Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

■ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. február 15. Hogyan közlekedünk 2000-ben Elkészült az ország távlati közlekedési prognózisa Vidékre költöző városlakók, elővárosi gyorsvasutak, mozgójárdák, többszintes alul- és felüljárók, magas veze­tésű autópályák, és töméntelen mennyiségű gépkocsi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kö­tetből álló tanulmánynak a szerzői, akik az ezredfordulóig készítettek prognózist közlekedésünk várható fejlődéséről. 3 millió gépkocsi A legdöntőbb változást az elkövetkező 25—30 évben a gépkocsik számának fentasz- tikus ütemű növekedésétől várják a szakemberek: 2000- ben — a tanulmány szerint — a jelenlegi 400 000 sze­mélyautóval szemben csak­nem 3 millió hazai gépkocsi közlekedik majd útjainkon. S minél több autónk lesz, annál ritkábban, és annál ke­vesebbet utazunk velük. A személygépkocsik számának ilyen elképesztő növekedése minden bizonnyal nagy fej­törést okoz majd a város- fejlesztési szakembereknek. Háztömböket, utcákat kell lebontani, hogy parkoló autóink a városokban elfér­jenek. 2000-ben ugyanis nem az lesz a legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk, hanem az. hogy hol hagyjuk a parkoló ko­csikat. A legpraktikusabb megol­dásnak a többszintes garázs­tömbök, és földalatti parko­lógarázsok építése ígérkez­nék. Ezek létesítése azonban jelenleg a legköltségesebb beruházások közé tartozik. Ezért valószínűleg nem ma­rad más hátra: a gépkocsi- forgalmat előbb-utóbb ki kell tiltani a belvárosokból. Mind­ez azonban elképzelhetetlen a városi tömegközlekedés korszerűsítése nélkül, amely­ben a gyorsvasutak építésé­nek jut a legdöntőbb szerep. Nemzetközi tapasztalatok alapján a városi forgalom viszonylag zökkenőmentes le­bonyolításának már a 600 000-es lélekszámú váro­sokban is nélkülözhetetlen feltétele a gyorsvasát. Elő- és kertvárosok A városi utak zsúfoltsá­gát azonban jó ideig nem­csak a gépkocsik számának növekedése fokozza. Magyar- országon a becslések szerint még legalább 10—15 éven át számolni kell a városia­sodás következményeivel is. A városok, közöttük elsősor­ban Budapest vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek vége. 90-es évek eleje körül csökken. A tanulmány készítői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, ami­kor a lakosság városokba áramlása megfordul, és az urbánus életmód egyre kelle­metlenebb kísérő jelenségei — a zaj, a füst, és a zsú­foltság — miatt mind töb­ben költöznek vidékre. La­zább szerkezetű elő- és kert­városok épülnek majd ki a nagyobb városok több tíz­kilométeres körzetében. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyorsabb az automatizáltabb változatban — továbbra is a vasút lesz az ország közlekedési rend­szerének legfontosabb része. Szélkakas és társai Az öreg Tallinn tornyait is bástyáit díszítő szélirány­jelzők népes családja úiabb taggal gvarapodott. A Tör­ténelmi Múzeum teteiére az ászt főváros ősi címerével ékesített kovácsoltvas zászló került. A zászlórúdra négy aranyozott gömböt, közéjük szélrózsát erősítettek. A szélirányielzők már a XV. század óta ismertek a városban. Formájuk rend­kívül változatos, úgy vélték, a szörny és az orrszarvú vé­li a házat, a kakas az éber­ség szimbóluma. A halász és 'engerész tallinniak minden­kor hűséges barntia volt a '■zéUrányielző. Előre jelezte 1 vihar közeledtét. A legújabb széliránvjelzőt 7oodele Temel helvbeli mes­ter készítette, aki félévszá­zados munkássága alatt szá­mos kovácsolt remekművet alkotott, , ___.__j A vasútnál azonban sok­kal figyelemre méltóbb vál­tozások várhatók a közúthá­lózatunk fejlődésében. Köz­úti járműparkunk rohamos növekedése egyre sürgetőb­ben veti fel az ország nagy­forgalmú autópálya-hálóza­tának kiéoítését. Ezek a gyorsforgalmi autóutak elke­rülik majd a lakott telepü­léseket. Csak így biztosítható a városok közötti forgalom zavartalansága. Az autópályákat és a vá­rosokat külön bevezető autó- utakkal kötik maid össze. Ezeken a helyenként magas vezetésű pályákon lehet majd elérni a városi utak gerinc­vonalait, és a többszintes alul-, illetve felüljárókkal el­látott városi közlekedési cso­mópontokat. Többszintes csomópontok A korszerű városi útháló­zat kialakításának azonban határt szab a népgazdaság anyagi helyzete. Budapesten például még napjainkban is több mint száz helyen szint­ben keresztezi a vasút a köz­utakat. Ezekben a kereszte­ződésekben egytől egvig meg kell építeni az alul- és fe­lüljárókat. A belvárosi cso­mópontokat az elkövetkező 25—30 évben sorra többszin­tes kereszteződésekké kell átalakítani. Az aluljárók ezeken a helyeken mozgó­lépcsőket kapnak, és a met­ró-átszállók környékén — ahol a legnagyobb tömegű gyalogos és járműforgalom találkozik — valószínűleg már az ezredforduló éveiben szükségessé válik az első mozgójárdák építése is. A belvárosi bevásárló negyed nagy üzletházainak áruellá­tása — a tanulmány szerint — 2000 táján már szükséges­sé teszi a többszintes utak építését is. Ezek egyik szint­jét a jármű-, másik szintjét a gyalogos forgalom számá­ra alakítják ki, az áruellátás­hoz pedig felszín alatti áru­szállító alagutakat kell majd tervezni. A fűvIrosbah Komárom megyeiek baráti kőre A Komárom megyéből el­származottak javasolták: ala- kítság meg a Komárom me­gyeiek baráti körét. A kez­deményezést a Hazafias Nép­front megyei elnöksége fel­karolta, s felhasználva a fő­város II. kerületével kiala­kult testvéri kapcsolatot. Bu­dapesten alakítják meg a baráti kört. Elsőként a me­gye eredményeit, helyzetét, törekvéseit ismertetik meg a kör tagjaival, hogy mindenki kiválaszthassa azt a terüle­tet, ahol segítséget tud nyúj­tani. Nyelvi kola aVlil. században Érdekes leletre, a VIII. szá­zadból származó, írásjegyek­kel telerótt kerámiatáblács­kára bukkantak a régészek az észak-tadasikisztáni Pend- zsikent város közelében. A tussal írott szír nyelvű szö­vegben nagyon sok a helyes­írási hiba. A kerámialap af­féle iskolafüzet lehetett, amit valószínűleg egy szír nyelvet tanuló diák használt Az elektronika „csodája” Mona Lisa megszólal A művészet szolgálatába állított tudomány csodálatos példája a japán mérnökök legújabb érdekes vállalkozá­sa. Szerdán közölték: „rep­rodukálni” tudják Leonardo da Vinci modelljének. Mona Lisának a hangját. A világ­hírű festményt február 15- től 28-ig állítják ki Tokió­ban, s a közönség Mona Lisa hangját is hallani fogja. Mint mondják, a világhírű modell „hiteles” hangját rep­rodukálják. Az ajkának, or­rának, arcának és koponyá­jának formájáról gyűjtött adatokat a hangképzést „tük­röző” elektromos frekvenci­ákká alakítják át, és elektro­nikus körbe táplálják be. Mona Lisa 18 másodpercig fog szólni japán csodáiéi­hoz ... Ám olasz nyelven, lágy és meglehetősen halk hangon. Azt fogja mondani: „Firenzében születtem, s 26 éves voltam, amikor portré­mat megfestették”. Még az Is lehetséges —ál­lítják a japán mérnökök, — hogy hasonló módszerrel énekhangokat fakasztanak Mona Lisa ajkáról. RITKA MŰTÁRGGYAL gazdagodott a Közlekedési Mú­zeum gyííjicménye. A Petőfi tengerjáró hajó legénysége egy trópusi vihar után, a nyílt tengeren mahagóniból vájt, tízmétercs, gazdátlan indonéz csónakot talált. A csónakot kihalászták és a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták Ezek a mai lányok! Az uszodában naponta találkozom Cse- metke Gábrissal, nyugdíjas barátommal. Általában megszoktunk állni néhány szó­ra, kicseréljük legújabb vicceinket, de az idejét sem tudom, mikor beszélgettünk öt percnél hosszabban és öt milliméternél mé­lyebben, vagyis időben és térben mindig a felületen maradtunk — egészen most ked­dig. Amikor azonban Gábris már az első pil­lanatban túllépte a térbeli normát, ugyan­is köszönés helyett egy sóhajjal kezdte a társalgást. Egy sóhajjal, amely öt millimé­ternél sokkal méllyebbről tört elő a leiké­ből. (Ha tudnám, milyen mély a lelke, pon­tos adattal szolgálnék.) — Hej, ezek a mai lányok, barátom! — fuvallta, s vigyorogva bólogatott. Nem akarok dicsikedni kiváló emberis­meretemmel, de a hangsúlyából, délceg tar­tásából s arckifejazéséből rögtön tudtam, hogy nincs semmi baja a mai lányokkal, sőt...! — Igen, öregem! Mondhat nekem akár­ki akármit, én tapasztalati tényekre ala­pozva tárgyilagosan kijelentem, hegy ezek a mai lányok sokkal, de sokkal őszintéb­bek. igazabbak. nyíltszívűbbek, mint azok a „békebeli" szénlelkek. Ezek nem álszentek, nem adják a bankot, nem köntörfalaznak, hanem... — ismét kis boldog sóhaj, elis­merő kacsintás — ha valaki „szimpi” ne­kik akkor nem érdekli őket, hogy ,.}<ij, mit szólnak hozzá”, akkor nincsenek gátlásaik, akkor nem törődnek avval, hogy az illető néhány érrel idősebb. akkor... Szóáradatából talán ez a néhány mon­dat is elég annak igazolására, hogy ember­ismeretem nem csalt, s a további felsőfokú jelzőkkel csak untatnám a kedves olvasót. Szíveskedjenek hát megelégedni avval, hogy a „tapasztalati tények”, amelyekre Csemetke „tárgyilagos kijelentését alapoz­ta” a következők voltak: Gábris, akinek feleségbe azokban a na­pokban külföldön tartózkodott, betért egy közértbe szalmaözvegyi hideg vacsorát vá­sárolni. Ott beszélgetni kezdett a csinos el­adó kislánnyal. Szó szót követett, majd megegyeztek, hogy zárás után... Este valóban már ott ültek a presszóban, konyakoztak, feketéztek, s nagyon jól „el- dumcsiztak”. Csak úgy! Másnap estére pe­dig a kis csinoska — nem álszenteskedett, hanem nyíltszívűén —- elfogadta Gábris va­csora meghívását. — Hej, ezek a mai lányok, barátom! — áradozott szerda reggel Gábris — Ezek nem álszenteskednek, nem adják a bankot, őszinték és ...(stb!) Megtudtam újabb normán felüli beszél­getésünk során hogy az előző este ittak, et­tek, nem bánkódtak, sőt ősszetegezödtek, mert „ezek a mai lányok igazabbak. nyílt- szívübbek, stb. Sőt a közértes kis csinoska azt is megígérte, hogy ........Mert ezeknek a m ai lányoknak nincsenek gátlásaik, ha va­laki szimpi nekik.” Csemetke Gábris ezután kétnap két éj­szaka sorra járta egyedül élő barátait, mert ugye neki olyan szomszédai vannak, akik... „De hiszen tudtam.” — Hej, ezek a mai lányok! — sóhajtott rám borzasztó keservesen péntek reggel Gábris, és hála kiváló emierismeretemnek, csöppet sem lepett meg. amikor így foly­tatta: — Bezzeg a mi időnkben, ha egy nő egyszer valamit megígért, akkor... Evvel sarkonfordult, s öregesen elcsoszo­gott. mert a beszélgetési normánk vége fe­lé járt. Súlyom László A borostyán foglya Hányféle rovar található a borostyánban: hangva, szú, szöcske, pók! Nemhiába nevezik a biológusok a bo­rostyánt csodálatos szemlé- tető eszköznek, melyet maga a természet készített. Liba­nonban nemrég 140 millió éves ásatag gyantadarabot találtak. (A balti borostyán háromszor fiatalabb nála.) Ez a borostyán morzsányi szúnyogocskát rejt, melynek mérete mindössze másfél milliméter. Ez a legöregebb rovar. amely napjainkig egészben maradt Mindent a vendégért Egy római fodrászszalon bejáratánál a vendégek két ajtó kö-"“ választhatnak. Az egyik ajtón egy csukott a másikon pedig egy nyi­tott ajak látható. A vendé­gek tehát már előre eldönt­hetik. hogy a frizurát be­szélgetéssel vagy anélkül óhajtják. Négyes ikrek — ötös ikrek Nem mindennapi esemény a dán Hansen család négyes ikreinek látogatása Gdansk­ban a Rychert ötös ikreknél. Bár nem értették ewmás nyelvét, és korkülönbség is van köztük, igen jól érezték magukat egymás társaságá­ban. A képen: Az ikrek aa óváros egyik hóval fedett te­rén a Neptun szökőkút előtt Az ötös ikrek májusban lesz­nek háromévesek. A dán ikrek, Allan. Brian, Carsten és Dan hatévesek és Koppen­hágában laknak. Férfiak, vigyázat! Az ausztráliai nők köré­ben nagy népszerűségnek ör­vend egy különös sportág: a sodrófa-hajítás. Ez a sport már a kontinens határait is átlépte. A legutóbbi mérkő­zéseken az Egyesült Álla­l Turbán és törvény A szikhek vallása előírja híveinek, hogy turbánt visel­jenek. Ebből nem is szárma­zik semmi baj. amíg az ille­tő külföldre nem utazik. Minden esetre az indiai Mosan Hartung Szingh volt az első áldozata annak az új angol törvénynek, amely mokből és Angliából érke­zett sodrófahajítónők is részt vettek. A rekordot egy ausztráliai nő tartja — 40 méter távolságra hajította el a sodrófát. E sportágnak ma még kizárólag csak női szur­kolói vannak... megtiltja a bukósisak nélkü­li motorkeréknározást. Az Indiai motorbiciklista, mi­után tetten érték a közúti szabályok megsértésében ha­tározottan kijelentette, hogy ő szikh, és ezért semmilyen helyzetben nem kényszerül­het arra. hogy bukósisakkal cserélje fel a turbánt. Oxigéntartály a szállodaszobában Nepálban, a Csomolungma (Mont Everest) hegy lej­tőjén, a maga nemében pá­ratlan magashegyi szállodát nyitottak, amely 3960 méter magasságban épült a tenger szintje felett. A szálloda minden szobájában oxigén­tartályt és a mesterséges légzéshez készüléket helyez­tek eL Juhok bajnoksága Angliában sajátos magas- ugró-versenyt rendezte^, amelynek juhok voltak a résztvevői. A versenyt egv építő részvénytársaság szer­vezte, amely autósztrádát épít London és Edinburgh között. Mivel, a leendő sztrá­da több szakasza . nasv lege­lők mellett fog elhaladni, ezért szükség°s hogy az út­testet megvédjék a négy­Csere Mivel Stockholmban növe­kedett a bűnözések száma, a svéd hatóságok 200 rendőrt vidékről a fővé-",'v>a helvez- t°k át. T^-'pr«rlrrt's*a«*'al^4nt az utóbbi Időben a főváros­ban 10 százalékkal csökkent lábú „vendégek” váratlan felbukkanásától. A lebonyo­lított „maeasueró be’^ok- ság” lehetővé tette, hogy megállapítsák, miiven legyen az autósztráda mentén fel­állításra kerülő korlát ma­ximális magassága. A korlát felállításánál a „legeredmé­nyesebb” juh által elért rekordot fogják figyelembe venni. a bűnc«e!«Vmőnvek száma. A svéd sai'ó a-^-ban nem­sokára riadót fújt: ugyan­ezen idő "le4* vidéken pon­tosan 10 százalékki több bűncselekményt követtek eL I I 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents