Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. január 31. TÉLI UTAZÁS*. Amerika szabad földjén Kórház a hesyehben 1 \/ Az elmúlt másfél évtized alatt több út épült Ku­* " * bábán, mint Kolumbusz partraszállása óta ösz­szesen. Több mint tízezer kilométer. (Hasonlításul: a sziget­ország területe alig valamivel nagyobb, mint hazánk.) Van közöttük korszerű, megvilágított autópálya, de a kis hegyi településeket összekötő utak is jól építettek, kényelmes az utazás rajtuk. Las Villas tartamányban járva Cienfuegos felé utaztunk. Kísérőnk elmondta, hogy ez a hegyes vidék egy ideig az ellenforradalmi banditák fészke volt. Rémületben tartották a környéket, gyilkoltak, raboltak. Megölték azo­kat az önkénteseket, akik eljöttek az itt élő embereket írásra olvasásra tanítani. Aki tanulni járt. felgyújtották a házát. Rövidesen felszámolták a bandákat, de az utak men­téi sok virággal borított sír emlékeztet ezekre az időkre. A vidék megtisztítása után megkülönböztetett gonddal kezdték el itt a fejlesztést. Tíz új út szeli át minden irányban, s köti össze a vi­lággal a kis falvakat. Iskolá­kat. kórházakat építettek, s most ez a terület a kubai szarvasmarhaprogram bázisa. Hogy ez itt mit jelent? Né­hány órás úton több tucat kétszáz tehénre épített, új típus-istállót számoltunk ösz- sze. Ott, azon a vidéken ahol 1971-ig nem is ismerték a tehenet. Eltelve a csodálattal, né­zegettük a zöld dohánytáb­lákat. az öntözőcsatornákkal áfcszabdalt földeket, citrom-, narancserdőket, amikor meg­kérdezte kísérőink, nem aka­runk megnézni egy falusi kórházat? Örömmel. Letér­tünk egy még kisebb mellék- útra, be a hegyek közé. Egy- szercsak feltűntek a takaros fehér épületek, egy pompás kert közepében. És itt, az egykori vadonban, mintasze­rű kis kórházat találtunk, a legmodernebb felszerelések­ké. Itt ahol az orvosi ellá­tás másfél évtized előtt tel­jesen ismeretlen volt. Ha valaki megbetegedett, lement, vagy levitték hozzátartozói a tengerpartra. És ott várták, hátha akad egy partmenti ha­lászhajó. amelyik a város felé tart és szívességből el­viszi őket Ha nem jött ott halt meg a beteg, a hozzá­tartozók él is temették a ho­mokban, Amikor a halálozá­si aránvszámról kérdenünk, meg a gyermekhalandóságról az Egészségügyi Minisztéri­umban. elmondták, hogy a felszabadulás előtti adatokat csak a városokra értsük. Mert vidéken az sem volt, aki számon tartsa. Ki törődött azzal hogy hány csecsemő születik és hal meg? A kis kórházban 22 ágy van, azonkívül a rendelőin­iozik a kis kórházhoz — minden egyrmek itt születik. Azonkívül gyógyszertára van egy gyógyszerész vezetése alatt Az ilyen kis kórház az egészségügyi ellátás alapegy­sége, több mint 300 van be­lőle. behálózva az egész or­szágot. Az arány mindenütt hasonló: mintegy 5—10 ezer lakosra, két-három kisebb községre jut egy. A városok­ban ugyanezt a szerepet a poliklinikai hálózat tölti be. A kórház vezetőie egy fia­tal orvos. Amikor már kel­lően összeró “leged tünk. meg­kérdeztem tőle azt. ami szá­momra ebben az egészben — A hegyek között festői környezetben húzódik meg a körzeti kórház tézeti rész. Egy orvos a ve­zetője van egy röntgenszak­orvos es egy fogorvos. Két ápolónő és egy laboráns tar­tozik még a szakszemélyzet­hez. Az alapvető kezelést te­hát helyben el "tud iák látni — de nem ez a legfonto­sabb. hanem a betegségmeg­előző tevékenység. A körze­tükhöz tartozó hétezer em­bert folyamatosan ellenőr­zik. szűrik, védőoltásokkal látják eL Szülőotthon is tar* déken? Nem hiányzik a vá­ros? Vidáman emelte fel nyolchónapos kisfiát, s mond­ta, hogy ő nagyon boldog. Apja cukornád arató volt, ö orvos lehetett, embereket gvórpáthat. Van ennél szebb dolog? — kérdezte vissza. Szerencsére es nagy-nagy örömömre nem is értette meg a kérdésemet. Hogyan is érthetné hisz ő azt nem tud­hatja, hogy a kérdés felte­vésekor bennem az otthoni üres falusi rendelők képe tűnt fel. mellettük a kacsa­lábon forgó' villácskákkal, a zsíros maganpacien túrával. s a mindezekkel szemben is „vidékre nem megyünk” él­vet valló. ifjú orvosokkal. Hogyan beszélt erről az Egészségügyi Minisztérium­iján informátorunk? „Kuhá- oan a múltban kevés orvos volt. azok is a városokban. Az orvosok abból éltek. hogy a beteget gyógyították, tehát a megelőző egészségügyi el­látás nem érdekelte őket. Nekünk a forradalom után egészen más alapon kellett a név egészségügyi ellá***át megszervezni. Szocialista ala­pon. ami azt jelenti hogy a megelőzésre helyezzük a súlyt. Ehhez új módon gon­dolkodó orvosok kell^n/’k, nem olyanok, akik a bete ve­ken akarnak meggazdagodni. Ilyen szellemű orvosokat ne­veltünk, a legtehetségesebb munkás- és parasztgyerekek- böl...” Három orvosi egyetem van az országban, s ezek kellő számú orvost képeznek. Nem tudom, hány európai ország büszkélkedhet ilyen szám­mal: minden ezer lakosra jut négy kórházi ágy és egy orvos. Ami a kórházi ágyak nagy számát .illeti,, részben ezek a kis körzeti kórházak adják, részben a második szint, a városokban ievcj 43 nagy kór­ház, amelyben mindenfr 8 i betegséget szakosztályokon látnak el, a mi megyei kór­házainkhoz hasonlóan. Ezen túl vannak még speciális gyógyintézmények, egyetemi klinikák szép számmal Mindezeknek a következménye, hogy az egykori töme­ges népbetegségek, mint a malária, himlő, kólera, tbc tel­jesen megszűntek Kubában; hogy a csecsemőhalandóság a legalacsonyabb egész Latin-Amerikában; ugyancsali a leg­alacsonyabb a felnőtthalálozási arányszám is. Valóságos csoda az, amit másfél évtized alatt elértek, s erről csak kellő tisztelettel lehet szólni. Nem véletlen, hogy az anal­fabétizmus teljes felszámolása és az oktatásügy reformja mellett erre a legbüszkébbek a kubaiak. Varga József (Folytatjuk.) Univerzális burgonyaszedő gép A bolgár Mezőgazdasági Akadémia kutatóintézetében olyan univerzális szedőgépet konstruáltak, amely alkal­mas burgonya, hagyma, sár­garépa stb. betakarítására. Az önjáró gép kiszolgálásá­hoz öt ember szükséges. A szakértők véleménye szerint ez a betakarítógép megüti a világszínvonalat. Változások a termelés szerkezetében A legutóbbi húsz évben a világ állattenyésztése gyorsabb ütemben fejlődött, mint a mezőgazdaság egyéb termelési ágazata. Amíg a mezőgazdasági termelés ál­talában évente 2.6 százalék­kal, addig az állattenyésztés 3,2 százalékkal növekedett. 1970-ben a világ haszon­állat-állománya 1 3—1,4 mil­liárd volt. másfélszer annyi, mint a második világháború előtt- Az állattenyésztés részaránya a teljes mezőgaz­dasági termelésben nasvobb azokban az országokban, ahol az egy lakosra jutó nem­zeti jövedelem is magasabb. Terv nemzetközi gabonaalapra hazai viszonylatban gondol­kodva — a legérdekesebbnek tűnt. Hogy érzi magát ittvi­Ellenállők A francia zászló színeiből vértanúk arca tekint ránk: postánk februárban azon magyar hősök előtt tiszteleg, akik Franciaországban ál­dozták fel életüket. A máso­dik világháború folyamán a nácik által megszállt Fran­ciaországban számos magyar munkás vett részt az ellenál­lásban, a fegyveres harcok­ban. Közülük választották ki a 3 forint névértékű bélyeg­re Boczor Józsefet, Békés Im­rét és Elek Tamást. Az új kiadványt Bokros Ferenc grafikusművész tervezte. A munkásmozgalom nem­zetközi szolidaritásának ma­gyar hősei közül 1961-ben bélyeg örökíti meg Zalka Má­tét, aki a spanyol nép szabad­ságáért ontotta vérét. Tavaly Pesti Barnabásról emlékez­tünk meg, őt francia kom­munisták nevelték, hogy Bu­dapesten a halálig helytáll­jon. Magyar bélyeg állította példaképül a németországi kommunista mozgalom nagy alakját Klara Zetkint. Az NDK által kiadott, az európai antifasisztákat ábrázoló so­rozatban hazánkat Alpári Gyula képviseli. 44 FRAKCtAORSZAGBAN HALTAK MEG A SZA8A0SAGER Korcgo’yázás Január 29 én kezdődött Zágrábban az 19il. évi mű- korcsolyázó Európa bajnok­ság. Ebből az alkalomból a jugoszláv posta 2 dinár név­értékű bélyeget ad ki, amely forgásban lévő versenyző sti­lizált képét és az iskolagya­koriatok jégbe karcolt vona­lait ábrázolja. A korcsolyázás az egvik legrégibb verseny- sport. 1891-ben Hamburgban a férfiak részére már Euró- pa-bajnokságot írtak ki. A hölgyek versenyképességét csak 1930-ban ismerték el. míg jégtáncban 1954 óta mér­hetik össze tudásukat a ver­senyzők. A korcsolyázás kedvelt bé­lyegtéma, az 1925-ben kiadott első sportsorozatunk 500 ko­ronás értékét a városligeti műjégpálya látképe díszí­tette. 1955-ben a különlege­sen szép téli sport sorozat­ban, majd a téli olimpiákra megjelent valamennyi soro­zatban megcsodálhattuk a műkorcsolyázók bravúros gyakorlatait. A magyar sport- filatelisták legszívesebben 1963-ra emlékeznek vissza, akkor blokk és hét bélyeg köszöntötte a Budapesten tar­tott műkorcsolyázó és jég­tánc Európa-bajnokságot. Ki érti? Megjelent a Magyar Bélye­gek Monográfiája VI. köte­te. Egy évszázad lebélyegzé­seit ismerteti a könyv, amely rendkívül komplikált és tu­dományoskodó aprólékosko­dásban vész el. A kiadvány­ra tordított fáradságból, költ­ségből legalább 100 ezer pél­dányt készíthettünk volna egv részletes, a gyűjtés szép­ségeit olvasmányosan, alap­ismeretéit népszerűén taglaló könyvből, amelynek hiánya, új. fiatal filatelista nemzedék kialakulását akadályozza. Hírek Kuba a forradalom győzel­mének 15. évfordulóiéról négvértékű sorozattal emlé­kezik meg. amelven régebbi bélvegrajzok isméM*c*vel mutatia be a történeim* ese­ményeket a Moncada erőd ostromot il a havannai bevo­nulásig. A portugál gyarma­tosítók ellen küzdő ámilcar Cabral mártírhalálát 13 cen­tes bélyeg gyászolja. Barikádok Cochabambában Az ostromállapot kihirde­tése után Bolíviában bejelen­tették, hogy az ország máso­dik legnagyobb városában, a mintegy 150 000 lakosú Coc- hebambában és környékén a kormány árpolitikája ellen tiltakozó farmerek elbariká- dozták a főbb útvonalakat, s foglyul ejtették a hadsereg egyik tábornokát. Juan Perez Tapia generálist a kormány azért küldte a körzetbe, hogy megpróbálja lecsendesíteni a fellázadt parasztokat A tíz­ként foglyulejtett tábornok kiszabadítására Cochabamba körzetébe indították a bolí­viai 7. hadosztályt. A kato­nák hivatalos közlés szerint utasítást kaptak, hogy „hatá­rozottan. de körültekintően” cselekedjenek. Az alapvető élelmiszerek­re kivetett hallatlanul ma­gas — 150 százalékos — ár­emelés miatt öt nappal ez­előtt tört ki a lázadás a Coc- habambát környező vidéken. A lázadó farmerek munkás- paraszt kormány megalakítá­sát követelik. Fegyvergyár a föld alatt A chilei rendőrfőparancs­nok Emesto Baeza tábornok keddi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy Santiago egvik külvárosában a napok­ban földalatti fegwergvárat és fegvverraVtórt fedezlek fel. A tábornok állít ísa sze­rint az Mleaális fegyvetrak- tárban 5000 gerillaharcos fel­fegyverzésére elegendő kész­letet találtak. A FAO, az ENSZ mező- gazdasági és élelmezésügyi szervezete részletes iavasla- tot dolgozott ki és hozott nyilvánosságra nemzetközi gabonaalap létrehozásáról. Ez az alap azt a célt szol­gálná. hogy a rossz időjárás, vagy elemi csapások által sújtott országokban a köz­ellátási nehézségeket enyhít­sék. A FAO szakemberei szerint rendkívül nehéz a fejlődő országok ellátásának megoldása, mivel ezekben az országokban a lakosság gyorsabb ütemben szaporo­dik, mint ahogyan ott az élemiszerek termelése emel­kedik. A helyzetet súlyos­bítják a gabonaszállítást za­varó körülmények, valamint a gabonaárak ugrásszerű emelkedése. A FAO vezér- igazgatója szerint a világ gabonahelyzete mindaddig súlvos marad, amíg megfe­lelő mennyiségű gabonakész­leteket nem hoznak létre az igényeknek megfelelő föld­rajzi elosztásban. Az ilyen gabonaalao létrehozása 2—3 évet. vagy még hosszabb időt is Igénybe vesz. attól függően, hogv az egyes or­szágok mennyiben hailandók a szükséges intézkedéseket megtenni. Halászati megállapodás A Balti-tenger me’léki hét ország kéoviselői a lengyel- országi Gdanskban megálla­podást írtak alá a Balti­tenger halállományának vé­delme érdekében Ez az első olyan megállapodás, amelyet az említett szoclal-'sta és kapitalista országok együt­tesen írtak alá (három szo­cialista és négv tűk“sorszá.g). A Balti-tengerből kifogott halak mennyisé«» megha­ladja az évi 700 000 tonnát óriási sertéshizlaló-telep A lengyelországi Katowi­cében 24 000 férőhelyes ser- téshizlaló-telenet építenek. Lengvelországnak ezen a vi­dékén az állami gazdaságok egyik legfontosabb üzemága a sertéshizlalás lesz. A ser­téstenyésztő és hizlalóteleoek férőhelyeinek száma 1975. év végéig eléri a 75 000-et. Az állami gazdaságok nagy baromfitenvésztő-telepeket is létrehoznak. Pászioriskola az NDK-ban Bár a pásztorok az NDK- ban munkaközben még ma is a hagyományos öltözetet — hosszú kabátot, széles kari­májú kalaoot, gvöngvház- gombbal . díszített kötött mellényt és pásztorbotot — viselik, a mesebeli pásztor, aki harisnyát kötve álmodo­zik. már rég a múlté. A szocialista me7ő<Hkaacág fej­lődése változást hozott a pásztorok életében is. A Halle járásban levő wettini oásztoriskolán 1961. óta több mint 800 ifjú és leánv kapott szakmai képe­sítést. A szakiskolának je­lenleg 2»0 diákig van. kik hároméves képzésen veszAek részt. Az NDK-ban összesen mintegy 1.6 millió iuho* tar­tanak. amelyek többsévé merioói iuh. A7 ti átlayns Aví 2 2 ki­logramm cu-mjú és 10.8 kilogramm hús. A S/olirok me yei Temetkezési Vállalat szolnoki kirendeltsége j»nii rr 30-tól — átköltözés miatt — átmenetileg a központi telephelyen Szolnok, Április 4. űt 7. szám alatt működik. Megközelíthető a vasútállomás'ól a 4-es, 13-as; a Ságvá körúti hangszerbclttól az 1-es és a 4-es autóbuszjáratokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents