Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

4 SZOt.NOK fVTPOVFt WPPT AP L974. január 2S. HÖ^ÖK VAROSA (2) A „Rlokadkák” parancsnoka Bombatűzben, át a Ladoga» Bangkok Post Cí 4-mesterkedesek Dél keiet-Azsiában Á Bangkok Post című lap Interjút készített William R. Kint Ner amerikai nagykö­vettel. Az amerikai diploma­ta védelmébe vette a közpon­ti hírszerző ügynökség (CIA) Thaiföldön és általában a délkelet-ázsiai országokban kifejtett tevékenységét, han­goztatva, hogy a CIA nem azért van Thaiföldön, hogy beavatkozzék az ország bel- ügyeibe, hanem hogy „infor­mációkat gyűjtsön a kommu­nista behatolásról” *— a szomszédos országokban. A -bangkoki lap rámutat: ellentétben az amerikai nagy­követ megállapításával, a CIA tömeges mértékben avatkozik be Thaiföld és a szomszédos országok bel- ügyeibe. Ezt bizonyítja egye­bek között az is, hogy az amerikai hírszerző ügynök­ség ügynökei ott vannak Thaiföld valamennyi tarto­mányában. A CIA az ameri­kai nagykövetség támogatá­sával és fedezete alatt fejti ki tevékenységét. A thaiföldi lap „szeren­csétlen ténynek” minősíti, hogy miközben az Egyesült Államok nemzetközi politiká­ja a világ többi részén lénye­ges változásokon ment át. az amerikai oolitika és stratégia célja Délkelet-Ázsiában vál­tozatlan maradt. És ennek lé­nyege: amerikai katonai és félkatonai intervenciókkal biztosítani, hogy Délkelet- Ázsia milyen irányba men­jen. A „kommunista-ellene's- ség” címén az Egyesült Álla­mok a saját képére kívánja formálni a délkelet-ázsiai re- zsimeket. és a dél-koreai ka­tonai diktatúrát állítja elé­jük követendő példaként. Moszkvában a na­pokban tartottak a szovjet- kubai gazdasági ég tudomá­nyos-műszaki kormányközi bizottság negyedik üléssza­kát Megvitatták, hogyan ha­ladnak annak a megállapo­dásnak a végrehajtásával, amelyet 1972 végén a szovjet vezetők kezdeményezésére írtak alá. A szovjet—kubai kapcsola­tok jelene mágában foglalja a korábbi években kialakult együttműködés elmélyítését például a kubai energetika, a kohászat, a halászat, a cu­kor-, a textil- és a vegyipar fejlesztésében. Az együttmű­ködés kiterjed' új területekre is, mint a vasút és a kikötők rekonstrukciója, ipari objek­tumok létesítése. Ugyancsak először került sor a terv­egyezte téisre az 1976—80-as évekre. A kubai vezetők nemegy­szer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió, a szocialista kö­zösség. a világ népeinek szo­lidaritása nélkül nehezen győzhetett volna a kubai for­radalom, és nehéz lett volna megőrizni vívmányait. Az imperialista erők gazdasági blokádja és a fegyveres provokációk, sza­botázsok, diverziók megpró­báltatásaiból Kuba megerő­södve került ki. Az elmúlt 15 év alatt a kubai nép — barátainak támogatásával — jelentős eredményeket ért el az anyagi-technikai bázis megteremtésében. A villa- mosenergia-termelés több mint háromszorosára nőtt, jelentős eredmények szület­tek a kohászatban, a gép­iparban, korszerű alapokon átszerveződött a mezőgazda­ság. Most kerül sor a legfőbb. & hagyományos ágazat, a cu­koripar rekonstrukciójára. 1980-ie korszerűsítenek min­den cukorgyárat. A Szovjet­unió nemcsak új berendezé­sekkel =egíti ezt a .nagy mun­kát. hanem közreműködik a tevező és építő-szerelő muu­Szergej Vaientyinovics Kudrjavcev nyugalmazott el­lentengernagy, a Ladoga! Flottilla egykori törzspa­rancsnoka, a leningrádiakra jellemző szívélyességgel fo­gadott otthonában. Eddig több könyvben, sok-sok cikk­ben, versben írta. meg emlé­keit a blokád éveiről. Dol­gozószobája egy történész kutatóműhelye: a nagy csa­ták színhelyeit ábrázoló tér­képekkel, rendezett írásos- és fotó-dokumentumokkal telve. Naprakész feljegyzést vezet mindazok sorsának alakulásáról, akikkel valaha együtt tanult a tengerészaka­démián, akikkel együtt szol­gált a Balti Flottánál, és azokról, akikkel együtt har­colt a leningrádiak életéért. Emlékeiből készséggel adott át nekem is egy csokor- ravalót: — Miután féltve féltett vá­rosunk körül 1941 szeptem­ber 8-án' bezárult a német fasiszták ostromgyűrűje, a védőseregek és a lakosság el­látása szempontjából életkér­déssé vált a szállítások meg­indítása és a szállítási útvo­nalak védelme a Ladoga ta­von. Azelőtt még csak nem is láttam e tavat; a Balti Flotta parancsnokságán dol­goztam. Szeptember elején átvezényelték a Ladogai Flot­tillához, ahol az addig meg­szokott és jól ismert 60—80 ágyús hadihajók helyett 1—2 ágyús bárkákból, uszályokból álló egységeket kellett irá­nyítanom. —■ Mindenekelőtt a szállí­tóhajó-parkot kellett meg­teremtenünk, hogy az Élet Ütján megindulhasson a for­kákhan is. Szovjet szákem­berek részvételével dolgoz­zák ki a cukoripar távlati tervét 1990-ig. Kuba egész gyárakat, berendezéseket kap a Szovjetuniótól. A szovjet hitelek azonban nem kon­centrálódnak a cukoriparra, haném a népgazdaság ko­rábban elmaradott, vagy hiányzó ágazatainak megte­remtését is szolgálják. Kuba, mint a kgst tagországa, egyenrangú tag ja a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak. A cu­korexport és a déligyümölcs Szállítások fokozása mellett az ország felkészül arra, hogy magasabb fokon valósítsa mea nemzetgazdasága és a KGST-országok gazdaságá­nak integrációját, vagyis a kubai szállításokban mind nagyobb arányban szerepel nek az iparcikkek. E téren sok a kihasználat­lan lehetőség. Kuba igen je­lentős, könnyen kiaknázható nikkeltartalékokkal rendel­kezik. A nikkelipar fejleszté­sében a KGST országok kö­zös erőfeszítése lehetővé te­szi, egyrészt az egész kö­zösség nikkeligényének ki­elégítését, másrészt növelheti a szigetország versenvképes- ségét a világpiacon, és elő­mozdíthatja. hogy a jövőben különleges acél gyártására rendezkedjenek be. A KGST legutóbbi, 27. ülésszakán elfogadott do- i kumentumok hangsúlyozzák, hogy Kuba részt vesz a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának meg­valósításában. Leonyid Rrezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának kö­zelgő kubai látogatása két­ségtelenül hozzájárul a Szov­jetunió és Latin-Amerika el­ső szocialista országa között levő sokoldalú kapcsolatok /további bővítéséhez, s ezzel az egész szocialista közössé? erőjének megszilárdításához. Olga fft©!íp©vt galom. A város arra alkal­mas üzemeiben éjjel-nappal, szinte végkimerülésig dolgoz­tak az emberek, építették a „blokádkákat”, ezeket a La- dogára tervezett 800 tonnás sajátos vízi járműveket. A hajókat részenként szállítot­ták a tó partjára, ahol az el­lenség szüntelen füzében sze­relték össze. Embereink min­den fellelhető régi uszályt, bárkát összegyűjtöttek — köztük már korábban kise- . íejtezetteket is, — és ami­lyen gyorsan lehetett, hely­reállították. Bombazápor ban — Szeptember 12-én futott be Oszinovec sebtében fel­épített kikötőjébe az első két 800 tonnás gabonaszállító ha­jó, amelyek a Nagy Földről az életet hozták városunk­nak. Ezeket később újabbak követték. Amíg be nem fa­gyott a tó vize, még az őszi nagy viharok idején is szállí­tották e gyengén felszerelt, törékeny járművek az után­pótlást. Ámde a németek sem tétlenkedtek. Néhány ki­lométerre lévő tüzérségük, és légierejük kíméletlenül bom­bázta az Élet Ütja mintegy 160 ezernyi főből álló mun­kás- és katwnaseresét. Sú­lyos veszteségeink? voltak ezekben az időkben ... Ek­koriban születtek száz- és ezerszámra hőseink. — Sokuk történetét őrzöm, nehéz választani közülük, hi­szen hőstetteik ma már oly­kor csodaként hangzanak, íme egy megrázó eset: 1941 november 4-én a Konsztruk- tor nevű őrnaszád éjszaka ki- fütott a kikötőből a Ladoga keleti partja irányába. Fedél­zetén nők és gyermekek is tartózkodtak. Amikor meg­virradt, néhány mérföldre Oszinovec kikötőjétől egy hitlerista repülő felfedezte őket. A ■ pilóta bombázni kezdte a naszádot. A légika­lóz első támadása elől a ka­pitánynak először sikerült ki­térítenie a hajót, — a bom­bák a vízbe hullottak. A má­sodik rárepülésnél találatot' kapott a hajó: a robbanás sok nőt és gyermeket a jeges hul­lámokba sodort. A hajó sűly- lyedni kezdett. S az elvete­mült gyilkosok bombáik ki­Egy teheráni katonai fel- lebbviteli bíróság módosítot­ta annak a pernek az ítéle­teit, amelynek 12 vádlottját bűnösnek találták a sah éle­te ellen és családtagjainak elrablására szőtt összeeskü­vésben. Az első fokon ho­A chilei katonai junta, ha­tározata értelmében az álla­mosított Concepcion bankot ismét ma°ári’r‘szbe V’ttntiák. tvaitói“’r>nt/4sek szerint a bank részvényeit a magán- szektorban áruba bocsátják. Brazíliából érkezett, hírek szerint a brazíliai vállalatok oldása után alacsonyan kö­röztek tettük színhelyén, szüntelenül lőtték » a vízben vergődő, embereket. Megtá­madták a bajbajutottak se­gítségére siető Sztalínyec ne­vű futárhajót is, amelynek hős legénysége, Z. G. Rusza- kov parancsnokkal az élén végül is az életbenmaradot- takkal együtt parthoz vontat­ta a félig elsüllyedt naszádot. — Jól. emlékszem még • Szérgej Kolesznyicsenko és Iván Koretnyikov vontatóha­jósokra, akik a viharos La- dogán felborult bárkák uta­sai közül egy alkalommal több mint száz embert men­tettek ki az emeletnyi magas hullámokból. Az asszonyok dicsérete — A legjobban azonban lá­nyainkat, asszonyainkat cso­dáltam. Azokat, akik helyt­álltak a légvédelmi ütegek mellett, az utak forgalmának irányításánál, a lőszergyárak­ban és javítóműhelyekben, a hajókon, az egészségügyi se­gélyhelyeken, az őrszolgálat­ban. Közülük, „.csak kettőt hadd említsek. " Az egyikük Tanya Subina, akinek bárká­ját az erős hullámverés egy éjjel leszakította az oszinove- ci mólóról és a németek kö­zelébe sodorta. Ott az éj .sö­tétjében sikerült valahogyan észrevétlenül lehorgonyoznia és a bárka csónakjában ülve Kabonába. a mieinkhez evez­nie. Segítséget hívott, s a bárkát a németek orra elől visszahozták. ■— Olga Piszerjenka felcser volt a jégút 7. kilométerénél. Egyetlen télen több mint ezer embernek nyújtott elsőse­gélyt. Talán ennyi ember éle­tét mentette meg, hiszen a mínusz 30—35 fokos hideg­ben, hóviharban, a végsőkig kimerültek számára a legki­sebb sérülés is halálossá vál­hatott. — És hány Piszerjenkánk. hány Csubinánk volt. Nélkü­lük nem győzhettünk volna, Leningrád igazi hősei az asz- szonyok voltak. Gyertyános Zoltán Következik: Kenyér a győ­zelemhez zott hét halálos ítéletből egyet 15 évi. egyet pedig 10 évi börtönre változtatott, és két további vádlott börtön- büntetését mérsékelte. A fennmaradó öt halálos ítélet és a börtör.biietetések kérdé­sében a végső szót az iráni uralkodó mondja majd ki. igyekeznek beruházások ré­vén megvetni lábukat a chi lei gazdasági életben.» Az Elektro-Bras nevű eleM"omps árarme-melő vállalat felaián lotta a chilei juntának, hóm- támogatja az energiaterme­lésre vonatkozó tervek meg- valősítá$áfoatv GAZDASÁGI KAPÓSOLATOK A kubai cukoripar korszerűs'tése szovjet berendezésekkel Perzsa per A végső szó az uralkodóé Brazil vállalatok Ciliiében Fülbevalók A férfidivat legújabb slá­gere az Egyesült Államok­ban — a fülbevaló. Sokak szerint a fülbevaló viselése „felfutóban levő” divat. Nem is olyan régen a fér­fiak hosszú haja még ritka­ságszámba ment. Ma csak­nem minden fiatalember hoszú hajat visel. A követ­kező lépés a fülbevaló lesz, mint a férfifüggetlenség újabb bizonyítéka. Női erények és hibák Nemrég egy közvélemény­kutatás keretében megkér­dezték a francia férfiakat, mi a véleményük a' nőkről és a nők egyenjogúságáról. A megkérdezett férfiak 98 százaléka nem bánná, ha hi­vatali főnöke nő lenne. A legtipikusabb női vonásoknak a következőket tartják: ér­zékenység (a megkérdezet­tek 54 százaléka), intuíció (28 százálék), felelősségérzet (27 százalék), hűség (24 szá­zalék), kötelességtudat (23 százalék), képzelőerő (22 százalék). A nők legfőbb hi­bái viszont: a féltékenység (43 százalék) a szeszélyesség (44 százalék), az irigység (30 százalék), a füllentés (17 százalék) a pletykaság (17 százalék) és a meggondolat­lanság (15 százalék). Árra a kérdésre, hogy milyen voná­sok jellemeik a modem nőt, a következő volt a vajasz; a modern nő szabad, függet­len. merész, igényes, intel­ligens. seámító, kiegyensú­lyozott Félállásban Amikor a fiatat norvég házaspárnak, Aud és Svein Fjellandnak kisfia született, gondban voltak. hosvan egyeztessék össze szakmáju­kat a gyermekneveléssel Egyikük sem kívánt lemon­dani arról, hogy dolgozzék. Végülis Sveinnek az az öt­lete támadt, hogy dolgozza­nak mindketten félállásbán és a nap másik részét —­felváltva — szenteljék a gyermeknek. A feleség, Aud Fielland könnyen talált ma­gának félállást, férjé viszont aki közgazdász volt már ne­hezebben. Mindenütt e’ké- pedtek: egy férfi félállás­ban. gyermeknevelés miatt?! A makacs Svein azonban végül is célhoz ért. és jelen­leg felváltva vezetik a ház­tartást és nevelik kisfiúkat Neves virtuózok Halina Czemy-Stefanskat hosszú évek óta az egyik legkitűnőbb lengyel zongora- művésznőként ismerik. 1940- ben megnyerte a Chopin- verseny egyik első díját, és azóta hangversenyez. Fellé­pései világsze--1 sikert arat­nak. Á családi hagyományok és a zenei tehetség (Halina Czemy-Stefanska édesapja is zongoraművész volt és férje Ludwik Stefanski is az) folytatója lánya Elzbieta, aki már szintén komoly zon­goraművésznői sikerekkel büszkélkedhet. Nemcsak színvonalas előadóművészi hanem pedagógus is. ' A képen: anya és lánya munka közben Sport és családi élet A perui labdarúgó-szövet- ' ség egy szép napon levelet kapott égy limai asszonytól. Az asszony felszólította a Szövetséget, gondoskodjon arról, hoev a nerui váloga­tottat- a jövőben gondosab­ban álh'tsák össze. Mind ki­derült, az asszony nem a perui futball színvonala miatt aggódott, hárem... & salát bőrét féltette- Vala­hányszor ugvanis nemzetkö­zi mérkőzésen a perui válo­gatott kikapott a felbőszüli féri a feleségén tö'taeté ki mérgét. Minden kanntt gól va’ósónós korhénsiit-és szá­momra” — panaszolta az asszony. , „Repülő55 fogorvosok Több afrikai országban most vi*ntiák meg n légi fog­orvosi sjzol gálát létrehozásá­nak tervét. Babonban, ahol a lakosság egy része erdős, és nehezen hozzáférhető területeken él, különösen szükséges az ilyenfajta egészségügyi ellá­tás. A „repülő” fogászati szol­gálat orvo«nVbő’ és kisegít ő személyzetből fog állni. A lervek szerint Libreville-bec rövid időn belül megszerve­zik a fogtechnikusok képzé­sét. Autóval üánhídon Az afrikaiak textilanyagot és kötelet készítenek, sört és gyógyitalt főznek ü lián'-'-M sőt a is fel­KÖT-Kríiqc^cfVygri Af­HVq kb. SZ^7 méter font hídja, amelyen autók is közlekednek. A Siánhíá teherbírása 50 tonna. A híd 37 ik lecrfoctőibb yj-?4vén a To^k'»* Iá­Sónql • *7 q fgpfl s »k hpiví és VíVfMrD turis­tát vnn^. A s7.akp»ribereí: vélnm^nve szenn-f a liánhfd élettartama legalább tíz ér* -

Next

/
Thumbnails
Contents