Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-26 / 21. szám
/ 1971 Január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élelmiszeripar Nagy összegeket költenek munkavédelmi és szociális beruházásokra A<5 élelmiszeripar idea feladatairól tanácskozott tegnap az ÉDGSZ központi vezetősége; az ülésen részt vett és felszólalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az idén terv-esett 7—8 százaiékor; élelmiszeripari termelésnöveléshez jó alapot adnak a megnüvekedett beruházási lehetőségeik —mondotta a szakszervezet főtitkára. A 6—7 milliárd forintos beruházási költség lehetővé lisiü, hogy a követelményeknek megfelelően átalakít-- -U vagy újakkal cseréljék fel a:: iparágak régi, korszerűtlen üzemeit, de — amint érre i főtitkár felhívta a figyelmet — egyetlen gazdasági intézkedést sem lehet jónak minősíteni, ha nem jár együtt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, a munkabiztonság növelésével. Az előzetes adatok szerint az üzemek idén 20 százalékkai többet költenek majd szociális és munkavédelmi beruházásokra. A legtöbb helyen nagy összegeket fordítanak a zsúfoltság enyhítésére; erre a célra a tejipari tröszt üzemeiben 348 millió forintot költenek. Az anyagmozgatás gépesítése szintén előtérbe került, a söriparban 42 millió forintot költenek az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésre. A FAO támogatásával Temperált vizű hals'aporító Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű szomszédságában négy évvel ezelőtt kezdték meg a temperált vizű halszaporító gazdaság építését. A 27 hektárnyi területen 55 halastó, egy három hektáros víztároló, irodaház, valamint tanfolyamok számára oktatóépület készül. A csaknem százmillió forintos beruházásnak több mint a felét a FAO, az ENSZ világ-- élelmezési szervezete fedezte azzal a céllal, hogy a gazdaságban évente tizenöt külföldi szakembert képezzenek háromhónapos tanfolyamokon. Hazánk első ilyen típusú üzemében, mint a gazdaság neve is jelzi, a víz hőmérsékletének szabályozásával teremtik meg a legkedvezőbb körülményeket a halivadékok neveléséhez. A Dunamenti Hőerőműtől kapott meleg vízzel és gőzzel a halak ívá- si idejét 2—3 héttel előbbre hozzák, s ezzel függetlenítik az időjárástól a szaporítási folyamatot. így mire a természetes tavasz beköszönt, máy néhány hetes előnevelt halivadékot szállíthatnak Százhalombattáról a továbbnevelő gazdaságokba. A tervek szerint a gazdaságot tavasszal adják át rendeltetésének. U., módszerrel kezdte meg íz országos bauxitvagyon elmérését a bauxitkutató vállalat. Az országos felmérés „főszereplője” a számítógép lesz, amely ú j lehetőséget nyúitott a földtani kutatásokban is. Segítségével elérhető. hogy - naprakész bauxitmérleg segítse a döntésre hivatott vezető szakemberek munkáját Eredményes éret zártak a húsipariak Javítják a minőséget — Újdonságot ígérnek — Boltokat nyitnak Eredmény« évet zárt a Szolnok megyei Állatfurgaümü és Húsipari Vállalat Pedig ismeretes, hogy a múlt év első felében a járványos állatbetegség, a száj- és körömfájás sok nehézséget oko- rott a felvásárlásban, és a húsipari vállalat tevékenységében. Bár meg kell jegyezni, hogy az ellátásban emiatt nem volt nagyobb fennakadás. Sertésből 310 ezer helyett 344 ezret vásároltak fed, viszont a marhafelvásárlás előirányzatát, amely 33 ezer volt, csak két százalékkal teljesítették túl a húsipariak. Juhot átvettek volna többet is, de a mezőgazdasági üzemek — sajnos — csak keveset kínáltak eladásra. A vágás, a feldolgozás — s húsipari vállalat ipari tevékenysége — szintén említésre méltó számokat mutat. A múlt évben 122 ezer sertést, 19 ezer marhát és 2500 juhot vágtak le, tetők áru minősége. Megszigorították a terme Jég ellen- óraéeét, hogy a kereskedelembe ne kerüljenek kifogásolható áruk. A vállalat rendszeresen 25 fajta húsárat tud szállítani az fizietekben, de a választék skálája éves viszonylatban eléri az országos 50-es átlagot Újdonság lesz a „patronos töltésű” sajt- és májkészit- rnány, tavasszal kerül az üzletekbe. — A megye 600 boltjába szállítunk tőkehúst é« töltelékárut — hallottuk az igazgatótól. Egyes nagy forgalmú üzletekben minden másnap, de valamennyi megrendelőnknél legalább hetenként kétszer megfordulunk. Tavaly se volt, az idén se lesz olyan, hogy egy-egv megrendelésnek ne tudjunk eleget tenni. A tervék szerint az Idén Mezőtúron (a tanács segítségével) saját boltot nyitunk, ahol készítményeinkből minden, mindenkor kapható lesz. Hasonló bolt Szolnokon kettő nyílik: az egyik a vállalat szomszédságában, a másik a tanács által kijelölt tielyen. Az idei beruházásokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy megoldják a régóta esedékes szennyvízelvezetést és különböző szociális létesítményeket építenek a dolgotók részére. Üj hűtőkamrákat és készáru raktárakat létesítenék, de ezek teljes befejezése már átnyúlik a következő évre. A Szolnok megyei Aüat- fargalmd és Húsipari Vállalat kollektívája a múlt évhez hasonlóan az idén is, igyekszik rrtind a megyei, mind a népgazdasági követelményeknek eleget tenni, a lakosság ellátása érdekében jói dolgozni. —• szatmári — (Az 1972-es juh vágás II ezer volt!) Hasonlóképpen Jók az eredmények a feldolgozásban. A 400 vaganos tervhez viszonyítva 20 vagonnal több húsárut készítettek és szál- lítottak az üzletekbe. Kiemelésre méltó: az előbbi mennyiségből 282 vagon az úgynevezett olcsó áru, vágy- le az olyan áruféleség, amelynek kilója 40 forint alatt van. A múlt évi beruházás értéke 15 millió forint volt. Többéit között két nagy gázkazánt állítottak üzem- bei (Ezzel megszűnt a környék légszennyeződése.) Ugyanakkor a vágó és a feldolgozó szalagokon jelentős rekonstrukciókat hajtottak végre, új gépeket állítottak be. Az idei évet illetően Jan- kovics Márton, a vállalat igazgatója elmondta: — A tavalyi gondok egyrészt 1974-re is átnyúlik A sertés- és marhafelvásárlás mégis a tavalyihoz hasonló lesz. Bár az első negyedévijén vannak és lesznek • is problémák, de ez az ellátást, a vásárlókat nem fogja érinteni. A tőkehúsból a tavalyi 830 vagonos tételt 5—6 százalékkal tudjuk emelni és biztosítjuk a 440 vagon húsárut is. Az igazgató kitért arra is, hogy az idén jelentős mértekben javul a hújbr- és &q£-, Az Idén újabb 4M vfllanypá«*tor garnitúrát gyárt a Karcagi Általános Szerelőipari S/" etkezet a mezőgazdaság részére. Képünkön: Mester Margit alkatrészt készít & viUaaúSagJteibfiai A bérszabályozás új módszere Előzetes tapasztalatok egy jelentős kísérlet eredményéről Egy éve kezdték — 16 vállalat közreműködésével — az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó közgazdasági kísérletet, a bértömeggazdálkodást. Ennek az a lényege, hogy a kijelölt vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél, a korábbitól eltérően, nem az átlagbérszínvonal betartása a legfőbb követelmény a bérgazdálkodásban. hanem az. hogy a vállalat teljesítményével arányos legyen a munkabérként kifizetett ösz- szsg, vagyis a bértömeg. E módszer alkalmazása elvileg abban teszi érdekeltté a vállalatot, hogy azonos teljesítményt kevesebb dolgozó foglalkoztatásával, vagy azonos számú dolgozóval magasabb teljesítményt érjen el. Ilymódon — meghatározott korlátok között — mindkét esetben, a termelékenység növeked Aével párhuzamosan növelheti dolgozói bérét a vállalat. , Kezdetben mintha többen lettek volna a módszer esküdt hívei; az első hónapok után az ellentábor hallatta hangját és sajátságos módon éppen a kísérletező vállalatokról lehetett a legkevesebbet hallani. A kísérlet átfogó értékelésére még csak ezután kerül sor. ám beszélgetve a kísérletezők képviselőivel, egy vázlatos kép már felrajzolható: melyek az előnyei melyek a hátrányai a bértömeggazdálkodásnak ? A vállalatok helyeslik a kísérletet, s ha vannak is fenntartásaik, azok többnyire más jellegűek, mint az eddigi vitákban felvetődő aggodalmak. Sőt, a kísérletezők nagy reményeket fűznek az „átlagbér-fékkel kombinált relatív bértömeg- gazdálkodáshoz” ... Azért e félmondatnyi idézet, mert a kísérlet metodikai lényegét rögzítő terminus-technikus .körül is élénk vita alakult ki- A vállalatok többsége a beépített „átlagbér-féket” a kísérleti időszakban feleslegesnek. sőt a kísérlet végső eredményét eltorzító- nak tartja... (Ugyanis az „átlagbér-fék” azt jelenti, hogy az előre meghatározott bérszint-emelkedési határon túl — akkor is. ha a bértömeg erre egyébként módot adna — csak erősen progresszív, a részesedési alapból fizetendő adó mellett kerülhet sor a bérszínvonal további növelésére.) A „fék” alkalmazása a túlzott kereseti aránytalanságok megelőzése miatt szükséges. Érdekes, hogy a kísérlet szabadabb feltételeit hiányoló vállalati vezetők abban egy véleményen vannak, hogy a i bértömeg-gazdálkodás esetleges szélesebb körű alkalmazásakor már feltétlenül szükség lenne a keresetett egeszsegteien cuiie- renciálódását megakadályozó szabályozó eszközre. S ez a lényeg. Divatos szólam, hogy a munkahelyi vezetők félnek a még oly óvatos differenciálástól Is. s emiatt kemény bírálatokkal' szokás illetni őket. Arról már kevesebb szó esik, hogy a vezetőknek tulajdonképpen nincs sok választási lehetőségük, mert a munkahelyi közösségek ma még nem tűrik vagy csak nehezen viselik el a számottevő kereseti különbségeket Ez az ellenállás nemcsak a műhelyekben okozhat gondokat, hanem előidézője egy sor. a gazdasági élet egészét is befolyásoló kényszerintézkedésnek ... Az elmúlt években például azért kellett a bérkedvezmények sorozatát elhatározni, mert X vállalat béremelési lehetőségével ennyivel vagy annyival maradt el az ipari átlagtól, 6 ezért X vállalat aget-földet megmozgatott a különbség központi segítséggel történő kiegvenlítésére. Mindez azt is jelenti, hogy a sokat vitatott. „átlagbér-fék” volta- képDen reális kompromisz- szumot jelent, amire köz- gazdasági megfontolások mellett a társadalmi közhangulat is k^nvsze rí tette a .kísérlet elindítóit A vállalatok döntési szabadsága Az „átlagbér-fék” körüli vita persze nem érinti a bértömeg-gazdálkodás tulajdonképpeni lényegét A módszer előnyei kézenfek- vŐek: az erőteljes ösztönzés az élőmunkával való ésszerű gazdálkodásra, a munka termelékenységének valóságos növelésére. A bértömeggazdálkodásnál az átlagbér- fejlesztés és a létszámnövelés béralapterheá egyenlő súllyal jelentkeznek 6 ez növeli a vállalatok választási lehetőségét, döntési szabadságát abban, hogy termelési feladataikat létszámbővítéssel, vaw a teljesítmények növelésével, illetve a két módszer kombinációjával oldják-e meg Ügy tűnik, hogy a kísérletezők sok — egyébként nehezen megoldható — személyi problémát hidalhatnak úgy át, hogy az összevnoha- tó munkakörökből minden különösebb beavatkozás nélkül is elmentek, vagy elmennek az emberek. Persze a bértömeggazdálkodás esetleges kiszélesítésekor nem lehet csak a spontán fluktuációban bízni; szükséges, hogy a módszer kényszerítse ki a jelenleginél sokkal átgondoltabb. tudatosabb és előrelátóbb vállalati munkaerő gazdálkodást Kérdés: képesek lesznek erre azok a vállalatok, ahoi a munkaügy ma még a legelhanyagoltabb vállalatgazdálkodási tevékenységek közé tartozik? Egy másik kérdőjel: ml történjék azokkal a vállalatokkal. amelyek az átlagosnál gyorsabban fejlődnek, s e fejlődés szükségszerű feltételei közé tartozik jelentős nagyságú beruházás megvalósítása. A beruházással többnyire együttjáró létszámnövekedés alaposan megcsapolja a béralapot, igy annak csak kisebb része fordítható az átlagbérek emelésére. Mindez arra utal, hogy a bértömeg-gazdálkodás módszere aligha alkalmazható általánosan a népgazdaság valamennyi ágazatában, vállalatánál. 7 el j esi tmény- aranyos bérek Végül is mi a mérlege az alig egy éves kísérletnek? Bevált a létszámtakarékos- saega' kapcsolatos elképzelés- A vállalatok általában csökkentették előzetesen tervezett létszámigényeiket, ugyanakkor emelték termelési előirányzataikat (nyilvánvalóan azért, mert ez béremelésre adott lehetőséget) Jellemzőnek tekinthető, hogy a kísérletező vállalatoknál az elmúlt időszakban a teljesítményekkel arányosan alakultak a bérek. A módszer jelenlegi formájában is erőteljesen ősztönö2 a műszaki fejlesztésre, a gépesítésre, illetve a létszámmegtakarítást elősegítő szervezési és műszaki intézkedések végrehajtására. A foglalkoztatottak szakmai összetétele ugyanis különösebb anyagi hátrányok nélkül az igények szerint alakítható. A kísérletező vállalatok szerint a bértömeg-szabályozási rendszer képes a bér- ós a keresetszabályozással szemben támasztott összes követelményeknek eleget tenni. Figyelembe véve a népgazdaság egyre szűkülő munkaerőforrását és azt a tényt, hogy gazdaságunk csak az intenzív fejlesztés útján járhat, a bértömeg- szabályozás legfontosabb előnye, hogy megfelelő érdekeltséget teremt, erőteljesen ösztönöz munkaerővel való takarékoskodásra, a hatékonyabb gazdálkodásra V. C«. Tovább bővül a Zsiguü-program Több mint 15.000 személyautó alkatrészért ŐtvMinfyfvezer javaslat Tegnap a MEDOgZ Jókai utcai székházában az erdő- és fagazdasági újítók és feltalálók országos tanácskozásán dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elmondotta. hogy 1949 óta a fagazdaság újítók 54 ezer javaslatot nyújtottak be és áz erdészetben. faipari üzemekben ebből 17 ezret meg js 'valósítottak. Az újítások gazdasági haszna meghaladja a 400 millió forintót. Felhívta a figyelmet árra, hogy az elmúlt három évben a fagazdasági újítón-, o'zgalomban a megtorpanás jelei mutatkoznak; felére esett vissza if javaslatok száma. Az újítások gazdasági eredménye és a kifizetett díjak összege azonban 1970 óta sérts csökkent. egész sor nagyjelentőségű műszak) Indítványt tettek az újítók. íelta’álók. Egyebek között rönkv-i-wn és uszálvrakodó géneket, darukat és más feldolgoz/ ’ízközöket szerkesztettek. Illetve tökéle‘*«ttéMek a fagazdasági szakemberek. Zsiguli-koopecáció nyomán az idén 15 650 személyautó érkezik a Szovjetunióból. 2650-nel több. mint tavaly. A két ország autóipari együttműködése ugyanis tovább bővült. A Zsieuli-programhoz 1973- ig évente 18 féle szerelvényből — műszerfaltól az ajtózárig — 300 000 készletet szállítottak a magyar vállalatok. 1974—75-re négyféle alkatrészből 100 000-rel nagyobb a megrendelés a Zsigulidtól-es gépkocsikhoz, és az űj 2103-hoz is több álkat- részt szállítunk, mint tavaly. Ennek megfelelően bővülnek a szc-vt szállítások is. A bővülő Zsi gull -programon kívül a lenevel autóiparral Is kibontakozóban van az együttműködés. Tavaly írták alá azt a szerződést, amelvnek értelmében már ebben az évben 12 000 Polski 126-os Fiat kocsihoz szállítanak alkatrészeket a mágvax vállalatok. A növekvő feladatok végrehaitásához a Bakony Fém- ée Elektromos Készülék Művek 214 millió, a Ganz Műszerművek 53 millió. a Csepel Autógyár 12 millió forintot ruház be részben központi alapból és hitelekből, részben saját fejlesztési alapjából. Az új kapacitások fokozatos belépésével együtt növekszenek a magyar alkatrész-szállítások. A Bakony Művek gyújtáselosztókat, komplett ablaktörlőket, kürtöt. a Csepel Autógyár komplett dugattyút a Ganz Műszerművek sebességmérő műszert szállít a P. 126-osokhoz. Ugyanezek a vállalatok a Zsiguli-Drogramban is részt vesznek. * folytatja a Zsi- euU-alkatrészek szállítását az Elzett Művek és a Me-hsni- kaí Mé-őműszerek Gyára in M»gvar alkatrészekért 1978-ban már több mint 21 000 Zsiguli és P. 126-os személyautó érkezik Magyar- országra. Miéi t hell a% „átlnghér-Jék ?” A számítógépes összegezéshez esgy-egy lelőhelyről mintegy száz információt dolgoznak fel, s az összes, gépbe kerülő, adat száma meghaladja majd a félmilliót. A végső eredmény tartalmazza a bsuxitkészletek geológiai helyzetét, mennyiségét minőségét, sőt tájékoztat a feltárás, a bányászat gazdaságosságáról is. Főszereplő a számítógép
