Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

1973. december 8. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 3 Kér esk edel m I kommunista aktíva Szolnokon (Folytatás as 1. oldalról) Az árukínálat bővítése tár­sadalmi követelmény, a pia­ci egyensúly követelménye, és egye ránt vonatkozik a nagy* és kiskereskedelemre. A kereskedelmi munkának, az eladóhelyeken található készleteknek, a kiszolgálás színvonalának, az üzletek te­lepítésének, a nyitvatartási időnek mindebben fontos szerepe van. Az árut kereső vevő ak­kor érzékeli a piaci egyen­súly állapotát, ha az általa keresett áruból az egyes üz­let kb >.n, lerakatoknáj ké­pesek kiszolgálni. A vállalati jövedelemsza­bályo ási rendszer, vala­mint a fejlesztési tevékeny­ség lehetséges bővítése az elmúlt évben is visszatérő feszültségeket okozott. A készletminimum betartása miatt mesterséges áruhiány, ellátási zavar is keletkezett. A forgóalap feltöltését egyes gazdálkodó szervek elmu­lasztották. Fejlesztési alap­jukat szinten tartásra és be­ruházásra használták fel, vagy tartalékolták. A több­letnyereség elsődleges forrá­sa a forgalom növekedése. A forgalom viszont szorosan összefügg a készletek nagy­ságával és összetételével. A megye kereskedelmi szervezeteinek az árukészle­tekkel folytatott gazdálko­dása nem mindig segítette elő a forgalom bővítését, az árukínálat javítását Árpolitika a megyében Mohácsi Ottó beszédében jelentős helyet kapott az ..rpoiitika. — A fogyasztói árak ala­kulását alapvetően a terme­lői árak és az importárak határozzák meg. Miután az- árak jelentős mértékben be­folyásolják az életszínvonal alakulását, a vállalatok gaz­dasági magatartását, dönté­seit, a gazdaságpolitika kö­vetelményeket támaszt és juttat érvényre az árak ala­kulásában. Ennek fő követelményei közé tartozik, hogy a piaci ármozgások nem módosít­hatják negatív irányba a népgazdasági terv reálbér és jövedelem előirányzatait A megye kiskereskedelmi szervezeteinek árpolitikája gyakorlatilag árrés politika­ként ■ jelenik meg. Az árrés növelésében érdekeltek a gazdálkodó szervek. Ennek célszerű útja az áruforgalom bővítése, a kereslethez iga­zodó ám- és árválaszték kí­nálata. A megyében működő fo- ,, gyasztási szövetkezetek bolti kiskereskedelmi üzemágánál az elmúlt évben realizált át­lagos árrésszint 11,5 százalék körül mozgott, lassan mér­A hálózat fejlesztése Az előadó elemezte a tar­tós fogyasztási cikkek me­gyei kínálatát és forgalmát, a kereslet jelenlegi jellem­zőit Ezután az ellátási fele­lősségről beszélt, majd a ke­reskedelmi szervek gazdál­kodását értékelte. Külön fe­jezetben foglalkozott az ál­talános fogyasztási szövetke­zetek kereskedelmi tevé­kenységének értékelésével, elemzésével, majd a háló­zatfejlesztésről szólt: — A megye kiskereske­delmi üzlethálózatának alap­területéből a bolti kiskeres­kedelem üzlethálózatának aránya 62,7 százalék, a ven­déglátóüzleteké pedig 37,3 százalék* Szolnok megye bolti kis­kereskedelmében a negyedik ötéves terv időszakára 60 ezer négyzetméter alapterü­lettel bővítünk, amiből 44 ezer négyzetméter a tiszta hálózatbővülés, a többi meg­szűnt vagy megszűnő üzle­tek pótlását szolgálja-. Megyénkben az elmúlt há­rom év alatt tizennégy ABC- áruház létesült. Hatot a vá­rosok új lakótelepein, illet­ve peremkerületeiben, nyol­cat pedig községekben lé­tesítettek. Élelmiszerüzletek­nél a tiszta alapterületbőví­tés az elmúlt három évben 7 ezer 810 négyzetméter. Az iparcikkhálózat fejlesztésé­nél nem volt kielégítő a szakbolthálózat fejlesztése. Nem fordítottunk elég gondot a vendéglátásban — amelyben nagyobb hálózat- fejlesztést nem terveztünk — a modem kiszolgálási for­mák, technológiák bevezeté­sére. Fontos feladat a gyors áteresztő képességű, önki - szolgáló éttermek, falatozók létesítése azokon a helye­ken, ahol az átmenő forga­lom, az idegenforgalom ezt igényli. Az előadás további részé­ben Mohácsi Ottó, elemezte a káder- és személyzeti munkát, — hangsúlyozva, hogy a vezetők utánpótlása sok helven nincs megoldva, — majd á kereskedelemben dolgozo nők helyzetéről, munkájuk könnyitésének szükségességéről beszélt Dr. Gergely István felszólalása Az előadás után kért szót dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első tit­kára: — Az aktíván részt vevők a legalkalmasabbak arra, hogy megtárgyaljuk velük a jelenlegi helyzetet, s megha­tározzuk a legfontosabb fel­adatokat Kereskedelmi éle­tünk színe-java ül a terem­ben, akik értik feladataikat. Mindössze három kérdést emelnék ki, amelyeket na­gyon fontosnak tartunk a további haladás szempont­jából. Az első, hogy szocialista kereskedelmünk jelentősége egyre nagyobb és állandóan növekednek a feladatai is. A lakosság közérzetének ala­kulása a kereskedelemtől, a kereskedelmi dolgozókkal való mindennapos találko­zástól is függ. A kereske­delem — már így mond­juk — szervez, közvetít, in­formál, bonyolít és integrál is. A legtöbb „ügyfelet” nap­jában a kereskedelmi dol­gozók fogadják. Nem mind­egy, mit mond, mit tesz és főként mit árul a kereskedő. Ez napi politikánkban is fontos tényező. A lakosság séklődő irányzatú. Az or­szág többi megyéjében rea­lizált árrésszintekkel össze­hasonlítva, az átlagnál fél százalékkal nagyobb árrés- szinttel értékesítettek a me­gye szövetkezetei. A tanácsi, bolti kiskeres­kedelem átlagos árrésszín­vonala 11,3 százalék körül mozgott. Az alkalmazott ár­politika árrés bővítési ma­gatartást fejezett ki, de a realizált többletárrés egy ré­szét felhasználták az áren­gedményes vásárokon. A vendéglátóipari áruszol­gáltatás árrésszintje mind a szövetkezeti, mind a tanácsi üzletekben magasabb a ter­vezett haszonnál. Az étel- árakban is megfigyelhető az áremelésre törekvés. Az kérjük, hogy a keres­kedelmi vállalatok jobb be­szerzéssel, a szerződéses kap­csolatok kiterjesztésével az árszínvonal stabilitására is nagyobb gondot fordítsanak a jövőben. Kérjük ezt azért is, mert a hatósági árellen- őrzések az elmúlt években sok szabálytalanságot tártak fel, évenként négyszáz ke­reskedelmi dolgozót kellett felelősségre vonni — az el­lenőrzöttek 15 százalékát — A hálózatfejlesztés, az árubőség és a képzett ke­reskedelmi dolgozók létszá­mának növekedése a legfon­tosabb — mondotta — dr. Gergely István áruellátásáért felelősséget ér­ző kereskedelmi dolgozók­nak köszönet, elismerés az odaadó munkáért. Az áru után a második legfontosabb feltétel a háló­zat. A tájékoztatóból és az életből is tudjuk, megyénk­ben szegényes a kereskedel­mi hálózat. Különösen hiá­nyoznak a korszerű, jól fel­szerelt boltok, vendéglátó­ipari üzletek. Ezért sürget­jük és segítjük a hálózat megfelelő ütemű és mértékű fejlesztését. Azt szeretnénk, ha az áruellátás és a válasz­ték megfelelően kulturált és gazdag lenne. Harmadik dolog, amiről szólok alapvető a kereske­delmi dolgozók politikai, ál­talános és szakmai felké­szültsége. Mit vár egy át­lagvevő, ha a boltba lép: szeretné sikerélményként el­könyvelni a vásárlást. Sze­retné, ha a vendéglátás több lenne, mint étel- és italki- mérés, ha az eladó és a vevő egymásnak jó ismerő­se lenne, ha megfelelő vá­lasztékban találna az üzle­tekben, áruházakban olcsó árut. Kívánom a kereske­dőknek, váljanak valóra ezek az elképzelések és re­ális kívánságok, s akkor minden bizonnyal nem ma­rad el a társadalom általá­nos megbecsülése, tisztelete a pult mögött dolgozók mun­kája, magatartása iránt. ahol félkész tésztaféléket ké­szítünk, ezzel is az otthoni munkát segítjük. Hideg- konyhai termékeinket szere­ti és igényli a lakosság. Ter­melésünk ebből évente meg­haladja az 1 millió forintot A piaci csarnokban lévő hús és tésztaboltunk 4—5 millió forintot forgalmaz. — Szolnokon naponta 10 ezer adag étel készül. Sok helyen nagyon rossz körül­mények között dolgoznak. Üzleteink egy része kis alapterületű, elavult Éppen ezért magas a fluktuáció is. A kulturált vendéglátás pe­dig megköveteli a jobb munkakörülményeket és a szakképzett dolgozókat Sárossy Béla, a szolnoki ÁFÉSZ elnöke elmondta, hogy a szövetkezeti kereske­delem ebben az ötéves terv­ben már 15 ezer négyzetmé­ter területen épített boltokat és 1975-ig még várhatóan 11 ezer négyzetméter terület épül be. Ha a tervek telje­sülnek, és hetvenötre új áruházak, élelmiszer- és iparcikkboltok nyílnak, ak­kor mintegy ötszáz új keres­kedelmi dolgozóra lesz szük­ség. (| — Felszólalásomban a vál­lalatunknál végzett számve­tésről. az eddig elért ered­ményekről, gondjainkról és az előttünk álló két év fel­adatairól szeretnék beszélni — mondta Dénes János, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi főosz­tályának vezetője. — Az idén jó eredménv- ről számolhatok be, hiszen vállalatunk az előző évekhez viszonyítva 14 száz f ékos többlet forgalomnövekedést ért el. A negyedik ötéves terv időszakára 4 milliárd 223 millió forint forgalmat tervezünk. Várhatóan ez év végéig 2 milliárd 240 millió forint lesz a forgalmunk. — A legnagyobb gondot a hálózatfejlesztés jelenti. A negyedik ötéves tervben 5700 négyzetméter alapterület fejlesztésével számoltunk, és az év végéig ebből mintegy ezer négyzetméter valósult meg. Ha a következő két évben sikerül felépíteni a bútor- és lakbemdezési áru­házát és a már épülő Sztár Áruház elkészül, akkor ter­veink megvalósulnak. — Vállalatunknál a dolgo­zók 92 százaléka rendelke­zik szakmájának megfelelő szakképesítéssel. Terveinkben szerepel a további beiskolá­zás. Dolgozóink bérszínvona­la az elmúlt három évben nem az előírt mértékben fejlődött. Szót kért a vitában Mol­nár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes is. El­mondta, hogy élvezettél hall­gatta a gondolatébresztő felszólalásokat, s egyetért az értékelő előadással is. — Szolnok megye kommu­nista kereskedői mai tanács- íozásának külön jelentősége .K van. Ezekben a napokban ünnepli országszerte az álla­mi és a szövetkezeti keres­kedelem 25. évfordulóját. Érdemes tehát visszatekinte­ni. értékelni a megtett Utat. Az eredmények szépek, na­gyok, azokra mi kommunista kereskedők büszkék lehe­tünk. Mégis most. amikor tovább akarunk haladni, szükséges, hogy mérleget csináljunk, mert elkövetkező feladataink sem kicsik. Há­rom fontos időszakról szól­nék. amely három fontos feladatot jelent. Nehéz hetek következnek. A karácsony, a szilveszter a nagy bevásár­lások ideje. megfeszített munkára van szükség min­den boltban, áruházban. S fel kell készülni az 1974-es év kereskedelempolitikai fel­adataira. Végül pedig most már közeleg az ötödik ötéves terv előkészítése. Ezért mon­danám azt. hogy a mában mindig látni kell a holna­pot is. A miniszterhelyettes ez­után felhívta a figyelmet a legfontosabb feladatokra, majd további sikerekben gazdag munkát kívánt Szol­nok megye kereskedelmi dolgozóinak. A kereskedelmi kommunis­ta aktíva Árvái István zár­szavával ért vépet. Sóskúti Júlia — Szekeres Edit Fotó: Nagy Zsolt fogjuk össze a megye köz­gazdasági, kereskedélmi Szakembereit, és szervezzük meg továbbképzésüket. Ez a munka jói halad ebben az évben százhúsz hallgató­val két tanfolyam is indult Az élelmiszer kiskereske­delmi vállfát nevében Lé­vai Józsefné, a szakszerve­zeti bizottság titkára beszélt. — Szolnok, Martfű, Jászbe­rény és Törökszentmiklós 140 boltjának ellátását biztosítja vállalatunk. Az elmúlt há­rom év alatt az üzletekben .növelték a térítésmentes szolgáltatásokat és nagy mértékben gépesítettek. Csak Szolnokon 192 ezer li­ter a hűtőtér. Mindenütt tö­rekedtek a háziasszonyok otthoni munkájának köhy- nyítésére is, mégpedig úgy, hogy többféle kész, félkész terméket, konzerveket kí­náltak. — Dolgozóink többsége nő, a fiatalok száma magas. Éppen ezért sokan Igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, a fiatal mamánnak több mint 20 százaléka. Tá­mogatjuk a nagycsaládos dolgozóinkat és gyermekei­ket egvedül n«"-*»' 5 irit Az idén már két alkalom­mal kaptak segélyt. — Szolnokon nagyon ke­vés a jól felszerelt, modem élelmiszerüzlet Ennek az az oka. hogy boltjaink 55 szá­zaléka 40—100 éves épület­iekben vannak elhelyezve. Nehezfti dolgozóink munká­ját az osztott nyitvatartás is. Megoldatlan a szakmában az utánpótlás. Arra kell tö­rekednünk. hogv a kereske­delmi tanulók létszámát minden évben növeljük. Sokszor éri az a vád megye éttermeit, vendézlór eszpresszóit (sokszor jogo san). hogv nem felelnek mei a legalapvetőbb egészség ügvi követelményeknek, nen lehet kulturáltan szórakozni Tóth Jenő. a Jász-Nagykui Vendéglátó Vállalat igazga tója elmondta, hogv ezeke igyekeznek megszüntetni é új, korszerű éttermekéi vendéglőket létesíteni. — Az életszínvonal emelé­se érdekében növelnünk kell a forgalmat, az árukíné'-‘ot. biztosítani kell a változatos­ságot. bővíteni a szolgáltatá­sokat. ahol szükséges pedi; profilváltozást kell végre íjajtaná. Ezekhez szükséges t technikai fejlesztés és a minél több szakképzett dol­gozó munkába állítása. — Az első háromnegyed- svben az előfizetéses ételek orgalma 20. a süteményeké 8 százalékkal nőtt. a büfé- íruké megdup'é-zódofct. Kü- öm üzemet létesítettünk, A kommunista aktira vitája Elsőként Szabó István, a karcagi ÁFÉSZ elnöke kért szót. Elmondta, hogy szö­vetkezetük arra törekszik, hogy javítsa az áru- és ár- kínálatot, jobb és korsze­rűbb termékekkel várja vá­sárlóit. Az elmúlt időszak­ban gazdagodott az áru­készlet is, nagyobb lett a választék. A szövetkezet ár­bevétele 1962-től 1972-ig tér- . jedő tíz évben 226 százalék­kal növekedett, az idén a számítások szerint eléri a 300 millió forintot. Arira tö­rekednek, hogy dolgozóik munkakörülményeit javítsák, ezért csak a nehéz fizikai munka megkönnyítését szol­gáló eszközökre 330 000 forintot fordítottak. Szervezik a dol­gozók továbbképzését. Min­den évben többen jelentkez­nek a tanfolyamokra, az idén például nyolcvanegyen. — Legfőbb célunk a me­gye áruellátásának további fejlesztése — kezdte hozzá­szólását Csikós Sándor, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. — Örvendetes, hogy a megye áruforgalma nem marad el az országos­tól. Bár eltérés akad. Az egy főre jutó fogyasztás lisztből országosan 29, a megyében csak 24 kilogramm Cukor­ból 37, nálunk 23 kilogramm, a kávéfogyasztás viszont el is hagyja az országos átla­got. Négy év alatt 35 millió forint értékben gépesítettük, korszerűsítettük raktárhe­lyiségeinket. A legnagyobb fejlesztést a szolnoki lera- katunkban végeztük. Gondot fordítunk arra is, bogy a kiskereskedelmi boltokat agy ' hónapban legalább két­szer- háromszor felkeressük. Ezzel a munkával negyven üzletvezetőt bíztunk meg. Jövőre szeretnénk létrehoz­ni a szakmai tanácsadó tes­tületet. amely a kiskereske­delmi szervekkel közösen alakítja majd ki a megye áruellátását. — Gondot okoz nekünk, hogy a vállalat központja kis helyre van összezsúfol­va. Így a legminimálisabb munkakörülményeket sem tudjuk biztosítani dolgo­zóinknak. — Szeretnék röviden be­szélni a megyei közgazdasá­gi társaság kereskedelmi szakosztályának munkájáról is. Három évvel ezelőtt azt a feladatot kaptuk, hogy A tanácskozás résztvevői /

Next

/
Thumbnails
Contents