Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-08 / 287. szám
1973. december 8. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 3 Kér esk edel m I kommunista aktíva Szolnokon (Folytatás as 1. oldalról) Az árukínálat bővítése társadalmi követelmény, a piaci egyensúly követelménye, és egye ránt vonatkozik a nagy* és kiskereskedelemre. A kereskedelmi munkának, az eladóhelyeken található készleteknek, a kiszolgálás színvonalának, az üzletek telepítésének, a nyitvatartási időnek mindebben fontos szerepe van. Az árut kereső vevő akkor érzékeli a piaci egyensúly állapotát, ha az általa keresett áruból az egyes üzlet kb >.n, lerakatoknáj képesek kiszolgálni. A vállalati jövedelemszabályo ási rendszer, valamint a fejlesztési tevékenység lehetséges bővítése az elmúlt évben is visszatérő feszültségeket okozott. A készletminimum betartása miatt mesterséges áruhiány, ellátási zavar is keletkezett. A forgóalap feltöltését egyes gazdálkodó szervek elmulasztották. Fejlesztési alapjukat szinten tartásra és beruházásra használták fel, vagy tartalékolták. A többletnyereség elsődleges forrása a forgalom növekedése. A forgalom viszont szorosan összefügg a készletek nagyságával és összetételével. A megye kereskedelmi szervezeteinek az árukészletekkel folytatott gazdálkodása nem mindig segítette elő a forgalom bővítését, az árukínálat javítását Árpolitika a megyében Mohácsi Ottó beszédében jelentős helyet kapott az ..rpoiitika. — A fogyasztói árak alakulását alapvetően a termelői árak és az importárak határozzák meg. Miután az- árak jelentős mértékben befolyásolják az életszínvonal alakulását, a vállalatok gazdasági magatartását, döntéseit, a gazdaságpolitika követelményeket támaszt és juttat érvényre az árak alakulásában. Ennek fő követelményei közé tartozik, hogy a piaci ármozgások nem módosíthatják negatív irányba a népgazdasági terv reálbér és jövedelem előirányzatait A megye kiskereskedelmi szervezeteinek árpolitikája gyakorlatilag árrés politikaként ■ jelenik meg. Az árrés növelésében érdekeltek a gazdálkodó szervek. Ennek célszerű útja az áruforgalom bővítése, a kereslethez igazodó ám- és árválaszték kínálata. A megyében működő fo- ,, gyasztási szövetkezetek bolti kiskereskedelmi üzemágánál az elmúlt évben realizált átlagos árrésszint 11,5 százalék körül mozgott, lassan mérA hálózat fejlesztése Az előadó elemezte a tartós fogyasztási cikkek megyei kínálatát és forgalmát, a kereslet jelenlegi jellemzőit Ezután az ellátási felelősségről beszélt, majd a kereskedelmi szervek gazdálkodását értékelte. Külön fejezetben foglalkozott az általános fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi tevékenységének értékelésével, elemzésével, majd a hálózatfejlesztésről szólt: — A megye kiskereskedelmi üzlethálózatának alapterületéből a bolti kiskereskedelem üzlethálózatának aránya 62,7 százalék, a vendéglátóüzleteké pedig 37,3 százalék* Szolnok megye bolti kiskereskedelmében a negyedik ötéves terv időszakára 60 ezer négyzetméter alapterülettel bővítünk, amiből 44 ezer négyzetméter a tiszta hálózatbővülés, a többi megszűnt vagy megszűnő üzletek pótlását szolgálja-. Megyénkben az elmúlt három év alatt tizennégy ABC- áruház létesült. Hatot a városok új lakótelepein, illetve peremkerületeiben, nyolcat pedig községekben létesítettek. Élelmiszerüzleteknél a tiszta alapterületbővítés az elmúlt három évben 7 ezer 810 négyzetméter. Az iparcikkhálózat fejlesztésénél nem volt kielégítő a szakbolthálózat fejlesztése. Nem fordítottunk elég gondot a vendéglátásban — amelyben nagyobb hálózat- fejlesztést nem terveztünk — a modem kiszolgálási formák, technológiák bevezetésére. Fontos feladat a gyors áteresztő képességű, önki - szolgáló éttermek, falatozók létesítése azokon a helyeken, ahol az átmenő forgalom, az idegenforgalom ezt igényli. Az előadás további részében Mohácsi Ottó, elemezte a káder- és személyzeti munkát, — hangsúlyozva, hogy a vezetők utánpótlása sok helven nincs megoldva, — majd á kereskedelemben dolgozo nők helyzetéről, munkájuk könnyitésének szükségességéről beszélt Dr. Gergely István felszólalása Az előadás után kért szót dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára: — Az aktíván részt vevők a legalkalmasabbak arra, hogy megtárgyaljuk velük a jelenlegi helyzetet, s meghatározzuk a legfontosabb feladatokat Kereskedelmi életünk színe-java ül a teremben, akik értik feladataikat. Mindössze három kérdést emelnék ki, amelyeket nagyon fontosnak tartunk a további haladás szempontjából. Az első, hogy szocialista kereskedelmünk jelentősége egyre nagyobb és állandóan növekednek a feladatai is. A lakosság közérzetének alakulása a kereskedelemtől, a kereskedelmi dolgozókkal való mindennapos találkozástól is függ. A kereskedelem — már így mondjuk — szervez, közvetít, informál, bonyolít és integrál is. A legtöbb „ügyfelet” napjában a kereskedelmi dolgozók fogadják. Nem mindegy, mit mond, mit tesz és főként mit árul a kereskedő. Ez napi politikánkban is fontos tényező. A lakosság séklődő irányzatú. Az ország többi megyéjében realizált árrésszintekkel összehasonlítva, az átlagnál fél százalékkal nagyobb árrés- szinttel értékesítettek a megye szövetkezetei. A tanácsi, bolti kiskereskedelem átlagos árrésszínvonala 11,3 százalék körül mozgott. Az alkalmazott árpolitika árrés bővítési magatartást fejezett ki, de a realizált többletárrés egy részét felhasználták az árengedményes vásárokon. A vendéglátóipari áruszolgáltatás árrésszintje mind a szövetkezeti, mind a tanácsi üzletekben magasabb a tervezett haszonnál. Az étel- árakban is megfigyelhető az áremelésre törekvés. Az kérjük, hogy a kereskedelmi vállalatok jobb beszerzéssel, a szerződéses kapcsolatok kiterjesztésével az árszínvonal stabilitására is nagyobb gondot fordítsanak a jövőben. Kérjük ezt azért is, mert a hatósági árellen- őrzések az elmúlt években sok szabálytalanságot tártak fel, évenként négyszáz kereskedelmi dolgozót kellett felelősségre vonni — az ellenőrzöttek 15 százalékát — A hálózatfejlesztés, az árubőség és a képzett kereskedelmi dolgozók létszámának növekedése a legfontosabb — mondotta — dr. Gergely István áruellátásáért felelősséget érző kereskedelmi dolgozóknak köszönet, elismerés az odaadó munkáért. Az áru után a második legfontosabb feltétel a hálózat. A tájékoztatóból és az életből is tudjuk, megyénkben szegényes a kereskedelmi hálózat. Különösen hiányoznak a korszerű, jól felszerelt boltok, vendéglátóipari üzletek. Ezért sürgetjük és segítjük a hálózat megfelelő ütemű és mértékű fejlesztését. Azt szeretnénk, ha az áruellátás és a választék megfelelően kulturált és gazdag lenne. Harmadik dolog, amiről szólok alapvető a kereskedelmi dolgozók politikai, általános és szakmai felkészültsége. Mit vár egy átlagvevő, ha a boltba lép: szeretné sikerélményként elkönyvelni a vásárlást. Szeretné, ha a vendéglátás több lenne, mint étel- és italki- mérés, ha az eladó és a vevő egymásnak jó ismerőse lenne, ha megfelelő választékban találna az üzletekben, áruházakban olcsó árut. Kívánom a kereskedőknek, váljanak valóra ezek az elképzelések és reális kívánságok, s akkor minden bizonnyal nem marad el a társadalom általános megbecsülése, tisztelete a pult mögött dolgozók munkája, magatartása iránt. ahol félkész tésztaféléket készítünk, ezzel is az otthoni munkát segítjük. Hideg- konyhai termékeinket szereti és igényli a lakosság. Termelésünk ebből évente meghaladja az 1 millió forintot A piaci csarnokban lévő hús és tésztaboltunk 4—5 millió forintot forgalmaz. — Szolnokon naponta 10 ezer adag étel készül. Sok helyen nagyon rossz körülmények között dolgoznak. Üzleteink egy része kis alapterületű, elavult Éppen ezért magas a fluktuáció is. A kulturált vendéglátás pedig megköveteli a jobb munkakörülményeket és a szakképzett dolgozókat Sárossy Béla, a szolnoki ÁFÉSZ elnöke elmondta, hogy a szövetkezeti kereskedelem ebben az ötéves tervben már 15 ezer négyzetméter területen épített boltokat és 1975-ig még várhatóan 11 ezer négyzetméter terület épül be. Ha a tervek teljesülnek, és hetvenötre új áruházak, élelmiszer- és iparcikkboltok nyílnak, akkor mintegy ötszáz új kereskedelmi dolgozóra lesz szükség. (| — Felszólalásomban a vállalatunknál végzett számvetésről. az eddig elért eredményekről, gondjainkról és az előttünk álló két év feladatairól szeretnék beszélni — mondta Dénes János, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi főosztályának vezetője. — Az idén jó eredménv- ről számolhatok be, hiszen vállalatunk az előző évekhez viszonyítva 14 száz f ékos többlet forgalomnövekedést ért el. A negyedik ötéves terv időszakára 4 milliárd 223 millió forint forgalmat tervezünk. Várhatóan ez év végéig 2 milliárd 240 millió forint lesz a forgalmunk. — A legnagyobb gondot a hálózatfejlesztés jelenti. A negyedik ötéves tervben 5700 négyzetméter alapterület fejlesztésével számoltunk, és az év végéig ebből mintegy ezer négyzetméter valósult meg. Ha a következő két évben sikerül felépíteni a bútor- és lakbemdezési áruházát és a már épülő Sztár Áruház elkészül, akkor terveink megvalósulnak. — Vállalatunknál a dolgozók 92 százaléka rendelkezik szakmájának megfelelő szakképesítéssel. Terveinkben szerepel a további beiskolázás. Dolgozóink bérszínvonala az elmúlt három évben nem az előírt mértékben fejlődött. Szót kért a vitában Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Elmondta, hogy élvezettél hallgatta a gondolatébresztő felszólalásokat, s egyetért az értékelő előadással is. — Szolnok megye kommunista kereskedői mai tanács- íozásának külön jelentősége .K van. Ezekben a napokban ünnepli országszerte az állami és a szövetkezeti kereskedelem 25. évfordulóját. Érdemes tehát visszatekinteni. értékelni a megtett Utat. Az eredmények szépek, nagyok, azokra mi kommunista kereskedők büszkék lehetünk. Mégis most. amikor tovább akarunk haladni, szükséges, hogy mérleget csináljunk, mert elkövetkező feladataink sem kicsik. Három fontos időszakról szólnék. amely három fontos feladatot jelent. Nehéz hetek következnek. A karácsony, a szilveszter a nagy bevásárlások ideje. megfeszített munkára van szükség minden boltban, áruházban. S fel kell készülni az 1974-es év kereskedelempolitikai feladataira. Végül pedig most már közeleg az ötödik ötéves terv előkészítése. Ezért mondanám azt. hogy a mában mindig látni kell a holnapot is. A miniszterhelyettes ezután felhívta a figyelmet a legfontosabb feladatokra, majd további sikerekben gazdag munkát kívánt Szolnok megye kereskedelmi dolgozóinak. A kereskedelmi kommunista aktíva Árvái István zárszavával ért vépet. Sóskúti Júlia — Szekeres Edit Fotó: Nagy Zsolt fogjuk össze a megye közgazdasági, kereskedélmi Szakembereit, és szervezzük meg továbbképzésüket. Ez a munka jói halad ebben az évben százhúsz hallgatóval két tanfolyam is indult Az élelmiszer kiskereskedelmi vállfát nevében Lévai Józsefné, a szakszervezeti bizottság titkára beszélt. — Szolnok, Martfű, Jászberény és Törökszentmiklós 140 boltjának ellátását biztosítja vállalatunk. Az elmúlt három év alatt az üzletekben .növelték a térítésmentes szolgáltatásokat és nagy mértékben gépesítettek. Csak Szolnokon 192 ezer liter a hűtőtér. Mindenütt törekedtek a háziasszonyok otthoni munkájának köhy- nyítésére is, mégpedig úgy, hogy többféle kész, félkész terméket, konzerveket kínáltak. — Dolgozóink többsége nő, a fiatalok száma magas. Éppen ezért sokan Igénybe veszik a gyermekgondozási segélyt, a fiatal mamánnak több mint 20 százaléka. Támogatjuk a nagycsaládos dolgozóinkat és gyermekeiket egvedül n«"-*»' 5 irit Az idén már két alkalommal kaptak segélyt. — Szolnokon nagyon kevés a jól felszerelt, modem élelmiszerüzlet Ennek az az oka. hogy boltjaink 55 százaléka 40—100 éves épületiekben vannak elhelyezve. Nehezfti dolgozóink munkáját az osztott nyitvatartás is. Megoldatlan a szakmában az utánpótlás. Arra kell törekednünk. hogv a kereskedelmi tanulók létszámát minden évben növeljük. Sokszor éri az a vád megye éttermeit, vendézlór eszpresszóit (sokszor jogo san). hogv nem felelnek mei a legalapvetőbb egészség ügvi követelményeknek, nen lehet kulturáltan szórakozni Tóth Jenő. a Jász-Nagykui Vendéglátó Vállalat igazga tója elmondta, hogv ezeke igyekeznek megszüntetni é új, korszerű éttermekéi vendéglőket létesíteni. — Az életszínvonal emelése érdekében növelnünk kell a forgalmat, az árukíné'-‘ot. biztosítani kell a változatosságot. bővíteni a szolgáltatásokat. ahol szükséges pedi; profilváltozást kell végre íjajtaná. Ezekhez szükséges t technikai fejlesztés és a minél több szakképzett dolgozó munkába állítása. — Az első háromnegyed- svben az előfizetéses ételek orgalma 20. a süteményeké 8 százalékkal nőtt. a büfé- íruké megdup'é-zódofct. Kü- öm üzemet létesítettünk, A kommunista aktira vitája Elsőként Szabó István, a karcagi ÁFÉSZ elnöke kért szót. Elmondta, hogy szövetkezetük arra törekszik, hogy javítsa az áru- és ár- kínálatot, jobb és korszerűbb termékekkel várja vásárlóit. Az elmúlt időszakban gazdagodott az árukészlet is, nagyobb lett a választék. A szövetkezet árbevétele 1962-től 1972-ig tér- . jedő tíz évben 226 százalékkal növekedett, az idén a számítások szerint eléri a 300 millió forintot. Arira törekednek, hogy dolgozóik munkakörülményeit javítsák, ezért csak a nehéz fizikai munka megkönnyítését szolgáló eszközökre 330 000 forintot fordítottak. Szervezik a dolgozók továbbképzését. Minden évben többen jelentkeznek a tanfolyamokra, az idén például nyolcvanegyen. — Legfőbb célunk a megye áruellátásának további fejlesztése — kezdte hozzászólását Csikós Sándor, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. — Örvendetes, hogy a megye áruforgalma nem marad el az országostól. Bár eltérés akad. Az egy főre jutó fogyasztás lisztből országosan 29, a megyében csak 24 kilogramm Cukorból 37, nálunk 23 kilogramm, a kávéfogyasztás viszont el is hagyja az országos átlagot. Négy év alatt 35 millió forint értékben gépesítettük, korszerűsítettük raktárhelyiségeinket. A legnagyobb fejlesztést a szolnoki lera- katunkban végeztük. Gondot fordítunk arra is, bogy a kiskereskedelmi boltokat agy ' hónapban legalább kétszer- háromszor felkeressük. Ezzel a munkával negyven üzletvezetőt bíztunk meg. Jövőre szeretnénk létrehozni a szakmai tanácsadó testületet. amely a kiskereskedelmi szervekkel közösen alakítja majd ki a megye áruellátását. — Gondot okoz nekünk, hogy a vállalat központja kis helyre van összezsúfolva. Így a legminimálisabb munkakörülményeket sem tudjuk biztosítani dolgozóinknak. — Szeretnék röviden beszélni a megyei közgazdasági társaság kereskedelmi szakosztályának munkájáról is. Három évvel ezelőtt azt a feladatot kaptuk, hogy A tanácskozás résztvevői /