Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
1974. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I I‘»Z4 If. PÁR! IS AP SZOLSOKON Az öntözéses gazdálkodás • •• r* • jovoje 2. Megváltozik a termelési szerkezet A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszereinek kiépítése, valamint az öntözőfürtök megvalósítása során jelentkező nagyösszegű beruházásoknak az öntözővíz megfelelő hasznosítása révén, a mezőgazdasági termelés növekedésében kell realizálódni. Ehhez a különböző termelési tényezők összehangolása. megfelelő termelés- szervezés kialakítása szükségesNövekvő Az üzemfejlesztési tervek a gazdaságok célkitűzéseit tartalmazzák öt, illetve tíz éves távlatra. A tervezők a fejlesztési célkitűzések kijelölése mellett meghatározták a tennivalókat is. A tervek alapján tehát megközelítő pontossággal felmérhető az öntözésfejlesztés várható hatása, amely elsősorban a területhasznosítással, a termelés színvonalával, az öntözéses terméstöbblet előállítása és felhasználása során jelentkező pótlólagos befektetésekkel. valamint a gazdálkodás eredményességével kapcsolatos. A gazdaságok, a fejlesztés megkezdése előtt a mező- gazdasági területük 11 százalékán folytattak öntözéses gazdálkodást A fejlesztési tervek összesített adatai szerint az öntözésre berendezett terület az öntözésfejlesztés megvalósítása után, az állami öntözőfürtön kívüli fejlesztéssel egvütt több mint 40 százaléka lesz a mezőgazdasági területnek. Az öntözési módok közül az esőszerű öntözés mintegy 70 százalékos területi aránynyal részesedik. Az esőszerű öntözés zömét a felszín alatti nyomócsőhálózatú öntözőNagyobb A fejlesztés során a gazdaságok termelési szerkezete äz állattenyésztés javára tolódik el. Jól szemléltetik ezt az árbevétel, főágazatok közötti megoszlására vonatkozó tervadatok is. Az ösz- szes árbevételnek jelenleg több mint a fele a növény- termesztésből származik, amely a fejlesztési időszak alatt mintegy 37 százalékra csökken. Az állattenyésztésből származó árbevétel részaránya pedig a jelenlegi 23 százalékról több mint 40 százalékra emelkedik. Az epvéb ágazatok árbevételének részaránya lényegesen nem váíAz öntözéses gazdálkodás fejlesztésének ésszerű megalapozását szolgálják azok az üzemfejlesztési tervek, amelyeket a MÉM Tiszavi- dék Mezőgazdaságfejlesztési Irodája megbízása alapján a karcagi, szarvasi és a kom- polti kutató intézet szakemberei készítettek a megye öntözőfürtjeiben elhelyezkedő gazdaságok számára. hozamok fürtök teszik ki. amelyek területe a mezőgazdasági területnek 27 százalékát foglalják el. E nagyarányú öntözésfejlesztéssel és az intenzív öntözéses gazdálkodásra való áttéréssel egvütt a vetés- szerkezet változása várható. A szántóterületen általában a kukorica és a lucerna területi aránya növekszik. A gazdaságok az öntözésre berendezett területen is elsősorban lucerna. cukorrépa és kukorica öntözését tervezikA takarmánygabona, szántóföldi szálas és a zöldtakar- mánv termelési területe várhatóan csökken. Ézt azonban ellensúlyozza n jelentős mértékű hozamnövekedés, mivel az öntözött terü’et 3—10 százalékát zöldtakarmánvok teszik ki. Az ál’attenvész- tég zötótakarmány-ellátását a gazdaságok az öntözésre alapozott intenzív legelőgazdálkodásban és a kettőstermesztésben rei'ő lehetőségek kihasználása útján is biztosítják. A másodvetések terület' aránya a jelenlegi 2 százalékról várhatóan több mint 7 százalékra emelkedik. jővedelem tozák- Ezek közül elsősorban a mezőgazdasági alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó feldolgozó üzemágak termelésének jelentősebb mértékű növekedése és az egyéb ipari tevékenységek visszaesése várható. Az öntözés közvetlen hatása a termésátlagok növekedésében jelentkezik. A fejlesztési tervek adatai szerint az öntözött növények termésátlaga 50—90 százalékkal meghaladja az Öntözés nélkül termelt növényekét. Az őszi búzánál például távlatilag 10 mázsa, a kukoricánál 23 mázsa, a lucernánál 30 mázsa a cukorrépánál mintegy 200 mázsa termés- többlet írható az öntözés javára több éves átlagban. A hektáronkénti gabonaegységben kifejezett várható öntözéses többlethozam — az öntözött növényektől függően — 10--40 mázsa között változik. Az öntözéses többlettermés előállításához a tervadatok szerint — a növények igényétől és a többlet- pozamok nagyságától függően — a hektáronkénti 2000 köbméter átlagos öntözővíz felhasználása mellett, 100 -230 kilogramm műtrágya hatóanyag 80—120 mázsa szervestrágya 1,3—8,2 kézi munkanap, 0.7—3,3 gépi műszaknap többlet-ráfordítás szükséges. Biztonságosabb termelés E jelentős mértékű többlet költségek — amelyek néhány öntözött növény esetében közel kétszeresét teszi ld az öntözés nélküli termelési költségeknek — a hozamok növekedésén keresztül realizálódnak és számottevő iövedelem többletet Is biztosítanak- A közvetlenül értékesítésre kerülő növények többletjövedelmet a fejlesztési tervekben is meghatározták. A kukoricánál például a fenti terméshozamok esetén 1280 forint. 3 cukorrépánál 5840 forint, 3 lucernánál 770 forint jövedelem többlet érhető el hektáronként A lucerna jövedelmezősége a számítások szerint azonban tovább növelhető, ha a gazdaságok forrólevegős lucer- naszárító üzemet építenek és a szénát lucernalisztként értékesítik. Ebben az esetben még további ráfordítások szükségesek. Figyelembe véve azonban a feldolgozási költségeket is. egv hektár területre vonatkoztatva, közel 2000 forinttal több jövedelem érhető el. Az öntözés a terméshozamok növelésén kívül az aszályos és csapadékos évek közötti termésátlag-ingadozások mérséklésén keresztül a termelés egyenletességét, illetve biztonságát is növeli. A biztonságos termelés elsősorban az iparszerü mezőgazdasági termelés kialakításában játszik fontos szerepek Szathmáry Antal TMI oszt, vez.-h. (Folytatjuk.) NAPIRENDEN: A népesedéspolitika (Folytatás az 1. oldalról.) Zoltán, hogy a művi ■ vetélések számának alakulása hogyan hatott a népesedésre és milyen káros egészségügyi következményekkel jár mind a nőkre, mind az újszülöttekre. Hangsúlyozta, hogy a művi vetélések csökkentőleg hatottak az újszülöttek súlyára. Országosan 1953rban az élve- szülöttek átlagos súlya 3388 gramm volt, de 1971-ben már csak 3127. Megyénkben 1972- bem a csecsemők átlagsúlya 3200 gramsn, ami jóval elmarad az optimálisnak tartott 3500-tól. De figyelmeztető a koraszülöttek aránya is, amely Szolnok megyében 1960-ban 7 százalékot. 1972- ban viszont már 10,5 százalékot mutat Majd szólt arról, hogy a kormány határozata olyan egészségpolitikai intézkedéseket ír elő. amelyek elősegítik 3 kulturált családtervezést Védik a nők és az utódok egészségét Megjegyezte, He^y véleménye szerint a «üívj megszakítás új rends-. léte mértéktartó és reális, és az úgynevezett átmeneti állapotnak megfelel. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a család- és nővédelem elméleti és gyakorlati ismeretének elsajátítása helyet kap az orvostanhallgatók, az általános és szakorvosok képzésében, de az egészségügyi dolgozók képzésében és továbbképzésében is. A családtervezéssel kapcsolatos ismeretek oktatása beépül az állami oktatás rendszerébe rz általános iskoláktól, a felsőoktatási intézményekig. A népfront megyei elnöke befejezésül a következőket mondotta: A népesedéspolitikai intézkedések, a rendeletek végrehajtásának segítése mindannyiunk kötelessége, hiszen estik így várható, hogy a kitűzött célt elérjük és hazánkban kedvezően alakuljon a népszaporulat. Szilárd alapot ad munkánkhoz szocialista társadalmunk létbiztonsága. Arra kell törekednünk, hogy a népesedéspolitika kérdésében az egyén és az egész társadalom szemléletét a felelősség hassa át, mely a szocialista gondolkodásunknak szerves része. A vitában felszólalt: Juhász Imréné dr., Váczi Sándor dr. Magyari József, Magyar Gyula. Lazányi Józsefné és Sár* kadi István. A felszólalók hangoztatták, hogy a népfront sokat tehet a tudatformálásért. Azért, higy a ma élő nemzedék érezzen felelősséget a következő generációért a jövőért. Az is hangsúlyt kapott, hogy a családi nevelésnek milyen nagv szerepe van a népesedésről vallott helyes felfogás kialakulásában. A gyermeknevelés anyagi támogatása nagyon fontos, de éppen olyan szükséges a több gyermeket vállaló anyák, családok megkülönböztetett segítése, a tisztelete, az egészséges gyermekkultusz megteremtése. A népfront megyei bizottsága, a mozgalom megyei feladatairól állásfoglalást fogadott el, mely szerint sokoldalú munkával kíván mset venni e határozat végrehajtásában. __. A z iskoh a jövő műhelye Előadó Hanga Mária a* MSZMP hB osztályvezető-helyettese Tegnap Szolnokra látogatott Hanga Mária, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos- és közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. Turóczy .Ferencné, a városi pártbizottság titkára és Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese kíséretében délelőtt a 633. és a 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben járt, majd délután a két intézmény dolgzóinak részvételével rendezett pártnapon az oktatáspolitikai párthatározat megvalósításának tapasztalatairól tartott előadást. Gondos munka A KB 1972 júniusi oktatáspolitikai határozatát — elsősorban a széles körű politikai előkészítés és viták, a jól szervezett határozatismertetés, feldolgozás eredményeként — kedvezően fogadta a társadalom. A határozat időszerűségét, jogosultságát mindenki elismerte. Mindez utólag is megerősíti azt, hogy a KB nagyon fontos társadalompolitikai kérdésben hozta meg határozatát. A végrehajtás előkészítésében, a szemléletformálásban jelentős munkát végeztek a pártszervek, az iskolai pártszervezetektől a megyei végrehajtó bizottságokig. Gondosan előkészített üléseken tárgyalták meg a határozatból adódó feladatokat. A legtöbb megyében ellenőrzési terv is készült és sok helyütt vissza is tértek már a határozat végrehajtásának eddigi tapasztalataira, — mondotta bevezetőiében, majd az oktatáspolitikai határozat kiemelt témaköreinek ismertetése után a végrehajtás tapasztalatairól szólt: A minisztériumok nagy lendülettel és energiával láttak hozzá a határozatban megfogalmazott ' rövidtávú feladatok megoldásához. A legszámosabb, és a gyakorlati munkát leginkább befolyásoló intézkedés a közoktatás területén született A határozat állami végrehajtásához — mindenekelőtt a végrehajtásban első helyen érdekelt minisztériumok — közvetlenül a határozat meghozatala után hozzáfogták- Sőt, már a KB- ülést megelőzően is születtek példamutató intézkedések. Megemlítette, hogy a szakmunkástanuló Iskolákban a 145 szakmából már 142-ben korszerűsített tanterv alapján folyik a munka. Meggyorsult a szakmunkásképzés korszerűsítését szolgáló dokumentumok, tankönyvek bevezetése is. A Munkaügyi Minisztérium létrehozta a szakmai, pedagógiai irányítás tudományos megalapozása érdekében a Szakoktatási Pedagógiai Intézetet, s az iskolák eszközellátásának javítására a Szakmunkásképző Intézetek Taneszköz Ellátási Központját. A Munkaügyi Minisztérium elkészítette javaslatát az egységes tagozatú szakmunkásképző iskolák közismereti és szakmai tantárgyaira is, s a szakmai tárgyakon belül az elmélet • és 3 gyakorlat arányának kialakítására. Az ellenőrzés A továbbiakban arról beszélt, hogy a minisztériumok a fejsorolt intézkedések egy részinek meghozatalakor mérlegelték: azonnal kiadják-e vagy csak a következő tanévben, illetve szakaszosan vezessék-e be őket. Döntésükben az volt a meghatározó, hogy a végrehajtás a kulcstémákban (pl. a túlterhelés csökkentéséhen) nem tűrt halasztást, továbbá az, hogy a következő lépések megtételéhez időt nyerjenek, A szükséges intézkedések kidolgozásában elismerésre méltó munkát végeztek, de a gyors munkatempó miatt egyes részletekben késtek, illetve hibáztak, A határozat végrehajtása csak a gyakorlattal szoros kapcsolatban történhet. Ezért fontos, hogy a tanév során a felelős minisztériumok nagy körültekintéssel felmérjék és elemezzék a kiadott intézkedések gyakorlati hatását, s figyelembe vegyék a pedagógusok észrevételeit. Az ellenőrzésre szükség van azért is, mert az új intézkedések próbaköve a gyakorlat, amely igazolhatja, megerősítheti elképzeléseinket, de késztethet elgondolásaink korrigálására, megváltoztatására is. A maradiság ellen Szólt arról, hogy a Művelődésügyi Minisztérium egy korábbi minisztertanácsi határozat alapján tervet készit a pedagógusok óraszámának csökkentésére. Ennek megvalósítása — a pedagógusok létszámának növekedése nélkül — egyelőre nem csökkentené a nevelőkre háruló terheket, viszont a túlórákkal többlet jövedelemhez juttatná őket, mely anyagi helyzetük javulását eredményezné. Előadásának befejező részében Hanga Mária a következőket mondta: — A határozat végrehajtásának hatékonyabbá tétele érdekében az állami szerveknek fokozni kell erőfeszítéseiket az oktatáspolitikai határozat megvalósítására, ezért törekedjenek a tervezett határidők betartására, pótolják lemarad ásaikat. A pártszervezetek fő feladata továbbr- - szemléletformálás r elsősorban a per' -ok körében és a tanácsi apparátusban. A fő erőt a maradiság leküzdésére kell fordítani, mert az iskola a jövő műhelye. Ennek feltétele a pedagógusok megfelelő tájékoztatása, ideológiai, politikai és oktatáspolitikai továbbképzése és meggyőzése. Az előadó ezután kérdésekre válaszolt H. D „Balázs* a gyerme’szó1 a kedvenc Jjj termék a jászberényi BVBIV-nál A prototípus kiállta 4 próbát, így rövidesen elkezdik legújabb termékük 4 „Balázs” gyermek bútor gyártását a Budapesti Bútoripari Vállalat jászberényi gyáregységében. A BUBIV gyermek - bútor-család legújabb típusa az elmúlt év végén megrendezett „Otthon 1974” kiállításon az Iparművészeti Tanács díját nyerte. A szakemberele egybehangzó véleménye szerint a „Balázs” hiánytalanul megfelel 3 gyermekek életkori sajátosságainak, a gyermekszoba bútorokkal szemben támasztott követelményeknek. A „Balázs”, amely a jelek szerint az idén a gyermek- szobák kedvence lesz, erényeinek megfelelő érdeklődést váltott ki a Bútor Nagykereskedelmi Vállalat szakemberei között is. A vállalat tnár a kiállítást követő na- ookban megállapodott a BUBIV-vai. A jászberényi gyáregységben 1974-ben 2000 garnitúra ..Balázs” gyermek- bútort gyártanak, ebből 200 garnitúra március vígéig elkészül. A magyar gyermek* bútor-gyártás eddig legsikerültebb terméke iránt több külföldi kereskedelmi cég ér« dekiödik. Tegnap délelőtt tanácskor zásra ültek össze a megye tanácsi élelmiszeriparában dolgozó szocialista brigádok vezetői. A szolnoki, a jászberényi, a karcagi Sütőipari Vállalat és a szolnoki Szesz- Üdítőital és Műj éggyártó Vállalat elmúlt évi munkáját ér- • tékái ve kiemelték, hogy a hrigádmozgalóra az elmúlt két. évbe® jelentősen fejlődött. * 1971-ben még csak 32. ma már 17 brigád vesz részt a mozgalomban. A szocialista brigádoknak egyre nagyobb szerep jut a vállalatok gazdasági és társadalmi életében. Ahhoz például, hogy a jászberényi Sütőipari Vállalat 1973-ban másodszor is kiváló vállalat lett, nagy mértékben hozzájárultak a szocialista brigádok is. 1971-ben még a fajlagos liszt- fogyasztás a meg -;n god ettnél lényegesen nagyobb volt. A szocialista brigádok a technológiai fegyelem megszilárdításával 1972-ben már megszüntették a hiányosságokat, A Badacsonyi Állami Gazdaság alsótekeresi telepén újabban géppel takarítják be a földtöltétes anyateleoről az alma- és birsbujtványokat. Az új módszer: traktorra szerelt ekefejjel a hakhát egyik félét lebontják, majd yb.-t.7i niesen forgó MkcLÚ{Áz a talal magasságában elvágja a fiatal gyökeres csemetéket. Ezután csak össze kell gyű'teni 4 bu jtványokat Ebben az évben mintegy 500 000 alma- és birebujt- ványt takarítanak bt ezzel a módszerrel az alttá tekerna *bü»bM©i®3L javult az ellátás is. I uitf án be'cik*! itas A karcagi Sütőipari Vállalat a szocialista brigádok kezdeményezésére bővítette a választékot. Tavaly kezdték gyártani a kedvelt kunsági perecet, a mézes és sajtos süteményt A társadalmi munkában is szép eredményeik vannak. Óvodáknak hintát, játékot készítettek, állami gondozott gyerekeket segítenek a brigádok. Említésre méltó, hogy több mint harminc sütőipari dolgoz! szerzett az elmúlt évben szakmunkás- bizonyítványt. A szakmai képzést egyébként is igénylik a brigádok. A tanácskozáson javasolták, hogy ismét kezdi ék meg a szakmai továbbképző előadásokat Egy másik felszólaló azt javasolta, hogy a sütőipari brigádok vegyék fel a kapcsolatot a malomipar brigádjaival. hogy a felhasznált liszt .egyenletes minősége a jelenleginél jobban biztosítható legyen. A brigád vezetők a megbeszélés után megtekintették a szolnoki új kenyérgyárat, ahol az új gépsor na első- ízben sütött kenyeret. Bvülő vá*as?t k, *ohb e átás Tanácskor'alt a tanácsi élelmiszeripar szocialista brigádjai
