Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

1974. Január » SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tisztújító közgyűlés az Ágrártudomínyi Egyesületben Dr. Dimény Imre as élelmiszergazdaság feladatairól ■Tegnap a Magyar Tudomá­ny Akadémia dísztermé­ben megkezdődött a Magyar Agrártudományi Egyesület VI. tisztújító küldöttközgyű­lése. A közgyűlés elnökségé­ben helyet foglalt dr. Di- inény Imre mezőgazdasági és elelmezésügyi miniszter is. Dr. Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi- nisztéri umi államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesé et elnöke megnyitójá­ban a 15 ezer tagot számláló egyesü etilek a mezőgazda­ság fejlesztéséért kifejtett ha' zn< s tevékenységéről be­szélt. majd György Károly, az eg- esület főtitkára fog­lalta1 össze az elmúlt öt év eredrr ínyeit. Ur. Dimény Imne minisz­ter az élelmiszergazdaság eredményeiről és a felada- tokró szólt. Fontos feladat szarvasmarha-állomány ,-ors növelése, hogy a ter­veknek megfelelően ar tehénállomány 1980-ra elérje a 950 ezret, ezen belli] a nagyüzemi állo­mány részaránya 56 szá­zalékra növekedjék. Ugyanilyen sürgető tenni­való a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés további dinamikus fejlesztése. Az ötödik ötéves terv végére 8 milliós sertésállomány kiala­kítása a cél. Az állattenyész­tés fejlesztésével párhuza­mosan az eddiginél gyorsab­ban kell előrehaladni a lö- megtakarmányok termeszté­sében és a hazai fehérjeter­melés. különösen a szóiater- mesztés fokozásában — hang­súlyozta a miniszter. Gyakran akadozó ellátás miatt sürgető a kertgazdaság fejlesztése. A zöldségtermesz­tésre jól berendezkedett gaz­daságok körének bővülésével 1980-ra elérhető, hogy az át­lagtermések 30—40 százalék­kal növekedjenek. Ugyan­akkor a lakosság zöldségellá­tásának javítására a kor­szerűen felszerelt gazdasá-1 gok mellett támogatni kell & háztáji és kisegítő gazdaságokat s kiaknázni a házikertekben ég kiskertekben rejlő ter­melési lehetőségeket. A mezőgazdaság termelé­sének további növelése meg­kívánja a kerrűzálás fokozá­sát is. Az ipar fejlődésének eredményeként előrelátható­lag a jelenlegi egy hektár mezőgazdasági területre jutó 171 kilogramm hatóanyag 1980-ra 300 kilogrammra nö­vekszik. Ugyancsak gyors ütemben nő a növényvédő­szerek használata. A következő tervidőszak végére elérhető, hogy a mezőgazdasági terület mintegy 80 százalékán már komplex módon védekez­nek a kártevők ellen. Ennek érdekében a tervek között szerepel a hazai nö­vényvédőszer gyártás fej­lesztése és a KGST-országok- kal ezen a téren a munka- megosztás és a szakosodás továb,bfe j lesütése. Dr, Dimény Imre beszéde után a közgyűlés a résztve­vők felszólalásával, vitájával folytatódott. Ma a közgyűlés határozatainak elfogadtásá- val és az egyesület tisztség- viselőinek megválasztásával zárul a közgyűlés. SEBESSÉGVÁLTÁS Ipari módszerek, növekvő hozamok Zárt rendszerű lucernatermelés Besenyssógon A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 1973. de­cember 12-i számában jelent meg A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hi­vatalos közleménye: Szolnok megyében engedélyezte a lucematermesztési zárt rend­szer létrejöttét. Az inarszerű termelés gesz torgazd ásásává a besenyszögi Kossuth Tsz-t nevezte ki. A besenyszösiek ugyanis alkalmassá váltak e megtisztelő tanácsadó, koor­dinációs feladatra. Ezt a gaz­daság szakosodása, a termelés koncentrációja. kimagasló eredményei, a tudomány és a technika magas színvonalú alkalmazása tette lehetővé. A mélypontról indultak Napirenden a művelődési intézmények gazdálkodása Ülést tartott a mezőiári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága v Tegnap délelőtt ülést tar­tott a mezőtúri Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, melyen részt vett Móricz Bé­la, a városi pártbizottság el­ső titkára is. Az ülés napi­rendjén többek között a mű­velődésügyi osztály felügye­lete alá tartozó alsó- és kö­zépfokú gondnokságok gaz­dálkodásáról, az osztály ellen­őrző tevékenységéről készült jelentés megvitatása szere­pelt A téma jelentőségét jelzi, hogy a tizenegy önállóan gaz­dálkodó művelődési intéz­mény — általános- és közép­iskolák, kollégiumok, vala­mint a városi művelődési központ — gondnoksága kö­zel háromezres létszám za­vartalan tanulmányi munká­ját hivatott biztosítani. Rá­adásul e területen régebben jónéhány pénzügyi szabályta­lanság, visszaélés történt. Az utóbbi évek zavartalan, botránymentes pénzű gy i munkája ezért a művelődés- és a pénzügyi osztály haté­kony ellenőrző munkáját is dicséri. Napjaink legfontosabb szakterületi gondja Mezőtú­ron, a szűkre szabott fenntar­tási és felújítási összeg. Ez utóbb! 1973-ban tpljes egé­szében elmaradt, ami különö­sén azért okozott problémát, mert a város szinte mind­egyik művelődési intézmé­nyének elavult az épülete, több évtizeddel ezélőtt, eset­leg más célra készült., Kutatók véleménye M g kel’ £yor ítani a mezőgazdasági trak orpark k or zerűsí lését A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet szakemberei meg­vizsgálták. hogy milyen mű­szaki állapotban van és mennyire felel meg a nagy­üzemi gazdálkodás követel - «lényeinek a nagyüzemek, — főként az állami gazdasá­gok — erőgépparkja. A fel­mérést összegezve megálla­pították : a traktorállomány fejlesztését meg kell gyor­sítani, mert még a legered- ménvesebben dolgozó gazda­ságok erőgépei sem felelnek ■meg azoknak a technológia' előírásoknak, amelyek a kü­lönféle növénytermesztési ágazatokban érvényben van­nak. A felmérés során arra az eredményre jutottak, hogy ezer traktorból átlagosan 400-at ózonnal ki kellene se­lejtezni. A végrehajtó bizottság ha­tározata elsősorban a gond­noksági dolgozók szakmai to­vábbképzését szorgalmazza, továbbá állást foglal a pénz­ügyi ellenőrzések további szi­gorítása mellett. Az ülés következő napiren­di pontjaként a város üzem­egészségének helyzetéről hangzott el jelentés. Jubi'ál a Borsodi bőrgyár Első termelési „jubi­leumához” érkezett a Borsodi Sörgyár. Az alig több mint egy esztendeje működő üzemben tegnap elkészült az egymilliomo- dik hektoliter sör. A bor­sodi világos és Kinizsi mellett az üzem az el­múlt év végétől mintegy húszezer hektolitert állít elő. Kísérleteznek egy újabb Bőrkészítmény1 elő­állításával. „Rákóczi vilá­gos” néven még az idéin forgalomba akarják hozni. Resenyszögön a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése indokolta a lueematermelés korszerűsítését. Ez nyilván­való. hisz az 1200—1300 szarvasmarhának nagy tö­megű jó minőséaű takar­mányra volt szüksége. A rossz minőségű nl’g 8 arany­koronás szikes földek alkal­matlanok a kukoricatermesz­tésre. A négy kis szövetkezet egyesüléséből létrsiött Kos­suth Tsz 1967-bein 600 hek­táron termelt lucernát. Ala­csony szintéin, mert ar átla­guk 18 mázsa alatt volt. — Ugyanakkor — tájékoz­tatott dr. Horváth János el­nök — az országos termés­átlag 29,7 mázsa volt. 1972- ben viszont a 44.8 mázsás or­szágos átlagot is meghalad­tuk 51,6 mázsás hektáron­kénti eredménvünVkel. A hozam tehát pár év alatt maidrem megháromszorozó­dott. Az óriási fej’ődést az marszerű termelési rendszer segítségével sikerült elémiök. Gyümölcsöző kapcsolatokat építettek ki a kampói ti Nö­vénytermesztési és Talajvé­delmi Kutató Intézettel és a Mezőgazdasági Gépkísérieti Intézettel, amelyek részt vettek a termesztési, betaka­rítási és tartósítási techno­lógiák kidolgozásában. Az intézetek pedig Mhasznélták a szövetkezet szakembm-Mnek gyakorlati tárvariStálatait. A besenvszögi szik fosz­forban nagyon sze»énv ká- 1 íumellátottsága viszont jó. Ez a talajvizsgálatoknál tűnt ki. — Alkalmazhattuk a tu­domány legfrissebb eredmé­nyeit — mondja az .elnök. — A további előrehaladáshoz ez nélkülözhetetlen volt Az a célunk, hogy száraz viszo­nyok között rövidesen elér* 1ük az 50, öntözve a 90 má­zsás hektáronkénti átlagter­mést. azaz üzemi átlagban a 70 mázsát. Mint gesztor- gazdaság masunknak 40. a hozzánk csat1 akozott társak­nak — egyelőre — 20 száza­lékos hozamnövekedést irá­nyoztunk elő. A legfejlettebb technoid, iával Az elnök részletesen ismer­tette a technológiai rend­szert. A részfolyamatok zárt egységet képeznek és szoro­Adam é< Milos Szerb szerelők Szolnokon Jár-kel az ember a próba­üzemelő, szerelők és pékek munkájától egyaránt zajos új szolnoki kenyérgyárban. Az óriás kelesztőknél és az alagút kemencéknél fel­tűnik neki két bajszos, kicsit „déli” típusú ember. Aztán megüti a fülét az idegen szó. Meg kell állni. Kik ők? Mit keresnek nálunk? — Jugoszláv szerelők, —- mondja mellettünk a tolmá­csuk. — Éppen most olvasták a Néplap műit heti cikkét, amelyben a kenyérgyárról is szó volt. — Azaz, a tolmácsunk le­fordította, — vág közbe Mi­liő Gatic belgrádi üzemmér­nök sebes- szerb nyelven, — s máris újra fordít a tolmács: — A kenyérgyárnak csak az egyik részéről, a kisüzem termékéről Volt sző. A mi igazi nagy munkánk csak most jön — s már be is mu­tatkozik Adam ftomutog, a pancsoval élelmiszergépek szerelésének mestere. Egymás szavába vágva be­szélnek: — van dolga a tol­mácsnak de őrül neki hogy a 70 millió forint beru­házási értéket képviselő űj kenyérgyár „bölcsósrendsze- rű” kelesztőiének és két auto­mata. 1‘8 méter hosszú alag- ótkemence szerelésének irá­nyítása most a dolguk. (Áz egvik egv óra alatt kilenc száz egykilós kenyeret süt ro­pogós-piros héiüra: a másik ugvanannvi idő alatt átlag 600 fi-í-aV ke*kilósat.) — Ezelőtt Miskolcon dol­goztunk. Ott hasonló óriás kemencét áWttit-'tt üzem­be a be’erím mim»t «lelml- szer® bevárta vá"al»t a nj-h. /->f Ací ft »»ff A<~1 Vp7 . li’’t"nV Móni «lornrnf V'al, fi ’fomytit o-i+iálí a kenyere­det. s:7nlncU- a rnáso-Hk mun- Vahelvü-ik iitá-ia következik Rudanest és Kaposvár —- meséli naev tagi ejtéssel az egvik miután belemerülünk a témába.,. san kapcsolódnak egymáshoz. Az új feladat kockázatválla­lással is járt s a tapasztalato­kat kudarcok árán sikerült megszerezni ok. A zárt rend­szerhez csatlakozott partne­rek ezektől már mentesül­hetnek. — Mik az űj technológia alkalmazásának fed tételei 7 —/Nagy gondot kell fordí­tani a tábla kijelölésre — magyarázza dr. Horváth Já­nos. — amit a tápanyag vizsgálatnak kell megelőznie. Gondos talajelőkészítés után augusztus végén jó vetőágy­ban kell lennie a magnak. Bebizonvosodott. hogy jobb a nyár végi vetés, mint a ta­vaszi. főként a sziken. A telepítést speciális TÁV—3- as szoróvetőzéppel végeztük, így tíz kiló maggal keve­sebb kell hektáronként, s a megtakarítás 600 forint. — Fontos, hogy az öntö­zés is tervszerű legyen. A nyári telepítéskor kelesztő- öntözist később tároló-öntö­zést alkalmazunk. Ha kevés a téli csapadék, az első ka­szálás előtt is öntözünk. A talajösszetételtől függően, mi 5.6 mázsa vegyes hatóanya­gú műtrágyát (fele foszfor) adagoltunk. Vetés előtt gyom- mentesítünk, sikerrel küz­dünk a legnagyobb kártevő, az aranka ellen is. A betakarításban négy­fajta módszert hasznosítanak, a felhasználásnak megfelelő­en (forró levegős siló, szé­na és zöld etetésre). — A forró levegős mód­szerrel a termés felét dolgoz­zuk fel, s 300 vagon lisztet és granulátumot készítünk, melynek zömét értékesítjük. Száz vagonnal tőkés export­ra küldtünk. A gazdaságban tavaly 6x100 vagonos betonsiló épült, 2.5 millió forintos költséggel mely a megyében talán a legnagyobb. Kipróbált géprendszerek — A két kemence sok ezer darabja a belgrádi vállalat pancsovai üzemegységében készült. Négy vagon alkat­rész érkezett ide. Csak érde­kességként említem meg, hogy a csavarok száma is meghaladja a nyolcezer da­rabot A magyar kollégák jól dolgoztak, glig akadt „kon­zultálni való” kérdés — vág munkatársa szavába a má­sik. fis együtt mondják el •— hol1 tört magyarsággal, hol a tolmács segítségével —■ hogy Szolnokon jól érzik magukat, nagyon tetszik nekik a Tisza- nart. esténként ott sétálnak. De H^ért mos* nagven izgul­nak. Ugyanis e hét végér próbasütés lesz a két nagy ke­mencében is. Tudják, hog\ a magyarok — így a szolno­kiak is — igényesek a ke­nyérre. A miskolciaktól a di­cséret a zsebükben van, eh­hez jó lenne a szolnokiaké is. Arról nem is beszélve, hogy az asszonyaik előtt is jó „iga­zolás” lenrje az itteni tevé­kenységükről, tartózkodásuk­ról. A feleségek magyar szár­mazásúak. a gyerekek is be­szélnek az ..anyanyelvükön”. A két család többször art hazánkban, s február végén ellátogatnak Szolnokra Is... — Mi elégedettek vagyunk a két jugoszláv szerélőnek. Milosnak és Adómnak: itteni munkájával. Oly precízek hogy sokszor némán megér­tik a mi szakembereink* mit és hogyan akarnak. A kelesz- tőgépeknél már volt az úgy­nevezett ..vizaspróba”. — jók a tapasztalatok. A hét végé” müköÖTü fog a kéi naiv ke- Vl(nrir»ig A 7 Vp**,s-0|-ölr_ •V Hízol i c Sj-yf ogim mpfl véle­rjArtvíjtket n '-'os/Alge tés végén Kertes József üzemvezető helyettes és Lá­zár Pál. az ÉLGÉP Vállalat főszerélője. (szatmári) —- A technológiai rendszert hazai és a szocialista orszá­gokban gyártott géptípusok­ra alapozzuk (talaielőkészí- téstől a betakarításig.) A gépgyárak több nyugati li- cencet is megvásároltak. De vannak nyugati gépek is. Például az önjáró John Deer az 1'—2 ezer hektáros ágaza­tok gépe. Jól beváltak ná­lunk az NDK gvártmányú kaszáló ás rendről felszedő szecskázó z.épek. Ezekkel a termés 80 százalékát takarít­juk be. A szenázst (silózás­hoz) speciális kocsikon szál­lítjuk. A saénakészltéshez szovjet Kaszáló és bálázó, rakodógé­peket használrmk. A gépso­rok nem olcsók? Az ezer hek­tárnyi terület termelése, be­takarítása. 12 millió forint értékű gépet igényel, de meg­éri. — Egész Idényben csak harminc embert foglalkaz- r-atunk a lucematermelésben. — Kézi erővel hányat kel­lett volna? — Legalább tízszer ennyit tehát a tagságunk felét. Ez már nem menne. A zárt rendszer lövője A besenyszögi zárt rend­szerhez nyolc Szolnok me­gyei gazdaság csatlakozott: a Palotáid és a Tiszasülyi Állami Gazdaság, a iászfény- szarui Béke, a jászágói Kó- kaí a jászladányj Egyetértés a zagvvarékasi Béke. a ken­gyeli Dózsa és a tűrkevei Táncsics Tsz. A társulást 5 •zer hektáros területtel iagyták lóvá a MÉM ben » eckisebb terület 300 hektár lehet — Vezérgazdasá °ként mi­lyen feladatokat látnak el? —- A társult partnerek is­merik. s nemrég megvitattak, kiegészítették a tervezetet, rövidesen a szerződést is megkötjük. Felmértük hitel­igényeiket. melyeket az MNB teljesít segítünk a géprend­szerek beszerzésében is. — Ezen túl? — A technológiai rendszer irányítására önálló osztályt hozunk létre Itt közgazdász, növénytermelő. növényvédő és gépészmérnökök dolgoz­nak Saját laboratóriumuk talajtani és bel tartalmi vizs­gálatokat végez a társgaz- dasá goknak is. Szervezetté tesszük a szaktanácsadást — Mi a zárt rendszer elő­nye? Több tej, több hús Az elnök a régi és az új eredmények közötti különb­séggel illusztrálja ezt — A tudomány kipróbált termelési gépesítési eredmé­nyeit alkalmazzuk- A régi rendszernél a kaszálás, for­gatás. kazlazás során nagy érték ment veszendőbe. A gépek alkalmazása mellett is a kézierő dominált. A labo­ratóriumi vizsgálatok igazol­ták hogy a régi módszernél a fehérje tartalom 12—15, az újnál 18—22 százalék. A tarotin tartalom 70—80 mil­ligrammról 150—180-ra emel­kedett Nálunk öt ember 2f> vagon jó minőségű szénát állított elő, azelőtt a gyenge minőségűhöz is 25—30 dol­gozó. kellett A korszerű, zárt rendszerű lucematermesztés a szarvas­marha-tenyésztésről hozott iormanvoroa-am megválóéi* ásának feltétele. Ipari mód­szerekké növek' ő hozamok­ká’ termelik mee a iószácok, takarmányát. A zárt rend­szer tehát- több tejet és több húst hoz nekünk, fogyasz­tóknak. Máthé László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents