Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

tVN. (Mr *T SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8KOLIOK MEGYE FEJLŐDÉSE (2) Egy esztendő a statisztika tükrében Shs év elején a megye la­kossága 437 ezer volt, ezer- kileneszázzal kevesebb, mint három éve. A korábbi évek tendenciájával ellentétesen 1973-ban a népességcsökke­nés folyamata megállt. A vándorlások egyenlege még negatív ugyan, de ezt már ellensúlyozta a természetes szaporodás. A születésszám 1973-ban — I960 óta első íz­ben Valamivel meghaladta a hétezret és igy ötszáz gyér • mekkel több született, mint 1973-ben, Jövedelem — Jogy tisztás A lakosság készpénzbevé­tele — anu az összes, jöve­delem kétharmada — 1973- ban tíz százalékkal, tehát gyors ütemben növekedett harmincegy százalékkal ha­ladta túl az 1970. évit, A jö­vedelem gyarapodását a fog­lalkoztatottak számának és az átlagkereset növekedése befolyásolta. A mezőgazdaságon kívüli termelőágazatokban három év alatt a foglalkoztatottak száma kilencezerkétszázzal növekedett. A legnagyobb létszámbővülés (közel hét­ezer) az iparban volt. A me­gyei iparfejlesztési program alapján az 1975. végére 12 ezer háromszáz dolgozó munkába állításáról kell gondoskodni. Ennek hatvan százalékát már felvette az ipar. A mezőgazdaságban dolgo­sok száma a IV. ötéves terv­időszak eddig eltelt évedben is tovább mérséklődött. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben pl. három év alatt ötezerkétszázzal csök­kent a létszám. A másik jövedelmet meg­határozó tényező, az átlag­bér a mezőgazdaságon kí­vüli ágazatokban együttesen 2 ezer 165 forint, volt, ez ti­zenhat százalékkal megha­ladta az 1970. évit Az átlag­bérek növekedése a tervidő­szak első három évében az iparban és az építőiparban volt a leggyorsabb. E két ágazatban az átlagbér javu­lása azonban időben egyen­lőtlenül ment végbe, hiszen 1970. és 1972. között elma­radt a többi ágazat növeke­dési ütemétől. Az 1973. már­cius i-i béremelés lényegé­ben ezt hozta helyre, sőt he­lyesen némi előnyhöz is juttatta az ott dolgozókat. Az ipar az átlagbér szem­pontjából felzárkózott a többi ágazathoz. Változatla­nul igen alacsony a szolgál­tatásban dolgozók átlagbére. Az 1973. március havj bér­emelés hatására az állami ipar munkásainak átlagbé­re tíz százalékkal, az építő­ipari munkásoké pedig ki­lenc százalékkal emelkedett. Ezt azonban nem követte a lermelékenysétg emelkedése, vagyis a magasabb bérek még nem hatottak ösztönző­leg az állami szektorban a nagyobb termelékenység el­érésére. Az iparban ugyanis a munkatermelékenység szín­vonala azonos volt az 1973. évivel. A munkás-szellemiek reál­béré a megyében 1970. és i973. között mindössze 2,7 százalékkal (országosán 5,1 százalékkal) növekedett; 1973-ban — figyelembevéve a kb. 3,7 százalékos fogyasz­tói árnövekedést is — vár­hatóan az országoshoz ha­sonló ütemű ( két százalék feletti) lesz. Kiadások és takarékosság A pénzben! társadalmi jut­tatásokból származó kész- pénzbevételek 1973-ban hu­szonnégy százalékkal nőttek. Ezen, belül a családi pótlék összege negyven százalékkal emelkedett. A lakosság takarékoskodá- si kedvét jelzi, hogy a be­tétállomány 1973. végén meghaladta a 2 milliárdot, ez 700 millióval több, mint a tervidőszak elején volt. A kiskereskedelem eladási forgalma — mely a lakosság fogyasztásának legpagyobb részét teszi ki — három év alatt huszonkilenc százalék­kal növekedett, ezen belül 1973-ra tíz százalékos forga­lombővülés jutott Kiemel­kedő volt a bolti élelmisze­rek forgalomfelfutása. 1973- ban az átlagost is meghala­dó ütemben, növekedett 4 baromfi- és "»a halkészítmé­nyek forgalma. Általában' azoknak a cikkeknek az el-, adása csökkent, melyeknek 1973. január 1-én felemelték a fogyasztói árát. Tejből, vajból, cigarettából és ége­tett szeszes italokból keve­sebbet adtak el az 1972. évi­nél. A sorfogyasztás viszont 22 százalékkal, a boré pedig öt százalékkal nőtt A ruházati cikkek értéke­sítése 1973-ban erőteljesen felfutott (kilenc százalékkal nőtt) és az üteme gyorsabb voít a vegyes iparcikkek forgalmának növekedésénél is (nyolc százalékos). A tar­tós fo|yasztósi cikkeken belül három év alatt jelen­tősen növekedett a hűtő­szekrény, a centrifuga, a motorkerékpár, a személy- gépkocsi ég a lemezjátszó forgalma. Néhány áru (rádió, televízió, mosógép) forgal­ma visszaesett. E cikkekből telítettség állt be és a ha­zai termékek lassú ütemű korszerűsödése miatt a mi­nőségi csere nem lehetsé­ges. Lakás — egészségügy — művelődésügy A megyei IV. ötéves terv évenként mintegy ' három­ezer lakás . építését irányoz­ta elő. Ezt túlteljesítettek, hi­szen három év alatt éven­ként átlagosan mintegy 3 ezer 700 lakás épült. A me­gye lakásállománya 1973 vé­gén túlhaladta a 151 ezret, ez öt százalékkal több mint 1970 végén. A száz lakásra jutó lako­sok száma- alapján a lak­sűrűség javait a megyében: az 1971. január 1-i három­százötről 1974. január 1-én kétszázkilencvenre csökkent. A községekben kedvezőbb a laksűrűség (280) a városi át­laggal szemben, ah<jl még mindig eléri a haromszázket- tőt. Az egészségügyi ellátott­ság lényegesen nem javult, sőt a működő felnőtt körze­ti orvosok száma kevesebb, mint 1970-ben volt. (!) A megyében Huszonegy felnőtt orvosi körzet betöltetlen. A kórházi ágyak szama három év alatt hússzal bővült. Épül viszont a karcagi 156 ágyas ideg-, elmeosztály és a megyeszékhelyen 268 ágy- gyal fejlesztik a Hetényi Géza kórházat A ■ népesedéspolitikát ha­tározat jó. végrehajtása ér- .dekében' többek között a gyermeki ntózanényék 'befő-. • gadóképességének nevelése igen fontos feladat összegezve elmondhatjuk, hogy Szoinelc megye gazda­sági- társadalmi fejlődése 1973-ban gyors ütemű volt, és eredményes évet zártunk. VÉGE Dr. Végső Zoltán a KSH megyei igazgatóság osztályvezetője SzatnranUsol szakkőzepiskolíja Kaposvárott pénteken és szombaton számos időszerű oktatási kérdés került napi­rendre, azokon az eszmecse­réken, amelyeket Gosztonyi János művelődésügyi minisz­terhelyettes folytatott vezető pedagógusokkal az oktatás­sal foglalkozó párt- és ta­nácsi szervek, intézmények képviselőivel. Az 503. sz. szakmunkás­képző intézetben rendezett megbeszélés középpontjában a szakmwikásqk szakközép­iskolája állt, ahol a szak- munkásbízonyítványt szerzett fiatalok további’ három évi tanulással érettségi bizo­nyítványt szerezhetnek. Kis székek vesszőből A (is® füredi Háziipari Szövetkezet kosárfonó-üzemében készítik a közkedvelt „bcké&i” gyer­mekfoteleket Éj Cenirum Áruház Szolnokon Bonyodalmak az építkezés megkezdése körül Hamarosan nagy változás gálnak a régi omladozó vg- lesz Szolnokon a pártbizott- kolatú családi házak. Le­ság épülete és az új iroda- bontásukat már el is kezd- ház közötti területen. Már ték. Helyükre modern árú­üresen, gazdátlanul álldo- ház épül: az új Centrum. Mozgólépcső, klímaberendezés Öt éve, hogy a megye- székhely egyik legnagyobb áruháza, a Centrum leégett Akkqr a piac mellé költöz­tek. Nehezen ment a ren- dezkedés, mert szűknek bi­zonyult az új épület. A ré­gibe^ 687, a jelenlegi helyü­kön 472 négyzetméteren árusítanak. — Mióta felépült a fedett vásárcsarnok, áruházunk forgalma megnőtt. Akik a csarnokra kíváncsiak, be­néznek hozzánk is — mond­ja Pásztor László igazgató. Míg a' régi' épületben ” vol­tunk, egy év alatt 100 millió forintot árultunk. A tavalyi évet 91 millió förjnttal zár­tuk, az idei tervünk 96 mil­lió forint. Nehezen boldo­gulunk. Nem tudjuk a vá­sárlókat kulturált körülmé­nyek között kiszolgálni. A vevő nem láthatja a teljes áruválasztékot, mert nincs hely, ahová kirakjuk. Csak egy példa; ha a férfi divat­osztályon elfogy a 40-es szá­mozású ing, akkor nem le­het azonnal pótolni, mert a raktárunk még mindig a ré­gi helyen van. időbe Miit, míg újra feltöltik a polco­kat. Nézgelődni sem tudnak vásárlóink, hiszen olyan ki­csi a hely, ha valaki meg­áll, a forgalom megakad­— Milyen a dolgozók helyzete? — Elsősorban azért vár­juk türelmetlenül az új áru­ház építését, hogy a vevők igényét kielégítjük. A má­sik és nagyon fontos ok, hogy dolgozóink mostoha körülmények között kény­telenek,' jó rrtunkát végezni: Jelenleg 100 eladónk ;;van. Nincs megfelelő öltözőjük, j ebédlőjük. Mindössze egy padunk van, ahol étkezhet­nek. — Mit tudnak, milyen lesz az új Centrum? — Egyemeletes, mondem épüíétrol tudunk. A föld­szinten helyezkednek el az irodák, az ebédlő, a kultúr­terem. Az eladótér 2400— 2500 négyzetméter lesz. Mozgólépcső működik majd. A levegőt klímaberendezés szabályozza. rr Hét tétel - hét próbatétel Hogyan is kezdjem . 1 Pigler Jánosról azt mondták, nehéz szóra bírni, most meg. majd három órai beszélgetés után alig tudom eldönteni, mit írjak meg abból, amit elmondott Azt, hogy 17 éve­sem már ugyanott. Tiszabőn dolgozott a szivattyúk mel­lett, hogy vízhordóként kezd­te, vagy azt, hogy ma, mint a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat művezetője milyen keményen emberséges elve­ket vall a vezető felelőssé­géről. Ez a U-mg izgatja, er­ről szívásén beszel. — 4 napi munkáról mine dia határozott elképzelésem van De ezt meg kell be­szelni a? emberekkel. it a van javaslatuk, és jó, el kell fogadni. Még akkor is, ha az, amit javasolnak, ne­hezebben végezhető el úgy, ahogy ők gondolják. Ha a munkás érzi. hogy a saját elképzelése szerint dolgoz­hat, nagyobb kedvvel csi- tutíja. £>' ha maga jön rá, hogy mégsem volt igaza, azt megiegyzi. abból tanul leg­inkább. Nem tartom veze­tőnek azt, aki mindenáron a saját elképzelését erőlteti. 4 tekintély nem ettől szü­letik, A tekintély. 1 ’ Néhány éve az NDK-nak gyártottak ti kunhoz vési ok, egy úszó szivattyútelepet. Az űzembe- helyezésre Pigler Jánost hívták, két hónapig volt az NDK-ban. Nyűgöd tabbaU voltak ha „a Pigler” is ott van. Mikor Jugoszláviában egy mocsár lecsapolásához kellett szivattyútelepet ké- szíteni, akkor is őt küldték. — A munkást partnerként kell kezelni. Kioktatni soha nem volna szabad.. Az önér­zet fontos dolog. Mindig ab­ból indulok ki, hogy nekem jólesne-e... Aftan esze­rint beszélek. öti/éiiheiben, amikor, * Szakmunkásvizsga után kör- zetszereiő lett, ég több $- vatyútelpp tartozott hCKSŐ» egyszfesr az egyik kezelő gon­datlansága miatt tönkrement az egyik gép. Dühös volt, mégsem mutatta, Míg a ja­vítást végezte, elmagyaráz­ta mit kellett volna tennie a kezelőnek, hogy értse, hogy máskor ne forduljon elő.' ' Q — A képzettség nagyon fontos. De nem szabad hány­ni, hogy a szorgalmat ez el­lensúlyozza. Főleg a fiata­loknál, Többet tanultak., jobban értik, efért várok többet tőlijk. A hoffáértés, meg a szorgalom együtt ér valamik Pigler János a munkát gyerekként, apja hat hold, semmilyen földjén kezdte. A tiszabői szivattyúk mellé a .wawegg i gépek miatt jött. S a víz- hordó fiú egyszeresak azon kapta magát, hogy a szere­lők előbb az apró, aztán a komolyabb javítást is rá­bízták. Örült, hogy csinál­hatja, s bütykölt napestig, önszorgalomból, Egyszer ugyan már majdnem eljött, mert télen, amikor nem volt öntözés, kubikoln} kellett Meghajtottak, nehezen bírta. De a gépek miatt mégis ma­radt ft — A vezető ember tartsa meg a szavát, tla mégsem tudja, őszintén meg kell mondani, miért nem. Csak így követelheti meg ugyan­ezt a többiektől is. Egy kis szivattyútelepen dolgozott, mikor először éle­tében, kénytelen volt egyik emberét elzavarni. Még utá­na is sokat gondolkodott rajta, vajon jól tette-e. Bir­kózott a lelkiismeretével. De- hát az az ember eljárt a becsülete mellett. Az ilyen­nek nem elég a rábeszélés, erősebb lecke kell. ft — Arra kuli nevetni né embereket, hogy ne afon gondolkodjanak, hogy egy nehezebb niunkat miért nem lehet megcsinálni. Ha nekem valaki így kezdi, ießlUtom ne is folytassa, nem jó a? alapállás. Egyszer egy nagy úszószl- vattyút szereltek ősz végén a hideg vízbe merülve, mi­kor az egész ha.iónyi szerke­zet süllyedni kezdett. Már a kezelőbódé ablakától nehány centimeter volt a víz, mikor sikerült a záróperemet fel - csavarozni. Ha akkor Pigler János és társai veszni hagy­ják százezres értékek süly- lyednek a Tisza fenekére. —- Kern szabad a közvetlen vezető, a brigád, vagy * csoport vezetőjének megke­rülésével beleszólni a mun­kába. Kern azért, mert a te­kintélyét csorbítjuk, sokkal inkább azért, mert a kollek­tíva hangulatát, morálját befolyásolja kedvezőtlenül. Árvízkor történt. Meghibá­sodott az egyik szivattyú, látták, hogy neim lehet hely­ben megjavítani. Éjszaka, hogy senki ne vegye észre, lopva kicserélték a gépet. Miért titokban? Az 6 mű­helyükből került oda, annak nem szabad meghibásodnia. Ne mondják." hogy a tisza- bőiek ... Ezért szerelték fél éjszakán át. ft — 4 vezetőnek segítenie kell abban is, ami látszólag nem tartozik rá. Megértőnek kell lennie. Az emberek problémái legalább olyan fontosak, mint a vállalat gondjai. Egyetlen dolgot sajnál Pigler János. Hogy a hete­dik — legalábbis e szerint az írás szerint hetedik — próbatétel nem sikerült üftv, ahogy szerette volna. Elmu­lasztotta a lehetőséget, nem tanult. Most szakkönyvék- kel igyekszik pótolni, mert tudni keü azt is, amit a fiatalabbak az iskolában ta­nulnák. Hét tétel és hét próbaté­tel. Pigler János életéről és elveiről ennyi idő alatt nem mondhatott el mindent A többi csak akkor jut a? em­ber eszébe, ha egy-egy pró­batétel a tétel alkalmazását kívánja. Trőmböcsta» Tét® A városi tanácsnál Kukri Béla általános elnökhelyet­tes tájékoztat a Centrum építésének jelenlegi helyze­téről. — Szolnokon 65 ezer em­ber él, és naponta 19 ezer munkás jár be dolgozni. Mintegy 5 ezer ember pedig vásárolni jön. A városnak biztosítani kell az itt lakók és a vonzáskörébe tartozó területek áruellátását. Ezért szükség van sok modern, jól felszerelt üzletre, áru­házra. Eddig elmaradtunk az átlag mögött. Talán most a Sztár és a Ruházati Áru­ház építésével jayult a hely­zetünk, da ez nem elég. Aruház ötvenhatmillióért — A tanács mivel járul hozzá az építkezéshez? r* Közművesített területet adunk. A pártbizottság szék­háza ós az III. sz. Irodaház közötti területen 18 lakást szanáltunk, és a lakók több­sége már átköltözött új ott­honába. A tanács vállalta, hogy a területet február végére biztosítja. Így az ala­pozás március elején meg­kezdődhet. Az új áruházat a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat építi. A költsége 47 millió forint, a berendezés 9 r^illió. Ha elkészül az áruház, mi lesz a jelenlegi épület­iéi? — Étterem lesz belőle. A régi Centrumban pedig áp­rilisban kezdődnek a stati­kai felmérések, hogy mit ■lehet kialakítani belőle. Kü­lönben az OTP-tői a Sztár Áruházig minden épület egységes homlokzatot kap. Mikor kezdődhet? Az áruházat az Állami Építőipari Vállalat építi. Először Jakus Vendel igáz- gatóvgl beszéltünk, aki sok jót mondott. Sajnos írásban elszomorító tényeket között Patay Árpád műszaki igaz­gatóhelyettes. íme: — Vál­lalatunk a felépítményi szerkezetét a 31-es Építőipari Vállalatnál rendelte meg, de ez ideig nem kaptuk meg a részletes visszaigazolást. En­nek hiányában érdemi meg­rendelést nem tehetünk. Á lebonyolítást végző beruhá­zási vállalattól sem konk­rét megrendelést, sem beru­házási programot, sem pénzügyi fedezetigazolást nem kaptunk. A városi ta­nács illetékeseivel megálla­podtunk, hogy az első ne­gyedév végére a munkate­rületet felszabadítják. Vál­lalatunk a dokumentáció kézhez vétele után tud csak alvállalkozói kapcsolatokat létesíteni, szerződést kötni a beruházóval. Addig sem­mi konkrét operatív Intéz­kedés megtételére nincs mó­dúnk. így tájékoztattak bennün­ket. tekereg -± v t

Next

/
Thumbnails
Contents