Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1874. íebruár 3. TÉLI UTAZ ÁS | ................... A merika szabad földjén VII A axoeialista felvirágzás útján A monokultúráiig gazdálkodás (Kuba már ma sem tekint­hető egyértelműen annak) nem képes tartósan magas életszín­vonalat, a fejlődés folyamatosságát biztosítani — írtam a ri­portsorozat utolsó darabjának befejezéseként. Már ma is alig, a jövőben még kevésbé lehet az egész népgazdaság alapja a cukor. Jól tudják ezt a kubai vezetők, eszért. éppen ezekben az években, amikor már néhány alapvető probléma megoldá­sán túl varinak, komplex népgazdaságfejlesztési program bon­takozott ki. Ez a minden jelentette a fo­gyasztási cikkeket, az élelmi­szert, még az ivóvizet is. Igen! A luxusüdülők, vagy Havanna kikötőjében időn­ként tankhajók álltak meg, hogy feltöltsék a gazdagok villáinak víztartályait jóféle ivóvízzel. héz éveiből a „kitörést* az jelentette, amikor a Szovjet­unió — a kubaiak számára rendkívül előnyös áron — fo­kozta a cukorvásárlásait. Cse­rébe gépeket, felszereléseket, élelmiszert, ruhaneműt szál­lított. Tankhajó flottájával „olajhidat" vert a Fekete- tenger és a Karib-tenger kö­zött. Kuba nepe megismer­kedett az szocialista országok szolidaritásának erejével, S eat Fidel Oastrótól, aki „a tör­ténelemben példa nélkül ál­lónak” nevezte ezt a segítsé­get, a munkásokig, paraszto­kig nagy tisztelettel említi mindenki. Tudják, hogy létü­ket, a forradalom ügyének fennmaradását köszönhetik A havannai utcákat ma még uralják a számunkra szinte humorosnak, groteszk­nek tűnő nagy amerikai sutók. Színesek, cirádásak, az elején egyik-másiknak fél­méteres fémsirály trónol, Vagy éppen két ragyogóra csiszolt réztrombita áll ki a motorházból. Ezek a nálunk ismeretlen őshüllők (fényko­rukban Magyarországon nem volt autózás, de még ameri­kai híradókat sem láttunk ab­ban az időben) legalább húsz, de inkább harminc évesek. Láttam ilyen beszállást: a tulajdonos kinyitotta az ajtót, betette a kissámliját, mert ülés már uem volt a nagy ba­tárbán, majd berántotta az ajtót. A lendület nagyra si­került, bedőlt az egész. Rö­vid drótozgatás után azért el­indult az útjára. Ezrével, vagy talán tízezrével szalad­gálnak még ezek a kocsik. S velük a legújabb Toyoták, Alfa-romeók, Mercedesek és Ladák szelik az utakat. Ami az autómárkákat illetően * két korosztály között van, az egy dara!} Kuba történelmé­ből. .. Amikor ott jártam, Brezs­komádaratők kunyhóiban voltak. A berendezéseket az­óta megette az idő vasfoga. Most újból kifogják építeni. Ami a színes televíziózás két időszaka között eltelt, az Ku ­ba történelmének egy darab­ja. .. Havanna belvárosa nagyon szép. Igaz, európai szemem­nek a régi Havanna a spa­nyol romanticizmusával kel­lemesebb, szebb látvány, de meg kell hódolni korunk előtt. Az enyhén dombos ut­cákon épült kecses felhőkar­colók mögöttük a tenger, s a parton az egész várost fél­körben ölelő Malécon, ez a ritka szép sétány — aki egy­szer látta, sohasem felejti el. Ha lehet, még szebb az a ten­gerparti villanegyed, amely nevében ugyan az ósi indián elnevezést viseli: Sibonei, de külsejében a kényelemről, a luxusról, a huszadik szá­zad építészeti rafinériájáról árulkodik. Mindez közelről nézve most már egy kicsit megkopott. Nemcsak azért, mert a kubai népnek más dolga volt, mint az urak által itthagyott luxusépületek pátyolgatása. Megszokott vendég a kubai kikötőkben nyev elvtárs fogadását ké­szítették elő. Szovjet szak­emberek egy csoportja szor­goskodott azon, hogy színes­ben kísérleti adást közvetít­sen a műholdakkal Moszkvá­ba. Néhány an — kísérletként — Havannában is vették az adást. Ott, ahol ezelőtt ne­gyedszázaddal már nemhogy » televíziót ismerték, de az egész országot behálózta a szí­nes televízió állomások (nem egy, több!) programja. Igaz, a vevőkészülékek nem a eo­Inkább talán azért, mert er­re nem téllett Hogyan is tellett volna? A már említett autókhoz az irányjelző izzóktól a gyújtógyertyáig, vagy a te­levíziókhoz a banándugótóJ a képcsőig, de a luxusvilla el­törött vízcsapjáig, mindent „odaátról” kellett volna hoz- ' ni. A forradalom győzelme előtt ugyanis az „odaátról jön minden” elvére és gyakorla­tára épült, egész Kuba gazda­sági élete. (Cserébe viszont innen oda ment minden..J Elképzelhető, hogy mi tör­tént, amikor ,,odaát” fel­ocsúdtak, s rádöbbentek, mi­lyen irányban alakulnak, az események Kubában. Harag­jában lecsapott az óriás. Előbb a cukor átvételét ta­gadták meg, aztán a keres­kedelmi kapcsolatokat tel­jesen megszakítottak, végül jött a blokád. Légmentesen el­zárták Kubát a világtól, de úgy, hogy a légmentest tényleg ve­gyük szó szerint: a fuldok­lóéig. Közben sokasodtak a bel­ső problémák. Hadd idézzem egy igaz szívű, világosfejű forradalmár; első idők­től Castro környeze­téhez tartozó harcos, ma az újságíró szövetség főtitkára Emesto Vera gondolatait: „Igaz, hogy már Jósé Marti is foglalkozott a múlt szazad végén azzal a gondolattal mi- lyen legyen a maj­dani szabad Kuba tár­sadalmi berendezkedese. Castro már a hegyekben kidol­gozta a legfontosabb kérdé­sekben az elképzeléseket, de mégis vajmi keveset tudtunk arról a győzelem pillanatá­ban. hogy most mit is kellene tenni. Marxról és a többiek- ről alig hallottunk, az euró­pai szocialista országok — akkor meg nem is sok— ta­pasztalatairól sem sokat tud­tunk. Azt hittük, hogy a győ­zelem után az is elég, ha gon­doskodunk a termelt javak igazságos elosztásáról. A töb­bi megy majd magától is.* A blokád embertelenül ne-' ennek a testvéri segítségnek. És a jövőt is erre alapoz­zak. Igaz, a kölcsönös elő­nyök alapján kereskednek minden tisztességes tőkés partnerrel is. Nem ritka ma már, hogy svájci fejőberen­dezést, angol gyártmányú műtrágyagyárat, nyugat-né­met építőipari gépeket, ja­pán darukat, olasz, angol autóbuszokat, japán teher­autókat látunk. De biztos tá­maszuk a Szovjetunió és a szocialista országok. Vázlatosan néhány jelzés a jövőről: Kubában van a vi­lág legnagyobb nikkel kész­lete. Most készül a terve a KGST-ben e páratlan kincs kitermelésének, feldolgozásá­nak. A cukor mellett — né­hány év múlva —ez lesz a másik szilárd bázisa a ku­bai népgazdaságnak. A cu­koripari gépek, gyártásával rövidesen megalapozzák a kubai gépipart. Mód lesz a nádban lévó egyéb nyers­anyag feldolgozására. (Csak: a nagymennyiségű cellulózéra gondolva: milyen óriási le­hetőségek rejlenek a papír- gyártásban .) További kor­látlan lehetőségek rejlenek a tengerben. 1973—75 között 600 új halászati egységet ál­lítanak üzembe, négy új hal­feldolgozó kombinátot és egy konzervgyárat — ez több, mint amit történelme során eddig összesen ezen a terüle­ten beruháztak Kubában. Tervezik a saját halászhajó gyártást is. Nem folytatom. Ez már a jövő új, szocialista Kubájának a kepe. Egy sokat szenvedett, derék, becsületes nép megérde ­melten boldog jövőjének a horizontja. Amerika szabad föld­jének szocialista felvirágzása. Varga József Proccolás Aki figyelmesebben hall­gatja napjaink élőszóbeli megnyilatkozásait, s olvas­sa a napi sajtot, igen gyak­ran találkozik o. p roccol, proccolás, proccolo szóala­kokkal. Mj' az oka annak, hogy ez a német eredetű szosor oly gyakran kap nyel- * vi szerepet? A magyarázó okot abban látjuk, hogy egy valóban meglevő, s nagyon is jellegzetes társadalmi vi- seLkedós-farmát, magatartás- típust nevezünk meg vele. Mesterházi Lajos A gyerek és a fürdővíz című cikkében (Oj írás. 1974. 1. sz.) sem véletlenül használja többször is a proccolás szót, utalva vele a nagypolgáriság, a nagypolgári majmolás jelen­ségeire, jellegzetes viselke­dés-formáira. A proccol és a proccolás szóalakok a nemet protzen, Protz szavak származékai, és eleinte csak egy szűk réteg nyelv használatában kaptak nyelvi szerepet, s a követke­ző fogalmi értőitekre utalt jelentéstartalmuk: dölyfös­ködni, fennhéjázni, pöffész­kedül, nagyzolni, elökelős- ködni, hivalkodás, kérkedés, nagyzolás, előkelősködés stb. Ma elsősorban azokat az embereiket s jellegzetes vi­selkedés-formáikat nevezzük meg az idézett szavakkal, akiknél minden a pénz, de vagyonukat, jövedelmüké* nem éppen a legértékeseb dolgokra költik. Nagyzolás hóbortjukban, majmolásuk- ban a letűnt időszak pénz- mágnásainak szerepében tet­szelegnek : felelőtlenül döly- fösködnek. üres külsőségek­ben előkel ősködnek, ízléste­lenül fitogtatják naey jöve­delmüket, ugyanakkor min­den értékes emberi alkotás iránt érzéketlenek. önkéntelenül felvetődik az a kérdés, miért használ­juk az idegen eredetű szó­alakokat, hiszen sok jó ma­gyar szó. nyelvi forma al­kalmas. vagy éppen alkal­masabb lenne a nyelvi sze­repre. Az kétségtelen, hogy a magyar hivalkodik, kérke­dik, pöffeszkedik, dölyföskö- dik, előkelősködik, nagyzol dicsekszik, henceg, úrhat- námködik szósor bármelyik tagja vállalhatná a megne­vező szerepet, mégis rosszait értékben, bizonyoas beszéd­helyzetekben az idegen sza­vak már visszatetsző hang- alakjukkal is nemcsak a .megnevező szerepet teljesít tik. hanem elítélő kritikánk­ról is egyértelműen árulkod­nak. Ilyen használati érték­ben élt. nagyon helyesen, Mesterházi Lajos is a proc­col és a proccolás szavak­kal idézett cikkében. Dr. Bakos József « Épül a vízügyi szakközépiskola Szolnokon A Tisza-parti Vegyipar:, Finommechanikai és Mű­szeripari Szakközépiskolában — ideiglenes elhelyezkedés­sel — már működik a víz­ügyi szakközépiskola első és második osztálya. A je­lentősebb változás 1975-től várható. Az Országos Víz­ügyi Hivatal, a megyei és a városi tanács közös erőfon--— fásából megkezdték az Ady Endre úti vízügyi szakkö- aépitskola építését. Huszon­ötmillió farintce beruházás­ból nyolc tantermes és négy szak tantermes tanintézeteit emelnek. Az iskolához tor­natermet és 120 személyes diákkoUégj úrnőt is építenek. Az új intézetben több mint 300 gyermek tanul majd, Szolnok megyén, kívül a kör nyező alföldi megyékből is iskoláznak be tanulókat. A város déli ipamegye- dében, a Tisza partján elké­szült, az 5 millió forint ér­tékű korszerű tanműhely első szakasza, A műhely­csarnokot rövidesen felsze­relik mindazokkal a gépi, technikai eszközökkel, ame­lyek szükségesek a szakmai ismeretek alaposabb elsajá­tításához. A tanműhely épí­tésének teljes befejezésére a jövő évben kerül sor, A tanintézetben a vízépí­tés és a vízgazdálkodási ága­zat szaktárgyaival ismer­kednek a tanulók, 1975-től pedig megkezdik a vízellá­tási és a csatornázási szak oktatását is. A jó előmenete­lő tanulók a vízügyi főisko­lában, illetve a budapesti Műszaki Egyetem vízgazdál­kodási szakán tanulhatnak tovább. Azok. akik a gya­korlati munkát választják, többek között művezetői, műszaki ügyintézői, szakfel­ügyelői, laboránsi, tervezői, öntözőmesteri munkaköröket tölthetnek be. Az új iskolát kivitelező Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 1975 szeptemberére vállalta az épület átadását.. 5 Először a személy. ® zet tagjai szivá­rogtak vissza- Amikor meg­hallották az ágyúlövéseket, ugyanis mindannyian igye­keztek haza, a falujukba. Csak ott érezték igazán biz­tonságban magukat. A környező Duna—Tiszá­kba községekből jöttek va­lamennyien szolgáim a vá­rosba. Az asszonyok egész­ségesek voltak, a férfiak erősek és becsületesek. Ezért alkalmazták oly szívesen az erről a vidékről származó­Két-három hét is beletelt, mire odébb vándorolt s front, és amikorra ideérkez­tek az első megbízható hí­rek is a nem túl messze fekvő városból: nincs sem­mi baj. kezd visszazökkenni ott is a régi kerékvágásba ez élet V Araikor kis ^ átbalíagtak a hídon és meg­érkeztek az utcába, amely még mindig a kormányzó nevét viselte, a tapasztalt pusztulás először megdöb­bentette, aztán pedig ha­lálra rémítette őket. Hiszen mindannyian jól emlékeztek a búcsúszavak­ra: „Aztán János. Gábor. Mihály, Ferenc, Juliska, Ma­riska, Rozika. Veronka, vi­gyázzanak ám mindenre, akár a szemük fényére.” Pedig dehogy kellett ezt ne­kik külön mondani. Tudták ők jól- Hiszen a vérükben Volt a szolgálat Az ő faj­tájuk az urakéra mindig job­ban vigyázott mint a saját­jára. Most meg mit láttak? Az ajtók tárva-nyitva. Már ahol persze megvoltak. Az ablakok törött üveggel Vicsorogtak rájuk. Bea* « lakások ban pscus rettenetes Összevisszaság. Je­lezve, hogy a zűrzavaros na­pokat kihasználva, a kör­nyékbeliek távolról sem tét­lenkedtek. Ruhadarabok. könyvek, iratok, eevmásba taposva a földön. Néhol fölszaggatva a parketta. Akadt olyan hely, ahol még az emeletre ve­zető lépcső is hiányzott. Vagy ellopták vagy föltüzelték. Ugyanez, történhetett a bú torokkal, a szőnyegekkel és még sok más mindennel is Igaz, a személyzeti szobá­ban szinte minden úgy állt a helyén, ahogy itthagyták. Volt. ahol még a párnák­hoz. meg a dunnákhoz sem nyúltak. A csodának se kel­lettek ezek a dohtól, ned­vességtől átitatott göncök Se a vaságy, se a kopott éjjeliszekrény. Se a mosdó. És meg vak a korlát is Amely * lépcsőlejáratot fog­ta körül. Némelyik alagsorból el­hordták a tüzelőt vagy föl- dúrták a lomkamrát. De más baj itt lent nem igen tör­tént A. személyzetet ez azon­ban egyetlen percig sem vi­gasztalta. Mintha összebeszéltek vol­na futottak vissza a falu­jukba és még évekkel ké­sőbb Is dobogó szívvel fü­lelték az idegen léptek za­ját attól reszketve, tán most jön értük, számon kérve majd szörnyű mulasztásai­kat, a valahonnan visszatért úr, az ebek harmincadjára került javak egykori tulaj­donosa. Később persze a házak­nak is akadt új lakója- Sok­féle helyről érkezett embe­rek verődtek össze itt Akik nem voltak híjával a lele ménynek sem. Minden házban lebontot­ták az emeletre vezető fa­lépcsőt. még a nyílását is befödték. Aztán a hátsó fronton építettek egy külső följárót, áttörve fönt az emeleti falat, így a villák egyszeriben két lakásosakká lettek. Két család talált ben­nük otthont. Megoldottak « pincegoit­dot is. Két részre osztottak az alagsort Az egyik telé­be továbbra is a személyzeti szobából jártak le a föld­szintiek; míg az emeletiek­nek ajtót törettek a negye­dik alagsori ablak helyén. Hogy két lakássá tagoló­dott az eredetileg egységes rendeltetésű épület, ez ké­sőbb óhatatlanul további korrekciókat igényelt Az emeleten konyhát, für­dőszobát, előszobát kellett kialakítani Míg lenn. a földszinten a haliból és a konyhából la­kószoba lett. A személyzeti helyiség pedig átvette a konyha funkcióját- Úgyszólván valamennyi földszinten lakó agyában megfogalmazódott a szándék, amely az alagsori lépcső- lejárö mielőbbi megszünte­tését szorgalmazta De érdekes módon egyet­len házban sem lett semmi a tervből; Úgyhogy minde­nütt maradt minden a ré­giben. Egyesek tűi költségesnek találták az átalakítást. Má­sok az építkezéssel járó fel­fordulástól, piszoktól irtóz­tak. (Folytatjuk,} Varsó, Szófia, Berlin Ma nyár kultúra kül földön Az idén különösen gazdag, változatos program fogadja majd az érdeklődőket a kül­földön működő magyar kul­turális intézetekben A varsói Maevar Intézet 1974-es programjából külö­nösen a magyar napok, he­tek érdekelnek figyelmet, amelyeket Krakkóban. Tar- nowban, Nowa Hutában, Jelenia Gorában, Wodowi- ezében és Ki picében rendez­nek meg. Ebből az alkalom­ból könyv és sajtó-, fotó és plakátkiál lítások, film- bemutatók. kultúrcíkkvásár szervezésére is sor kerül. A szófiai Magyar Intézet­ben Madách-estet, a Magyar Rádióval közösen pedig Jó­zsef Attila-estet tartanak. Műsort rendeznek a drávai harcok ’-"’gár veteránjainak tiszteletére. A berlini Magyar Kultúr® Házában találkozik az ér­deklődőkkel a Magyar Te­levízió „A hét" című rovatai 1 Üj nitrogén műtrágyagyár Cienhuegos mellett PAPP ZOLTÁN LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents