Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

19TS. december 6. S70I NOR WFGYF1 MfP! AP 3 Pipetták, lombikok, bfiretták készülnek az Alföldi Szilikátipari Vállalat török­szentmiklósi üvegtechnikai üzemében. Az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat részé­re az idén kétszer annyit — 16 millió forint értékben — gyártanak, mint tavaly. Képünkön Szabó Sándorné. saválló üvegvezeték vákumcsapjának dugóját Tormái ja A jó tapasztalatok fóruma * A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK Országos Tanácsá­nak rendezésében holnap Budapesten tanácskozásra gyűlnek össze a tsz szocialis­ta brigádok képviselői. A legkiválóbb szövetkezeti bri­gádok vezetői és tagjai, mintegy 350-en — vesznek részt ezen az országos ta­pasztalatcserén. A résztve­vőknek bizonyára sok lesz a mondanivalói uk. Alapos előkészületek előz­ték meg ezt a tanácskozást. A szocialista brigádok a leg­több szövetkezetben gyűlést tartottak. Megvitatták eddigi tevékenységüket. beszéltek úi feladataikról. Ezután mind az 50 tsz területi szövetség előkészítő eszmecserét hívott össze, melyen a brigádok megbízottai összegezték sok­féle tapasztalatukat megvá­lasztották küldötteiket az országos tanácskozásra, — s megfelelő útmutatással lát ták el azokat. Több mint négy esztendő^ vei ezelőtt. 1969. márciusá­ban tartották első országos tanácskozásukat a tsz-ek szo­cialista brigádjai. Ez nagv lendületet adott akkor a szo­cialista brigádmozgalom fej* lődésének. JELENLEG mintegy 5800 szocialista brigád működik a szövetkezésekben, több mint 86 ezer taggal. A munkaver eeny legjelentősebb formá­jává a tsz-ekben is a szocia­lista brigádmozgalom vált Az eltelt négy esztendőben azonban a szövetkezetek gazdálkodásában, termelésé­ben is nagy változások kö­vetkeztek be. Növekedett a tsz-ek önállósága, bővült a tsz-gk tevékenységi köre, je­lentősen fejlődött az üzétn- és munkaszervezés, módosul­tak a szövetkezetek és más szervek gazdasági kapcsola­tai. A kialakuló úi körülmé­nyek között természetesen a Szocialista brigádokra is úi és megnövekedett feladatok hárulnak. A legtöbb tsz-ben a szo­cialista brigádok öntevéke­nyen alkalmazkodni tudnak az új követelményekhez. Ez azonban nem mindenütt si­került Több szövetkezetben tisztázatlanok a versenyfel­adatok. a tsz vezetők ném nyújtanak megfelelő segítsé­get a szocialista címért küz­dő brigádoknak. így a ver seny sokszor formálissá válik. A most sorrakerülő orszá­gos tanácskozás legfőbb fel­adata az. hogy közkinccse tegye a legjobb brigádok, szövetkezetek tapasztalatait és ezáltal minden szövetke­zetben tartalmasabbá, haté­konyabbá váljon a munka­verseny a szocialista brigá­dok tevékenysége. NAPJAINKBAN új nagy állattenyésztési telepek, hiz­laldák lépnek be a termelés­be. és egyre nagyobb tért hódítanak az úgynevezett texmelési rendszernek. Mind­ez azzal jár. hogy egy-egy tsz dolgozó egyre nagyobb értékű és teljesítményű gép vagy berendezés kezelője. Egyes brigádok tevékeny­sége tehát az eddiginél jóval nagyobb befogással van a gazdálkodás alakulására. — Egyéni, szövetkezeti és nép­gazdasági érdek, hogy a kor szerű termelési eszközök ke­zelői ió képzett, szorgalmas megbízható emberek legye­nek. Ezt. a célt lói szolgálja a szocialista brigádok tevé­kenysége. A tez-brigádok vállalásai természetesen függnek az egyes ágazatok sajátosságai­tól. de lényegük az. hogy a versenyben résztvevők a munkaköri kötelességükön túlmenő erőfeszítéseket tesz­nek a hozamok növeléséért, a minőség javításáért, a költ­ségek csökkentéséért. Emel­lett szükséges, hogy a szocia­lista brigádok olyan kollek­tívák legyenek, melyek moz­gósító és példamutató szere­pet töltenek be nemcsak a munkában, hanem a tanu­lásban és a közösségi elei­ben is. A II. ORSZÁGOS tanács­kozás minden bizonnyal hoz­zájárul maid a mezőgazdát sági termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok további fejlődéséhez. Felhív­ja a figyelmet azokra az utakra, és módokra, melvek révén a szocialista brieádok még jobban szolgálhatják a közös gazdaságok előreha­ladását loarosofió Zalaegerszegen két évtized alatt több élelmiszeripari, könnyűipari, vegyipari üzem létesült. Ezekben ma már együttesen több mint 20 ez­ren dolgoznak. A zalaeger­szegi gyárak, üzemek terme­lési értéke fókozatosan emelkedett és 19í3-ban, el­éri a négymilliárd forintot. Zalaegerszeg a helyi adott­ságok kihasználására tovább iparosodik, elsősorban az élelmiszeripart fejlesztik. A város ' nyugati ipartelepén tető alá hoztak egy ezer va- gonos gabonatárolót, ahol egy korszerű malmot is lé­tesítenek. mellette pedig megkezdődött egy baromfi- feldolgózó és egv hűtőház építése. A város déli részén a Magyar Optikai Művek számítógépegységek gyártá­sára rendezkedik be; a MOM gyáregysége 1975. végére ké­szül eL Gyorsabban, olcsóbban A könnyűszerkezetes kormányprogram köreté­ben és a szarvasmarha­program támogatására a MEZŐGÉP Tröszt mint­egy 100 gépi berendezés licencét vásárolta meg a nyugatnémet Hölcz-gép- gyártól 600 ezer márka értékben. A listán a lekötőbéren- dezóstőj a takarmány* szállítón keresztül a komplett istállóépületíg minden szerepel, ami a korszerű, nagyüzemi szarvasmarhatartáshoz szükséges. Régi,, több évtizedes gyártási módnak mon­danak ezzel búcsút, gyorsabban, olcsóbban készülnek majd a szarvasmarhatelepek, s a termelékenység is nagy mértékben növekszik. Gyorsított ütemben kezdik meg a gyártást, melyből Szombathely, Nyíregyháza, Orosháza mellett a szolnoki és a törökszentmiklósi MEZŐ­GÉP is kiveszi a részét. Törökszentmiklóson ál- latlekötő, etető és itató­berendezésekeit gyárta­nak. a szolnokiak pedig 12 féle épületet készítenek. Magyar fényújság Moszkvában Mínusz tíz fokos hidegben többezer moszkvai járókelő topogott a moszkvai Maja­kovszkij téren, hogy meg­csodálja a szovjet főváros új nevezetességét, a világ leg­nagyobb színes fényújságját, amely a Szófia étterem épü­letének tetot*-> —te mutatkozott be a nagykö­zönségnek. A 240 négyzetméteres fénytabló első „műsorában” érthető módon több magyar vonatkozású reklám és a két nép közötti barátság élteté­se is fontos helyet kapott, mivel a tabló magyar gyárt­mány: a villamos berende­zések és készülékművek négyszínű „publikolori' be­rendezése. Az új fényújság. amely Moszkva egyik legforgalma­sabb pontján, a Gorkij utca és a .Nagykörút sarkán tájé­koztatja a moszkvaiakat, a szakemberek és a közönség körében egyaránt sikert aratott A moszkvai rádió tégnan reggeli híradását azzal indí­tott^ hogy á munkába in­duló moszkvaiak figyelmét felhívja a „publikolor” fény­újságra. mely a továbbiak- . ban esténként feklámképe- ken és szövegeken kívül a legfontosabb kül- és bel­politikái híreket is közvetí­ti majd. Tisztújító közgyűlés az agrártudományi egyesületben (Folytatás az 1. oldalról.) Köztársaság) testvéregyesü­lettel, ugyanúgy, mint a bul­gáriai Szilisztra terület tu- dományor szervezetével. Az országos elnökség is elisme­réssel szól a Szolnok megyei szervezet munkájáról. A vitában elsőnek Erős András, a karcagi mezőgaz­dasági szakközépiskola igaz­gatója kért szót. Erős András alapítótagja volt az egykori Micsurin társaságnak. Her- bály Lajos mezőtúri főiskolai tanár a gépesítési szakosztály munkájáról szólt. Nagy teps fogadta Tajti Józsefet. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem • jászapáti születésű hall­gatója az ottani nyolcvanhá­rom tagú ifjúsági csoport terveiről szólt. Mint' mondta, segítik, hogy a megyéből mi­nél több munkás-paraszt származású hallgató tussol? be intézetükbe, s diplomával térjen vissza. Hubai Imre. a karcagi Május 1. Tsz növény­védő agronómusa agrárklü- bok szervezését javasolta. Újjáválasztották a megyei Vezetőséget Mohácsi Imre, a karcagi Lenin Tsz főagronómusa, a tisztújító megyei közgyűlés jelölőbizottsági elnöke javas­latára, újjáválasztották a szervezet megyei vezet"sásét. Az elnök ismét dr. Kurucz Gyula lett, alelnökök: dr. Fo­dor Sándor, dr. Szabó Béla Állami-díjas és Matuz János. A szervezet megyei titkára ismét Csorna János. Ugyan­csak megválasztották a VI. orsz-ágos tisztújító közgyűlés Szolnok megyei leüldötteit Is. Megyénket dr. Gergely Ist­ván, dr. Kurucz Gyula. Cso­rna János, dr. Fodor Sándor, dr. Szabó Béla, Matuz János, Andrási István, Farkas Al­bert, K. Tóth Lajos. Egresi Miklós, Balogh Mhgdolna, Berczeii István, Erős András, Csemány Béla, Dudás Já­nos, Borsós Lajos, dr. Pat­kós István. Hajnal Antal. dr. Katona István és Bagi Ká­roly képviseli majd az orszá­gos tanácskozáson. Végül az egyesületben vég­zett kiemelkedő munkáju­kért a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át dr. Gergely '~tván dr. Kurucz Gyulának, dr. Fodor Sándornak és Vágási Kál­mánnak. Az egyesület arany­koszorús jelvényét pedig dr Bereczki Lajosnak, Bencsih Istvánnak, Blndi.es István­nak. Dudás Jánosnak. ’ Egre­si Miklósnak, Herbály Lajos­nak, dr. Kovács Károlynak, Lengyel Gyulának, Sári Mi­hálynak és dr. Szilárd Györgynek, öten elismerő oklevelet kaptak. A megyei közgyűlés dr. Bereczki Lajos zárszavával ért véget. , B. L A közúti szemétszállítás helyzete A fogyasztók érdekvédelme NEB VIZSGÁLATOK A JÁSZSÁGBAN Munkájának értékelése után készítette el 1974. évi munkatervét a jászberényi Járási-Városi Népi Ellenőr­zési Bizottság. Az éves mun­katervben olyan időszerű vizsgálatok szerepeinek, amelyek a la­kosság érdekvédelmét szol­gálják, a helyi tanácsok munkáját segítik. Tartalmazza azokat az utó­vizsgálatokat, amelyekkel az alapvizsgálatok során feltárt szabálytalanságok megszün­tetéséről akarnak meggyő­ződni. Az első félévben a ven­déglátóipari szolgáltatás kul­turáltságát, a fogyasztók ér­dekvédelmét Vizsgálja a NEB. Indok: December 14-én ülést tart a megyei tanács A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973. december 14-én délelőtt 9 órára hívta össze a megyei tanács ülését. Az ülés napi­rendjén a következő témák szerepelnek. —- A tanács 1074. évi mun­katervének megállapítása. — Jelentés Szolnok megye 1971—75. évi területi fejlesz­tési terve végrehajtásának állásáról, Valamint a tanács tervgazdasági bizottságának tevékenységéről. — A megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság munkatervi feladatainak végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatá­sa és a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság 1974. évi munkatervének jóváhagyá­sa. — A megyei tanács és a KISZ megyei bizottságának, valamint a megyei tanács és a Szakszervezetek megyei Tanácsának együttműködési megállapodásáról szóló elő­terjesztések megvitatása. A megyei tanács ülése nyilvános, a végrehajtó bi­zottság szívesen látja az ér­deklődőket. gyakoriak a panaszok a szolgáltatások színvonalára, egy-egy vendéglátó egység felszereltségére, a fiata­lok, a fogyasztók érdekvé­delmére. A következő vizsgálat témá­ja a közúti személyszállítás kultúrál tságá. és mennyire felelnek meg a járművek a biztonságos közlekedés köve­telményeinek. Szerepel a munkatervben a tsz-ek fejlesztési alapképzé­sének és felhasználásának vizsgálata. Annak megállapítása, hogy a szövetkezetek a jogsza­bályoknak megfelelően ké­pezik-e fejlesztési alapju­kat* Vizsgálati téma lesz a hű­tést igénylő áruk forgalma­zásának, a szavatosság betar­tásának, a vásárlóit érdek- védelmének helyzete. Szük­ségességét azok a bejelenté­sek igazolják, amelyek a sza­vatossági Idő figyelmen kí­vül hagyására, súlycsonkífá­sokra hívják fel a figyel­met. Három utóvizsgálat szere­ljél a NEB második félévi munkatervében. Elsőként a kereskedelem hatósági árellenőrzésének és az el­lenőrzések hatékonyságá­nak utóvizsgálatára kerttl sor. Utóvizsgálattal keresnek választ arra.’ hogy a taná­csok költségvetési üzemei­ben áttértek-e a bizonylati fegyelmet biztosító kettős könyvvitelre, javult-e a költ­ségvetési ütemekben, a for­góalap ellátottság. A vadásztársaságok gazdái- • kodásáról szóló utóvizsgá­lat azt elemzi, hogv az alap­vizsgálatok óta milyen in­tézkedéseket 'ettek a vad- gazdálkodásban a célszerű­ség megteremtéséért, a pénzgazdálkodásban és a különböző ■ elszámolásoknál a törvényes előírások betar­tásáért. Szervezési és munkatani tanács az élelmiszergazdaságban A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Utasítá­sára megalakult az élelmi­szergazdaság szervezési és •n’.nkptani kérdéseivel !' - 'alkotó tanács, amelv válla­lati üzem- és munkaszerve­zési kérdésekkel foglalkozik maid. Az élelmiszergazdaságban is kezdik alkalmazni a szá­mítástechnikai módszereket. A tanács igyekszik a számí­tástechnikai szervezésben egyeztetni a partnerek érde­keit, ég szükség esetén köz­vetítenek a tudományos in­tézmények. illetve , a gazda­ságok. vállalatok között Megkezdik a bér- és mun­kaerőgazdálkodás központi elemzését, valamint üzem- és munkaszociológiai, munka- lélektani és munksfiriológiai felméréseket végeznek. A balesetelhárítás és egészség- védelem érdekében egész sor elemzést készítettek s a leg­jobb módszereket országszer­te élteHesztik. A tanács ha­táskörébe tartoznak a táv­lati szervezési, és munkatani kutatások is.. Semmi sem drága Lapunk október 23-1 szá­mában Süllyedő milliók címmel cikk jelent meg, amelyben a jászberényi egészsé'gügyi fürdő kivite­lezésében elkövetett hibák­ról, azok következményei­ről és a karbantartási mun­kák hiányosságairól volt szó. Sajnos most, — i alig másfél hónappal a cikk megjelenése után — Ismét a Viz- és Csatornamű Vál­lalat mulasztásairól kell lmunk. írásunkban helyt ‘adunk sok olyan jászberé­nyi lakos észrevételének, akik a szokatlan hideg be­köszöntése óta felháborod­va figyelik, hogy a városi strandfürdőben most ösz- szefüggő jégpáncél fenye­geti szétrepesztéssel a me­dencét. Azt a medencét, amelyet pár évvel ezelőtt közel egymillió forintos ■ költséggel újítottak fel. Jászberényben — mond- |; ják az emberek — az isko-:: lás gyerekek is tudják: a:: strandfürdők medencéit té- '; lire fagymentesíteni kell. Vagy úgy, hogy folyamato- j: san engednek át rajta me-j legvizet, vagy pedig szál-: ma, illetve nád védőborf- tássál vonják be. Vajon mindezt a fürdő | vezetői — nem tudják.: ezért hagyják, hogy az ok-] tóber. 23-1 cikkben emli- |- tett süllyedő milliók mel- : lett most „szétfagyó mii- : liök” háborítsák fel a tár-:: sadalmi tulajdonért aggó-:: dó embereket? Vagy azért, | mert nekik már semmi,: sem drága? »«...»....«.mm .....................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents