­dálkodó egyesülés. A kétféle szervezet között a különbség természetesen nemcsak az el­nevezésben mutatkozik meg, hanem működésük alapelveá- ben is. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésben nem miniszté­riumok, illetve miniszterek vesznek részt, hanem az adott területen érdekelt vállalatok. Ezek a vállalatok az egyesü­léshez történt csatlakozásuk után is megtartják jogi, szer­ezeti. vagyoni önállóságu- cat, de az egyesülés tevé- .enységében a megállapodás­ban rögzített alapelvek sze­rint közösen vesznek részt, belépéskor hozzájárulnak az ’laptőkéhez, s osztoznak az egyesülés tevékenységével el­ért nyereségből. Már az eddigiekből is ki­derül, hogy ez a két egyesü- és olyan — vállalkozásjelle­gű — tevékenységet is foly­hat, amiből nyeresége _ kelet- icuzhet. Ilyen vállalkozás pél­dául az, hogy szervizállomá­sokat, alkatrészgyártó üzeme­ket hoznak létre, gondoskod­nak a szakemberek oktatá­sáról, továbbképzéséről. Az interatomenergo szerelő-javí­tó brigádokat is létesít. Mind­ezt a tevékenységet — a kez­deti, szervezési idő eltelte a Kelet-szlovákiai Vasmű Kassán. A polgári köztársa­ság idején egész Szlovákiá­ban 22 ezer ipari munkás volt. Ma csupán a kassai Vasműben körülbelül ennyi munkás, technikus, mérnök dolgozik, Több tucatnyi ilyen példát sorolhatnánk fel. De ezúttal ne a számokkal folytassuk. A csehszlovák munkásosz­tály olyan haladó hagyomá­nyokkal rendelkezik, amely­re Európa bármelyik orszá­gának munkásosztálya büsz- K& lehetne. Már az első köz­társaság idején, a harmincas években 30 kommunista par­lamenti képviselőjük volt. 1948 legendás emlékű febru­árjában az utcára vonult munkásság söpörte el a bur- zsoá állampuccs-kísérletet és hozta létre a népi hatalmat. A kijózanodás Pontosan húsz évvel a di­csőséges február után követ­kezett az a társadalmi krízis, arúelyről azóta is sok szó esik. Hogyan következett be ez az esemény? — teszik fel még ma is sokan a kérdést. Nos, a magyarázat nagyon tanulságos. A hazai és kül­földi reakció a magyarorszá­gi ellenforradalom csődjéből megtanulta, hogy fegyveres támadással nem lehet meg- dönteni a népi hatalmat. Az ideológiai fellazítás eszközé­hez folyamodott tehát, amely a régi vezetés hibáit felna­gyította, kihasználta és a szocializmus „féltésének” ürügyén a sajtóban, a könyv­kiadásban, a propagandában, az egyetemeken kezdett in­tenzív lélekmérgezésbe. Az ellenforradalmi kísérle­tet követő első esztendők azonban gyorsan magukhoz térítették azokat is; akiket a korábbi demagógia megté­vesztett. A cseh ember realis­ta, józanul szemlélődik a köz­vetlen környezetében és a tá- gabb világban is. 1968-ban azt látta, hogy reggeltől-es- tig frázisokkal tömik a fejét, a pénze azonban napról nap­ra kevesebbet ér, mert a ko­rona gyors inflációnak in­dult. A gyárakban folytono­san gyűléseztek, a gépek pe­dig álltak. Mindenfajta álla­mi rend és fegyelem felbo­rult, az üzletekben egyre nőtt a hiánycikkek listája. A prá­gai asszony kénytelen volt' Béosből importált méregdrá­ga csirkét vásárolni, s ami­kor a csomagot kibontotta, kiderült, hogy Csehszlová­után — gazdasági vállalko­zásként végzik, s természet­szerűleg érdekük, hogy a tevékenységük végül is nye­reséget eredményezze®. Kölcsönös érdek Emellett mindkét egyesü­lésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Intertextil- mas, a textilgépgyártás ko­ordinálásra alakult egyesülés kezdetben, a szövőipari gépek fejlesztésének és termelésé­nek összehangolásával fog­lalkozik. vagyis arról gon­doskodik, hogy e gépcsalád gyártásában megvalósuljon a gazdaságossági követelmé­nyeknek és a felhasználói igényeknek megfelelő szako­sítás és együttműködés. A kezdeti tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét kir terjesztik a kötszövő ipar, a fonó- és a konfekcióipari gé­pek termelésének, felhaszná­lásának koordinálására is. Textilipari gépekre mind­egyik szocialista országnak szüksége van, s valamennyi szocialista országban gyárta­nak is különféle textilipari gépeket. Az ésszerű munka- megosztás kialakítása a ter­melőknek és a felhasználók­nak, tehát valamennyi test-: vérországnak egyaránt ér­deke. kiéből exportálták Ausztriá­ba, onnét pedig valutáért vissza: a vállalati nyerészke­dés elképesztő példákat pro­dukált. A kijózanodás időszaka nem tartott sokáig és a ta­nulságokat jól megjegyezték. Aki ma Prágában vagy más csehszlovák városokban, fal­vakban jár, mindenütt a vi­rágzó élet jeleivel találkozik. A munkásság és műszaki ér­telmiség helytállásáról beszé­des bizonyítékokat szolgáltat az 1973. évi tervteljesítésről szóló jelentés: a nemzeti jö­vedelem 5,2, az ipari terme­lés 6,5, a gépiparé (Csehszlo­vákiában ipari kulcságazat) 8,5, a mezőgazdasági hozam 4,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Egy pohár sör mellett A Csehszlovák Kommunis­ta Párt, amely a Gustáv Hu- sák főtitkár nevével fémjel­zett következetes politikájá­val helyreállította a nép és a vezetés közti bizalmat — nyílt és őszinte párbeszédet kezdeményezett azokkal is, akik 1968-ban megtévedtek. A pártmunka előterébe az ideológiai kérdések tisztázá­sa került. Miután a pártból eltávolították a szocializmus ellenségeit, a karrieristákat, a törtetőket, valamennyi pártszervezet önkritikusan megvizsgálta korábbi tevé­kenységét, mint ahogy az új pártvezetés is feltárta a régi pártvezetés hibáit. Az egész országra kiterjedt párbeszéd a vezetők és a néptömegek között ilymódon könnyebb és eredményesebb lett. Sétáljunk el a Svejk által ; híressé vált Kehelybe a prá­gai Na Bojiste utcába, üljünk be egy pohár barna sörre az U Flekuba, randevúzzunk a Várban, a Vitus-székesegy- ház mellett a Vikárkában, azt tapasztaljuk, hogy az em­berek jól öltözöttek, kedé­lyesek, vidám hangulatúak és barátságosak egymáshoz is, az idegenekhez is. A statisz­tika számai ridegek és csak a puszta tényekről tudósíta­nak. De ha összevetjük és „egy kosárba” tesszük az egészséges és jó közhangula­tot, az emberek elégedettsé­gét a fejlődést jelző szám­adatokkal, az egészből egy konszolidált, jól fejlődő szo­cialista társadalom összképe kerekedik ki. C. T. B. A következő években mind­egyik szocialista országiján megkezdődik az atomerőmű­vek építése: ennek a tevé­kenységnek az elősegítésére hozta létre a KGST végre­hajtó bizottsága az Inter- atomenergo nevű egyesülést Az Interatomenergo alapvető feladata az atomerőművek­hez szükséges berendezések és részegységek gyártáskooperá­ciójának megszervezése és a megépítendő atomerőművek felszerelésével kapcsolatos fővállalkozói tevékenység el­látása. Az egyesülés tevé­kenységének fő célja, hogy a KGST-országok igényeit a meglevő berendezésgyártó kapacitások maximális ösz- szehangolásával és az adott­ságoknak megfelelő fejlesz­tésével elégítsék ki. Különösen a két utóbb is­mertetett egyesülés, de bi­zonyos fokig az Interelektro is, továbblépést jelent már a szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben. Azonkívül, hogy a saját te­rületükön várhatóan nagy lé­pést tesznek az integráció megvalósítására, egyben utat is mutatnak, tapasztalatokat is nyújtanak a más terüle­teken létrehozandó hasonló jellegű szervezetek megala­kításához. Szabó Melinda A Szovjetunió 1974. évi ál­lami költségvetése 17.6 mil­liárd rubelt irányoz elő hon­védelmi kiadásokra, vagyis 300 millióval kevesebbet, mint 1973-ban. A nemzeti jövedelem évről évre növek­szik, — tavaly az emelkedés 6.3 százalék volt — a honvé­delmi kiadásokat pedig csök­kentették. A jelenlegi ötéves terv el­ső három esztendejében a nemzeti jövedelem 44 mil­liárd rubellel emelkedett (ez több, mint az egész ország nemzeti jövedelme 1940-ben volt.) A növekedésből azon­ban egyetlen rubelt sem fordítottak katonai kiadá­sokra. Ez is kifejezi, hogy a szovjet kormány követ­kezetesen megvalósítja a párt XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprog­ramot. Az idei szovjet költségve­tést pontosan jellemzi két adat: a honvédelemre 17.6 milliárdot, a szociális- és kulturális kiadásokra 70.3 milliárdot irányoz elő. Ves­sük össze a számokat az öt­éves terv első esztendejének adataival: 1971-ben 17.9 és 58.5 milliárd. A honvédelmi kiadások »— a nemzeti. jövedelem — (1974-ben ez 194.3 milliárd) jelentős növekedése ellenére csökkentek. A költségvetés­ből 1971-ben védelmi célok­ra 11.1 százalékot fordítot­tak, 1974-ben csak 9.1 száza­lékot. A kapitalista orszá­gokban a hadiipar komple­xumok nyomására állan­dóan emelkednek a fegyver­kezési kiadások. Az ameri­kai szenátus például a mos­tani pénzügyi évre erre a célra az előző évinél jóval nagyobb összeget szavazott meg. Az Észak-atlanti tömb, a NATO országai évente 2—3 milliárd dollárral növelik hadikiadásaikat. Elöljáróban említettük a szovjet költségvetés' másik adatát is, hogy a Szovjet­unió idén szociális és kultu­rális kiadásokra 11.8 mil- liárddal többet irányoz elő, mint 1971-ben. Vagyis töb­bet költ közoktatásra, tudo­mányra, kultúrára, egészség­ügyre, testnevelésre és társa­dalombiztosításra. Mindezek az emberek jólétét szolgál­ják. A szociális- és kulturális kiadásokra szánt összegek­ből a legjelentősebb tétel — 28.4 milliárd a társadalom- biztosítás és szociális ellátás fejlesztését szolgálja. 1973- hoz képest a növekedés 3.7 százalékos. Az állami költ­ségvetés az 1971. évinél 2.5 milliárddal többet, összesen 22.4 milliárdot biztosít egye­dül társadalombiztosításra. Ezzel az összeggel a szak- szervezetek rendelkeznek. Ebből fedezik a nyugdijakat és segélyeket, az ingyenes és kedvezményes üdülési- és szanatóriumi beutalókat. A nagyobb összegeket nemcsak az indokolja, hogy a Szovjetunióban ma körül­belül 43 millió nyugdíjas van, egy millióval több, mint 1972 végén, hanem a £ is, hogy a szovjet állam az öt­éves terv első három esz­tendejében számos intézke­dést tett a lakosság életszín­vonalának emelésére. Emelték a munkások és az alkalmazottak nyugdíjág miközben "az elsőrendű szük­ségleti cikkek — élelmisze­rek és iparcikkek — kiske­reskedelmi ára változatlan maradt. A kolhozparasztság nyugdíjellátását az állami vállalatok dolgozóinak szín­vonalára emelték. Ezzel je­lentősen emelkedtek a falusi nyugdíjak, elsősorban a gép­kezelőké, akik a parasztság egyharmadát teszik ki. Ki­bővítették azok körét, akik a nyugdíjkorhatáron túl olyan feltételek között dol­gozhatnak tovább, hogy fize­tésük mellett a teljes nyug­díjat is kapják. A munká­ban eltöltött időtől függet­lenül minden dolgozó nőre kiterjesztették azt a kedvez­ményt, hogy a szülési sza­badság idejére (112 nap) tel­jes fizetést kap. ötéves nyug­díj korkedvezményt biztosí­tanak az Északi körzetek, Szibéria és a Távol-Kelet messzi védékein lévő kolho­zok tagjainak. A lakosság életszínvo­nala jelentősen emelke­dett a mostani tervidő­szak első három évében. A pénzbevételek 39 milliárd rubellel, a reáljövedelmek 13.5 százalékkal, — egyedül 1973-ban 4.5 százalékkal nö­vekedtek. Idén a lakosság reáljövedelme további 5 szá­zalékkal nő. Ezzel magya­rázható egyebek között, hogy a szovjet állami költségve­tés társadalombiztosítási és szociális kiadásai 10.8 mil­liárddal meghaladják a hon­védelemre fordított összege­ket. *4 IpWiSfM» NÉMET erberg» Scfiwadt^ JE® Ifi' ■ DEM. Nx—i „ . ot.berlih/V a ser“: ■ I .Brandenburg# «ü* £;>• £ >•-. /■[£) Eisenhütten*tadtbjtí? J Ä$£*togdeburg KÖZT. ®- ^ 0É5S8 Cotfbu*# I S3® Jfom> „a.EP. V. ífeaafem rx jfen# uresoa í Élsanach \ e*"* ...... o M 2 h ^§JL...., — '#100 km’ CSÜN SZLOVÁKIA’ í_______ A Barnaszál ▲ Vasérc fa só a HferM ■ Vaskohász. E Gépgyártás S Hajógyártás tn FioommeehanM O Optikai Ipar ip®r 121 K3ola|-Bni»M E9 Vegyipar SS Textilipar B Élelmiszeripar Az első német munkás­paraszt állam — a Német Demokratikus Köztársaság — gazdasági sikerei nemcsak a szocialista országok, de a világgazdasági szempontból is számottevőek. A bruttó árutermelés tekintetében a Az NDK gazdasági sikerei NSZK) megalakulásával fel- bomllottak a történelmileg kialakult gazdasági kapcso­latok, a nyugati alapanyag­ipar elszakadt a főleg fel­dolgozó iparral rendelkező keleti területektől. Az NDK kormányának első feladata a feldolgozó ipar üzemelte­tése. az önálló nyersanyag­bázis. energetikai rendszer és a nehézipar megteremté­se, ezért az ipari beruházá­sok 80 %-át a nehéziparra fordították. Az NDK iparát a nagyfokú koncentráltság jellemzi, az ezernél több dolgozót fog­lalkoztató üzemekben és az alkalmazottak több, mint 67 %-a dolgozik, az ipari össz­termék kétharmadát állítják elő. A lakosság közszükségle­ti és iparcikkeMátása szem­pontjából fontos szerepet töltenek be a kis és a kö­zépüzemek. Energiagazdálko­dás és részben a vegyipar alapja a barnaszén, amelyet főleg külszíni fejtéssel ter­melnek ki. Az egy főre jutó viliamosenergia-termeiés te­kintetében első a szocialista (2.0 mill, t.) és nyersaeél (5.4 mill, t) mennyisége a feldol­gozó ipar szükségletét nem elégíti ki, ezért az NDK be­hozatalra szorul ezekből az alapanyagokból is. Az ipar legfontosabb ága a fémfeldolgozó gép, műszer- és elektrotechnikai ipar, va­lamint az optikai cikkek gyártása. Fontos vegyipari bázis az Odera-parti Schwedt, ahol ‘ a Szovjetunióból szár­mazó termelési hagyomá­nyokkal rendelkező textilipar importból származó természe­tes és hazai előállítású szin­tetikus nyersanyagokat dol­goz fel. A világhírű könyv- és nyomdaipar telephelyei Berlin, Leipzig, Dresden. Az NDK gazdasága fontos szerepet tölt be a KGST in­tegrációjában. A többi KGST- tagországgal — így hazánk­kal is — termelési együtt­működési, munkamegosztási, választékcsere-bővítési egyez­ményekkel biztosítja a gaz­dasági lehetőségek jobb ki­használását. világ első tíz állama között található. Az 1949. október 7-én a legyőzött fasiszta Né­metország keleti részén ala­kult meg a 108 298 km2 terü­letű NDK. Lakóinak száma 17. 4 millió, 58 %-a munka­képes korú, 23 %-a gyermek és 19 %-a pedig nyugdíjas; A két német állam (NDK, A norvégokat nem ag­gasztja a világszerte érezhe­tő olajhiány — mert nem léptek be a Közös Piacba. Ugyanis- a gazdasági szerve­zet tagállamai kötelesek a felesleges olajmennyiséget először a szervezeten belül felkínálni. Norvégia viszont az Északi-tengerből nyert olajat tetszés szerint adhat­ja el. A 4 millió lakosú északi ország energiaszükségletének 70 százalékát saját vízi erő-. országok viszonylatában (kb. 4100 kWó), de megelőzi a legtöbb fejlett európai tőkés országot is. A vas- és acél­termelés az NDK által épí­tett kohászati kombinátokban folyik, főleg import alap­anyagok, (szovjet vasérc, len­gyel koksz) felhasználásával. Mivel a termelt nyersvas műveiből nyeri és mindössze 8 millió tonna nyersolajat használ el‘évente. Az Északi­tengerben levő lelőhelyek ki­aknázása már az idén meg­kezdődik, s ennek eredmé­nyeképpen Norvégia a leg­jelentősebb olajexportáló or­szágok sorába kerül. Szak­értők számítása szerint Nor­végia lesz Észak-Európa Ku- vaitja, különösen ha tekin­tetbe vesszük, hogy partjai mentén még számos feltárat­lan olaj forrós van« p 9 E§zak-Furópa ICuvaifja Költségvetés á jólétért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents