Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
^UuAt SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . 3 Tl'ZX II. Az öntözéses gazdálkodás • •• w# jovoje 1. Tiz üzem, tízezer hehtár Szolnok megye az ország egyik természetes csapadékban legszegényebb területe. Talaj és közgazdasági adottságaira a szélsőségek jellemzők. Ennek ellenére megyénk utóbbi években elért mező- gazdasági eredményei országosan is figyelemre méltóak. Az ertdiuények jórészt a nagyobb műtrágya és növényvédőszer felhasználásának, a gépi technika gyors ütemű elterjedésével és a gazdaság- irányítás színvonalának ugrásszerű növekedésével van összefüggésben. A jövőben megyénk mezőgazdasági fejlődését az öntözéses gazdálkodás nagyarányú kiterjesztése — az épülő Tisza II. öntözőrendszerei — meghatározza és elősegíti a termelés további szakosítását. Komplex előkészítés Szolnok megyében a Tisza II. álial biztosított vízkészletek mezőgazdasági hasznosításának komplex előkészítését — a kialakult új öntözésfejlesztési szemlélet alapún — a MÉM Tlszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Irodája 1967-től kezdődően vég- í. Az előkészítő munkában ú gazdaságok fejlesztési terveire építve a vízügyi igazgatóság a tsz-ek területi szövetségei és az állami gazdaságok megyei főosztálya segítségére támaszkodtunk. Az előkészítő munkában részt vettek a kutató és felsőoktatási intézmények is. A Talajművelési Kutató Intézet (Karcag), az Öntözési Kutató Intézet (Szarvas). valamint az Agrárgazdasági Kutató Intézet (Budapest) a megye területén 76 gazdaság helyzetfelmérő tanulmányát készítette el a nagykunsági és jászsági öntöző főcsatorna-rendszer által érintett térségben. A mező- gazdasági üzemek igényei alapján irodánk 65 ezer «31 hektár területen javasolta az öntözés feilesztését. Az öntözésfejlesztés területileg jórészt a Tiszántúlra (Tisza- földvár, Mezőhék, Kengyel. Törökszentmiklós, Kenderes, Kunhegyes, Kisújszállás, Karcag) koncentrálódik. A gazdaságok fejlesztési igénye 1975-ig 17 ezer 024, 1975-től 1980-ig 40 ezer 940, 1980-tól 1985-ig 7 ezer 867 hektár. Adottságok, lehetőségek Az állami célcsoportos öntözésfejlesztésből megvalósuló korszerű félstabil öntözőtelep igénylését az 1970-ben megjelent — OVH—MÉM együttes utasítás szabályozta. A negyedik .ötéves terv időszakában tíz mezőgazda- sági üzemben 10 ezer 545 hektáron kerül sor az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A fejlesztésből 1191 hektár a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben 1972-ben megépült és 1973-ban már üzemelt. A negyedik ötéves tervben megvalósuló további beruházások a kisújszállási, a mezőhéki, a tiszaföldvári. a kungyalui, az abádszalóki esőztető öntözőfürtöt érintik, összesen több mint 8 ezer hektáron. A kungyalui esőz- tető őntözőfürtben 888, a mezőhéki esőztető öntöző- fiirtben pedig 682 hektár öntözőtelep kiépítése a követ kező ötéves tervben fejeződik be. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére kijelölt terüle teken — a szolnoki löszhát nyúlványaira települő, magasabb fekvésű — csernoz- jom, illetve mezöségi talajtípusok vannak. Talaj- és közgazdasági adottságait te-' kintve ezek a megye legjobb földterületei. Az állami főművi és szolgáltatóművi beruházások megvalósításán túlmenően az öntözőtelep út-, táblá- sítás-. területrendezés és vízrendezési munkáit is el kei! végezni 27.9 millió forint beruházással. Az egy hektárra jutó esőztető költség átlag 2 ezer 649 forint. Jövedel mezőén A komplex melioráció és a hidránstól növényig történő vízszétosztás gépi berendezéseire a fejlesztésre kerülő tíz gazdaság 66.4 millió forintot költ. Ezek az üzemek középtávú gazdaságfejlesztési tervet készítettek a fejlesztéssel ösz- szefüggő feladatokra, az öntözővíz jövedelmező hasznosítására. Dr. Cseh Vendel TMI területi főmérnök (Folytatjuk) Megszűnt a csempehiány Import helyett hazai fej less tettből Az utóbbi néhány évben gyakran szerepelt a csempegyártó ipar az újságok cikkeiben, híreiben, örvendetes, hogy e tudósítások az ágazatfejlesztésről, komplett külföldi gyártó berendezések vásárlásáról, a korszerű magyar csempegyártó ipar megteremtéséről szólnak^ \ — Az elmúlt három esztendőben nagyot léptünk előre — mondja Farkas Ödön, az Épitési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, a beruházások tárcaszintű koordinálója. — Mindez annak köszönhető, hogy sikerült időben felismerni az adottságokat és lehetőségeket, s ennek alapján gyors és hatékony döntések születhettek, Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a lakásépítkezések nagymérvű bővítése és a lakosság Igényeiben bekövetkezett nagy minőségi változások hatására jelentősen bővítenünk kell a fal- és padlóburkoló anyagok gyártását. Korábban ugyanis az volt az elképzelés, hogy saját iparunkat nem fejlesztjük jelentősen és szükségleteinket importból fedezzük. Hamarosan kiderül azonban, hogy a többi szocialista ország is hasonló cipőben jár. Általános volt a csempehiány, és így később sem várhattuk tőlük, hogy nagy mennyiségű csempeigényünket kielégítik. Szakembereink az akkori helyzetben abból indultak ki, hogy a hazai évi 500—600 ezer négyzetméter csempetermelés mellett évente kétmillió négyzetmétert kellett importálni, azaz a hazai termelésnek mintegy négyszeresét, s ezt Is jórészt nyugatról. Egy négyzetméter csem pe átlagosan két dollárba került, könnyű kiszámítani, hogy az évi Import mintegv4 millió dollárt emésztett fel. Kiderült, hogv egyetlen év imnort-kiadásaiból megoldható a cspmoegvártó Inar teljés rekonstrukciója és termelésének oh’ao mérvű bővítése. amelv gvaVprlatila« feleslegesé teszi a további importot. Ennek a koncepciónak a jegyében Indult meg a gvártő kapacit’icok bővítése, Mftély a mostani ötéves terv ben a múlt évben már csak 500 000 négyzetméter importra volt szükség, annak ellenére, hogy az igények azóta jelentősen növekedtek. A behozatalt nem lenne helyes teljesen megszűntem, hiszen a külföldi típusok, minták nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai ipar most már kétségtelenül széles skálájú választékának további bővítéséhez, a különleges igények kielégítéséhez. N. U Metszik a gyümölcsfákat a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben (Fotó: Nagy Zsolt) Víz(oronjT5 rnélví TO/ók, tisztító és szivattyútelep 44 millió forintért: Jászberényben félidőhöz érkezett a vízmű építése Egv település fejlődéséhez a lakás- és óvodaépítés, a kereskedelmi hálózat bővítése -mellett az útépítés, a közvilágítás, a jó ivóvízellátás is hozzátartozik. Jászberényben ezért fogadták örömmel a hírt az elmúlt évben, hogy elkezdték a 2-es számú vízmű építését A 44 millió forint költséggel épüld vízmű telephelye a „belső szőlő” egy hektárnyi területén és a Május 1. szigeten lesz, A létesítmény régi é6 újonnan épülő mélyfúratú kutak- oól, mély tárazok bál, sa- vaötyúházból, tisztítótelepből. villamos energiát szolgáltató transzformátor-állomásból és egy „óriás” víztoronyból áll majd. A korszerűen felszerelt tisztítótelepen fertőtlenített, vastálarútott és mangántálamitott vizet két, egyenként 400 köbméteres mélytároző- ha vezetik, ahonnan, a szivattyúk nyomják át a Május 1. szigeten épülő 850 köbméter űrtartalmú. 42 méter magas víztoronyba (magas tározóba). A vízmű ldszol gálását (Vil- lamosanergia-szükségletét és a megfelelő közlekedést) biztosítja majd a telepein létesülő trafóállomás, valamint a Kossuth út és a Temető utca között épülő 1,8 kilométer betonút A hír megjelenése óta csaknem egy esztendő telt el. Mi készült el eddig, mit építenek még, és mikor fejezik be a város vízzellátását minden bizonnyal hiánytalanul kielégítő 2 es vízmüvet? Ezek- re a kérdésekre kértünk választ a városi tanács vb műszaki, pénzügyi, valamint a terv- és munkaügyi osztályán. Megtudtuk, hogy a vízmű a tervezett ütemben épül. A központi telephelyen befejezték a két mélyfúratú kút bővítését Elkészült a kutakat összekötő mintegy 3 kilométer gerincvezeték, kiásták a két mélytároczó helyét. Befejezés eiőtt áll az 1,8 kilométer betonút, ' a villamosénergja szükségletet biztosító állomás építése. A Május 1. szigeten befejezték a víztorony alapozási munkáit, megkezdték az előkészületeket a torony építéséhez, amely majd csúszóssal us technológiával épül. Tervek szerint ez év decemberéig befejezik a víztorony, a két mélytározó, a szivattyúház és a víztisztítótelep építését. Elkészül év végéig a központi telepet és a Maius 1. szigetet összekötő fővezeték. A vízmű üzembe helyezéséhez szükséges egyéb technológiai bérén dezétsek a tervek szerint 1975. év végéig készülnek aL A víztermelő üzem önmagában nem szünteti meg a város ivóvízellátása gondjait Sok gerincvezetékre, bekötőcsőre, több kilométer árok kiásására van szükség ahhoz, hogy az egészséges jó Ivóvíz a város legtávolabbi utcáiba is eljusson. A városi tanács ezért a lakosság segítségét kérte a vízvezeték- hálózat bővítéséhez. A flej- hívázra 1973. év vegéig 248 ezer forint önkéntes támogatást fizettek be a jászberényiek. Így tudták tavaly újabb 10—12 utcába bevezetni a® ivóvizet. Ebben az évben a tanács hasonló összegű támogatást vár a lakosságtól. Abból az ösz- szegből bővítik a vízvezeték- hálózatot a volt káposztás- kerti részen. Az új vízmű gazdag vízhozamának hasznosítását a vízvezetékhálózat további bővítését szolgálja az a terv is, hogy Jászberényben a lakosság és a közületek támogatásával az Idén vízfejlesztési társulatot hoznak létre, — illés — TŰRKEVÉN Tanulnak q tsz tagok Túrkevén. a Búzakalása Tsz-ben az utóbbi Időben elhanyagolt terület volt a tagság iskoláztatása, oktatása, a szakemberek továbbképzése. Most jelentős változások történtek. A tsz vezetősége átdolgozta a középtávú iskoláztatási és oktatási tervet az 1974— 75. évre. Szakmunkásképzésben — elsősorban a gépesítés és az állattenyésztés területén tizenhatan részesülnek, és még az idén újabb tizenhét szakmunkás tovább képzését tervezik. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a meglevő szakem ■ berek továbbképzésébe is- Az idén' ketten szereznek gépkönyvelői oklevelet Egy személyt képesített könyvelői tanfolyam, kettőt pedig mérlegképes könyvelői tán- ' folyam elvégzésére köteleztek. Két agrármérnök szakmérnöki képesítés megszerzését vállalta, két üzemmérnök pedig az agrármérnöki oklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányokat kezdi meg az idén. Egy felsőfokú technikusuk üzemmérnöki képesítés megszerzését vállalta. A felsoroltakon kívül a szövetkezet minden ágazatának Vezetőjét és az úgynevezett magasabb beosztásban lévő vezetőket, több hetes vezetőképző tanfolyam elvégzésére kötelezték. Ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége A szakszervezet Jókai utcai székházéban tegnap az idei gazdasási és szakszervezeti feladatokról tanácskozott a MEDOSZ központi vezetősége. Dr. Diméhy Imre mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter előadásában kiemelte, hogy a mezőgazdasági, az erdészeti és a vízügyi üzemekben 1973-ban megvalósultak a tervezett fejlesztési programok, és a termelési érték is a tervezettnek megfelelően növekedett. Az állami gazdasági nagyüzemek bruttó termelési értéke egy év alatt 14 %-kal nőtt, az országos átlagot meghaladó, termést értek el búzából, rozsból, kukoricá- értek el búzából, kukoricából és szőlőből. Szakszervezet az ipari szövetkezetekben 4 BIDSZ és KiSZOr Itasd* intézkedési terve A megyei KISZŐV-hőz tártotó ipari szövetkezetekben több mint tízezren dolgáénak. Többségük szövetkezeti tag, azonban mintegy kétezer szövetkezeti alkalmazott ée szakmunkástanuló érdeked! nem képviselj semmiféle szerv som. Közülük négyszázra tehető azoknak a száma. akik lakóhelyükön az üzemek vagy a fogyasztási szövetkezetek szakszervezeti bizottságainak tagjak Többnyire csak „látszatra” tagak; szakszervezeti tagságuk folytonosságát 3 forintos bélyeggel biztosítják. A szervezeti életben nem vesznek részt a juttatásokból nem kapnak. Ezen az állapoton próbált javítani a múlt évben hozott együttműködési szerződésével az OKISZ és a HVDSZ országos elnöksége. A szerződés alapján a múlt év végén megkezdődött a megvében Is a felmérés a szövetkezeti, szakszervezeti csoportok átszervezése, A HVDSZ megyei bizottságának és a KISZÖV elnökségének intézkedési terve — mint Fapp LászJő titkár elmondta —, a szervezés befejezését 1974. június 30-ig határozta meg. Minden ipari szövetkezetben, ahol az alkalmazottak közül legalább huszonötén tagjai a szakszervezetnek, 3— 5 tagú vezetőséget választanak titkárral és elnökkel. Az ennél kisebb létszámú csoport érdekeit titkár képviselheti. A helyi csoportok munkáiénak Irányítására a KISZÖV-ön bélül, területi szakszervezeti bizottságot hoc nak létre. A bizottság tagjait, azon belül az elnököt, a titkárt ét a számvizsgáló bizottság három tagját a helyi csoportok küldöttel titkos szavazás után 4 évre választják. Az ipari szövetkezetekben újjászervezett helyt csoportok működésére a szakszervezeti alapszabályok érvényesek. az önálló pénzgazdálkodással együtt A helyi csoport nevében a vezetőség gyakorolja a szakszervezeti jogokat, beleértve a vétő jogát ifi, időszakában lényegében be is fejeződik. A budapesti porcelángyár rekonstrukciója során új fajansz csempegyárat helyeztek üzembe, amelynek gépeit az olasz SITI cégtől vásárolták. A gyárban így most már évente egymillió négyzetméter színes, mintás csempét állítanak elő. A hódmezővásárhelyi kerámiakombinátban két ú.i gyártó vonalat építettek, ezek teljesítménye évi 1,2 millió négyzetméter. A korszerű, nagyrészt központi, illetve távfűtéses rendszerrel épülő lakások mindinkább kiszorítják a cserépkályhákat, s ennek következtében az évek folyamán jelentősen csökkent a kályha- csempe-igény. A romhányí kályhacsempe-gyár több mint 500 munkásával nagy hagyományokkal rendelkezik, ezért volt helyes az a döntés, hogy a gyárat nem szüntetik meg, hanem a nagy tapasztalatokra támaszkodva, termelő kapacitását átállítják burkolócsempe gyártására. Évi 400 ezer négyzetméter falburkoló és évi 500 ezer négyzetméter padlóburkoló csempe-gyártóvonalakat helyeztek üzembe, amelyeken már meg is indult a termelés. A kőbányai téglagyár padlóburkoló üzemét szintén korszerűsítették, s ennek eredményeként 250 ezer négyzetméter kapacitással bővítették a gyártást Hódmezővásárhelyen hasonló, metlaehi típusú padlóburkoló csempegvártósort helyeztek üzembe, amelynék évi kapacitása mintegy félmillió négyzetméter, és egy további gvártó vonal építése is szeranel a lövő terveiben. Az elmúlt három esztendőben a falburkoló csempék gyártása mintegy hatszorosára, a padlóburkoló csempék termelése több mint háromszorosára nőtt. Mindennek eredményeként az 1970. évi 2 millió négyzetméterrel szem
