Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

1974. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Beszélgetések — íróasztal mellett Czakó Lászlón én ak találko­zásunk óta megszületett a kisfia. Szép arcú, halk szavú fiatalasszony. Amikor elvé­gezte a közgazdasági techni­kumot — 1968-ban érettségi­zett — a fegyverneki Nagy­községi Tanácsnál kapott munkát. „Nem, nem akartam itt maradni, de aztán meg­szerettem” mondta nekem. És hogy ez a szeretet nem­csak azt jelentette, hogy el­végezte a reá bízott feladatot, hanem azt is, hogy öntevé­kenyen képezte is magát szakterületén, bizonyítja: ta­valy július 1-től ő az igaz­gatási csoport vezetője. ijgyintézés 8 napon belül Fegyvemeken mintegy hétezernégyszázan élnek, ennyi ember ügyes-bajos dol­gát kell intéznie a tanácsnak, köztük az igazgatási csoport­nak, ahol mindössze négyen dolgoznak, ök foglalkoznak a gyámügyekkel a szociálpo­litikával. az egészségüggyel, a szabálysértési esetekkel stb., de nekik kell kiszolgálniok az egész tanácsot. Ez utóbbi pedig vb-k, tanácsülések, ta­nácstagi beszámolók, rész- falugyűlések előkészítését és más fontos tennivalókat je­lent. — Én a lakás-, az anya- könyv-, a hagyaték- és gyám­üggyel foglalkozom, meg a választások, a tanácstagi be­számolók előkészítésével. Azt kérdezi, mennyi a munkánk? Nem kevés. Csupán a szociálr politikával és a gyámüggyel kapcsolatos ügyirataink sza­ma évente körülbelül 600, de mindegyik területen van leg­alább 400—500. Ehhez jön még a napi ügyfélforgalom: tizennégy, tizenöt ember sze­mélyesen jön el ügye inté­zéséért. Az érdeklődőket nem is számítjuk. És ez még nem minden: amint hírlik újabb munkaterületeket is át kell vennünk. — Elegen vannak ehhez a. munkához? — Elegen? — kérdezi visz- sza. — Máris kevés a lét­szám, az új feladatokhoz pe­dig nem kapunk újabb elő­adókat. Az ügyintézés pedig nem tolódhat. Miért? Rész­ben mert az emberek meg­szokták, hogy átlagosan nyolc nap alatt elintézzük ügyeiket, a jogszabályban rögzített harminc nap he­lyett, aztán meg ha az em­ber elér egy színvonalat a munkájában, arról nem akar lemondani. Még akkor sem, ha az „csak” ügyintézés. IXem a pénzért Fizetésük? — Higgye el, nagyon örü­lünk annak, hogy július 1-től fizetésemelésben részesülünk. Én még nem is panaszkodha- tom, mert mint csoportveze­tő havi 2300 forintot kapok. Ez jó. De egy kollégám, aki régebben itt dolgozik 1800 forintot keres, egy kezdő kol­leganőm pedig 1400 forintot. A helyi termelőszövetkezet­ben bármelyikünk jobban megtalálná a számítását, lé­nyegesen többet keresne. Mégis maradnak, mert sze­retik a munkájukat. Czakóná mint veszélyeztetett terhes öt hónapig volt betegállo­mányban. aztán visszajött, és két héten át éjfélig dolgozott, hogy megfelelően készítse elő a tanácstagi beszámolók megtartását. Cseppentő László, a tisza- roffi Községi Tanács gazdál­kodási ügyintézője. Egy éve töltötte le a katonaidőt, le­szerelés után jött a tanács­hoz dolgozni. Vékony, hosszú hajú fiú, borostás képpel. Mit kell csinálnia egy gaz­dálkodási előadónak? Fellebbezés még nem volt — Én intézem az építések­kel, az SZTK-val, az illet­ményhivatallal kapcsolatos feladatokat, meg a költségve­tés is hozzám tartozik. Ta­valy is a tervünk mintegy 3,5 milliós volt, a tény viszont kis híján 4.2 millió. Sok té­telt kell itt könyvelni. És eh­hez jön a napi ügyfélforga­lom. Aztán hiába van kiírva, hogy ügyfélfogadás délelőtt van. Dologidőben az embe­rek nem érnek rá. Jönnek délután, öt óra felé. De elkül­deni senkit nem szabad. Túl­órázom? Megszoktam. Az is igaz, hpgv a szabad szomba­tom mindig megvolt. — Maga műszaki ember vagy közgazdász? — Egyik sem: mezőgazda- sági technikumot végeztem, de mivel nincs más, rám bíz­ták az építési ügyeket is. Egy éve csinálom. Jól? Még nem volt fellebbezés. Pedig a be­tanulásra se nagyon volt le­hetőségem: csak annyi, hogy az elődöm átadta a munka­körét. Nagyon kicsi a fizetés, 1600 forint. Nem mindenki vállalja ennyiért ezt a mun­kát. Reméljük a fizetéseme­lés nekünk is kedvező lesz. — Mi kell például ahhoz, hogy egy lakos építési enge­délyt kapjon? — Egy építési kérelem nyomtatvány, telekkönyvi szemle, műszaki terv és le­írás öt példányban, beépítési előírás. Megjegyzem akkor egyszerű, ha nevén van az illetőnek a telek. Ha nincs?... Nekem kell csinálni a hely­színelést és határozatot hoz­ni: építhet, vagy nem. A ha­tározatot 8—10 példányban kell elkészítenem. Ezt lehet­ne egyszerűbben is. Nem ér­tem például miért kell még a szomszédnak is küldeni be­lőle? De ez az előírás. Mind­erre egy hónapom van. Azért igyekszem megcsinálni mi­nél előbb, mert aki építeni akar annak fontos és sürgős. Lehetne még egyszerűt ben — Talál olyan feladatot sa­ját munkakörében amit egy­szerűbbé lehetne tenni? — Igen. Vegyük csak a rendszeresen küldendő je­lentéseket: havonta három negyedévenként hét, féléven­ként kilenc jelentést kell kül- denem különböző helyekre. Még akkor is, ha csak azt kell írnom, hogy jelentésem nemleges. Év végén mindeh­hez még hozzájön a vagyon­mérleg, a létszámstatisztika. De hiába küldöm meg példá­ul a létszámstatisztikát a járási hivatal pénzügyi osz­tályának: március végéig minden osztály külön kér jelentést a létszámról. Mi­nek? Miért nem kérik el az adatokat a pénzügyi osztály­tól? — Mint mezőgazdasági szakember nem keresne job­ban a saját szakmájában? — Feltétlenül. Mégis ezt csinálom: mert ezt megsze­rettem. Bármilyen furcsán hangzik, ezt a munkát is le­het teljes szívval csinálni. V. V. Neretrai csata, Sutjeska Jugoszláv filmek magyar sikere Á magyar mozinézők kö­rében egyre kedveltebbek a jugoszláv filmek, elsősorban műfaji sokrétűségük miatt. Az eimúlt öt esztendőben 37 jugoszláv alkotást mutattak be. Kiemelkedő sikert aratott például a kétrészes, nemzet­közi szereplőgárdát felvonul­tató a Neretvai csata, 1970- es bemutatója óta csaknem egymillióan tekintették meg a partizánháború dicsőséges epizódját felelevenítő nagy történelmi tablót. Szép kö­zönségsikert könyvelhetett el t a népszerű Bata Zsivojino- vics főszereplésével készült izgalmas, kalandos Forró fej, amelyet 1972 óta mintegy fél­millióan tekintettek meg. Külön említést érdemel az év első jugoszláv filmbemu­tatója, a Tito vezette parti­zánharc egyik legnagyobb szabású akcióját bemutató Sutjeska. Szükség törvényt bont. Tiszrgycndán az általános iskola tornaóráját a folyosón tartják ilt év alatt 130 millió forint fejlesztésre Napirenden a szolgáltatás Tegnap a Hazafias Nép­front megyei nőbizottsága és a megyei tanács gazdaság- politikai bizottsága ülést tar­tott a Barátság klubban. Na­pirenden szerepelt a szolgál­tatások helyzete és színvo­nala a megye községeiben. Az ülést Cservenyák Emil, a Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságának gazda­ságpolitikai titkára nyitotta meg, majd Ábel József, a megyei tanács vb ipari osz­tályának helyettes vezetője tartott értékelő előadást. Többek között elmondotta, hogy a kormány még 1969- ben (az 1038-as rendeletében) előírta a szolgáltatósok fej­lesztését * hogy a IV. ötéves terv időszakában 50 százalé­kos fejlődést kell elérni. A határozat végrehajtása so­rán megyénkben is meg­gyorsult a szolgáltatóipar fej­lődése. Az elért eredménye­ket az elmúlt hetekben rög­zítette a megyei tanács il­letékes osztálya, s ennek alapján tesz javaslatot a jö­vő feladataira. Az elmúlt öt évben a megye 45 millió forint szolgáltatási-fejlesztési alap juttatásban része­sült, amit a vb harminchárom szolgáltatási egységnek ítélt oda; az alap 33 százalékát textiltisztításra, 31 százalé­kát gépkocsijavításra, 18—18 százalékát pedig háztartási gépek javítására. illetőleg lakások karbantartására for­dították. A megye szolgáltatásának fejlesztését segítette a szö­vetkezetek közös fejlesztési alapja, mintegy 25 millió fo­rinttal, ezenkívül 60 millió forint támogatásokból szár­mazott, így összesen 130 mil­lió forintot fordíthattak a szolgáltató kapacitás bőví­tésére. A megye harminc közsé­gében felmérést végzett az ipari osztály, és az összegyűjtött Infor­mációk szerint az egy la­kosra jutó szolgáltatások értéke elérte a 426 fo­rintot. (A városokat beleszámítva a megyei átlag 666 forint.) Ki­elégítőnek minősíthető ez a szám, mivel a községek zö­mében a meglevő szolgálta­tási kapacitások sincsenek kihasználva. A szolgáltatások döntő hányadát falun a magánkisipar végzi, elég ióL A felmérések adatait fi­gyelembe véve a megyei ta­nács azt tervezi, hogy anya­gilag is segíti a tiszta pro­filú szolgáltatóegységek lét­rehozását, illetőleg a meg­levő vegyesipari szerveknél szorgalmazzák a sajátos ar­culat kialakítását. Hatéko­nyan fejlesztik a központi üzemeket és a begyűjtő, fel­vevő-hálózatot. Az előadáshoz számosán hozzászóltak. Igen érdekes volt az a javaslat, hogy a mngánkisiparosok szeretnének közös mű­helyt — szolgáltatóházat — létesíteni. A javaslatokat figyelembe véve kerül majd sor a me­gyei tanács márciusi ülésén a szolgáltatások további fej­lesztését célzó feladatok meghatározására. (szt) LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA Övodabóvítés. a művelődési ház felújítása, utak és jár­dák építése: tanácsi felada­tok. A pénz kevés, a fel­adat sok. Eleget tenni a tanácsok csak a helyi üzemek és szö­vetkezetek segítségével tud­nak. * Jászfényszarun a Béke Tsz tavaly saját költségén hu­szonöt hellyel bővítette az óvodát, a költségek megha­ladták a 80 ezer forintot. A Lehel Kürt Tsz 200 méter portalanított út .építésének költségeit vállalta, az út 250 ezer forintba került. A ké­nyelmes és biztonságos köz­lekedés feltételeit teremti meg a két tsz azzal, hogy vállalta a belterületi utak karbantartását. Segítői a községféjlesztési tervek végrehajtásának az ÁFÉSZ, a vegyesipari szö­vetkezet, a költségvetési üzem és a kalapgvár. A ta­valy létrehozott vízműtársu- lásba a gazdasági szervek 1 millió forint támogatással léptek be. Közösen járulnak hozzá — évi 160 ezer forint­tal — a művelődési ház és a «aportegyesület fenntartásá­hoz. Vállalták az épülő sportkombinát földmunkájá­nak költségeit. Figyelemre méltó a vegyesipari szövet­kezet segíteni akarása: az új általános iskolának 20 ezer forint értékű berendezési tárgyat és szemléltető esz­közt készített. Jászapátiban a nagyközségi tanács a két termelőszövet­kezettel, a Ruházati és a Vas-Műanyag Ksz-szel. az ÁFÉS2-szel és a váci Kötött­árugyár jászapáti konfekció üzemével közösen valósít meg számos olyan feladatot, amire segítség nélkül nem lenne képes. A szövetkezetek tavaly fél­millió forintot adtak óvoda- bővítésre. A konfekció üzem az óvodák fenntartásához járul hozzá gyerekenként 3 ezer forinttal. Tavaly 57 ezer forintot fizettek be erre a célra a tanácsnak. A szövet­kezetek azzal is csökkentik a tanácsra háruló fejlesztés' költségeket, hogv vállalták a központi és a 2-es számú óvoda folyamatos karbantar­tását. Hozzájárulnak ezen­kívül évente 70 ezer forint­tal a sportkörök fenntartá­sához. m ülés — Danner már otthon • volt. sőt már kénye­lembe is helyezkedett. Ült a konyhában egy sámlin, és meleg vízben áztatta fájós bütykeit — Majd meglátod. hogy néhány napon belül változ­ni fog az idő. Hiába süt most olyan szépen a Nap. Majd jönnek a felhők, aztán meg az eső. A meteorológusok beszélhetnek, amit akarnak, én csak tudom. Ha az én bütykeim elkezdenek sajog­ni, akkor másmilyen idő lesz. Erre akár mérget is vehetsz. Felesége a konyhaasztalnál ült, éppen kezét manikűröz­te. Nem mutatott túlságos érdeklődést az időjóslás iránt. Igaz, hosszú házasságuk so­rán ez már körülbelül az ezredik alkalom volt hoey férje teóriaalkotó képessé­geiben elgyönyörködhetett. — Nekem aztán édesmind­egy — mondta valamivel ké­sőbb, miközben nagy körül­tekintéssel lenyisszantott egy keskeny félkört bal keze gvűrűsu iiának körméről. — Tőlem akár eshet is. Én már nem járok a strandra. Ami nem is lett volna tú­lontúl ajánlatos. Lévén hogy Dannerné valaha viszonvlag szabályosnak mondható for­máit az évek múltával igen­csak eldeformálta a lassú öregedés. Fehér bőrű, vörös hajú te­remtés volt. Akinek arcára még fiatal korában az első napsütés kicsalta a szeolőket, amelyek aztán ott is marad­tak. Csak számuk nőtt és szí­nük mélyült el kissé idővel. Magasabb volt valamivel férjénél, és negyvenkét/: cipőt hordott. Valahai dere­kát már teljesen benőtte a háj. Miközben megereszke­dett keblei valóságos ágyú­golyókká súlyosbodtak. S ha a kellő önkritika ma­ximálisan vissza is tartotta Dannemét attól hogv bármi­lyen strand kőzetébe merész­kedjék. önnön külsejének e reális szemlélete esvál talán nem gátolta abban, hogy büszke, rátarti, sőt hog-- ki­fejezetten gőgös legyen. Teljes mértékben, az ön- kontrollnak még a lehetősé­gét is félrerúgva meg volt győződve önnön hatalmas ér­tékeiről. amelyek — vélemé­nye szerint — őt messze a többi ember fölé emelték. S ha már a sors ilv«n élel­tel súitotta — mikor ez eszébe jutott, eközben min­dig fárie felé pillantott tá­volról sem titkolt szemrehá­nyással —. legalább a lám-a, egvetlen lánva kerülhessen majd olvan körülmények kö­zé. amoJvek méltán és joggal megilletik. — Sziasztok! — viharzott be a konyhába Edit. — Van valami kaja? Mert rohanok. És már rúgta is le magá­ról a cipőt gombolta is ki a blúzt meg a szoknvát. — Dög meleg van odakint! — Mit mutogatod itt ma­gad?! Nem megmondtam már. hogy nagvlánv létedre ne mutogasd magad folyton apád előtt. Edit formás kis mélltartó- ban és tenyérnyinél nem na­gyobb bugviban állt a kony­ha közepén. — Miért, tán azt hiszed, hogy .nem látott még ilyet?... Mosdd. apa. te tényleg nem láttál még ilyet? — fordult Danner felé enyhe incselke- déssel a hangjában, de köz­ben azért magára kapott egy pongyolát. De Danner fel se nézett. Rendületlenül áztatta a lá- bá\ és böngészte eközben az újságot. Persze mit is mondhatott volna? Hiszen neje mellett a visszautasítás számtalan procedúráját elszenvedte mép akkor, amikor az effé’o gesztusok egválta'án napi­rendre kerülhettek. Dannerné meg nem titkolt büszkeségei szokta biza'.ma­sabb körben barátnői előtt hangoztatni: — Én tisztessé­ges asszony vagyok. Engem ugvan még nem látott ruha nélkül az uram, pedig már huszonhárom éve vagyunk házasok. És nem is fog. Edit jó étvásgval és fő­képp gyorsan evett. — Örökké rohansz — kor­holta az anvia. — Sajt nincs? — Persze, mert már me­gint abba a vacak presszóba mész... — Akkor kérek még egy kis parizert. — Mi volt a hivatalban? — Az a dög Var'as már megint úay telepakolt mun­kával. hogv a fejem se lát­szott ki belőle S m'ért? Mert hiába hív randevúzni. — Fáradt vagy? — Már elmúlt. És most megyek letusolni. Aztán sokai« állt a tükör elölt. Egy bronz nvakéket\ próba1 natott. amit múlt hé­ten. fizetéskor vett az ioar- művészeti boltban. Szénen megmunkált d-mab. Karkötő is iárt hozzá. É* viszonylag nem volt túl drága. De mUven ruhát vegyen fel hozzá? Végül a rövid uiiú nadrág­kosztümöt választotta. Amely derékban karcsúsított volt. a nadrág pedig trapézből. De ő elsősorban a mintázata miatt szerette. Szabálytala­nul egvmás mellé illesztett fehér és narancssárga foltok díszítették. Csak egy volt ilyen az égés7 városban Aká:—:ak be­lőlem — gondolta, és nagy gonddal fe'ére illesztette a hosszú, vörös parókát. — Tízre aztán itthon légy! — kiáltotta utána az anyja. De Edit akkor már messze járt. (Folytatjuk.) Jászapátiban, Jást fény szar un Óvoda, sportkombinát, portalanított utak - társadalmi segítséggel PAPP ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents