Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
1974. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) mos gépipari fogyasztási cikk — centrifuga, hűtő- szekrény, villamos és gáztűzhely stb. — termelése is- — A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal, a búipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyagiparon belül a finomkerámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolaiipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szíkvíz- és az üdítőtoriparé 15 százalékkal haitalgyártás. A húsipar terladta meg az egy évvel azmelése az első három neelőttit. gyedévi sertésfelvásárlás A vegyipar volt 1973-ban visszaesése miatt az előző is a leggyorsabban fejlődő évi szinten maradt. Az év ágazat. Elsősorban a kénelső felében előforduló hússavgyártás, a nitrogénműtráellátási nehézségek a II. félgya-termelés. a kőolaifeldol- gozó ipar és a műanyagévben fokozatosan megszűntek. NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE Az 1973. évi Az 1973. évi tény tényleges az 1972. év mennyiség százalékában Villamosenergia, milliárd kWó 17,6 108 Szén, millió tonna 26.8 104 Kőolaj, millió tonna 2.0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,8 118 Benzin, millió tonna 1,3 106 Fűtőolaj, millió tonna 2.9 104 Gázolaj, millió tonna 2.8 117 Hengerelt acél. millió tonna 2,3 103 Bauxit, millió tonna 2,6 110 Timföld, ezer tonna 655,1 126 Cement, millió tonna Húzott síküveg. 3,4 115 millió négyzetméter 9,3 97 Kénsav. ezer tonna N itrogénműtrágya 647,8 114 (hatóanyagban) ezer tonna 403,6 108 Műanyagok, ezer tonna Szintetikus alapú 111,7 112 vegyiszálak, ezer tonna 9,6 146 Autóbusz, darab 7781 112 Tehergépkocsi, dömper darab 2825 61 Televízió, ezer darab 353 101 Hűtőszekrény, ezer darab Pamutszövet. 371,2 112 millió négyzetméter 346,3 111 Kötöttáru, ezer tonna 16,0 109 Cipő, millió pár 41,2 111 Hús, ezer tonna 395,3 92 Vaj. ezer tonna 22,3 126 Sajt. ezer tonna 27,9 152 Sör, millió hektoliter 5,8 118 Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen bWlül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti dön- tésűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél, összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállításhírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak ösz- szegeis. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a víz- gazdálkodás beruházásai — együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, az 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyez- e- ruházások értéke 98 m. aátd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a mohácsi farost- lemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefonhálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3.5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel az előtt. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a köny- nyűszerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél körülbelül 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés jelentősen, több mint hétezerrel meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mez~g>tz(laság A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt: a növénytermelésben 6—7%-kal; az állattenyésztőben 2—3-%kal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 Százalékkal termett több, mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. NÉHÁNY FŐBB MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK MENY- NYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Termésmennyiség, Millió tonna 1972. 1973. BÚZA 4,1 4,5 KUKORICA 5,5 5,9 CUKORRÉPA 2,9 2,8 BURGONYA 1,3 1,2 BOR, MILLIÓ HL 5,0 6,1 Termésátlag, q/hektár BÜZA 31,0 34.8 KUKORICA 39,8 40,5 CUKORRÉPA 370,1 297,9 BURGONYA 110,9 109,3 átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2443 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. — A fogyasztói árak emelkedését is figye-' lembe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5— 3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege körülbelül 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejáremelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 633 000 volt, 75 000-rel több,-mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos, összege . is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej-* és tejtermékek áremelése miatt — nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték anyag- díjakat. A szarvasmarhaállomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel na- gvobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha és a tej felvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. — ' A sertésállomány az év végén 8 millió volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz- tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz- tagok száma az év végén kb. 550 000 volt, mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazQttak száma kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. At alakulás Szállítás A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áruszállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a terveknek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és dieselmozdonyok üzembeállításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadó- képességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vá- gánypárú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személy- szállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz hálóbatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbusz közlekedésbe bekapcsolva. I Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Jövedelmek 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő csökkentésben részesülök száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük — kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny mozgalomban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5%-kal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és az iparban dolgozó munkások reálbére és reál- jövedelme a márciusi béremelések következtében az Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmszeriparba,n 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4%-kal emelkedtek az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonal^ (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árszípvona- la 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legna- gyob mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3,5 százalékkal magasabbak voltak, miht egy. évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszesitalok és a dohányáruk árát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 szá-, zalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb, mint. az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Néomozgalom Az ország népessége 1974. január 1-én 10 499,000 fő volt, 33 000-rel több, mint egy év- yel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-re emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 ezrelékes volt. 1000 élveszülöttre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. A sikerek cslcpjea (Folytatás az 1. oldalról) jabb generáció vele vállvetve vesz részt a holnap kimunkálásában. Dr. Gergely István ezután a következőket mondotta. — Szolnok megye gazdaságtörténetébe piros betűs napokat írt a szövetkezeti mozgalom az elmúlt esztendőben. mert mozgalmunkban történelminek nevezhető sikerek születtek. Viszontagságos időjárás, természeti csapások ellenére, hála a nagyüzemi gazdálkodás hallatlan erejének: egyetlen szövetkezeti gazdaság sincs a megyében, mely ne jövedelmezően zárta volna az esztendőt. Nagy öröm tölt el, amikor kijelenthetem, veszteségesen gazdálkodó szövetkezet egy sincs a megyében. — A másik nagy eredmény, hogy közös igyekezetünk gyümölcse a vártnál is hamarabb érett be: Szolnok megyében eddig még soha ilyen nagy búza- és kukoricatermést nem takarítottak be. Bebizonyosodott, hogy hazánk bár kis ország, a világ leggazdagabb és legjobb adottságaival rendelkező országaival is képes versenyezni, s hogy néhány mezőgazdasági ágazatban a világ legjobbjai között is dobogóra kerülhetett. Mindazok. akik ma az elmúlt évi munkájukról adnak számot. büszkék lehetnek a szocialista mezőgazdaság gazdasági, politikai sikereire. s egyéni munkájuk eredményére is. A harmadik kimagaslóan nagy eredmény, s ez a zárszámadási közgyűlések politikai hangulatából is kitűnik, hogy jelentősen fejlődött a szövetkezeti tagság szocialista tudata, javult helyzete, változtak élet- és munkakörülményei. Az ember, ha végigsétál Üjszász utcáin látja, az elmúlt másfél évtizedben többet haladt előre a nagyközség, mint annakelőtte századok alatt. A szövetkezet tagsága nagy részt vállalt ebből, mert é*fe A közgyűlésen felszólalt dr. Gergely István zi nemcsak szűkebben a gazdaságért, hanem környezetének fejlődéséért is felelős. s tesz is érte. — Ügy hiszem, szólnom kell arról is. hogy a növénytermesztésben elért kimagaslóan jó eredményekhez viszonyítva az állattenyésztésben kisebb sikerek születtek, e tekintetben adósságunk van. Ebben^ az esztendőben még többet kell azért tenni, hogy ez az ágazat is gyorsabban fejlődjön. Ehhez kell alakítanunk a gazdasági feltételeket. Beszédét így folytatta: — Olyan emlékezetes évek vannak mögöttünk, amelyekben a szövetkezeti tagok megtalálták számításukat, a közös is gyorsabban jutott előbbre, s a társadalom is elégedett lehet, hogy ilyen szövetkezetei, mezőgazdasági nagyüzemei vannak. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a társadalmi iQ&~ nyék magasabb mércét állítanak elénk az élet minden területén, s hogy mindenkinek kijut a tennivalóból. Szocialista hazánknak akkor vagyunk hű, igaz fiai, ha a jövőben méa többet és még jobbat teszünk le közös asztalunkra. Mert az is emeli az embert, ha arra gondol,- kiért és mit tud tenni, nemcsak az, hogy miért, mennyit kap. Dr. Gergely István ezután arról szólt, hogy a szövetkezeti demokratizmus fejlesztése gazdaság^ haladásunkat, politikai életünk fejlődését szolgálja. Búzából másutt is tudnak annyit termelni, mint mi, de csak szocialista országban érhető el, hogy az emberek okosan, tettre vágyva szóljanak bele sorsukba, s intézzék a közös ügyeket, tervezzék és alakítsák jövőjüket. Dr. Gergely István a következő szavakkal zárta beszédét: — Munkánkban legyünk mindenekfelett szocializmus- és embercentrikusak. Ez a szövetkezet, s a többi is váljék a munkáspolitika következetes megvalósítójává. Kívánom. hogy pártunk XI. kongresszusát, hazánk fel- szabadulása 30. évfordulóját és szövetkezetük fennállása 25. jubileumát kiemelkedő munkasikerekkel ünnepeljék. A vitát Lovász Dániel, a szövetkezet elnöke foglalta ösz- sze. A közgyűlés a vezetőség zárszámadó jelentését és a bizottságok beszámolóját határozatra emelte. Ezután a gazdaság huszonöt legkiválóbb dolgozója kapott kitüntetést és jutalmat, öt szocialista brigád vette át a munkasikerednek elismerését jelentő vándorzászlót. Fábián Péter j i
