Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-23 / 18. szám

1*74, január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ A Kenderes! Vegyesipari Szövetkezet műanyagüzeme gj ögyszergyárak részére vatta- in. ntesítőt és különböző fajtájú gyóg>szertartályokat készít tonlos vizsgálatok a KJVEB félévi munkaprogramjakan Jelentős témák szerepelnek a KNEB 1974 első félévi vizs­gálati programjában. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tegnap ezek­ről tartott tájékoztatót az új­ságíróknak. Az idén, az első félévben gazdasági, egészségügyi, kul­turális fejlesztési célok meg­valósítását ellenőrzik; más vizsgálatok pedig közvetlen kapcsolatban állnak a lakos­ság életkörülményeivel, illet­ve segítségét nyújtanak az állami és az állampolgári fe­gyelem megszilárdításához, a társadalmi tulajdon védelmé­hez. A Minisztertanács két év­vel ezelőtt határozatot hozott a vállalati szervezési tevé­kenység fejlesztéséről, s ta­valy szeptemberben megtár­gyalta a határozat végrehaj­tásával kapcsolatos helyzetet. Most értékelik a határozat­ban megfogalmazott felada­tok végrehajtására tett intéz­kedéseket, számba veszik az elért eredményeket és a még tapasztalható problémákat. Ütóvizsgálatra kerül sor az energiaellátás és gazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolat­ban is. A témát az is idősze­rűvé teszi, hogy a téli hóna­pok csúcsidőszakot jelente­nek a felhasználásban, s az ipari bázis, a lakosságú fo­gyasztás növekedése követ­keztében ezzel á kérdéssel szükséges állandóén és előre­tekintsen foglalkozni. Utóvizsgálatra kerül sor a MÉM felügyelete alá tartozó kutatási és felsőoktatási in­tézmények és a mezőgazdasá­gi üzemek szerződéses kap­csolatai című témában is. Megvizsgálja a KNEB a belső turizmus és feltételei­nek, a szállás, az ellátás és az egyéb szolgáltatások hely­zetét. Egy másik felmérés célja, hogy az elmúlt két évben épí­tett telepszerű, többszintes lakóházaknál feltárják a mi­nőségi és garanciális hibák okát és nagyságrendjét, s megállapítsák, hogy a hibák kijavítása milyen többletkölt­séget jelent, mekkora több­letkapacitást köt le. Egy má­sik vizsgálat keretében né­hány nagyobb értékű gépipa­ri tartós fogyasztási cikk ter­melésének, importjának és értékesítésiének problémáival foglalkoznak. Ellenőrzést tar­tanak a KPM és a tanácsi ke­zelésben levő utak korszerű­sítésére, felújítására és fenn­tartására fordított eszközök hatékonyságával kapcsolat­ban is. Az elmúlt években végzett megyei vizsgálatok tapasztalatai szerint ugyanis az e munkákra fordított ke­retek felhasználásában nem kielégítő a tervszerűség, s nincs megfelelően kihasznál­va a kivitelező kapacitás, Ellenőrzik a műszaki fej­lesztési alap felhasználását is, mert a népgazdaságban évenként képződő körülbelül 6 milliárd forint műszaki fej­lesztési alapnak mintegy két­harmad része a vállalatok a többi pedig ezek felügyeleti szervei, illetve az OMEB ren­delkezésére áll. Elsősorban azt nézik, hogy a fejlesztési alapot rendeltetésszerűen és hatékonyan használják-e fel. „ÁTÁLLÁS“ A SZOLNOKI ÁLLOMÁSON Az igazi vizsga még hátra van Nem volt zökkenő as első napon „Személyvonat érkezett Budapest Nyugati pályaud­varról, és tovább indul Debrecen—Nyíregyhaza felé egy perc várakozás után. A vágányok mellett tessék vigyázni I Értesítjük az utazóközönséget, hogy 10 órától meg­változott a vasútállomás forgalmi rendje. A vasútállo­más Új épületének postai szárnyába költözött a személy -, a poggyász- és az expressz-árupénztár, a ruhatár, a vá röterem és a posta. Az utazóközönség fokozott figyelmét kérjük” A hangosbemondó ezekkel a mondatokkal fogadta teg­nap délelőtt 10 óra után né­hány perccel az állomásra érkezőket. Nemsokkal ezután benépesedett a váróterem, a pénztáraknál mégkezdődött a jegyárusítás, — elfoglalta mindenki a helyét. A város­ba érkezők ós az utazni szán­dékozók kíváncsi érdeklődés­sel járták az új helyiségeket. Nem siettek, hiszen a szer­vezők figyelembe vették a munkába érkezők kívánsá­gát. csak a reszeli csúcsfor­galom után változtattak meg a forgalmi rendet. A várakozók közül az al­kalmi ismerősök azonnal meg is vitatják a látottakat: —* A régi megoldás is csak átmenet volt — mondja egy Idősebb néni — mégis egé­szen megszoktuk már. Me­gint meg kell barátkoznunk égy új útvonallal. Most. hogy idébb hozták a kiiáratot, — Pest felé eav kicsit többet kell gyalogolni. — Én gyakran utazom, •— veszi át a szót partnere. — legalább most már nem kell a sarat taposnunk. A váróte­rem kicsinek tűnik, a pénz­tárak is zsúfoltak, de majd ésak elkészül végleg az állo­más. Rövid idő, félóra elteltével már Zökkenőmentesen megy minden, Sokat segítenek eb­ben a karszalagos, szolgálat- kész vasutasok, akik felvilá­gosításaikkal készséggel áll­nak az utazók szolgálatára. — Kicsit tartottunk qtz áf- állastól, — mondja Németh Mihálv állomásfőnök. — ’ta­lált korai még véleményt mondani az élső yát óra után, de úgy érzem, hogv a tervek szerint alakult min­den. Az utazóközönség és mi is persze csak <j szabad szom­bat előtti pénteken vizsgá­zunk igazán. Akkor les? ä legnagyobb csúcsforgalom, de addigra valószínű, hogy béidegzódik az új forgalmi rend. Az átállás ütemsz*rü meg­valósítása a korán megkez­dett szervezés eredménye. — Tavaly szeptemberben a rendőrség és a Vasút egyez­tette az új útvonalat, később a Volánnal a buszmegálló és a taxiállomás helvét. A gya­korlati megvalósítás alkal­mával ^szerelték a hanaos- bemon -lókat, irányító, infor­mációs táblákat helyeztek el * tájékoztatás megkönnyíté­sére. Az Utasellátó Vállalat a váróterem fölött, az I. eme­leten kapott helyet. Jelenleg Üres terem fogadott bennün­ket. Czirják Árpád igazgató felvilágosítása szerint, oka: csak a hét végére fejezik be a konyha gáztűzhelyeinek szerelését. így a hét végén, de legkésőbb a jövő hét ele­jén már az Utasellátó ven­dégei is az új épületben fo­gyaszthatják el ebédjüket Mikor bontják a régi épü­letet — hangzik el itt is, ott is a kérdés. — Egyelőre még meg ma­rad. Kedd estig egy pénztá­rat itt is üzemeltetünk — mondja Németh Mihály — Csak nem lehet Ínegkívdnni mindenkitől, hogy hirtelen, egyik napról a másikra át­váltson. Ügy is lesz, aki el­felejti a változást. Átköltöz­tetjük á peronon lévő pavi­lonokat is, és aztán, ha pen- dijl az idő, eltüntetjük az egész épületét. A megállóban autóbusz áll. Fölszállók. Csiha Gyula so­főr a második fordulóiéra készül az új inditó állo­másról. Néhány asszony közelít a megállóhoz. Az ablakon át látom őket. Nézik az infor­mációs táblákat. Melvlk busz is lesz az, höl is áll? Nevet­gélnek. de hamar megtalál­ják. Fel'zálinak. a kalauz csönget Elindulunk. 4 kevesebb több lenne fita a jub leurai önné »sések tervezeti rende/véuv8orozata felett Maradandó, a „város” vá­rossá válásának útját mar­kánsan jelző létesítmények teszik majd emlékezetessé Szolnok fennállásának 900. évfordulóját, pontosabban: — amiről kevesebb szó esik — az utolsó harminc év pá­ratlanul dinamikus város- feűesztési ütemét. Üj vasút­állomás. szálloda. sport, egészségügyi és szociális ren­deltetésű léte&'tmények egész bora. Jelezvén azt hogy az erre az időre kissé bőveb­ben juttatott központi hoz­zájárulások és a helyi erők '»gyütt mérföld es léitekkel, képesek a városiasodás út- íán előbbre segíteni megye- székhelyünket. A maradaridóság kőbe vé­sett emlékeinél is időtá'lóbb lesz, ahogyan a város lakói ezekben az években, a ju­bileumi előkészületek jegyé­ben lokálpatriótizmusukhól tizsnáznak. Méltó lesz ez minden bizonnyal ahhoz, aho­gyan negyvennyolcban, tizen­kilencben összefogtak elő-, deink a forradalom védelmé­re. A különbség a történel­mi körülményekben van: azt példázza a város lakóinak mai összefogása, hogv nem­csak forradalmi időkben, harci zászlók alatt gyülekez­ve. hanem a 'békés építés időszakában is lehet nagy tetteket végrehajtani. Lehet — mi ezt szeretnénk a ju­bileummal elérni —. hogy Szolnok város történetében 1975 egyenértékű lesz 1848- cal és 1919-ceL A jubileumi előkészületek csúcsa közeledik. Természe­tes, hogy előbb a hosszabb 'dót Igénybe vevő beruházá­sok programjai készültek él; ezeknek már a kivitelezése is folyik. Folyik sokirányú, tartalmas társadalmi munka is — már nemcsak a szer­vezés, hanem ez is a kivi­telezés, a megvalósulás álla­potában van. És elkészült a jubileumot reprezentáló ren­dezvények terve is. Ezúttal erről teszünk néhány meg­jegyzést. azzal a céllal, hogy a fent soroltakhoz méltóak legyenek azok is. Rendezvény» damping A terv, amelyet a jubileu­mot előkészítő társadalmi bi­zottság előterjesztett, 112 rendezvényt sorol fel. Mind­járt ennél a számnál érde­mes megállni, és a kérdést feltenni: nem akarnak egy kissé sokat markolni? Le­het-e 112 rendezvényt egy­formán magas színvonalon, az évfordulóhoz méltóan megrendezni? Egyszerűen a számból Ítélve is megálla­pítható. hogy a tervezők nem vették figyelembe a megyei pártvezetés ló tanácsát: Az erők elaprőzása helyett kon­centráljanak néhány olyan jelentős rendezvényre, amely maradandó nyomokat hagy a város szellemi életében, tartalmában pedig méltó ar­ra, hogv az ország közvéle­ménye felfigyeljen rá. Ilyen szempontból viaseál- va jónéhány tervezett ren­dezvény megkérdőjelezhető. Mi Itöqe van például a Vá­ros jubileumához az orszá­gom eszperantó kongresszus­nak, a tiszántúli méhészna- ooknak. az országos srakács- és cukrászver senynék, vaev éppen a numizmatikai ván­dorgyűlésnek? És még hosz- szan sorolhatnánk azokat a tervezett rendezvényeket amelyekre nem sok szük­ség van, s minden bizonv- nyai úgy születtek, hogy senki nem akart kimaradni a sorból. A jóindulatot és a szándékot nem vitatjuk, de javasol iuk, merjen valaki nemet is mondani azokra a buzsó' javaslatokra. amelyek az évforduló méltó megün­neplését csak valamilyen rendezvény, konferencia, vagy tanácskozás formájában tudják elképzelni. /V ugorltan el ag*ható Javaslataink is vannak er­re. Tervezik az irodalmi színpadok megyei / bemutató­ját. Ezt minden év béri meg tehet tartani, de ha 1975- ben úgy irányítják az ille­tékesek a színpadok téma- választását. hogy az a ju­bileumi gondolatot erősítse, nem vitatható a terv helyes­sége. De kérdezzük. miért tcell emellett külön megtar­tani a vegyipari irodalmi színpadok prszágos tál alko­tóiét is? Volt már ec” ilyen, a lényege ennek az „orszá­gos” találkozónak, hogy négy színpad eljátssza egymásnak a darabjait Javasoljuk, hogy ehelyett az erre szánt 90 ezer forintból alapítsanak ösztöndíjat a jubileum tisz­teletére, és azon egy tehet­séges. ám anyagiakban rá­szoruló munkásfiatalt tanít­tassanak ki vegyészmér­nökké. Országos sajtókiállitást is terveznek. Ez több okból fe­lesleges. Az anyag ugyanis nem más. mint egy-egy pél­dány az országban megjele­nő sajtótermékekből. E°véb- ként is egy vándorkiállítás­ról van szó. amely ország­járó útján már látható volt Szolnokon néhány évvel ez­előtt. Ha a posta is részt kíván venni Szolnok jubileu­mi ünnepségeiben — amit öröinmel üdvözlünk — sza­lad legyen azt javasolni, hogy a kiállításra szánt Pén­zen vegyenek esy-két újság- árusító pavilont és állítsák fed az új lakókörzetekben. Rendezzenek ott „árusítással egybekötött sajtókiállitást” minden nap, ne kelljen az ott lakóknak kilométeres gyalogtúrát tenni egy Nép- szabadságért Jubileumi virágkiállítást is terveznek. Nagyon költséges az ilyen dolog, aminek a debreceniek a megmond­hatói. Tegyük ehelyett az egész várost „virágkiállítás­sá”. Minden talpalatnyi he- Iven létesítsünk parkot ül­tessünk fát. bokrot virágot. Régi és olcsó útja ennek a jól szervezett társadalmi munka, amit mindenki bi­zonyára szívesen végez. fel erlegenen elköltendő milliók? Más szempontokból is ve­szélyes és okosan fékezendő ez a tervezett rendezvény- dömping. A 112 rendezvény­ből eddig 45-nek ismert a költsé-dervezete is: összesen több mint tízmillió forint! Tegyük hozzá a másik 67-et. ahol még nem ismert a vár­ható költség, olyan csillagá­szati összeg jön ki, amelv mindenkit megfontolásra késztet. Azt hiszem, ha megsza­vaztatnánk a város lakóit mindenki egyetértene azzal hogy hagyjuk el mind a 112 rendezvényt, és helvette ft»'; náltassunk egy márványtáb­lát a következő felirata! „A város 00C éves jubileu­ma tiszteletére tartandó kü­lönböző rendezvényekre konferenciákra, gyűlésekre szánt pénzt az utolsó fillé­rig a lakosság vízellátásának megjavítására fordítottuk.’’ Vízellátás helyett lehetne Ír­ni a munkáskerületek úthá­lózatát, óvodát, bölcsódét, kórházi ágyat, általános is­kolái tantermet, tornatermet — és még sok mindent. Ilven szavazást nem szoktak tar­tani. A kérdés ilyen feltevése sem volna helyes hiszen az évforduló megünneplésével mindenki egyetért, — de mindez nem jogosít fel arra. hogv jubileumi ünnepségek címén számolatlanul költsük a közpénzt. Hogy a „számolatlan" jelző nem túlzás, álljon itt néhány példa arre is. Várostörténeti iconferencíát terveznek mint­egy száz fő részvételével 900 ezer forint költséggel. Kér­dés. hogy szabad-e ilyen drá­ga tanácskozást tartani az évforduló ürügyén, hisz a megelőző évek alatt oly sok minden - elhangzott és hang­zik a város régmúltjáról — kevesebb a közelmúltról —, hogy ahhoz már maradandót és újat hozzá tépni nem tud egy mégoly reprezentatív és drága konferencia sem. Zenei tagozatú általános iskolák országos kórusbemu­tató jf.t tervezik. 1600 részt­vevővel. 300 ezer forintért. Szép a gondolat. Én mégis meghagvnám ezt másnál, mondjuk Kodály szülőváro­sának a jubileumára. Egy­szerűen csak azért, hogy ne legyen olyan sok rendez­vény, és olyan sok költség. Minden évben érdekes színfoltja a városnak a tiszai vízi karnevál. Eddig soha nem kérdezte senki, mennyibe kerül A jubileum alkalmából bizonyára minden eddiginél szebbet akarnak tartani, mert félmillió forin­tot terveznek rákölteni. Nem tudom szabad-e ennyi pénzt, ha még oly látványos módon is, a levegőbe eldurrogtatni ? Kiszámolták-e a városi KISZ-vezetők. hogy ebből a pénzből hány KISZ-klubot lehetne berendezni? Sokkal szerényebben is lehet Ezt a sort is lehetne még folytatni. Azt hiszem, nem szükséges. Egyrészt mert már eddig is bizonyára elég sok jószándékú, ám túlbuzgó ember sértődött meg Olya­nok, akik a maguk kis já­tékterén szeretnének na­gyot rúgni a labdába, de az egész mérkőzésről teljes át­tekintésük nincs. A teljes át­tekintés birtokában — eny- nyi példa is elég hozzá — kimondhatjuk: Kevesebb több lenne. Jobb. ha ma­gunk mondjuk ki, mert kü­lönben ránk is érvényes lesz. ami az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novem­beri ülésén a zárszóban el­hangzott. A zárszó amelv a társadalomban uralkodó köz- szellem negatív vonásait so­rolta, többek között ezt tar­talmazta „...megszaporodtak a jubileumok, ünnepségek, minden lehetséges és lehetet­len címen — és lehetőleg közpénzen.” S/n'-iok város fennállásá­nak 900. évfordulóiét utó­lag sem fnvia senk' ilyen­nek m'-1 V-‘«ni, ha kellő mérsék1r‘‘*; serényen. a felesleges nomná»ól és kill* sősét>„i<'ől mentesen. annak nemes tmr;'niati tartalmára helyezve a hangsúlyt — ül- 5ük meg. Varga József t

Next

/
Thumbnails
Contents