Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

6

SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP

1974 február 3A

' mikor a házastársak változatos életükből húsz egynéhány évet már „lehúztak” egymás mellett — vannak, akik teljes egyetértésben. mások örökös cí- vódások közepette, veszekedésekkel mérgezve egymást és önmagukat, — hozzáfognak környezetük aprólékos tanulmányozásához. Az egyik házassági tanácsadó pszichológusa szerint az otthon „mikroklímája” döntő mértékben befolyásolja a házastársak lelki egyensúlyát. ^ Ahhoz, hogy a családi békesség és boldogság tartós legyen, nem árt időnként átrendezni _ a lakást, ami szükségszerűen pozitív változást eredményez. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fekhelyeket nem célszerű az ablakhoz tenni. Egyeseket ugyanis a sors azzal a rossz szokással áldott meg, hogy amint megszólal a vekker, kiugranak az ágyból, és ha az ablak az adott pillanatban éppen nyitva van, a teljes ébredés már az utcán, vagy a kórházban éri ótól az „áldozatot”.

Hogy elkerüljük az egyhangúságot, ki kell cserélni a bútorokat is. Megállapítást nyert például, hogy a modem lakásokban az öreg ágyak nyikorgása felébreszt az élénk fontáziájú szomszédot. A sokszintes lakóházak kényelmét tanulmányozó tudós-férjek azon a véleményen vannak, hogy egy ágy átlagéletkora húsz év. Ezután potom pénzen el kell adni, vagy odaajándékozni valakinek. Úgyszintén fel kell újítani a lakás többi helyiségének berendezését is. Ez ugyanis a család költségvetését egyensúlyban tartja, il- tetve adóssággal terheik Az üzletemberek azt tanácsolják a fogyasztóknak, hogy minél többet vásároljanak hitelbe, mivelhogy a hitel a tartós inflációs viszonyok között jelentős tőkét eredményez..;

Elli és Jusztusz már huszonnégy éve házasok. „Nézzék csak ezt a mintaházas- párt — mondogatták nem egyszer a ház lakói. — Békésen megférnek ketten abban a parányi lakásban, ás mégcsak nem is igénylik az újat...” Valóban. Elüt és Jusztuszt egyáltalán nem foglalkoztatta környezetük megváltoztatása. Miért vegyenek új ágyat, amikor a régi még nem nyikorog? Felesleges volna kidobni az öreg asztalt és a székeket is, ha korukat elrejtheti a festék. És minek vonszolnák le a szemetes kukába a kiszáradt fikuszt, amikor annak is megvan a maga funkciója: este az ágaira rá lehet akasztani a nyakkendőt, az inget, a harisnyát stb...

A házaspár lakásában mégis vólt valami, amj a férjet fölöttébb idegesítette: egy lábakon . álló, körülbelül egy méter magas tükör, amit még a felesége örökölt.

— Meg kéne már szab-'’ülni ettől az öreg kacattól — mondotta gyakran Jusztusz.

— Miért? — kérdezte csodálkozva a felesége. — Ez az egyetlen értékes darab a lakásunkban. Manapság ilyen rokokótükör teljesen ritkaságszámba megy. Miért utálod annyira?

A férj homlokát ráncolta. — Túl sok időt rabol el tőled.

— Időt... tőlem? Hogy érted ezt?

— El keü ismerned, hogy minél idősebb leszel, annál többet állsz a tükör előtt.

—v Bezzeg, amikor összeházasodtunk, és megkaptuk ezt a tükröt, nem így beszéltél. Akkor azt ígérted nekem,

hogy még öregen, csúnyán

is szeretni fogsz — durcás- kodott a felesége.

— öregszel, igaz, de azért még mindig szép vagy...

A rokokó-tükör előtt folytatott beszélgetés ezzel abbamaradt. Egyébként, a családi békesség kedvéért EUi engedett á férje akaratának.

Jusztusz lecipelte a tükröt az udvarra, kért a házfelügyelőtől egy kézikocsit, rátette a tükröt és kihúzta az utcára. Az üzlet, ahova igyekezett, egy kilométernyire volt a házuktól. Fél évszázaddal ezelőtt egy ilyen kis kiruccanás jelentéktelen apróságnak számított volna. De 1974-ben egy kézikocsit vonszoló férfi már sokkal nehezebb helyzetben van, és többszörös veszélynek teszi ki magát Autók robogtak el mellette, s a kipufogógázzal „dúsított” levegőben alig kapott lélegzetet A forgalamIsmersz ügy isteni gazából. Na, tűnés innen! — és nagyot rúgott a tükörbe. Az üvegdarabok — mint a gránátszilánkok — szerterepültek. A tömeg gombamódra szaporodott Utolsónak a rendőrautó érkezett A csendháborítót betessékelték a kocsiba...

