Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

t 1971 február 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 l lóra szappan és házéit ás magnó Változik a termékszerkezet Nagy beruházásaink gyorsabban valósulnak meg Napjainkban havonta any- nyi hűtőszekrény készül, mint a hatvanas évek első felében egész esztendőben. A porszívók csillaga halványult a vásárlások egén, az olaj- kályháké — üstökösként tört a magasba — sem ragyog olyan fényesen, mint koráb­ban. S ez csak három a ha­zánkban előállított több mint egymillió főbb termék közül. Hasonló „fényjelek” szinte nünden iparteriiletről érkeznek, hiszen tavaly ug- rássze űen növekedett a mag- net'fo í-gyártás — nyolcvan százalékkal, mert hódít alia- aettáf megoldás —. a félve­zel ő -szközök termelése, de kévés ‘bb vasúti személyko­csi. lehergépkocsl, fúrógép került ki az üzemekből. Van­nak átmeneti megtorpanások — kai- vagy belföldi meg­fend1 lés híján például —, s akadnak véglegesen eltűnő termékek. Ki hord ma flór- bari'nyát. ki mos Flóra-szap- •jannaí, ki visel posztókabá­tot? Növekvő szerep , Két esztendeje, az 1972. február 3-án megrendezett országos agitációs és propa­gandatanácskozáson Nyers Itezső, a Központi Bizottság titkára előadásában a nép­gazdaság szerkezetváltozásait taglalva, megállapította: „A struktúraváltozás Iran nádik területe a termékstruktúra módosítása, a korszerűbb és nagyobb nemzeti jövedelmet biztosító termelés irányába. Ez alapvetően a vállalati ve­zetés hatáskörébe és elsődle­ges érdekeltségi körébe tar­tozik. Ez a fajta strukturális változás azonban nemcsak a vállalatok, hanem népgazda­ságunk egésze szempontjából te óriási jelentőségű.” Több, majd jobb Volt idő. amikor -*■ a gaz­daságfejlesztés extenzív sza­kaszában — a hangsúly a mennyiségi többre helyező­dött. Ezt “követelte a kielégí­tetlen belső piac, a beruhá­zások nagy. üteme, s nem ke­vésbé a baráti szocialista or­szágok hozzánk hasonló hely­zete. A hatvanas évek má­sodik felében új vonások kezdtek kirajzolódni. A fo­gyasztók igényeit mennyiségi­leg a termelt*; lényegében ki­elégítette, a fogyasztás és a , felhalmozás növekedőbe egy­re inkább igazodott a nem­zeti jövedelem növekedésé­hez. a KGST-országok piacai a hagyományos cikkekből ugyancsak telítődnek. Hiány mutatkozik korszerű, új áruk­ból. valamint speciális ter­mékekből. Aki eladni akar. s ráadásul jól eladni, annak ilyen termeitekkel kell piacra lépnie. A vállalat ügve Minőségben, választékban a vásárló, a felhasználó egy- Te több.t követel. Az igények kielégítését — éppen azok sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag meg­tervezni, elrendezni: a vál­lalatokra hárul ez a feladat. Ugyanakkor bizonyos terüle­teken az állam viszi tovább­ra te a vezető szerepet. a központi fejlesztési progra­mok segítségével. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a vállalatok önálló , gyártmány fejlesztési joga helyes. Elősegítette a vállalati magatartás változá­sát a termelők és a felhasz­nálók. fogyasztók közvetle­nebb kapcsolata, a kül- és belföldi, valamint a termelői árak eltérésének mérséklődé­se. a fejlesztési alapok föl- használásában élvezett önál­lóság. Mindezeknek köszön­hetően gyorsult a gyártott termékek cserélődése, vagyis a régi típusok helyére mind gyakrabban újak lépnek; a nemzeti és a vállalati jöve­delem növekedésének egyik fontos tényezőjévé lépett elő a gyárim ányszerkezet válto­zása. A jobbért, korszerűb­bért többet lehet kapni a piacon, ami egyaránt jó a vállalatnak és az államkasz- szának. Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződ­jünk a termékváltás előnyei­ről. A szintetikus anyagból, kötött-hurkolt eljárással ké­szült felsőruházati áruk több­sége néhány éye még kül­földről származott, borsos áron. Ma bő a választék bel­földi cikkekből, egyes termé­kekből az árak is szolidab- bak. Szinte már természetes, hogy a bútorok túlnyomó része — 95—96 százaléka — poliészter fényezéssel hagyja el a gyárat; könnyen 'kezel­hető, lemosható, a szennye­ződések nyom nélkül eltün­tethetők. A textilhordozós ha­bosított műbőr éppúgy anya­gául szolgál táskáknak, mint ruháknak... Hasonló a példatár a nem fogyasztási cikkek esetében szintén, hiszen a számítás- technika elterjesztése s -vele együtt a hazai gyártás meg­teremtése ugyanolyan útjel­ző, mint az autóbusztermelés növekvő részaránya a közle­kedési eszközök gyártásában. Közös érdekek Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, eseteket az eredmények mel­lett. így egyebek között azt, hogy a gépiparban az utóbbi két esztendőben mérséklődött az először gyártott termékek aránya, csekély az utoljára készítetteké, azaz nyúlik az amúgyis túlzottan tág gyárt­mányskála. Szólhatnánk a hiánycikkek keletkezésének idevágó okairól az ipar és a kereskedelem civakodásának a gyártmányfejlesztésre ki­ható, senki által nem kívánt következményeiről, de a hangsúly mégis a kezdeti eredményeken, az álló hely­zetből a mozgásba lendülé- sen van, amelynek gyorsítá­sára még bőven rendelkezünk energia -tartalékokkal.. M. O. Panasz nélkül Naponta négyszáz vevő Bő áruválaszték, van olcsóbb cikk is Nyolc óra. Húszán Mlnak sorba az iparcikk kiskereske­delmi vállalat szolnoki 3-as számú boltja előtt. Beszélget­nek. — Én egy széles csikós in­get szeretnék venni a fiam­nak, ezt kérte, ez a divat. Csak itt lehet kapni — így az egyik asszony. — Igen, a napokban volt Biztos, hogy még hoznak be­lőle — mondja a másik, aki meg frottírzoknit akar vásá­rolni. Pontosan nyitnak. Minden eladó a pult mögött. Gyorsan szolgálnak ki, igyekeznek a vevők kéréseinek eleget ten­ni. A vevők közé sorolok be. Vasa Józsefnél keresem, aki a „József Attila” brigád ve­zetője. Kiszolgálás közben szakít időt, hogy beszélges­sünk a raktárban. Az elmúlt két évről, arról az időről amióta küzdenek a szocialis­ta cím elnyeréséért. Tizen­nyolc éve van a szakmában, érti a dolgát. Ám sok nehéz­séget okozott neki hogy a kis üzlet kollektívájából ötfős brigádot kovácsoljon, -me­lyik célul tűzi ki a szocialis­ta cím elnyerését. — Nálunk elsősorban az el­adás, a vevő véleménye a fontos. Naponta sokszor «négyszáz vfvőt is kiszolgá­lunk. Azt szeretnénk, ha a vevők általában elégedettek lennének munkánkkal, sőt: még. dicsérnének is. A raktárba bejön Tolvaj Béla, a brigád egyetlen fér­fi dolgozója, aki „átveszi” a tájékozta lásti — Két éve dolgozunk együtt, de csak egy éve értet­tük, meg, mi is az a közösség: mindenki egyért, egy min­denkiért. Az elmúlt évben igyekeztünk úgy dolgozni, hogy ne érje szó a házunk táját. Elmeséli, hogy 1972-ben gyenge volt a 3-as sz. üzlet gazdasági eredménye. Négy­millió forint volt az évi for­galom. Igyekeztek túlszár­nyalni. Havi tízszázalékos nö­vekedést tűztek ki célul. Si­került. 1973-ban már 6 mil­lióra emelkedett a forgalom. Most úgy határoztak, hogy az idén elérik a 7,8 millió fo­rintot. Elém teszi a színes brigád­naplót. , — Beszélni sokat lehet, de naplónk a kis kollektíva tük­re, többet mutat mindennél. A könyvet lapozgatva kitű­nik: mindenki vállalt valami többet a kötelességen túl. Például: Tolvaj Béla a rö­vidárukkal foglalkozik, emel­lett ellátja a raktári teendő­ket. sőt pénztárosnak is be­ugrik. Berkest Béláné pénztá­ros bármikor beáll a pult mögé. a szakmai tudnivalókat esténként tanulta. Kónya La- josné „fregoli”. vagyis min­den eladóhelyen otthon érzi magát. Foglyos Jánosné. egy évvel ezelőtt még mozgóárus volt a piacon, ö az, akit a brigád tagjai naponta taníta­nak a szakma fogásaira, for­télyaira. Közben megérkezik Udvar­di Józsefné kirakatrendező, a brigád „hatodik” tagja, külső paUónusa. Naponként kérde­zi, mit tegyen /ki a kirakatba, mi a sláger a boltban. Most sokszínű férfi bükié pulóvert illetve garbót rak ki. — Bő áruválasztékkal ren­delkezünk, valamennyien ezernél több cikket ismerünk. Állandóan kapható nálunk az olcsóbb cikk is — mondja többek között Vass Józsefné majd mutatja a panaszköny­vet. Nincs benne bejegyzés. És a műit éviben? Ott sincs. —- Ezt hogyan csinálják? ■—. Nem árulok el titkot: ha kell, két-három nap alatt beszerezzük a kívánt cikket, és értesítjük a vevőt — tele­fonon vagy levélben: a cikk itt van e.s átveheti. Persze ez a tény magával hozza, hogy az illető másnak elmeséli: ne­kem beszerezték ezt es azt. Egymásnak adjak át, hogy nálunk mi kapható most. S ez mar propaganda is. A vállalat központjában tu­dom meg. hogv a brigád ma­gé készítette el félévi, illető­leg évi munkájának értékelé­sét. A vállalat vezetősége jó­nak tartja a kis kollektívát, előzetes értékelés alapján a „József Attila” brigád elérte az oklevéllel járó kitüntető címet Á brigád . sejti ezt, mindannyian örülnek ,ieki. A napokban kaniák meg. — Kis közösségünk többre képes, kétéves küzdelmünk végre meghozta az eredményt, jövőre továbblépünk, a bronz fokozat eléréséért küzdünk — mondja Udvardrhé, aki a kirakatot éppen most zárja be. — szatmári ■— (Folytatás az 1. oldalról) telezői kapacitással készítik el a rájuk jutó 600—600 ki- liométernyi vezetókiszakaszt A gázvezeték átmérője 142 milliméter lesz, ami nemzet­közi viszonylatban is igen je­lentős. Éppen ezért a magyar kivitelező ipart fel kell ké­szíteni a feladat megoldá­séra. Más természetű, de ugyan­csak nemzetközi együttmű­ködés alakul ki magyarorszá­gi autópályák építésében. A gépkocsiforgalom roha­mos növekedése miatt 1981—85 között már zsú­foltság várható több orszá­gos főútvonalunkon. Ezért körülbelül 500 kilométeres autópályát létesítünk. Mivel ez a beruházás milliár­dos nagyságrendű összegeket igényel, illetékes szerveink azt tervezik, hogy külföldi hitelt vesznek igénybe. Az Állami Fejlesztési Bank segítséget akar nyújtani ah­hoz is, hogy a magyar vállalatok minél több, a szocialista orszá­gokból származó gépi be­rendezést használhassanak fel a legkülönbözőbb szak­mákban. " Ezért más szervekkel közö­sen a szocialista országokból származó gépek berieti rend­szerének bevezetését kezde­ményezte. Az ezzel kapcsola­tos tárgyalások folyamatban vannak, s olyan megoldást keresnek, amely lehetővé te­szi, hogy a bérletbe adó vál­lalat vagy vállalatok a beren­dezések karbantartásáról, ja­vításáról, alkatrészellátásáról is gondoskodjanak. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy nagv beruházása­ink időszakról időszakra je­lentősebbek lesznek, ezért gazdaságosságuk elemzése egyre fontosabb. A harmadik ötéves tervben még 2,5—3,5 milliárd forintba került átla­gosan egy-egy nagyberuhá­zás, a IV. ötéves tervben ez az összeg már 8—9 milliárd forintra emelkedett, az V. öt­éves tervben pedig már 10— 20—30, sőt 40 milliárd fo­rintos. tehát igen nagyszabá­sú beruházásokkal számolha­tunk. Az Állami FeJIesztésIBank a közelmúltban 46 folya­matban levő, termelő jelle­gű nagy beruházásnál ele­mezte. hogy azok a népgaz­daság, illetve az adott vál­lalat számára mennyiben lesznek gazdaságosak. Az elemzések szerint a be­ruházások körülbelül felének a gazdaságossága elfogadha­tó, egyharmada az átlagosnál jobb, egyhatoda pedig az át­lagosnál jóval gyengébb lesz. Elfogadhatónak azokat a beruházásokat tekintik, ame­lyek hét és fél—15 év alatt, gazdaságosaknak azokat, amelyek hét és fél évnél rö- videbb idő alatt térülnek meg. * A jelenlegi kép arra utal, hogy a beruházások gazda­ságosságát javítani kell, s nem utolsó sorban a kivi­telezési időt is le kell rö­vidíteni. Néhány jelentős eredményt az utóbbi időben már sike­rült elérni. Több nagy beru­házásunk most már 3—4 év alatt valósul meg a korábbi 5—6 évvel szemben. A jó ütemben végrehajtott nagy- beruházásaink közé tartozik például a Péti Nitrogén Mű­vek űj műtrágyagyára és a leninvárosi Olefinmű építése; Az Állami Fejlesztési Bank helyesnek tartaná, ha tovább terjedne a fővállalkozói rend­szer, amelyben egy-egy arra jól felkészült vállalat meg­szervezné és a lehető legra- cionálisabban irányítaná a nagyberuházások lebonyolí­tását. ásás»«»-.. v' PArUCSÜZEMBŐL Huszonkét éve néhány be­dolgozóval kezdte meg a munkát Jászberényben egy kis üzem. Először fehérne­műket készítettek 1968-ban üi termékkel jelentkeztek, a házicipővel. Ebben az időben mindenki csak úgy ismerte: a ..oapücsüzem”. Jelenleg 230 munkást fog­lalkoztat. Három évvel ez­előtt. 1971-ben megkezdődött a női szandálok, műbőr fél­cipők gyártása. Ennek meg­felelően az üzem neve is megváltozott: Jászberényi Ci­pő- és Háziipari Vállalat. Tavaly 384 ezer par cipő gyártását tervezték, éti 12 ezer párral többet szállítot­tak a nagykereskedelmi vál­lalatoknak, Minden munka- folyamatot gépesítettek. Ké­pünkön az egyik legmoder­nebb gép a kéregformázó na­pi teljesítménye 1500 pár ci­pő. A minőség is minden év­ben javult Az Idei terv 410 ezer pár cipő. A második fél­évben bővítik a választékot is. A divatos modelleket sa­ját tervezőik készítik. Hat­vankét jói vonalú csizmát és félcipőt mutatnak be a ke­reskedőknek. Az első” cipő­börze március 4-én lesz Jász­berényben. Az üzem vezetői nemcsak a toLmBlé&sel törődnek, liá­nom gondoskodnak a dolgo­zók tanulásáról is. Az általá­nos iskola hetedik—nyolca­dik osztályát még néhányan nem végezték el. A dolgozók képzésére a vállalat tavaly szeptemberben szocialista szerződést kötött a helyi Szé­kely Mihály általános iskolá­val. A tanárok heti egy al­kalommal az ifjúsági klub­ban tartják az órákat. Az idei tanévben mintegy húsz ..diák­ja” van a kihelyezett osztály­nak. Az általános iskolai ta­nulmányok befejezése után a dolgozók megszerezhetik a szakmunkás bizonyítványt is. Tavaly kilencen tanultak to­vább. A iegíiatalabbakkal is törődik a vállalat Évente ti­zenhat fiatalt iskoláznak be cipőfelsőrész-készítőnek. — SZE. — NZ8. Foto riporterünk a főldrajzirán örökítette meg a tanulókat. Két hónap alatt — tár­sadalmi munkában — az elhanyagolt szenespincéből ifjúsági klubot építettek a fia­talok \ Jászberényben Ml LETT AZ EGYKORI

Next

/
Thumbnails
Contents