Hazafelé Jusztuszt már csak kétszer figyelmeztették. Amikor sötét házuk udvarára ért egy pillanatra leült a lépcsőre és magábamélyedt. Először életében hiányzott neki a rokokó-tükör — szeretett volna szembenézni önmagával. Hirtelen mellette termett egy „született csendháborító”: hosszúhajú fiatalember. akit előreugró áüal és az emberekhez való közeledés fantisztikus képességével ajándékozott meg a sors.

— Fáradtnak látszik — szólította meg a jövevény. Egy kis szíverősítő bizonyára jót tenne ..o

MARTTI LARMi

TÜKÖR

\ ,

irányító rendőrök — a közlekedési szabályok megsértése miatt — négy alkalommal figyelmeztették Jusztuszt Forgalmi dugó szándékos okozásáért kétszer kapott szigorú megróvást A gépkocsi- vezetők megelégedtek a folyamatos dudálással...

Jusztusz már félúton tartott, amikor elhatározta, hogy kifújja magát Nagyot sóhajtott majd a kézikocsival lehúzódott a járda mellé. Emiatt azután újabb forgalmi fennakadást idézett elő. Pillanatok alatt körülállták a gyalogosok, s nézegetni kezdték magukat a tükörben. Egy fiatal hölgy előhalászta reti- küljéből kozmetikai felszerelését. átfurakodott a tömegen, s a tükörhöz hajolva rúzsozni kezdte magát A másik — utat törve magának — haját tupírozta, egy harmadik — szinte belebújva a tükörbe — levált műszem- pilláját igyekezett visszaragasztani, a negyedik megcsavarodott harisnyáját igazgatta.

Hamarosan egy vállas fickó csatlakozott a tömeghez. Félretolta a hölgyeket előadta, hogy megivott tíz üveg sört, és haladéktalanul be keü jutnia abba a bizonyos helyiségbe. A nők — mintha a föld nyelte volna él őket — eltűntek, az ittas férfi pedig odaállt a tükör elé. Abban a hitben volt hogy megtalálta a „Férfiak” feliratú ajtót, csak a vele szemben álló alak eltakarj® a bejáratot. Mereven nézte a tükröt majd megtörölte szemét és üvöltözni kezdett.

— Miféle figura ez itt? Csak áll. és nem takarodik el az útból!

— Nézze meg magát jobban! — mondta dühösen Jusztusz. A „söröshordó” közelebb hajolt a tükörhöz, majd mormogott valamit a bajusza alatt:

— Mi az ördög! De hls2 ez a legjobb haverom, nagy- rabecsült gyerekkori barátom ... Furcsa, hogy megváltoztál mióta utoljára találkoztunk. Borostás az áb- rázatod, a szemed olyan piros. akár a nyúlé. Ne vágj itt pofákat nekem! Hallod?! Figyelmeztetlek...! Mit vigyorogsz?. Látom, még nein

— Bizonyára — sóhajtotta Jusztusz.

A fiú a zsebébe nyúlt, előhúzott egy papírba csomagolt, féüi teres üveget és oda súgta:

— Nem akarja megvenni? Kristálytiszta, megbízható szer. Egy húszasért odaadom.

Jusztusz elővette a pénztárcáját, s az üveg máris a zsebében volt.

— Ha finomnak találja, itt a telefonszámom — mondta bizalomgerjesztőén az idegen.

Otthon Jusztusz magyarázkodásba kezdett:

— A szakértők szerint rokokó-tükröd legfőbb értéke — a kerete. Az üveg ugyanis torzít több helyen teljesen homályos. így azután beleegyeztem, hogy kidobják. Hazahoztam viszont ezt a nagyszerű keretet De úgy döntöttem, hogy nem rakunk bele új tükröt Így üresen jobban illik a szoba összhangjához. Két hónap múlva tesz az ezüsttakodáknunk, akkorra belevágatjuk a te kinagyított fényképedet.

EUi szeme könnyben úszott. Odament férjéhez és kedvesen átölelte. Most már tökéletesen osztozott hitvese véleményében, miszerint „megteszi” nekik egy kis zsebtükör is. Hiszen, ha látni akarja magát tetőtől-talpig, lemegy az utcára és megáü egy kirakat üvege előtt...

— Erre innunk kell ■— mondta Jusztusz, és előhúzta zsebéből a becsomagolt üveget A poharakat színültig töltötte az átlátszó tiszta folyadékkal, és visszanyerve jó kedélyállapotát, poharát magasra emelte.

— Hol vetted ezt az üveget. drágám? Hiszen ez egyszerű csapvíz — csodálkozott EUi.

— Az az érzésem, hogy a fickó átvert Na, de most alaposan eUátom a baját!

Jusztusz a telefonhoz ugrott és tárcsázta a cédulára írt számot A ' vonal másik végén csengő női hang szólalt meg:

— HaUó! Szivattyútelep...

&

Martti Larni (1909—) finn író, a Finn Írószövetség elnöke. Müveit már tizenkét nyelvre lefordították. Negyedik csigolya című színművét Magyarországon is előadták, S ez 1961-ben, majd 1963-ban könyvalakban is megjelent. (A negyedik csigolya, avagy Mr. Finn Amerikában.)

Könyvjelző

Heszélsetések

Goethével

A szerző, Eckermann neve tévesen vált irodalmi fogalommá. A köztudat „Ecker- mannja” ugyanis az a filológus. aki beleskelődik egy író dolgozószobájába, összeszedve egy nagy szellem gondolatforgácsait és fontoskodóan komén,tálva adja közre azokat

Mindaz — szembesítve az eredeti, teljes művel, melyből 1956-ban, -már jelent meg válogatás — torzítás: Ecker- mamn műve valóban megérdemli a klasszikusok között a helyet. Goethe melletti szolgálatának eredménye: az író műveinek száma egy jelentős és gondolatgazdag kötettél bővült (még ha Szerb Antal epés megjegyzésében van is némi igazság: „a beszélgetések sokszor még az írott műveknél is goetheib- bek”). Nem maga tolakodott az akkor már Európa-hírű alkotó közelébe: Goethe maga hívta, miután, elolvasta a fiatal irodalmár egyik dolgozatát A 74 éves író őszinte barátsággal fogadta a fiatal- > embert, aki 1823-tól 1832-ig, a költő haláláig naplószerű- en feljegyezte beszélgetéseiket

PARDI ANNA*

Az utolsó éjszakán

Azon az utolsó éjszakán sokáig figyelte az alvó másikat Az örökre elfáradtak mérhetnek fel mindent így, egyetlen több órás pillantással.

S tudta, mire feljön a Nap, üres szobában zeng egy légy a szőnyegen, a fiú köhint, munkába indul, újságot vesz, ásít néhányat s megebédel egykedvűen,

I De ő, akin minden teher,

í és minden lobogó, sötét indulat

minden visszája, állati fehérje-érzet, s minden tündöklő gondolat —*

| őneki is indulnia kéül,

ki tudja, mi felé.

*

Történelmi lecke a Jászságban

A Magyar Tanácsköztársaság vezetőinek — Kun Béla, Szamuely Tibor, Landler Jenő, Stromfeld Aurél, Lengyel Gyula — nevét történelmünk nagyjai között őrzi népünk emlékezete. A munkásfiatalom 133 napjának élménye ugyanakkor filozófia-tudományunknak is olyan kiválóságait vezette el korunk forradalmi elméletéhez, ennek gazdagításához, mint Bolgár Elek, Lukács György, Révai József, Rudas László és Varjas Sándor.

Erről beszélgetünk egy budai, kétszobás lakásban, mennyezetig érő, magyar, német, orosz, francia és angol nyelvű köteteket sorakoztató könyvespolcok között Selmeczi József tudományos kutatóval.

— Varjas munkásságára az utóbbi másfél évtizedben felfigyeltek a neveléstörténészek; a szocialista tanítómozgalom krónikásai, azután a filozófiatörténet kutatói, köztük Sándor Pál. a dialektikus logika problémáival foglalkozó Szigetvári Sándor pedig e logika kidolgozásának egyik úttörőiéként méltatja. Szolnok megyében — amint ennek a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága által kiadott Értünk éltek című életrajzi lexikon is bizonysága — ez az életpálya felkeltette a helytörténészek figyelmét Ls.(

Azt hiszem, látható ebből is, milyen sokoldalú egyéniség volt Varjas Sándor. Most már több mint egy évtizede foglalkozom az életművében rejlő örökség feltárásával. Kandidátusi értekezésem megvédését követően az emberi megismerés problémáit tanulmányoztam. Így „A marxizmus zászlaja alatt” című szovjet folyóirat évfolyamait végigolvasva figyeltem fel Varjas írásaira. Később — 1971-től két esztendőn át — a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának 'Filozófiai Intézetében dolgoztam, s most már évek óta alkalmam nyílik ismerkedni e sok szempontból jelentős életművel.

— A tudományok mely ágában és területén ért el Varjas Sándor kiemelkedő eredményeket?

— Ügy vélem, mindmáig figyelemreméltó megállapításokat összegezett a filozófiai eszmék történetének kutatásáról. általában az eszmék keletkezésének körülményei s azok tartalmának viszonyáról. A materialista dialektika és ismeretelmélet neves művelőiéként tarthatjuk számon. Jelentősek társada- ilombölcseleti megállapításai is. A freudizmus bírálata során például bizonyítja: érzelmeinket valójában nemesíthetjük érzelmeink tartalmának és indítékainak felismerése útján. Ez azonban — mutat rá — nem titokzatos, hanem éppenséggel racionális tevékenység.

— Varjas ugyanakkor nemcsak elméleti kérdésekre keresett választ, hanem cselekvő politikus is volt. E pálya egyik, korai szakaszában Jászberényben dolgozott.

— Az igaz, hogy fiataloíi került a berényi gimnáziumba, mégsem pályakezdő évei ezek. Kaposvárott érettségizett. majd a pesti és a berU- ni egyetemi évek következtek, ez alatt Párizsban is megfordult. A Szociáldemokrata Pártnak 1905-ben lett tagja. Egyetemi doktori értekezését 1908-ban védte még

(Latin—görög—történelem •szakos tanár volt). Jászberényben 1908-tól 1911-ig ta- nftott. Innen került Pestre, mivel a Jászságban részt vett a szocialista nevelők szervezkedésében és a választása küzdelmekben. Fegyelmi eljárás indult eUene, távoznia kellett. Budapesten az Izabella utcai kereskedelmiben Lengyel Gyulával tanít együtt. Majd az események mehete felgyorsul: Galilei Kör,, aztán a Tanács- köztársaság központi agitátorképző iskolának vezetője, a közművelődés egyik inspirátora. Horthyék bírósága 12 évi szigorított börtönre ítéli, két és fél esztendőt tölt le, 1922. február 2-án a szovjet kormány közbelépésére — fogolycsere révén — szabadul. Moszkvában a Vörös Professzura és a Kommunista Akadémia tanára, a moszkvai állami egyetem professzoraként 1939. szeptember 27-én hunyt eL

— Életútjának ismeretében hogyan jellemezhetnénk a jászberényi évek élményeinek jelentőségét?

— Jászberény valóban történelmi lecke volt számára, Moszkvában újra meg újra feUdézi berényi pályaszakaszának emlékét. Egy orosz nyelvű, 1922-ben írt önéletrajzában olvashatjuk: „1909 nyarán, én mint a gimnázium tanára részt vettem a pártszervezet megalakításában ,; 1 a jászberényi szervezet azóta is létezik, él, most is az egyik legforradalmibb szervezet, a Szolnok környéki harcokban aktívan részt vettek.” Egy másik, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának archívumában lévő önéletrajzában is részletesen ír a berényi évekről. „Először itt fosztott meg a polgári társadalom a katedrától. Azzal vádoltak, hogy hallgatóim törvényeUenesen a marxizmusra tanítom és hogy a választások idején... szociáldemokrata jelöltet, egy muzsikot áUítottunk azzal az ultrareakciós Apponyi gróffal szembe, aki kultuszminiszterként engem ide tanárnak kinevezett”.

Tulajdonképpen az a tény már önmagában is figyelemreméltó, hogy a jászberényi szocvíldemokraták egy kisbirtokost jelöltek képviselőnek, s tudatosan keresték a parasztsággal való közös cselekvés útját. A Szociáldemokrata Párt akkori vezetői például a berényi szervezet Jászberény círr^5 lapját azért nem ismerték el formailag a helyi szervezet lapiának, mert a herényiek — Varjas Sándor. Háv László, Gyetvai János, később Hajtai Ferenc is — a parasztkérdésben a párt központi irányától eltérően — sokkal következetesebb. valóban forradalmi vagy ilyen iránvba mutató nézeteket vallottak.

De nemcsak Varjas tartotta a berényi éveket ilyen embert próbáló és formáló időszaknak, hanem mindazok. akik 1939-ben a temetésen búcsúztatták s a nekrológírói közül is többen. A Moszkovo Univerzitét 1939. Október 7-i számában például egyik professzortáfsa A. Tyimirjázev, a fizikus — a növényfiziológus Kliment Tyimiriázev fia — külön is megemlékezik a jászberényi évekről, arról, hogv a hazáját szerető Varjast itt ..nemzetelleni izgatással” vádolták azért, mert egy gróffal szemben egy parasztot jelöltek képviselőnek.

Varjas két évtizeden át, az emigrációban is őrizte a jászberényi évek harcainak emlékét. Büszke volt a berényi- pártszervező, nolitikai tevékenységére. Nem véletlen, hogy a herényiek a helyi gimnázium is őrzi Varjas Sándor e városhoz és az iskolához fűződő tradícióit.

Zl ©sástó?»* foteá* ^

/